Szabad Szó, 1968. október-december (25. évfolyam, 7345-7424. szám)

1968-10-19 / 7361. szám

V­IA 15 PROLETARI At, EGYESÜLJ­ETEKI AZ RKv TEMES MEGy[| B|ZOITSAGA ES AZ ideiglenes megyei neptanacs napilapja XXV. évfolyam, 7361. szám 4 oldal, ára 30 bani Szombat, 1968 október 19 Kombájnok a rizsföldeken A bánlaki állami mezőgazda­sági vállalat ötös számú farmjá­nak területét „ezüsttáblák föld­jének“ is nevezik. Tavasszal a szabályosan egyforma kockára osztott, s vízzel elárasztott par­cellák ezüstösen csillognak a napfényben. Most azonban sok színben pompáznak. A táblákat határoló hullámtörő gátak ele­venzöldek, a rizs meg aranybar­na színű. A Berzava jobb partján, a töl­tésen állok. Mintha hadiszálláson jön T .Taronytá­blák földje“ — most ez az elnevezés illik rá. Nagy fürtös kalászok lehajtott fejjel várják az embereket, gépeket. Bár sokan vannak, úgy látszik mégis kevesen. Ugyanis megérke­zett erre az oldalra a 11. kom­bájn. Cocea Vasile traktoros mondja, hogy a túlsó oldalon már 14 társa arat. Itt, a jobb parton, a töltéstől a szókai erdőig a száz hektáros rizsből már kevés maradt. Irénke — így szólítja mindenki — a traktort az egyik parcellára irá­nyítja, ahol tarkakendős lányok, asszonyok várják a gépet. Ők néhány évvel ezelőtt még sarló­val arattak. Irénke olyan minde­nes­féle. Gondoskodik arról, hogy legyen elegendő zsák a kombáj­nokon, s ha­ valamelyik parcellán befejezték a munkát, intézkedik, hol folytassák. Férjének, László József technikusnak a jobbkeze, leginkább a minőségi munká­val­ törődik,­ azzal,­­hogy­ egy szem se vesszen kárba. A napfényt visszaverő ezüsttestű gépeknél be­szél, vitatkozik. Egy darabig a nyomában voltam, de hiába, nincs ideje velem foglalkozni. Egyszercsak meglepődöm, mert az általában csendes ember ép­pen veszekszik az egyik trakto­rossal: „Egy kalászt se leljek el­hullva! Ha majd a felesége rizs nélkül tölti meg a káposztát és azt mondja: a te részed elcsur­­gott a tarlón — mit felel majd erre?“. Bradiceanu Pavel traktoros el­mosolyodik. — Azt, hogy töltse j­obban szeretem." — De, aztán hozzáteszi. — Ezentúl jobban vigyázok. . — Nézelődjön, én majd visz­­szajövök. Állandóan a sarkukban kell járjak — fenyíti meg ,tréfá­san a traktorosokat, akik vidá­man visszaintenek. Majd búcsú­zóul hozzáfűzi: — Idén 500 000 lej tiszta jövedelmet akarunk el­érni. A tét nagy, s minden szem rizsnek zsákba kell kerülni. A töltésen ismerős jön. A mel­lettem álló Traiconi Florica, az 5. számú farm könyvelője, aki a termény elszállítására ügyel, mondja. — Jön a farmvezető, Ardea Gheorghe mérnök ... Azért nem láttam évekig, mert közben elvégezte az egyetemet. Technikusként ismertem meg, s most mérnök. Nőnek az em­berek ... — A rizs szerelmese — szakí­totta félbe gondolataidat a köny­velőim. — Kilenc hektáron, vagy négyezer parcellán, különböző fajtákkal, s megkülönböztetett agrotechnikai módszerekkel kísér­leteznek, hogy a legjobban termő rizsét honosítsák meg. Az igaz­gató is a rizs szerelmese. Nemrég jött vissza Olaszországból, ahol hat hónapig tanulmányozta a rizstermesztési módszereket. — Van már látszatja,­ eredmé­nye ennek? — De még mennyire, hiszen új módszereket kezdünk alkalmazni. Tavaly még a szokásos módon dolgoztunk, s alig értük el a ter­vezett hozamot. Idén már nem május elején vetettük a rizst, • •aucm um »-.» v.