Szabad Szó, 1958. október-december (15. évfolyam, 230-307. szám)

1958-10-22 / 248. szám

Rakovica, Lagos rajon első kollektivista H­árom nagyjelentőségű ese­ van már otthona a művelődésnek lagosan, a társult gazdák pedig ** ményt ünnepeltek vasárnap Rakovicán. 600—700 kilót, kukoricából 3.500 a rakovicaiak: a község teljes kor- Nagyszerű megvalósítás ez az kiló körül van az átlagtermésük e­lektivizálását, az új kultúrotthon épület, s ékes bizonyítéka annak, a társultak pedig 1.500 kilót ér­és a néptanácsi épület felavató- mire képes egy község népe, ha telt el hektáronként. Rakovicán fát, közös akarattal fog össze, ha ma­ idén 1,05 kiló búzát osztottak elő­ Három esemény, három nagy­ gának épít, s ha alkotó erejét van jégként s kukoricából a munka­­jelentőségű megvalósítás, amelyek aki megszervezze és irányítsa, egységenkénti osztalék f eléri a mindenike döntően kihat majd a Rakovicán, úgy látszik, egyik té­ kilenc kilót. Képeden tavaly 5 község további fejlődésére. nyező sem hiányzott. kiló búza, 6 kiló kukorica, 1 kiló Új otthont kapott a néptanács. Nagy esemény egy község éle- árpa jutott egy munkaegységre, a község közügyeinek lelkes vi­­tében, amikor egyszerre két rá- Nem egy kollektivista épített új tézője. Az eddigi helyiség minden gra teljesül, de hátha még egy házat s nem egy házban szólalt szempontból alkalmatlan volt az- olyan eseménnyel párosul, minta meg a rádió, vagy váltotta fel a ra, hogy egy ilyen jelentőséggel­ község teljes kollektivizálása! Ra- régi, ócskát uj, modern bútor, jes intézmény székeljen benne. Az kovica az első község Lugos­ra- hogy csak néhányat említsünk pipcripion szimű­ 57nlip mellon Vi ionban, ahol minden hozzá tartó- 1 * a sok közül: Sfîrcoci b­an elégtelen számú szoba mellett ki­­jonban, ahol minden hozzá tartó esi is ver, és nem is mutatott ró faluban a dolgozó parasztok egy kapával ment úgy, hogy méltó legyen Rakovi­ca, e szép nagy község néptaná­csi épületéhez. Szóval nagyon szükségessé vált már egy új nép­tanácsi épület. Szükség volt a néptanácsi épü­­letre, de még nagyobb szükség volt a kultúrotthonra. Rakovicán is egyre jobban fejlődött a kórus, a tánccsoport, színjátszócsoport­­juk is működött, s utóbb agitá­­ciós brigádot is alakítottak. Igen ám, de hiába volt mindez, ha nem tudtak előadásokat tartani, vagy ha tartottak is, az iskola nagyter­mében alig fértek be néhányan és színpad hiányában nagy nehézsé­gekbe ütköztek a kultúrműsorok előadásai. A terem hiánya nagyon akadályozta a fellendülőben lévő ku­ltúrmunka fejlődését Rakovicán. Ez késztette hát a rakovicaia­­kat arra, hogy néhány évvel eze­lőtt olyan értelmű határozatot hozzanak, hogy önadóból, önkén­tes hozzájárulással felépítik a művelődés és a közigazgatás e­­gyüttes új otthonát. A határozatot tettek követték kollektív gazdaságba tömörültek, gazdaságba, s ma szép téglaháza Rakovicán, valamint a hozzá tartó­ van. Nemkülönben Beraru Pavel zó Kepeden és Drăgoeşten ma Vagy Beraru Simion. Bierceecu már csak kollektivista parasztok , Cereanţu Aure, tehen€t vá. Évekig gyűjtötték a befek- vannak. Ez pedig olyan esemény, sároluk p­ici Nicolae és Szin­­teleshez szükséges pénzt, s a va- ami donto fordulatot jelent a köz- . . , , . ,, , kovicaiak szívesen fizettek az on-­seg eleteben es nagy kihatással s­e­k adót, mert tudták, hogy maguk­ lesz a község további fejlődésére.