Szabad Szó, 1948. december (5. évfolyam, 309-332. szám)

1948-12-05 / 312. szám

SZABAD SZÓ A hadsereg nagyváradi művészegyüttesének temesvári vendégszereplési Temesvár.­­ A Stefan Plavat munkánszínházban a katonaság részé­re, az Állami Operában pedig a dol­gozók, számára a demokratikus hadse­reg Temesvárott időző nagyváradi mű­vészegyüttese két jól sikerült e dudát­­ rendezett, amelyből az ének, zene és ssindlakilág művészetén keresztül is megismerkedhettünk hadseregünk új népi demokratikus szellemével. Mindkét előadást a hadsereg ARLUS-csoportja rendezte. A nagyváradi katonai művészegyüt­tes műsorát zenekari számok, férfi­karra írt művek, énekszámok, jelene­tek, versek, párbeszédek alkották. -A különböző számoknak azonban egy lé­nyegük volt: bemutatni a művészet esz­közeivel azt a hatalmas forradalmi ér­tékű változást, amely a Román Mun­káspárt harca folytán, Népköztársasá­gunk hadseregében is véghezment. A műsor így a román népet érdekl­ő leg­fontosabb problémákat öleli fel, mint az államosítást, a harcot a bürokratiz­mus ellen stb. Ez fényesen példázza, hogy a demokratikus hadsereg szerve­sen részt vállal a román nép összes problémáiból. A műsor másik részét annak a különb­ségnek a bemutatása képezte, amely a volt kirá­li hadsereg és a mai népköz­­társasági hadsereg között fennáll. Jel­lemző volt a sovinizmus kküszöböléére egy magyar népdal előadása, amely el­­képze­letetl­en lett volna a múlt hadse­regében. Ez is bizonyítja, hogy a de­mokratikus hadsereg az együttélő népek barátságának és testvériségének elő­mozdítója. Az előadás művészi színvonala tel­jessé tette a hadsereg nagyváradi mű­vészcsoportjának temesvári sikerét. (s. o.) Egyszerűsítés a betegsegélyző receptjeinél Temesvár. A betegsegélyzőben az orvosi receptekre csak Úgy adták ki az orvosságokat, ha azt a főorvos aláírta- Ez a bürokratikus folyamat olykor a be­tegsegélyző folyosóin órák hosszat való ácsorgást eredményezett. Ennek az állapotnak vetett véget Csáki István, a temesvári betegsegélyző munkásigazgatója. Határozata értelmében a jövőben az orvosi recepteket nem kell aláíratni a főorvossal és az igazgatóval, így megszűnik a folyosókon való felesle­ges és időveszte éget jelentő ácsorgás, ez­­zel párhuzamosan pedig megkönnyebbül a betegsegélyzői alkalmazottak munkája is. A temesvári dolgozók nagy megelége­déssel fogadták Csáki István igazgató hd* __ z________ Bukarest. — A Magyar Népi Szövetség országos közművelődési bi­zottsága ö­sztálj­itotta a Kolozsvárott lezajló kongresszus kulturális rendez­vényeinek műsorát. Csütörtökön, december 9-én este 8 órakor a Farkas­ utcai diákház nagytermében irodalmi és művészast zaj­llt le, a­ Magyar Népi Szövetség or­szágos kongresszusára érkező kiküldöt­tek tiszteletére. Az irodalmi estit G­a­á­l Gábor egyetemi tanár nyitja meg. Az­­ írók közül Asztalos István, Nagy István és Sütő András felolvasások -­­ kal szerepelnek, szininövendékek snov-­­ jet, román és magyar költőik verseit ■ adják elő, Bartók-számmal Halmos­­ György zongoraművész lép fel. Az iro­­­­dalmi est alkalmából először kerülnek forgalomba az Állami Könyvkiadó ma­gyar osztályának új kiadványai. Pénteken, december 10-én este 8 órai kezdettel az Állami Magyar Szín­ház Maxim Gorkij: „Jegor Gulicsov és a többiek” című drámáját hozza színre, bevezető beszédet mond M­é­l­i­u­s­z József művészeti vezérfelügyelő. A színielőadás alkalmával kiállítás nyílik meg a színház épületében a­z INSz. vértanú-pályázatán díjat nyert festők és szobrászok munkáiból. Szombaton, december 11-én este 5 órakor nyílik meg ünnepélyes kert­­ek között az új kolozsvári Magyar Szépopera, az Állami Magyar Színház épületében. Bevezető beszédet mond Balogh Edgár nemzetgyűlési kép­viselő. Szimre kerül Kodály Zoltán: Háry