«- w—é ven felül vagy 2­­0 kiló többletet jelent hektáronként, mert előbb virágzott. De hol a farmvezető — nézett körül. — Hiába, ilyen­kor nehéz elkapni, ki tudja, merre tért, hiszen a túlsó oldalon 250 hektáron aratunk. Eddig száz vagon rizst küldtünk az átvevő­központba, s ma ... — Jaj de megijesztett Gábor bácsi! Ugyanis az egyik hullámgát­ör rettentőet rikkantott, s a rizs körül nagy csapat tőkés réce zú­gott fel, de amikor látták, hogy nincs nálunk puska, lejjebb e­­reszkedtek, köröztek, egyik-má­sik már a lábát is nyújtotta. Az öreg újból elrikkantotta magát, s feldobta a kalapját is. A szár­nyasok nagy hápogással a közeli halastavak felé húztak. — Ta­vasszal, nyáron hasznosak, de most már nekik is ízlik a szem Mingesz József (Folytatás a 2. oldalon) m­il­u­s Búzavetési pillanatkép az ötvösdi határban Lugos—Marosillye kö­zötti országút mindig is­­ forgalmas volt, a legkedvezőbb kapcsola­tot teremtette a Temes és a Maros völgye, tehát Bánát és Erdély tájai között. Ez az ország­út most sokat nyer jelentőségé­ben azzal, hogy végig korsze­rűsítik s igy hamarosan kedvelt útvonala lesz bel- és külföldi tu­ristáknak is. Meg aztán, turistás­­kodás szempontjából szinte még felderítetlenek a közeli Pojána Ruszka hegység szépségei — eny­he vonulatai ide kéklenek az Országútra, melynek fénylő be­­tonsávja immár elérte Igazfal­vat . . . Eléggé­­rendezett dombvidéki helység volt Igazfalva eddig is­ . Dehát most a falut kettészelő or­szágút nemzetközi útvonallá vá­lik, s ezenkívül Igazfalva, a leg­utóbbi közigazgatási átszervezés óta, több helység gyújtópontjává, községközponttá vált. És nemcsak ezek a külső körülmények, hanem a lakosság belső szükségletei, gyarapodása is megköveteli a fa­lusi életfeltételek javítását, a falukép megváltoztatását. Az igazfalviak dolgos emberek s megkívánják, hogy munkájuk nyomán ne csak szűkebb ottho­nuk, hanem ez a tágabb is — a falu, melyben élnek — mind vonzóbbá, szebbé váljék. Az MTSZ ugyan gyengélkedik mos­tanában gazdasági szempontból (bár lehetőségek volnának), vi­szont a falu lakosai közül nagyon sokan — százszámra — dolgoz­nak a környék gyáraiban, válla­lataiban és sok más lehetőség is adódik a gyarapodásra, egészen a libatömésig, amiről messze föl­­dön híresek a falu asszonyai... No de nem is ezekről akartam írni ezúttal, hanem elsősorban arról, hogy a nemrég beikta­tott helyi államhatalmi szervet, milyen mértékben foglalkoztatja a község arculatának, a falukép átalakítása, hozzáidomítása a be­vezetőben vázolt új követelmé­nyekhez és igényekhez. — A néptanácson az elnök is, a titkár is, igazán törődik a falu­val — mondják a helybeliek, a­­mikor az MTSZ székházában er­ről beszélgetünk. — No, például, van egy igazán szép, modern u­­niverzális áruházunk, talán látta is, ott van mindjárt a fa­lu bejáratánál, de nincs péksé­günk. Néhány hónap óta Fa­­csádról hoznak kenyeret és min­denféle péksüteményt. Aztán itt van a fodrászat, ez is nemrég létesült. Ebben az épületben pe­dig, amelyben most az MTSZ székháza van, nagyobb szabású átalakítások után, itt lesz az új kultúrotthon... — De tudja-e, hogy télire még korcsolyapályánk is lesz, az is­kola udvarán? — fűzi hozzá egy fiatalasszony. Bizonyára a gyer­mekére, annak téli örömeire gon­dol már. A néptanács székházában az­tán, a végrehajtó bizottsági el­nökkel, ANDREŞESCU IUSTIN- nal, meg a titkárral, BURLACU SAVA-val elbeszélgetve, kitűnik, hogy az, amit eddig a lakosok említettek, csak amolyan „apró­ságok“, amiket menetközben in­téztek el. Igaz, az emberek javasla­tai alapján. De a tervek ennél sokkal átfogóbbak, nagyobbak. — A megalakulás óta, már sok mindenről beszélgettünk a lakosokkal, a