­zokba, hogy ne is beszéljünk a nak tesznek ezzel szolgálatot. S Mind Rakovicán, mind pedig kerékpárról és másról, nemcsak az önadót fizették szive* Kepeden és Drăgoeșten már évek­ Mindez komolyan meggondol­ten hanem lelkesen válaszoltak a ke, ezelőtt volt kollektiv gazda­­koztatta a kívülállókat. A bizony!. m7koarna CLként eV'arm^nkár­a 'volt ^ cáfolhatatlanul 3 kollektív szükség. Fanu Trăilă, Ionescu Pa­­g f fgfi k 7 b gazdálkodás mellett szóltak, így vei, Ionescu loan mesterek Bujo­­nyitekul szolgait arra, hogy egye- aztan Balogh Sándor, Teodorescu Jeanu Ion, Bocşanu Ion és má- du 'be y(;s Nicolae- Stingaciu Nicolae, Lu­ sok sok munkaórát töltöttek ön­ számára a kollektív gazdálkodás Nicolae Ianculescu Simi Kntesm a luk­arház épitzénél Ibi... nagy TMn- J^JLci siJE BartuSu S íme, mire hosszú évtizedek lóerőt gyakoroltak a kívülállókra. . . óta vágytak a rakovicai dolgozó Terméseik minden évben jobbak Nicolae, Kristóf Ferenc, Dirisz parasztok, megvalósult. Ott áll a voltak a kívülállókénál, a kollek- Zoltan, Petruji Ioan, Cordinac Al­­falu közepén az impozáns épület­tivistáknak nagyobb volt a jöve- bért. Ciupa Mirom Tauru Constan­s rajta a felirat: Rakovica község delmült és jobban éltek mint az i­­. O­rbu Petru és más agitáto­rok meggyőző szavai nagy vissz­hango találtak mindhárom falu­ban A tények, a cáfolhatatlan e­­redmények arra késztették a ra­­kovicai, kepedi és drăgoeşti tár­sultakat hogy kérjék felvételüket a kollektív gazdaságba. Rakovica községben is győzött az új, a nagyüzemi szocialista gazdálko­dás. Szép, nagy ünnepély volt va­sárnap Rakovicán. A rakovicaia­­kon, kepedieken és drăgoeştieken kívül eljöttek a rakovaiak, hity­­tyiásiak, szinérszegiek, buziásiak is osztozni örömükben. Hasonlóan részt vettek az ünnepségen a tar­tományi, rajoni párt- és állami szervek képviselői, valamint Cov­rig Constantin tartományi­ és uj épülete. Gheorghe Gheorghiu rajoni nép­néptanácsa. Majd tovább. Épült egyénileg gazdálkodók vagy tár- tanácsi képviselő. 1958-ban: sult parasztok. Az ünnepi gyűlés lefolyása .­Bent mindenütt ragyogó tiszta- így például a rakovica­ kollek­­tán a rakovicai, drăgoeşti és kepe­­ság, parkettes padló, szépen fes­tivisták idén búzából 220, kuko­­di kulturcsoportok gazdag műsort tett ajtók, ablakok. Másfelől tágas uicából 1.800 kilóval takarítottak di­k jó ünnepély hórákkal kultúrterem, színpad. Lesz most be többet, mint a társult gazdák. .. 