Népujság, 1950. január (7. évfolyam, 1-23. szám)
1950-01-01 / 1. szám
K ^sd y P»? m a*. a i *- ■' •• '. » * ''V; v;• *, • : rAi#rw»r/* eiruriMmt m Vasárnap 1950 január 1. ARA 4 LEJ IIF. évfolyam 1 szám l sztálini DMizndlsnyi ina alkalmazása nwzMsaggna Irin: Takác Lajos nemzetiségügyi miniszterhelyettes A nagy Sztálin hatalmas étetművében igen jelentős helyet foglalnak el tanításai a nemzeti kérdésben. Lenin és a Bolsevik Párt egész vezetősége Sztálin elvtársai a nemzetiségi kérdés legkiválóbb szakértőjének tekintette. Sztálin művei: „A marxizmus és a nemzeti kérdés’, „A leninizmus alapjai“, „A leninizmus és a nemzeti kérdés“, valamint számtalan más tanulmánya, beszéde, kongresszusi jelentése a nemzeti kérdés elméletének és gyakorlati megoldásának mind megannyi gazdag forrása. A sztálini nemzetiségi politika azt tanítja, hogy a nemzetiségi kérdés szorosan összefügg azzal a harccal, amelyet adolgozó tömegek visznek a mindenfajta elnyomás és kizsákmányolás megszüntetéséért és a szocialista társadalmi rend felépítéséért. Sztálin azt tanítja, hogy az elnyomott népek felszabadítása a proletariátus egyik fő feladata, mivel a proletariátus nem lehet szabad, nem rázhatja le a kizsákmányolás igáját, ha egyidejűleg nem szünteti meg a nemzetek közötti ellentétekért és nem valósítja meg a dolgozó nép tökéletes egységét, tekintet nélkül a nemzeti és nyelvi különbségekre. Ezt az elvet fejezi ki a marxi tanítás: „Nem lehet szabad az a nép, amely más népeket elnyomni. Ebből következik a sztálini tanítás másik nagy alapgondolata, mely szerint tekintettel arra a szoros összefüggésre, amellyel a nemzeti kérdés kapcsolódik a társadalmi fejlődés általános kérdéseihez, a nemzeti kérdésminden esetben alá van rendelve a munkásosztály főfeledatának, a kapitalista kizsákmányolás megszüntetésének és a kommunista társadalom felépítésének. Minden nemzeti mozgalom, nemzetiségi igénylés csak abban az esetben tekinthető jogosnak, ha és amennyiben ez a dolgozó nép egységét szolgálja, ha elősegíti a kizsákmányolt tömegek szabadságtörekvéseit, ha tevőlegesen járul hozzá a szocializmus építéséhez. A Szovjetunió népei Sztálin vezetésével valósították meg ezeket a nagy tanításokat, szabadították fel a cári rendszer által elnyomott népeket és valósították meg a szovjet népek hatalmas egységét, amely ma a szocialista állam legerősebb pillére. Ezt a hatalmas egységget a szovjet népek Sztálin vezetésével több, mint 100 nemzetiség legteljesebb jogegyenlőségének megvalósítása útján értek el. Lenin és Sztálin tanu- tásai alapján a Bolsevik Párt tudta, hogy a dolgozó nép egységének útja az elnyomott népek felszabadításán és a legteljesebb politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságuk megvalósításán keresztül veSztálin elvtárs „A kormány politikája a nemzeti kérdés-ben“ című cikkében írja: „A szovjet hatalom felismerte, hogy a szocializmusnak nem akármilyen egységre, hanem ■ testvéri egységre van szüksége , és hogy egy ilyen egység kizárólag az oroszországi nemzetiségek dolgozó tömegeinek önkéntes szövetségéből születik meg.“ Ennek a tanításnak alapján jött létre a Szovjetunió. A szovjet népek a szocializmust építő munkájuk során kiküszöbölték a nemzetiségi gyűlölködésnek minden maradványát, megalkották a szovjet népek tökéletes egységét és ezzel igazolták, az egész világ előtt, a sztálini nemzetiségi politika helyességét. A népi demokráciák a nemzeti kérdésben is a nagy sztálini tanítást és a ragyogó szovjet példát követik. Erre az útra lépett munkásosztályának és élcsapatának, a Román Munkáspártnak vezetésével Hazánk, a Román Népköztársaság dolgozó népe is. A Román Munkáspárt vezetésével népi demokráciánk nemcsak eltüntette a múlt gyászos emlékeit, nemcsak jóvátette a múlt sérelmeit, hanem minden eszközzel biztosította az ország nemzetiségei számára a szabad politikai, gazdasági és kulturális fejlődést a proletár internacionalizmus