képviselőkkel, az állandó bizottságok tagjaival, így aztán képet alkothattunk ar­ról, hogy Igazfalván is, meg a hozzátartozó falvakban, Răchi­tán, Bucovăţon, mik a legsür­gősebb teendők — mondja An­­dreşescu elnök. — S ennek nyo­mán tervek születtek, közelebbi és távlati tervek is, amiket jó­részt ugyanazok fognak valóra váltani, akik javasolták, vagyis a lakosok. De ezenkívül nagyobb lehetőségeink lesznek, a népta­nácsnak is anyagi lehetőségei, a megnövekedett hatáskörön belül. Régi panasza volt például az igazfalviaknak, hogy az állomásra nem vezetett járda. Most fele útig már betonjárda van, s hama­rosan folytatják ezt a munkát. Zúzottkövet szórtak szét a falu néhány utcájában s rendbehozzák az utat Bucovăţ felé is. Nem ke­vésbé fontos munka az, hogy pirosban már felhúzták az uj ál­latorvosi rendelő épületét. Ami­kor elmondjuk az elnöknek, az igazfalvi anyák mennyire örül­nek a korcsolyapályának, elneve­ti magát. — Igen, cementet küldtünk o­­da, s hamarosan elkészítik a me­dencét, amire aztán az ártézi kút­ból csak rá kell majd vezetni a vizet. Dehát ennél fontosabb az, hogy többször is közbeléptünk a villamossági vállalatnál, mert gyenge az áram (pedig hát egyre Pataki Céza (Folytatás a 2. oldalon) A község táguló horizontja LIA MANOLIU új olimpiai csúccsal (58,28 m), aranyérmet nyert diszkoszvetésben Lia Manoliu 1949-ben a Bukaresti ACR-ben kezdte el sportolói tevékenységét. Jelenleg a Bukaresti Meta­lul csapatába tartozik, a­­melyben férje, Mihai Gaica edző, volt országos bajnok irányításával végzi edzéseit. Lia Manoliu az ötödik o­­limpián vesz részt. Eddig diszkoszvetésben 11-szer nyerte el az országos baj­noki és 6-szor a Balkán­bajnoki címet. Eredményei azt bizonyítják, hogy az 1932 április 25-én született atlétanőnk, megérdemelten viseli az érdemes sportmes­teri clmet. A párt- és államvezetők látogatása Botoşani megyében NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs beszéde a dorohoi­i nagygyűlésen KEDVES ELVTÁRSAK! Engedjék meg, hogy pártunk Központi Bizottsága, a szocialista Románia Államtanácsa és kor­mánya nevében forrón üdvözöl­jem önöket, Dorohoi összes lako­sait. (Taps). Tegnapi és mai munkalátoga­tásunk során feltétlenül fel a­­kartuk keresni az önök városát is. Szeretnénk közelebbről meg­ismerni problémáikat, munkáju­kat, életüket. Jómagam először fordulok meg a városban, de Maurer elvtárs, úgy tudom öt­ven és egynéhány évvel ezelőtt már járt itt, Gheorghe Stoica elvtárs pedig éppen idevaló. Úgy hiszem, a többi elvtárs is járt már erre. Be kell vallanom, kel­lemesen érintett mindenekelőtt a meleg fogadtatás, amely szerin­tünk azt bizonyítja, hogy rendít­hetetlenül bíznak a népünket a szocializmus, a jólét és a bol­dogság útján vezérlő pártunk politikájában. (Taps, éljenzés). Másodsorban, kellemes benyo­mást tettek ránk már az útköz­ben látottak..Valóban, a városnak szép a fekvése, főként pedig dol­gos, derék emberek lakják. A vllA­­MMUttanát* körültekintően felhasználva, ki­építhetik a várost, egyre jobb la­kásviszonyokat biztosíthatnak. (Taps). Meghallgattuk itt az előbb megtekintett készruhagyár mun­kásnőjének szavait. Az elvtársnő azt mondotta, a készruhagyár fiatal és szerény vállalat. Más, nagy konfekciógyárakhoz képest valóban szerény. Hatszáz munkás azonban — ha jól emlékszem, ennyien vannak — nem mondha­tó kevésnek. Ezenkívül a vállalat­ szép eredményeket mondhat ma­gáénak; örömmel hallottuk, hogy fiatal munkaközössége megvaló­sítja a termelési tervet,­ javítja