3 ünnepély hórákkal már hol énekeljen a kórus, hol Drăgoeşten a kollektivisták buzá-­­ nem­ táncokká! ért véget, mutassa ügyességét a tánccsoport,­ból 1.000 kilót takarítottak be át­ JÓZSA ÖDÖN a kollektív A néptanács és kultur otthon Vidám táncmulatsággal ért véget a nagy ünnepély Megéri a fáradságot Befejezés előtt egy új istálló Néhány évvel ezelőtt az állatte- Sertésük is szép számmal van: nyésztés a nagyszentmiklósi kol- 9 híján kerek 500. Persze, ez nem fektív gazdaságban is csak amo- mind hizó vagy koca, de azért a o­lyan mellék-üzemágnak számított, ból is akad jócskán. 34 kocájuk Nemcsak az állatállomány nő- e* benne- Most még tágas egy ki- Volt néhány­­ tehenük, sertésük van jelenleg, de már 35 kiskocát verésére gondoltak a nagyszent- csi* nekik, de 1—2 év múlva már meg juhuk, de a tagok egy része is ide kell sorolnunk, legalábbis miklósiak, hanem arra is hogy az biztosan szűk lesz, amellett kardoskodott, hogy nem 20-at, amelyek még az idén ma­ állatokat­­el is kell helyezni vala- Ezenkívül ugyancsak az idén é­valók azok a gazdaságba, sokat lacoznak, hol, így aztán hozzáláttak az é­­pítettek egy sertésfiaztatót ás egy . ff. esznek s kevés hasznot hoznak. A nagyszentmiklósi kollektivis­ pitkezésekhez, mégpedig gyors ü­­lő vagon befogadóképességű to­­ne . Inkább adják el, s amit megen­­ták 250 kövérsertésre kötöttek 5 temben. ronysilót, nének, osszák ki a tagoknak. évre szóló szerződést az ORACA- Ahogy az idegen befordul a S ami a legfontosabb: az épit­m­egszaporodtak — és állandóan hóknak sem „árt meg“ egy-egy s­zalékkal haladta túl. Jobban szaporodnak —, hogy bizony a kicsi. Ők már­­rég rájöttek hogy­­ megnézem a képet- Középkorú, lovaknak továbbra is régi helyű- a silótakarmány valósággal ara­­g kissé sovány arcú, szürke íze­­ken kell maradni és az uj istám­­nyal ér télen. 1953-tól kezdődően 1 emb€r- Az irodában mag­lót a szarvasmarhanövendékek­re- minden évben silóztak. Persze, e­­­ tudtam azt is róla, hogy 4 éve­szik birtokukba. 100 növendék fér leinte kevesebbet, aztán mind több 1 párttag, népi ülnök és olyan bet. Tavaly már 600 tonnát készi- 1 szivvel-lélekkel dolgozik, hogy tettek. Idén mintegy 1 100 ton- t nem akad vetélytársa a ver­­nát számítottak eltenni, de hát még 1­se,nYbe. Mar 5—6 éve élmun­.­.»».AI 4X1,1. _____1 ___ ni I­n­liác ió nszlexróllal +fin_ ■V*WVX31' WWWWWIWW i c'n?,e,*; normáját ezúttal 48 szá­­múk­ban nem tudtam boldogul­ s ni, bármennyit is dolgoztam . Keresetem mind reáment' a­­ kosztra. Ruhát csak minden két­­ évben, ha tudtam venni ma-­­ gamnak. — Mélyeket szippant | a cigarettából, látszik rajta, | nem szívesen beszél a múltjáról, |, de azért csak folytatja: — Nem | is nősültem meg. Még a magam | ennél is több jut most egy állatra | fás,, többször is oklevéllel tun­­ke ét is a/g tucsom me|ke Az történt ugyanis, hogy a 40 1 tették ki es pénzjutalomban re- ^ _ dottam magamban. I ktár repce után silókukoricát 1 szesite­tek. Meg a lúgost fa- Mjt kezdhenék g ■ családdal? I vetettek, meg aztán az olyan he- | |Par­ tröszt aranykönyvebe is Azér­ nősi­!tem csak most 32 i­lyenet is kihasználták, ahol viz­­­be?irtak a nevet állott s másra nem használhatták, i — Nézze csak meg, milyen A ' « St w’AS.'iSA “ ad' B"i,tágl **”'*• mindjár' * ^0, «Slá:­kerek 160 vagon"siló- i «ép ért ré « lehetett, besilózták