Szabad Szó, 1947. január (4. évfolyam, 1-21. szám)

1947-01-11 / 6. szám

r ­ Temesvár. Már több ízben hírt adtunk a bukaresti román-magyar társaság megalaku­lására f­ris működéséről, amelynek legtöbb célja a két nép baráti kapcsolatainak elmélyítése. A múlt éviben megalakult Budapesten a ma­­gyar rom­n társaság is, azonos célkitűzéssel és ugyanezzel a becsületes szándékkal. A magyar­­román társaság most elküldte a Saslbid Szónak működési tervezetét, illetve annak legjelentő­sebb szakaszát, a romaar magyar intézet létee­sítésének és működésének tervét Az intézet már székházat is kapott a Munkácsy Mihály­ utcában és az épület hely­reállí­tása után nyom­ban megkezdheti majd nagyjelentőségű műkö­­dését. Az intézet különböző szakosztályokra tagozódik, a vállalt feladatoknak megfelelően. A gazdasági szakosztály céljául tűzte ki a két ország gazdasági erőinek alakulását. Kölcsönös gazdasági kér­déseket tanulmányoz és megoldási lehetősége­ket keres a kölcsönös piacok kiépítésére, a két ország mezőgazdasági és ipari termékeinek ki­cserélésére, összegyűjti a két országra vonat­­kozó gazdasági adatokat, azokat kicseréli és összehasonlítja, párhuzamot von a két ország gazdasági kísérleteinek eredményei között és nyilvántartja a magyar és román szövetke­zeti mozgalom eredményeit Magyar és román gazdászok és technikusok számára kongresszu­sokat rendez, kölcsönös látogatásokat szervez és időszaki lap kiadásával is hozzájárul a gazdasági kapcsolatok elmélyítéséhez. A szociológiai és történelmi szakosztály a két ország kapcsolatainak tanulmányozását új társadalomtudományi és gazdasági alapokra helyezi. A tudományos valóságnak megfelelően átértékeli a két nép közös történetét, rámutat a soviniszta magyar történetírás valótlan­ságaira és ferdítéseire, megvilágítja a két nép sorsközösségét, amely a román és magyar pa­rasztság körében már a múltban is kifejezésre jutott. Foglalkozik a magyar és román feuda­­lizmus és kapitalizmus kifejlődésével és meg­mutatja azokat a valódi gazdasági és történel­mi erőket, amelyek a két nép életét formál­ták. Megvizsgálja a két nép kölcsönös behatá­sait, a közös vonásokat és különbségeket is. Közös kutatómunkát kezdeményez és rendez a vegyes lakosságú vidékeken, társadalom és tör­ténelemtudományi kongresszusokat rendez Az irodalmi és művészeti szakosztály fordításokat készít a román és magyar iroda­lomból, művészeti és nyelvészeti összehasonlító kutatásokat végez, figyelemmel kíséri a ro­mániai" kulturéletet és arról behatóan tájé­koztatja a magyar közvéleményt, valamin­t művészi anyagot szerez a magyar rádió román műsora számára. A szakosztály továbbá írói és művészeti kongresszusokat kezdeményez és kiállításokat rendez. Sorozatos műveit kiadá­sát készíti elő, hogy a magyar közönséggel megismertesse a román írók, költők és művé­szek legjelentősebb munkáit. Az intézet nagy­termében irodalmi előadásokat és tanfolyamo­kat rendez. Folyóirat és könyvtár is szerepel 3 munkatervben Az intézet magas színvonalú folyóiratot ad ki, amelyben a munkatársak tudományos és művészet­i tevé­kenységét ismerteti, politikai és gazdasági ta­nulmányokat közöl magyar és román vonat­kozásban és népszerűsíti a Dunamedence né­peivel való megbékélés eszméjét. Az intézetben különleges könyvtárat létesí­tenek, amelynek kötetei a lehető legszélesebb körben nyújtanak majd betenkiz­tést a román tudomány, irodalom és művészet alkotásaiba. A