János című dal­játéka. Vasárnap, december 12-én dél­idán 4 órai kezdettel az Áll­ami Magya­r Színházban dalos és táncos népün­ne­pély kezdődik. Bevezető beszédet mond Szentimrei Jenő író, az Állami Magyar Színház igazgatója. A műsoron szovjet, magyar és román táncok, mun­kás- és földműves-énekkarok, szavaló­­­kórusok és gyermekcsoportok szerepel­nek. A Magyar Népi Szövetség kolozsvári IV. országos kongresszusának kulturá­lis rendezvényeiről filmhíradó készül. M­­agyar nép/ az oversen kongresszusának g­azdag Kunardí­s rendezvénye/ A francia nép súlyos adóterheit újabb 200 millió frankkal növelik Párizs. A Francia Kommunista Párt politikai bizottsága megvitatta Franciaország helyzetét és a dollárzsol­­dos kormány adópolitikáját. A Kom­mu­­nista Párt politikai bizottsága megálla­pította, hogy a rendkívül súlyos adó­­terheket újabb 200 millió frankkal eme­lik, ami két körülményre vezethető vissza: Franciaország nem hajtotta be a neki­k járó jóvátételi összegeket é­s emiatt a né­met háborús rombolásokat a francia nép­­nek kell megfizetnie. A háborús készü­lődések miatt a katonai kiadásokat óriási módon megnövelték. A politikai bizottság felszólította a francia kormányt, hozzon olyan intéz­­kedéseket, amelyek a nép életszínvona­lát emelik, szüntesse be a háborús készü­lődéseket és a Kommunista Párt elleni hajszát. Átadják a forgalomnak az új Ümega-Vidal Temesvár. A IV. kerületi Gelu­ és a Comenei­ utca közötti vasbeton gyalogján í­róhíd befejezéshez közeledik. Annak el­l­lenére, hogy az időjárás hirtelen hidegre­­ fordult, a munkálatok rendes ütemben folytak. Csupán a kezdetben volt nehéz­­­­ség, a pillérek elhelyezésénél Ugyanis a Bega talaja különböző rétegeződésű és, ennek következtében a pilléreket nem­ sikerült a m­egfelelő mélységre beverni. 1. Ezen azonban rövidesért segítettek. De így is csaknem két hetet késett a betonön­­tés megkezdése.­­ Az alappilléreket, valamint a híd bol­tozatát teljesen kiöntötték. A hideg idő beálltával a betonöntés rövid időre félbe­szakadt, de a városi mérnöki hivatal ve­­zí­tőinek intézkedés­ére azt újra megkezd­ték. Az az időjárás továbbra így marad, úgy a jövő héten megkezdik a lépcsők kiöntését, az aszfaltozást, valamint a időkorlát elhelyezését. Ettől függetlenül 1r városi mérnöki hivatal elhatározta, hogy az új vasbetonhidat december 15-e és 20-a között ideiglenesen átadja a for­galomnak, hogy ezzel is megkö­ze­pse a környéken lakó dolgozók közlekedését. Vasárnap, 1948 december 5 Népi kultúrotthon a lugosi Városi Színház épületében Lugos. A Városi Színház épületét a napokban megalakult Népi Atheneum vette át kezelésbe. A népi kultúrotthon alakuló ülésén résztvettek a Román Munkáspárt, a demokrata tömegszerve­­­zetek, a szakszervezetek, a hadsereg, a hatóságok és a kultúrintézmények­­ kép­­viselői. S­t­r­a­t­a­n Ioan, a megyei kul­­turtanács igazgatója, valamint W­e­tt­­m­a­n József, a művésze­i és tájékoztatás­­ügyi minisztérium tanácsán ismertették a kulturotthonok, mint az összes ku­túr­­intézmények csúcsszervezetének felada­tát. Az ,,Eftimiu Murgu“ népi athe*­neum a következő vezetőséget válasz­­totta meg: Elnök Lascu Aurel polgár­mester, alelnökök Jámbor Jullt és Schlin­ger L. Zsigmond, titkár Ciorogariu Ti­­bor, szervezést felelős Cratni­cescu Aurel, kulturfelelős Calofatean­u*Tarkó Valeria, p­énzügyi felelős Borlovan Joan­, könyv­táros Il­nn Traian és igazgató Stan De­meter tanár. A népi athenisum felavatási ünnepsége vasárnap, december 12-én d. e. 11 óra­kor lesz a Városi Színházban, a filhar­­monikusok, valamint a városi vegyes énekkar közreműködésével. Elitélt háborús hűvös Bukarest.