a’^akarmányt’. I alacsony, barna ember. Sapká­­tól várta. Az asszony elégedett,­­ ből 46 fpiesiphon TM npdiff c , t­ hénistálló tűnik szembe fehér na­­gyobbrészt saját alapjukból fedez- így már aztán egész télre bizto­­s íat mélyen homlokára húzta, boldog mosollyal mutatta meg­­ állattenyésztési brigádos, később Steflea Ioan, az állattenyésztési pedig elnök, határozottan az ál-­brigádos és a gazdaság vezetőta­­lajállomány fejlesztése mellett nácsa viszont már azt számítgat­­foglalt állást. S amikor látták, ja, hogyan is lehetne megtoldani hogy az állattenyésztésből egyre azt a szerződést, legalább vagy több pénz csorog a pénztárba, az 50-nel, mert hát malac van, ka­­„ellenzék“ is kezdett másképpen korica is akad, a kövérdisznóért beszélni A konstancai tanácsko­ meg jó pénzt adnak. Miért ne zás^ nyomán készített terv megvi­­hizlalnának többet? De ahogy a tatásakor már az^ állatlétszám ne- nagyszerű­miklósiak most megvi­­velésének^ terve általános helyei­ dúltak, valószinüleg még néhány­­résre talált.­szor meg fogják „toldani“ a szer-Növekedőben­ződést, amig l ejár az öt év­­az állatállományt6Sh'3k «S, *^^1. Jelenleg a nagyszentmiklósi kol­­nyajuh. Itt azt kell megemllte­­lektivisták számottevő ol.ún.­­— _¡_j- - .... . állatálle­­nünk, hogy minden juhtól 2,3 kg mánnyal dicsekedhetnek. Szarvas- gyapjút nyirtak és 41­1 tejet fej­­rrai-h­áik száma eléri s 126-ot, eb- tek. .­­ . , pedig^ uszo. S, hogy teljes legyen a felsoro­­laival, piros csereptetés fedelével, ték a befektetéseket. sitva van az állatok téli lege- i nyakában nagy bőrkötény, rá- az ő kis birodalmukat. Miről is ? A szarvasmarhalétszám növelése las, a tyúkokról és kacsákról sem 1956-ban építették, 73 tehén fér omn ... . . lője“ ”­­ bán könnyü nyári cipő. A kör- Írjak? A konyháról, az uj bu- t a nagyszentmiklósi kollek­ívisták feledkezhetünk meg. A baromfite-­el benne. Szép, nagy, tiszta istái- 200 VttgOfl Sllotakdrmatiy J álMtenvé^P« . I «rész, amelyen dolgozik, szép, torról, a két szoba egyszerű, del P^y,. . -g­ontosabb célkitűzése, nyésztés viszonylag fiatal üzem­ le Nem messze tök szintén egy Nem kevesebb, mint 200 vagon nagyszentmiklósi kollektív crpzda 5 fényes, védőburkolata is fa- szép berendezéséről? Vagy talán ? Elsősorban a fejőstehenek letszá-­ág Nagyszentmiklóson, de mind­ 56-ban épített épület húzódik: a takarmányt silóztak be idén a sasban ’ A ko Uhv SÍI I Syr a tisztaságtól. - Ez itt a minden jóval megtömött élés-­­ mai szándékoznak növelni, inkább fejlődőben van. Jelenleg raktár. Nyolcvan vagon befogadó- nagyszentmiklósi kollektivisták. ka* Anjtpnek takarmám-t «n­óT'mk g Rép — szólal meg mellettem az kamráról beszéljek? Ezeket mai A nagyszentmiklósi kollektiv,s­ 700-nál több tyúkot, csirkét, ka- képességű. 2.000 tonna! Ez bizony dicséretére Sí doS­ln « állafova,­ ft I igazgat de a régit is ép­ már megszoktuk természetesnek! tak egyetlen életrevaló uszoborjut­ását tartanak. _ Most áll befejezés előtt egy, a válnék még két kollektiv gazda- mp„sri gidín coo nnn ípíi I Pen ''Yeri tiaztan tartotta, tekintjük és csak akkor vesszük! sem adnak el, hanem a bikabor- Ez a­ jelenlegi állatlétszám, de tehenekéhez hasonló istálló. Lóis­­ságnak is, de a nagyszentmikló­­n„u i! . . \ tán a pv i Nagy Gábor elvtárs munkája észre, ha megszépült mai éle- |­­ ut-- '-S . e.