a termékek minőségét. Itt, a nagy­gyűlésen szeretnék tiszta szívből gratulálni összes munkásainak — jobban mondva összes munkás­nőinek — és sok-sok sikert kí­vánni munkájukhoz. (Taps). Az egyik termelőszövetkezet elnöke elmondotta: a szövetkeze­ti parasztok igyekeznek minél jobb terméseredményeket elérni. Ismertette előttünk a vidék me­zőgazdaságának, általában az or­szág mezőgazdaságának eredmé­nyeit és távlatait, hangsúlyozta, minden adottság megvan ahhoz, hogy a mezőgazdaság továbbfej­lődjék, egyre nagyobb hozamo­kat érjen el. Nagy örömmel hallgattam azt az elvtársnőt is, aki a dorohoi­i értelmiség nevében beszélt, s aki elmondotta, hogyan igyekszik ő maga, más tanárokkal és tanítók­kal együtt, biztosítani a fiatal nemzedék jó nevelését, felvértez­ni a gyermekeket, ifjúságunkat fejlett tudományos és kulturális ismeretekkel, elültetni lelkükben a hazaszeretetet, a munkaszerete­tet, a szocializmus szeretetét. Me­legen gratulálunk a dorohoi­i ta­nároknak és tanítóknak, s kívá­nok nekik egyre nagyobb sikere­ket nemes munkájukhoz. (Taps, éljenzés). A polgármester városuk fejlő­dési távlatairól beszélt. Ismerik pártunknak azt a­­ törekvését, hogy gyors ütemben fejlessze Románia iparát, ismerik e poli­tika eredményeit is. Tudják, hogy a szocializmus éveiben szál iparosításában. (Taps, éljen­zés). E tekintetben jelentős he­lyet foglal az ipari létesítmé­nyek, a termelőerők helyes, ész­szerű területi elosztása. Megyé­jükben már mutatkozik e törek­vés hatása. Dorohoiban is van­nak kezdetek. A következő évek­ben megyéjükben és Dorohoi vá­rosában nagyobb gondot fordí­tunk az ipar fejlesztésére, hogy az munkafeltételeket biztosítson a lakosoknak, hozzájáruljon e tájak élet- és kulturális színvo­nalának emeléséhez. (Taps, éljen­zés). A gazdaság és a kultúra fejlesztésére irányuló munkánk­ban nagy gondot fordítunk a dolgozók anyagi és szellemi jó­létére. Tudják, hogy ennek az ötéves tervnek az éveiben szá­mos intézkedést tettünk az élet­­körülmények javítására, folya­matban van más olyan intézke­dések alkalmazása is, amelyek a bérek növekedéséhez, a dolgo­zók életszínvonalának emelkedé­séhez vezetnek. A szocializmus kiépítése során az embert, jólé­tét és boldogságát állítjuk figyel­münk homlokterébe. Mindent el­követünk, hogy amilyen mérték­ben a nép egyesült munkája nyomán gyarapszik a társadalom anyagi vagyona, az összes dolgo­zók jóléte is növekedjék (Élénk taps). Eddig sok mindent megvalósí­tottunk Románia szocialista épí­tésében minden tevékenységi te­rületen. Mindez az egész nép lendületes, hősi munkájának az eredménye, az országot a boldog­ság, a szocializmus és a kommu­nizmus útján vezető párt marxi­leuiai politikájának az eredmé­nye. (Taps, éljenzés). Tudjuk, hogy még sok hiányosságot és fogyatékosságot kell leküzde­­nünk. Abban a meggyőződésben, hogy a jó úton haladunk, tudjuk, hogy mi, romániai dolgozók a kommunisták vezetésével képe­sek vagyunk felszámolni a hiá­nyosságokat, leküzdeni a nehéz­ségeket, még inkább fejleszteni az ipart, a mezőgazdaságot, a tudományt és a kultúrát, emelni a nép életszínvonalát. Meggyőző­désünk, hogy Önök, Dorohoi la­kosai minden erejükből azon lesznek, hogy az összes többi ro­mániai dolgozókkal együtt hoz­­­zájáruljanak a IX. kongresszu­son kidolgozott jólét-program megvalósításához. (Taps, éljen­zés). A szocialista építés sokrétű problémáinak megoldásáról gon­doskodva, nem feledjük, hogy a világon még fennáll az imperia­lizmus, hogy szüntelenül gondos­kodnunk kell Románia