könyvtárban helyet kapnak mindazok a kötetek is, amelyek magyar nyelven foglalkoz­nak a román nép életével. Tanulmányi ösztöndíjakat is létesít az intézet, a magyar közoktatásügyi minisztériummal karöltve. Egyelőr­e 3­8 ro­mán diákot hív meg az intézet, hogy tőkére- Ventte szaktudását a közgazdaság, társadalom, tudomány, történelem és nyelvészet terén, olyan diákokat, akik a magyar román prob­lémákat kívánják tanulmányozni és egy­ütt akarnak működni a magyar tudósokkal. Az ösztöndíjasoknak lakást is biztosítanak az in­­tézet újjáalakítandó székházában. A munka­­terv még számos gyakorlati feladat megoldá­sát tűzte ki célul, a magyar-román társaság és annak keretében működő intézet minél be­­hatóbb tevékenysége édekében. Kétségtelen, hogy a munkaterv meg­valósí­tá­sa révén a budapesti magyar-román intézet a magyar rom­án barátság egyik legfontosabb és legtartósabb intézménye lesz és jelentős mér­tékben hozzájárul majd a két nép baráti kap­csolatainak gyakorlati kiépítéséhez, abban a szellemben, amelyet a nagyhatalmak, elsősor­ban pedig a Szovjet­ Unió kíván életre hívni a népek között. Az intézet létesítése ékes bizo­nyítéka annak, hogy a magyar népet őszinte békevágy hatja át és szomszédaival a legjobb megértésben kíván élni. 11 budapesti magyar—román intézet a két nép barátságának egyik alap­pillére Széleskörű, gyakorlati munkatervet dolgozott ki a magyar—román társaság Ismét csak engedéllyel lehet a vonaton utazni Bukarest. A belügyminisztérium és a közlekedésügyi minisztérium közli, hogy tekintettel a fűtőanyag-hiány miatt csökkentett vasúti folygislamira, továbbá a zsúfolt vonatokon a balesetek megaka­dályozása, valamint a­végett, hogy az üzérkedőket az utazásban megakadályoz­zák, elhatározta, hogy január 15-től, szer­dától kezdve csakis utazási engedély bir­tokában lehet utazni. Az utazási enge­délyt vidéken a rendőr-, illetve csendőr­hatóságok bocsátják ki. A vasúti jegypénztár, valamint az uta­zási iroda csakis utazási engedély felmu­tatása alapján ad ki vasúti jegyet. Nincs szüksége utazási igazolványra a magas állami méltóságot betöltő személyeknek, köztisztviselőknek és katonáknak, ha szolgálati jegy alapján utaznak, behívó paranccsal, hazabocsátási paranccsal, vagy szabadságlevéllel utazó katonáknak, a diplomáciai és konzuli testület tagjai­nak, a képviselőház tagjainak és végül azoknak, akik nemzetközi jeggyel utaz­nak, vagyis külföldről érkeznek az or­szágba. Akit utazási engedély nélkül találnak a vonaton, a törvényes bírság megfizeté­se után a vonatról leszállítják és átadják a legközelebbi rendészeti hatóságnak. Ugyanígy járnak el azzal is, aki bár sza­bályos vasúti jegy birtokában, de enge­dély nélkül tehervonaton utazik. Országos magor­színpártoló egyesület létesítését kezdeményezi a m­agyar n­épi szövetség Kolozsvár. A Magyar Népi Szövet­ség országos végrehajtó bizottsága rend­kívüli ülésen foglalkozott a magyar szín­művészeti kérdésekkel és elhatározta, hogy haladéktalanul felállítja az orszá­gos magyar tanügyi bizottság mintájára az országos magyar művészeti bizottsá­got, melynek hatáskörébe tartozik min­den magyar színügyi és műkedvelői, da­los és zenei, valamint képzőművészeti ügy országos irányítása. A létesülő Országos Magyar Művészeti Bizottság legelső feladatául a végrehajtó­­bizottság egy széleskörű magyar szink­pártoló egyesület megalakítását tűzte ki. Az új bizottság Szentimrei Jenő művészeti