°?g kicserélik-„ végére már ezek a számok is­tállónak szánták, a lovak ugyanis csak úgy tartják, hogy ha sok a npj:„ ' m»«v«tondK I abból áll, hogy miután a rönk- tünket összehasonlítjuk a mult-­­ lehetővé tesz, hogy gyors ütem- elavultak lesznek, mert állandóan a városban vannak, több istálló- siló, hát sok a tej is télen. Meg Pfd»| "‘^ megvetendő összeg.. . - Ky­..........................' ■ * non U1 c r» afd­»TATnf n­l maitaIi Xf» a» (»HXJSl. __*9 • Jn­m I f­m i ««• * • • . _ . . . .* . 111 E ffPri Q Tărfm­Ăfbrrfl­ . .. mm JVi A RTON 1 3 ben kis befektetéssel növeljék a fejlődik, növekedik állatállomás­ban elhelyezve, de bizony a szar- aztán felséges takarmány az a megér‘ 8 fáradságot-Tomc­anonak r* r, A A 4- ___. .. ^ ° J fejőstehenek számát. nyuk, vasmarhanövendékek hirtelen úgy növendékeknek is, na meg a ju­silókat, ___ J. .. . -';w­lérn t ^ -« . * „. . .­­” mm Befejezés előtt a növendék-istálló SZABAD SZÍ) Resica ú­j arca Aki Resicát óhajtja megismerni, annak feltétlenül meg kell látogat­nia az újonnan épült városrészt, a „Lunca Pomostului“-t, amely széles utcákból, korszerűen épült, tömbházakból áll. A régi Resica két részre tagozó­dott: a Berzava jobbpartján hosz­­szan húzódott el a város s annak alsó végén, a balparton volt a fő­leg földművesek által lakott Ro­­mán-Resica. Azon túl voltak a szán­tóföldek, amelyek helyén ma az új városrész áll. A régi városból autóbuszon jőve elhaladunk a kórház mellett, majd egy kis térre érünk. Előttünk áll a 3000 tanonc részére épült iskola­komplexum. Befordulunk a Petru Maior­ utcába s balra egy másik nagy épülethez érünk, amely 800 fiatal dolgozónak ad kényelmes, tiszta otthont.Ennél az épületnél kezdődik a Fónagy János-utca, a­­mely nagy ívben kanyarodik a hegy alatt. Egyemeletes lakóházakat lá­tunk itt, mögöttük gondozott kertek, némelyikben szőlőlugas. Az utca végére érve, széles, egyenes út áll előttünk: a Petőfi Sándor­ utca. Itt, az elején, emelkedik a két év előtt épült általános iskola, jobbra pe­dig egy kétemeletes tömbház­b­a dolgozó nők otthona. Az út két oldalán fákat ültettek, az utca nyá­ron kellemesen árnyékos. Augusz­tusban a dolgozók iránti gondos­kodásnak újabb jelét láttuk. A fák között egyes helyeket betonnal sze­gélyeztek körül s e helyekre a Fémipari Kombinát teherautói ho­mokot hoztak. Nos, a gyermekeknek nem kellett magyarázni, mi célt szolgál a homok: egyszeriben ellep­ték a homokkupacokat és vidáman játszadoztak. Ezelőtt pár nappal a többi részt is körülvették szegélykö­vekkel. Nyilvánvaló, hogy a jövő tavasszal zöld pázsit és virágágyá­sok lesznek itt. Az egyik, még va­kolatlan tömbház előtt teherautó­kat és lovaskocsikat látunk. Buty­­rókát raknak le róluk. Most költö­zik be új otthonába 24 boldog csa­lád. Az utca