nemzet­közi pozíciójának bővítéséről és erősítéséről, a szocialista orszá­gokkal való baráti és együttmű­ködési kapcsolatok fejlesztéséről, a kommunista és munkáspártok­kal, a nemzeti­­ felszabadítási mozgalmakkal való együttműkö­d­ésista országok, a kommunista és munkásmozgalom együttmű­ködésében és egységében látjuk a világ békéje és haladása biz­tosításának garanciáját. (Taps, éljenzés). Abból, amit az elvtársak itt el­mondottak, a meleg éljenzésből, az önök tekintetéből nagy öröm­mel állapíthatták meg teljes egyetértésüket a pártnak ezzel a politikájával, azt az elhatározá­sukat, hogy az összes dolgozók­kal együtt aktívan hozzájárulnak e politika megvalósításához. Ért­hető, elvtársak, hogy politikánk, amely megfelel az egész nép ér­dekeinek, olyan mértékben dia­dalmaskodhat,­ amilyen mérték­ben a nép, a haza összes lakosai támogatják. (Élénk taps). Amint látják, elvtársak, van­nak képviselőik a párt vezetősé­gében: Maurer elvtárs, aki itt ta­nult, Gheorghe Stoica elvtárs, aki dorohoi­i, de főként, elvtár­sak, reményteljes képviselőjük a kommunista párt, amely , a­­mikor figyelmet fordít az egész ország fejlesztésére, arról is gon­doskodni fog, hogy Dorohoi is, és általában Moldovának ez a tája is fejlődjék. Egyre jobb, szocialista rendszerünkhöz egyre méltóbb életkörülményeket aka­runk teremteni az ország vala­mennyi lakosa számára, bele­értve ennek a városnak a lako­sait is. Legyenek biztosak afelől, mindent elkövetünk, hogy teljes mértékben örvendhessenek a szocializmus jótéteményeinek. (Taps, éljenzés). Kivánok önöknek tiszta szív­ből sok sikert tevékenységükhöz. Kivánok önöknek jó egészséget és sok boldogságot. (Hosszantar­tó, viharos taps, éljenzés). (Folytatás a 2. oldalon) munkaerő-hullámzást Tapasztalatból tudjuk, mennyi gondot, fejtörést okoz a munka­erőhullámzás. Nem is olyan ré­gen, nálunk a lugosi Nyersse­­lyemfonodában nagyon sokan jöttek-mentek. A legnagyobb ne­hézséget az okozta, hogy sosem voltunk biztosak a holnapi mun­káslétszámban. Amikor a legna­gyobb szükség volt a dolgozók­ra, akkor hiányoztak legtöbben. Az ütemes termelés megkövetel­te, hogy sürgősen véget vessünk ennek az áldatlan állapotnak. Alaposan elemeztük az okait. Rájöttünk arra, hogy a túlzott munkaerőhullámzást elősegíti a termelés idényjellege és a mos­toha munkafeltétel. Hozzájárult még ehhez az alacsony fizetés és a szakképesítés hiánya. Felsőbb szervünk támogatásá­val az elmúlt évek folyamán je­lentős beruházásokat eszközöl­tünk. Korszerű csarnokok épül­tek, ahol önműködő szabályozók biztosítják a legmegfelelőbb hő­mérsékletet és nedvességtartal­mat. Ezzel felszámoltuk az egy­kori túl meleg és gőzös munka­helyeket. Hasonlóképpen az 50— 60 éves gépi felszerelést teljesen korszerű, nagy teljesítőképességű automatagépek váltották fel. A zökkenőmentes termelés a­­nyagi és műszaki feltételeinek megteremtésével párhuzamosan, a fonoda pártbizottságának irá­nyításával, széleskörű munka­­szervezési tevékenységet fejtet­tünk ki. Az elavult és már nem ösztönző munkanormákat tudo­mányosan megállapított normák­kal helyettesítettük, így szünte­lenül növekedett a termelés, s vele együtt az alkalmazottak át­lagkeresete is. Az új berendezé­sek kezelése, teljes kihasználása megkövetelte a dolgozók szak­mai tudásának gyarapítását. Szakképesítő és szakma-tovább­képző tanfolyamokat szervez­tünk, így jelenleg alkalmazot­taink 97 százaléka szakképesített. Intézkedtünk, hogy a munkáso­kat ne helyezgessék egyik hely­ről a másikra. Mindenki