vezérfelügyelőt támogatni kí­vánja abban a törekvésében, hogy terv­szerűen kiépíthesse a művészeti vezér­felügyelőségnek, mint a magyar művé­szeti ügyeket államilag intéző központi szervnek munkakörét s támogatja ama törekvésében is, hogy a kolozsvári ma­gyar színházat az új költségvetésig új­jászervezze. A végrehajtóbizottsági ülésen Kurkó Gyárfás országos elnök bejelentette, hogy a Magyar Népi Szövetség az egész romá­niai magyarság közügyének tekinti a kolozsvári Állami Magyar Színház fel­karolásának ügyét s a parlamenti kép­viselet teljes súlyával fogja biztosítani e színház egyenrangusítását a kolozsvári román Nemzeti Színházzal. Truman nyilatkozott a parlamentben: m­nrrin wiw-Marramu­s wiwiw»ihn­’"wiwi A Szovjet­ Unió és Amerika népe hozzáfoghat az újjáépítés nagy művéhez Washington. Truman elnök a par­lament elé terjesztette évi jelentését. Kül­politikai vonatkozásban Truman megál­lapította, hogy a nemrég véglegesített és hamarosan aláírásra kerülő öt békeszer­ződés megfelel a nagyhatalmak közötti egységnek és a legjobb eredményt jelenti, amit ezidőszerint el lehetett érni, az együttműködés alapján. A március 10-én Moszkvában kezdődő nagyhatalmi tár­gyalások tisztázni fogják a német és az osztrák békerendezés lényeges problé­máit. Az Egyesült Államok nem szándé­kozik visszatérni többé az elsz­­e eladás politikájához és nemzetközi kapcsolatai­ban eddigi vonalvezetését folytatja. Az amerikai kormány lényegesen csökken­teni kívánja a fegyverkezést, mert igen jelentős teher az államháztartás számára is a nagylétszámú katonaság tartása, a teszt reisere azonban csak akkor kerülhet sor általánosan, amikor a nemzetközi biztonságnak meglesznek a tényleges, tárgyi biztosítékai. — mondotta Truman elnök, majd a szovjet-amerikai viszony­ról szólva kijelentette, hogy bizonyos vi­lágpolitikai kérdésekben véleménykülönb­ség van ugyan Moszkva és Washington között, de mindkét nagyhatalom érdekei közösek a legnagyobb kérdésekben: az igazságos és tartós béke, valamint a nemzetközi biztonság megteremtésében. Mindkét ország népe tehát a legteljesebb szabadságban és nyugalomban hozzáfog­hat a nemzeti újjáépítés nagy művéhez. Truman elnök külön kitért üzenetében az Egyesült Államok gazdasági helyzeté­re. Hangsúlyozta, hogy ha a dolgozó tö­megek vásárlóerejét nem tudják az eddi­gi elgondolások alapján javítani, erélyes intézkedéseket kell foganatosítani az árak letörésére. E célból az ipari és me­zőgazdasági termelést minden erővel fo­kozni kell. Az amerikai kormány a leg­határozottabban ellenez bármily áruhal­­mozást, mert ez az egészséges áruforga­lom kerékkötője. Nemzetközi vonatko­zásban az amerikai kormány ragaszkodik a védővámok eltörléséhez, a szélesebb körű nemzetközi árucsere érdekében. ÜBHI­ film Kombinált hálók, ebédlőK. HI 1 9i Ilii Kiváló minőség. Olcsó árak. éPLENBIO HERSCHKOVITS IV., Berthelot-körút 1. Távbeszélő 45-02 Szombat, 19­1­7 január 11 i­w‚minW*Miiii› MVi imi­­. „v.s® A bodói iskolások szervezkedése Véletlenül történt, hogy ezt a szervezke­dést felfedeztem. Börtömben-járamban bené­zek az iskolákba, az újságíró­­k is meggyő­ződhetik a falu szociális helyzetéről. Megkér­­­dezi: Nos, gyerekek, ki szokott közületek mé­zes kenyeret kapni? Lekvárost vagy zsírost, vajast vagy sonkást? Tartsa fel a kezét, akinél már vágtak disznót. Olyan falusi gye­rek még nem jelentkezet, aki nem ka­pna annyi tejet, amennyit csak kíván. A hó­­­d­alakat a karácsonyfám nézve vallattam.