végére érve, sok terüle­tet látunk, rajta úthengerlő. Az eddigi libalegelőt az üzem építő­­csoportja sportpályává alakítja át. Visszafordulunk s jobban szem­ügyre vesszük az épületeket. Majd­nem mindegyik erkéllyel épült és a lakók egymással versengve igye­keznek az erkélyt minél szebbé tenni. Némelyeknél csak muskátli van, mások többféle virágot tarta­nak. Vannak, akik cserépvirágok helyett kúszónövényekkel futtatták le az erkélyt. Az autóbusz állomásához igye­kezve, az üzlet utcán haladunk át. Az üzletekben bőven kapható min­denféle áru. Jóleső érzéssel távozunk az új városrészből, amely a tőkés-földes­­úri rendszerben soha nem jöhetett volna létre. CSERME TAMÁS, mérnök Részletre vásárolnak ! Néhány nappal ezelőtt Boksa-­­ vasztován, a 6. számú állami üzl­­­letben is megkezdték a rádiókészü-­­­lékek és mosógépek részletre való­­ árusítását. Már eddig is számos­ban vannak. Szerda, 1958 október 22 A barátság ünnepe A szőlőhegyek lábánál elterü­ és gyönyörű népviseletét, mindannyian a terembe. Ekkor ke­lő község — Világos — fa- Közben a kultúrotthon terme­rült sor Uscă Nicolae elvtársnak, kosai igy nevezték azt az ünnep- megtelt ünneplőbe öltözött embe- az Arad-rajoni pártbizottság hű­séget, amely vasárnap zajlott le rekkel. Tíz óra után pedig félre-­rója tagjának ünnepi beszédére és náluk. Találó ez az elnevezés, ki­­húzták a színpad függönyét és ekkor lépett színpadra a ková­szon a román-szovjet barátság megjelentek a közönség előtt a szinei híres férfikórus is, amely tiszteletére léptek szinpadra ott legifjabb műkedvelők: az iskola- nemrégiben — tartományi és­­az említett napon öt község kulc­sok. Majd a pankotai felnőtt mo­­szonylatban — első díjat nyert Ez­tárcsoportjának táncosai, énekesei, kedvelők cigánytánca és énekszó- alkalommal itt barátság himnu­­szinjátszói. Alkalom volt ez az mai következtek... szavai“ és más dalokkal ötven­ünnepség egyben arra is, hogy a Nem célunk itt afelett ítélkezni, deztették meg hallgatóikat. Nagyvárad-tartományi Szentanna hogy kik voltak a jobbak és kik A délután folyamán a­­ jelenté­­kösség és a hozzá tartozó Com­ a rosszabbak, hiszen nem verseny­zők üdvözlő táviratot menesztet­ik? falu műkedvelői megismert volt ez, de feltétlenül szólnunk tel a Moszkva-tartományi Via­tessék tehetségüket, tudásukat a kell a pankotai Vl-ik osztályos zovka falu és Szverdlovszk tar­­világosiakkal és hogy a kulturcso- Borlea Máriáról aki nagyon szép­tömény szovjetjének Ezután bor pártok tagjai tapasztalatot merit­ pen szavalta Maria Bănuşnak a került a szentannaiak és a com­­senek egymás munkájából. pártról szóló egyik versét. Nagy lăusiak bemutatkozására. Bátran Az ünnepségről­­szóló hír már elismerést váltott ki a jelenlevők elmondhatják, hogy annyi tapsot, napokkal előbb bejárta a község soraiban a világosi németnyelvű annyi lelkes ovációt mint őks e­­get. Hirdették a kifüggesztett fal­­iskola tornászleányainak bemutat- gyik csoport sem kapott. Gyönyö­­ragaszok és élőszóval maguk az kozása és a kis tercosan­­umit­emberek is. Nagy volt