marad­jon a saját munkahelyén, de ott aztán szakember legyen. Ele­na Siorcan, Szatmári Klára, Ele­na Plevan és más főnónök pél­dául már több mint öt éve u­­gyanazon a helyen dolgoznak. Természetes, hogy ilyen körül­mények között nagy tapasztalat­ra tettek szert és jól ismerik a gépek működését. A közös erőfeszítés gyümölcse, hogy munkásaink, fonónőink megszerették szakmájukat és szorgalmasan, hozzáértően vég­zik feladataikat. Igaz, sokat se­gítettek nekik a fonoda tapasz­talt mesterei és segédmesterei, mint például Elena Popovici, Aurelia Craşovan, Didina Banei, Elena Renek, Fira­ Abrudan és mások, akik előszeretettel fog­lalkoztak és foglalkoznak a dol­gozókkal. Segítik őket szakmai­­ téren, szabadidejükben is együtt ; vesznek részt különböző nevelő­­ és művelődési rendezvényeken.­­ így még jobban megismerik egy-­­ mást, szorosabbra fűződik az elv­­i társi, baráti kapcsolat. : Bátran­ elmondhatom, hogy az­­ évek folyamán kifejtett sokoldal : Vasile Trif mérnök, a lugosi Nyersselyem­­i fonoda igazgatója . NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS A­­TUDOMÁNYOS MUNKASZERVEZÉSRŐL Szófia (Agerpres) sz Szófiában befejeződött a munkaügyi állami szervek és harmadik szemináriuma, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, és a Német DK, Mongólia, Lengyelország, Románia, Magyar- ss­ország, a Szovjetunió képviselői vettek részt. Országunk sz küldöttségét Ion Pacuraru, a Szervezési és Bérügyi Állami ss Bizottság főtitkára vezette. A tanácskozáson megvitatták a ss tudományos munkaszervezéssel és a vállalatvezetéssel kap-­­s csolatos kérdéseket is NAPTÁR, 800 ÉVRE Prága (Agerpres) Az Építőipari Ésszerűsítési Intézet számítási laborató­riumában I. Zeleny kutató olyan naptárt készített, amely­­lyel pontosan meg lehet állapítani a napokat 400 évre visz­­szamenőleg és 400 évre előre, az 1968-as évet véve alapul. A naptár a dátumot egyetlen gombnyomásra kimutatja. A naptár szerkezete számításokat végez a Julian-, a Ger­gely- vagy a nemzetközi naptár alapján. SS MÓDOSÍTOTTÁK A RÖPPÁLYÁT Cape Kennedy (Agerpres) A houstoni űrkutatási központ közölte, hogy az Apol­­lo-7 űrhajó pénteken módosította röppályáját. Ez a legma­gasabb pálya, amelyet űrhajó valaha elért. A pálya föld­távosa 445 kilométer, földközelje pedig mintegy 285 kilo­méter. A manőver végrehajtásához az űrhajósok egy 9750 kg erejű motort indítottak meg, amely 66 másodpercen át hajtotta az űrkabint, óránként 1800 kilométerrel növelve sebességét. A manőver elején a kabint az automata pilóta irányította. Az utolsó 30 másodpercben a vezetést Walter Schirra, az űrhajó parancsnoka vette át. A további repü­lési program előirányoz egy háromszakaszos leszállást a Föld irányában. Az utolsó szakasz kedd reggel kezdődik és az űrhajó tengerre szállásával fejeződik be. MESTERSÉGES SZARUHÁRTYA New York (Agerpres) Dr. Louis J. Girard, a texasi orvosi központ szemgyó­gyászati intézetének igazgatója közölte, hogy intézetében is sikerült szaru­hártya-operációt végrehajtani, s hogy a mes­­s­zs­terséges szaruhártyával a világon élő több millió vak mint­ ES és egy 15 százaléka visszanyerheti látását. A szemre egy kü­­ss el­lönleges hálóval műanyaglencsét operálnak. A háló adata­ SS és pad a szemszövethez, rögzítve a lencsét. Ezután a másik, jjjf SS világtalan szemről vagy donátortól vett szövettel borítják . SS IfiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiíjmiiiiiitiiiiiiiiiüiifmTfTfinrfmTnnminl S3 a mesterséges száruhártyát. " ss

Next