szellemében. Alkotmányunk törvényes formába öntötte azokat az eredményeket, amelyeket a munkásosztály vezetésével a román nép és az együttélő nemzetiségek közös harca hozott létre. A szocialista építő munka és harc hevében született meg és erősödik hazánk dolgozó népének egysége. Ez az egység a polgári nacionalizmus egységbontó ideológiája elleni állandó harcban izmosodik, így tűnt el a bizalmatlanság légköre és vert gyökeret a bizalom, a szeretet és testvériesség érzése, amely ma a román népet és az együttlakó nemzetiségeket egyesíti a közös haza iránt érzett hazaszeretetben. Népi demokráciánkban a nemzetiségi jogegyenlőség minden téren érvényesül. A politikai életben, a közigazgatásban, kulturális téren az együtt lakó nemzetiségek szabadon fejlesztik nemzeti sajátosságaikat és értékes munkásai annak a közös kultúrának, amely a szocializmus eszmei tartalmát hordozza. A hazánkban uralkodó legteljesebb jogegyenlőség ragyogó bizonyítéka az a hatalmas iskolahálózat, amellyel rendszerünk az anyanyelvi oktatást biztosítja. A „Bolyai“ egyetem 8 fakultása, valamint további három főiskolánk összesen nyolc fakultása szolgálja a magyar nyelvű felsőoktatást, 139 középfokú .(Folytatása a 6-ik oldalon) . ünnepi nagygyűlés a Kultúrpalota nagytermében Szeretett hazánkat, a weslomáo iWMgos ünnepen RMsáM dolgozói (Marosvásárhely) A nyugati nagytőkések és szerte az egész világon elszórt bérenceik hihetetlen aljassággal mesterkednek azon, hogy nyomorult érdekeikért, sötét célkitűzéseikért az emberek millióinak életét áldozzák fel egy új háború kirobbantásával. A béke hatalmas, a nagy Szovjetunió vezette tábora azonban állandóan erősödik s ez még féktelenebb gyűlöletre és dühre gereszti az új háborúra uszító imperialistákat. A népek békét akarnak és nem halált, pusztulást, nyomort és szenvedést, amit az imperialisták szántak a világ népeinek. A Kommunista és Munkáspártok az egész világ előtt leleplezik az imperialisták bűnös mesterkedéseit, harcra mozgósítják a tömegeket, legdrágább kincsünk, a béke megvédésére. Megmutatják a népeknek, hogy kik az emeriség ellenségei, kik azok, akik újra vérfürdőt akarnak rendezni szerte a földgolyón. Megmutatják azt is, hogy ezek a fenevadak miért szövik sötét terveiket: mert számukra a profit, a nyomorult haszon drágább az embermilliók életénél. A Komunista Pártok Tájékoztató Irodájának határozata a béke védelméről és a háborús gyújtogatók elleniharcról újabb hatalmas fegyvert adott a világ dolgozóinak kezébe a béke megvédéséért folytatott harcban, leleplezve a háborús uszítók erőlködéseinek legmélyebb gyökerét is, megmutatva ugyanakkor azt a módot, ahogyan a békéért harcolni kell. A határozat újabb tömegeket állított a béke hatalmas tábora mellé, újabb hatalmas erősödését eredményezte a béke legyőzhetetlen táborának. A Kommunista és Munkáspártok vezetik a békéért, az emberiség megmentéséért vívott harcot, szervezik és tömörítik a béke erőit. A világ békeszerető népei pedig szorosan felzárkóznak a Kommunista és Munkáspártok mögött, egyetlen pillanatig sem feledve, hogy a háború veszedelme nem szűnik meg, amíg a haláltusájában veszettül tomboló imperiálizmusnak módjában van mesterkedéseit folytatni, munkra, amely méltán keltett dühös fogvicsorgatást a nyugati imperiálisták körében. Országunk egy olyan országból, ahol még uralkodott a monarchia, az imperiálisták bérence, ez alatt a két év alatt szabad, független Népköztársaság lett, amelynek dolgozó népe boldog lelkesedéssel építi a szocializmust, a boldog és bőséges életet. Marosvásárhely dolgozói a Kultúrpalota nagytermében gyűltek össze meghallgatni két éves fejlődésünk beszámolóját. Opris Gheorghe, a városi ideiglenes bizottság alelnöke és Adi Ernő, a megyei ideiglenes bizottság titkára számoltak be az elért eredményekről, mind egész Népköztársaságunk, mind helyi viszonylatban. A két év Maros megyében és Marosvásárhelyen