a készülő­ rúnák a babonás embereket kigu­dés mind a kulturházban, mind nyolc szavalata is, pedig a­ község lakosainak sorai- Délben egy óra után félbesza­­ban­­ka­dt a műkedvelők előadása. E­­ztán végre elérkezett a várva- bédelni mentek az emberek. A Vá­várt nap. A közeli községek ma­­rad-tartományiakat finom disznó­ra román és német táncaik, rig­musbrigádjuk előadása, kórusuk és szólistáik énekszámai minden dicséretet megérdemelnek. Este lett, mire a műkedvelőe­gyüttesek befejezték szórakoztató előadásukat. Ocskovszk: Béla kedvelői már a reggeli órákban sülttel, szőlővel vendégelték meg az SUS Arad­ rajoni tanácsának megérkeztek Világosra. De jöttek a világosiak. De aki nem akart a Nagyvárad-tartományi vendégek hazamenni, az a kultúrotthon ad­küldötte akkor ünnepélyes kere­tek között átnyújtotta nekik ,.A is, több mint százan. Román, né­­varán felállított sátornál is csil- barátság diplomáját“ De ezzel m mól m n fiul» X« A 7: 1-------: 4 U « 4 4 ~ XI, „ X ~X4 X- ---------: X 4 ^ ^ eg nem ért véget a barátság ünne­pe : ezután a hagyományos, köz­kedvelt szüreti bál következett. met, magyar fiuk és lányok, ki- lapíthatta éhségét és szomját. dámán haladtak végig a község Délután megkétszereződött az főutcáján. Megcsodálták őket a ünnepségen résztvevők száma, világosiak, különösen a comlăuşi Több mint ezren gyűltek össze a lányok érdekes, szép hajviseletét kulturotthonnál, be sem fértek­ ­. A. m­mmás-smm' 'HMMERT EMBER dolgozó vásárolt részletre rádiót 1 nostorra. Sokat hallottam már vagy mosógépet, mint például: 1 községről, de még soha nem Stîngu Dragalina, Crăiniceanu­­ jártam Itt. Leszálltam hát, és Gheorghe, Radu Nicolae, Mocanu , kíváncsian körülnéztem. Az ál- Traian és mások.­­­lomás háta mögött uj utca Hunger Carol, az üzlet felelőse,­­ épült. Pirostetős házak, legtöbb­ az állomástól jobbra van. Oda­gényparaszt-szülők idejében intézkedett, hogy megfe­­g­ye , kívülről még nincs is beva- igyekezem. A kapu mellett a Négy lánc földhöz iTiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiuiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiMi iiiiini­­iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii|iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii­i::::)iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii­i — deszkának, akkor csak a két | szélét vágja le, ha pedig nem | jó erre a célra, akkor parkett- | deszka lesz belőle­. Evégből ki- | sebb darabokra vágja. Nagy­­ ügyességgel végzi ezt a művele­­­­tét, azt a nagy halom deszkát,­­ amely az előbb még mellette­­ volt, már mind fölvágta és a­­ másik oldalon helyezte el. A VONAT LASSÍTOTT, majd kásokat épített dolgozói száma- A GÉP MEGÁLLT, Nagy megállt. Megérkeztünk Mo- ra, de építettek a kollektivisták , elvtárs kiment ■ a csarnoki­g is szép számmal. Az uj ház ma dől, hogy elszívjon egy ciga-­ már elválaszthatatlanul hozzá- rettát. Utána siettem. Leültünk , tartozik e község más arculata- egy vastag fatörzsre és elbe­­g boz­­szélgettünk Életéről, múltjáról | A monostori