­­ A fővárosi büntető­törvényszék nemrég öt évi börtönre ítélte Warschinger Leo gura­­hornorului-i kereskedőt, aki 1941-ben a Moghirev-táborban kicsalta a depor­táltak még megmaradt ékszereit és készpénzét azzal az ígérettel­, hogy a német parancsnokságnál kijárja ellátá­­saik és bánásmódjuk megjavítását ígé­retét természetesen nem tartotta meg. A háborús bűnös felfolyamodással élt a törvényszék ítélete ellen, a legfelső sem­mítőszék azonban jóváhagyta a törvényszék ítéletét. TEMESVÁRI GAZDÁK FIGYEL­MÉBE. (Temesvár). A temesvári vetési­bizottság felszólítja a Temesvár terü­letén szántóföldde­l rendelkező szemé­­lyeket, hogy három napon belül vágják le és szállt­­ák el a földekről a kuko­rica- és a napraforgó szárakat Kötele­sek ezenkívül elpusztítani a földeken az egérfészkeket. Akik a rende­lezést nem hajtják végre, bíróság elé kerülnek. Az orsovai­­I­an­der­a­ texti­l gyár letöprtesztett­e a volt tulajdonos hatmilliós adósságát és egyre növeli a termelést Orsóvá.­­ A Jandera textilgyárban 11 járunk Amerikai vásznat é­s finom I­­ .uptinanyagot készítenek. Az államosítás­­ előtt a gyárnak­­ mindössze 120 munkása volt, ma ezzel szemben 223- an keresik meg a kenye­rüket. A gyár régebben ide­­gen állampolgárok busás jövedelem­­forrása volt és jellemző, hogy­­amikor az államosítás után át kellett adniok az üzemet, kereken hatn­llió fej adósságot hagytak a gyárra. Ma már az adósságot kifizették, a munkások létszámát meg­kétszerezték. Csoda ez? Nem. Mindössze a dolgozók emelkedő öntudata okozta. Tudják, hogy maguknak dolgoznak és látják az elért eredményeket. A gyárnak a múltban nem volt étkezdéje, kultúrterme. Ma van étkezdéje és kultúrterme. A gyár két vezető élmunkásnőjével beszélünk. Testvérek. Az egyiket férje után Lufis Floreának, a másikat Tahnaer­ Annának hivják. A váltás idejében ért kertünk. A munkájukkal végeztek, de broczi beta termei©s*vezető rámutat arra, hogy a puh­a orsóval való munka, a szálak egyenlőtlen felsodrása, a sok maghéjhulladék miatt, amikor a fonál fogyni kezd, akadozva és gyakorta sza­­kadozva jön le az orsóról. A munkásnő emiatt a termelésben elmarad és a se­lejt­je is lényegeben több. Az utóbbi idők­ben azonban már ezelli a téren is mutat* tozik javulás, — tát* hozzá mosolyogva. A gyár munkás*gazgatója. P e t r a s c u Matéi arról beszél, hogy kevés anyagot kap­ Az év utolsó,három hónapjára havi még ott maradnak és szeretettel tiszto­gatják gépeiket. A gépek fölött apró zászlók hirdetek, hogy az elsők a gyár­ban. Nézzük, mit mondanak: Elég sok a hulladékanyag — A Párt és a sza­kszervezet kiküldötte: megí­té­li velünk, hogy a szocialista versennyel, a termelés minőségének és mennyiségének elmelésével megvédjék a békét.. Mindkettőnk férjét elragadta a háború. Nem akarunk Újabb háborút. Dolgozunk, minden erőnkkel, ügyessé­­günk­kel azon vagyunk, hogy termeljünk, mert gyermekeink vannak és őket, ma* 12.000 kg. nyersanyagot kap. Ezzel szem­ben havonta 26­ 000 kilót tudnának fel-­­ dolgozni. Kérvényezték, hogy emeljék fel a nyersanyag*mennyiségüket. Már kaptak is újabb 12.000 kilót. Az Atlanta gyártól is most várják az újabb mennyi­séget. Zúgnak a gépiek, folyik a munka. A Jandera-gyár munkásai, tisztviselői és technikai szakemberei közös munkával közös erővel dolgoznak és építik a ma­­guk és valamennyiünk szebb jövőjét. Munkat védjük meg munkánkkal... Jö­vedelmük is emelkedik. Kovács Erzsébe­ttel beszélgetünk. Kovács Erzsébet nem tartozott a gyár legjobb munkásnői közé. Az utóbbi idő­ben azonban erősen javul a munkája. Már az elsők közé küzdötte fel magát. — Sok bajom van az anyaggal, amit kapunk — mondja. Gyakorta igen pu­ha az orsó, egyenlőtlenül vannak rá a szálak ,­elsodorva. A puha orsó megnehezíti a munkát és több a hulladék. Temesvárott az Atlantánál erre is gondoljanak a munkástestvérek, amikor készítik az anyagot... Növelik a nyersanyag-mennyiséget is

Next