is a fejlődés fontos szakasza volt. Marosvásárhely a múltban minaz úgynevezett „kisipar“ városa volt. Népköztársaságunk első két évében Középeurópa legnagyobb bútorgyárának, a „Simó Géza’ bútorgyárnak felépítésével azonban megindult fontos ipari központtá való fejlődése. A feltételek, amelyeket a hatalomnak teljesen a dolgozók kezébe való átmenetele teremtett meg, lehetővé tették az addig kisebb jelenőségű vállalatok kifejlődését is, így a Textila Mures“ termelőszövetkezet, amely a királyság utolsó idejében 16 munkást foglalkoztatott, ma már 720 dolgozóval termel, állami rendelésre. Gyorsan tűntek el a fasiszta rombolás szomorú nyomai is: újjáépített hidak hirdetik a dolgozók alkotó erejét, a vízművek, a gát újjáépítése mindmegannyi bizonyítéka annak, hogy a dolgozók csak a „burzsoázia nélkül, a burzsoázia ellen“ tudják igazán kifejteni teremtőerejüket. A fejlődés, virágzás két éve A béke megvédéséért való szilárd harci akaratát, a béke nagy tábora melletti határozott kiállás jegyében ünnepelték meg Marosvásárhely dolgozói is a Román Népköztársaság kikiáltásának második évfordulóját. A fejlődés, a fokozódó virágzás két éve vjgl-sZ- SZá- j A dolgozók életszínvonalának emelkedése Természetes, hogy Népköztársaságunk első két évében elért eredményeink a nemzetgazdaság építése és fejlesztése terén, magával hozta a dolgozók életszínvonalának emelkedését is. A nyugati kapitalista országokban a dolgozók élete egyre tűrhetetlenebb, gyermekeikkel és egészségükkel a kizsákmányoló rendszer nem törődik, akár éhen pusztulhatnak a piszkos külvárosokban. Nálunk, csak megyénkben 763 dolgozót küldtünk el ingyenes gyógyfürdő kezelésre, azokon kívül, akik a szakszervezeti üdülőházakban töltötték szabadságukat. A tengerparti nyári üdülőkbe 200 dolgozó gyermekét küldtük el, míg 190 gyermek a gernyeszegi üdülőtelepen nyaralt képzett nevelő és ápolószemélyzet felügyelete alatt. Ezalatt a két év alatt Maros megye minden nagyobb üzemében és intézményében kantinokat szerveztek mi meg, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a dolgozók életszínvonalának emeléséhez. Az a hatalmas fejlődés, amely a dolgozók életszínvonalának emelésével párhuzamosan, a dolgozók kulturális színvonalának emelkedése terén tapasztalható, a megyében is kézzelfoghatóan mutatkozik. A tanügyi reform szélesre tárta az iskolák kapuit a dolgozók gyermekei előtt, új magasabbrendű iskolatípusokat teremtett Marosvásárhelyen és Maros megyében Az 1938-as évben összesen 8 középiskolával rendelkeztnk, amelyben 1838 tanuló kapott oktatást. Ez megfelelt annak a kornak, amikor főképpen csak a kizsákmányoló osztály gyermekei jutottak be az iskolákba, amelyekből kirekesztették a dolgozók fiait. Ma büszkén mondhatjuk, hogy 24 elméleti és gyakorlati középiskolánk van, amelyekben a tanulók száma meghaladja az 5 ezret. Egész Maros megyében ma 327 négyosztályos és 102 hétosztályos iskola működik, amelyekben, közel 40 ezer dolgozó gyermeke kap megfelelő oktatást és nevelést. A Román Munkáspárt és a kormány sztálini szellemű nemzetiségi politikájának eredményeképpen az együttlakó nemzetiségek anyanyelvükön tanulnának. Marosvásárhelyen a magyar ajkú lakosság gyermekei az alapfokú oktatástól a felsőiskoláig anyanyelvükéit végezhetik tanulmányaikat. Népköztársaságunk két évében a falu életében is döntő változások álltakk be. A mezőgazdasági gép- és traktorállomások hatalmas segítséget nyújtanak a fahr dolgozóinak, akik nagyrészt már felhagytak a régi és elmaradott, parcellában való földműveléssel, felszámolták a mesgyéket és többen társulva, közösen traktorral művelik meg földjei.1. kulturotthonok megszervei a falvakba bevonult , de inkább terjed a kultúr igazi tudomány, kiszórt régi rendszerek általsan tenyésztett tudata és sötétséget. A megy könyvtárai több, mint (Folytatása a 4. ol A Nagy Nemzetgyűlés 1 hatalmas lelkesedéssel szavazta r᧠1950. évi állami tervünket