fafeldolgozó gyár mesélt. Monostori születésű sze- | gyermeke, g ■ ennyivel | — nyol-' | lelő mennyiségű áruval lássák el | 'ki0,va-, de a kéményekből kígyózó gyár tisztelettáblája "látható­ral" rendelkezett az apja az üzletet. Eddig 28 rádiókészü- | füst és a függönyös ablakok ta az élmunkáso­k arcképei, can voltak testvérek. É lékkel és 8 mosógéppel rendelkez- | azt bizonyítják, hogy már lak- Középről férfiarckép nevet a __ Naevon szegények voltunk | nek, további ilyen készülékek ut- | nak bennük. Általában sok ház szemlélőre, alatta a követ- Engem, amint betöltöttem a 15. 1 M a Dt? I 16 ^ monostori kezd szöveg: Nagy Gábor, évemet, apám beadott ide a 1 MARE EMANOIL,­­ fafeldolgozo vállalat munkásfa- üzemünk hírneves dolgozó- gyárba munkásnak. A gépen 1 levelező s min­­­­­­­­­­­t'a’ „s­ze,Ptem­ber. hónapban is csak 2—3 év múlva engedtek­­ dolgozni. Azóta itt vagyok. A | éves koromban. A feleségem is | szegény leány volt. Itt dolgozott | ő is a gyárban. Két évre rá ál­­­ lami kölcsönnel házat épitet- | tünk, rádiót vettünk, minden­­ kukoricájuk lett. Ez bőven fedez­ 1 ut°lsó 6 hónapban — mutath­at­te volna a szükségleteket, de hát­­ igazgató a termelési eredménye ott volt a drága sok leveles cukor- I ket nyilvántartó könyvre. Ki ,. ,, , . „ , , répafej, azt sem lehetett elhagyni.­­ nyitjuk a nevénél. Áprilisban é­vben disznót ugunk Egyszó-| mindenképpen a silóba kivánko- I 132- májusban 151, júniusban val 1°' elunk mond a Itt ^ zott. A 150 hektár cukorrépa u- 1 14°- júliusban 153, szeptember- lakunk az új utcában, latogas- ^ tán 40 vagon répafejet gyűjtöttek­­ ben 148 százalékra teljesítette­ken meg_ délután, szívesen lat- ^ össze és silóztak be.­juk. Ezzel kezet nyújtott és sie- t­e előirányzatát. Közben augusz­ .­­ De hát hova is raktározták azt i fnsban szabadságon volt és mint te.ü vissza a gephez, ahol .me- t a rengeteg valaványt. h“ Z 1 *1^ levékenykedett. Meg- e'"i »' „pr I vagon silónak legalább 4.000 köb- t kért«m az igazgató elvtársat, QÉLUTÁN ÉLTEM A MEG-1 méter hely kell. Márpedig ily be- 1 vezessen el Nagy elvtárs mun- HIVASSAL es meglátó- | fogadóképességü silókat megépite- 1 kahelyéhez Lementünk az üzem- gattam. Fiatal, barna menyecs- e­ni bizony költséges dolog A 1 be- A fürészcsarnokban az 1. be nyitott ajtót. Lehet körülbe- 1 nagyszentmiklósi­a­k azonban segi- s számu gáttérnél dolgozik. Oda-­lül 25 éves. Amikor megtudta,­­ tettek magukon. Nem sokat teke- t érve megálltunk és figyeltük, mi járatban vagyok, szívélyesen g­lóriáztak, hanem készítettek föld-­­ milyen ügyesen és fürgén szer­­betessékelt. A gazda még nem i­s amilyen gyorsan csak I gosknfik. 38—40 éves lehet, jött haza, de már terített asz- | kaeMAnfAt, „ ____x__i E alar«;nriv harna pmhp>r fal várfa. A7. nv plácrpHpff = I fát a szalag-gátter fölszeletelte, tál. osztályozza az anyagot. Ha jó­ llllHlllllllllllllllllimillNIIIIIIIIIIIIllllllllllillillllliJIi mtlIlllllllllllllllUllllllUUlUIIIIIIIIIIIMIIIIIIIMMUIIHIIHMIHtlINItmUUlHHNIHUIIHIIimimiUlllimUl megőrizte a „legjobb dolgozó“

Next