­­Kiderült, hogy halnak nem állítanak, mert n nincsen rávaló. Rövid, szívhez szóló beszéd­edés rászedtem őket, hogy a halnak közösen­­állítsanak fenyőfát, a vételárba én tettem be az első összeget. Szivvidító volt látni a tok csöppség fogadalmát s talán bizonyosra vehe­­tem, hogy a hal nincstelené szebbre sikerült, mint akármelyik módosabb otthon karácsony­fája. A másik tanteremben elmeséltem ezt az igazgatótanítónak, aki­ nem lepett meg gyer­mekei szociális feltettsége. „Nekünk gyermek­szervezetünk van!“ — jelentette ki szerényen, de mégis sokat sejtetően. Én viszont nagyon­­érdeklődöm az effélék iránt, átmentünk hát a­­szomszéd tanterembe, ahová összegyülekezett­­a szervezet népe. A tagok beültek a padokba, s a vezetőség a pódiumra s az elnök, a hetedikes­­Szabó János, megejtő közvetlenséggel előadta tagtársainak, hogy „itt van a szerkesztő bácsi,­­aki látni akarja, hogy mit tudunk és mivel foglalkozunk. Indítványozom, hogy a leg­fut­óbbi ülésünk anyagát mutassuk be neki. Aki­­elfogadja, tartsa fel a kezet .“ Felolvasták a múlt ülés jegyzőkönyvét. Édes, ügyefogyott­­ jegyzőkönyvecske, itt-ott, a tanító úr bele­­magyarázott. Nem szól hozzá senki, alá lehet írni! „Következik a napirend második pont­ja ...“, utána a harmadik és a többi. Egy-egy vers elszantalása, egy egy elbeszélés és mese elmondása. A tagok minden szereplőt megbí­ráltak, mondhatnám, jóindulattal és nem köz­­napi, iskolai egyedem-begyedemmel. Magával "­ragadott a gyermeki lélek vakmerősége: bele­­­rendültem a szép látomásba. Hisz ez az iskola kifordult a sarkából! Alapjában nem történt legyeidre más, mint a gyermekek szabadidejé­nek idő-- és észszerű felhasználása, önállósá­­g£i■: a gyermkeknek! A sedőfalvaiak mit tud­­­ják, hogy a nádpálcán és karbaöjtésen túl az­­iskola az igazi szabadság otthona is lehet, ■mint ahogy ők nem azért választották Sike I Andrást alelnöknek, vagy Ruzicska Irént el­­íteiő nőnek, mert ők a legjobb tanulók, vagy ők a tanító úr kedvencei, hanem azért, mert a s­ajtásvilágukban is kitűn­nek az értelmességü­k­­kel. Fegyelmi bizottságot is alakítottak, h­a a taráink nem bírnak valamelyikkel, rábizzák a fegyelmire, amely dorgál, sőt súlyosabb bűn­­lépést is kimér. Nagyobb dolog az, ha a pajtá­som nem fogad be a barátságba, mintha a ta­nító úr beállít a sarokba! Harminc, szép könyvük is van, állandóan olvasás alatt. De nincs az iskolának, vagy akármelyik gyer­meknek olyan belső baja, amelyet a gyermek­szervezet meg ne tárgyalna. Annyira és úgy, ahogy azt elbírják. A kis­édesek megtanulják, hogy a magánéletben is az összeszokottság és az egyetakarás segíthet. A közösségben pedig nem lehet egészséges, ha a Ferkő a maga pityergésát hallatja, a Jucika pedig kijelenti, hogy ez nem az ő érdeke. A bodói iskola nö­vendékei, ha kilépnek az életbe, nem tapogat­nak a mindennapi problémákban, őket a jó is­kola kinyitott szárnyakkal engedi útjukra. Berky György igazgedótanítónak pedig, aki létrehozta ezt a remek intézményt, a nyilvá­nosság előtt megszorítom a kezét. (S. Gy.) 3halia-vers ! Szív­ emberek s ide jöttek! nincs már többé itt vita — csodás film a NIKITA!­llllllllllllllllllllllllllllllllllHnlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllini! Új cég Bőröndök utazáshoz a legjobb minőségben, gyári lerakat Schwarz Hermann (Dunda) IV., Carol-körút­­, bejárat a Miron Costin utcából Lyra-mozi mellett.

Next