Szabad Szó, 1969. július-szeptember (26. évfolyam, 7577-7655. szám)

1969-09-11 / 7639. szám

fejlődés útján MORODAN ILIÉ mérnök, Temesvár municipiumi pártbizottság titkára Az RKP Központi Bizottságá­nak Jelentése, melyet Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk fő­titkára a X. kongresszuson elő­terjesztett, kidomborította párt­vezette népünknek a szabad élet 25 esztendejében elért nagysza­­bású eredményeit, a Románia e­­gész arculatát gyökeresen átala­kító, mélyreható megvalósításo­kat, melyek hazánkat egyenlete­sen fejlett gazdasággal rendelke­ző, ragyogó távlatok elébe néző, virágzó országgá emelték. Temesvár ipara — mint a nemzetgazdaság szerves része — egyik példája a mélyreható, sok­rétű átalakulásoknak, a rohamos lendületű fejlődésnek. Arányai­ban, rangjában és jelentőségé­ben egyre nőtt a felszabadulás ó­­ta eltelt negyedszázad során. Mu­­nicipiumunk nemcsak fontos gaz­dasági, hanem tekintélyes művelő­dési és tudományos központja is hazánknak. .Történelmi múltja mellé a szocialista építés korsza­kának lenyűgöző alkotásai tár­sulnak. A STATISZTIKA TÖMÖR SZÁMADATAI mögül egy negyedszázad sorsfor­dulót jelző krónikája tárulkozik ki Temesvár és a közigazgatásilag hozzá tartozó községek összlakos­ságának száma az­ 1945. évi 135 000-ről több mint kétszázezer­re emelkedett. Különösen az u­­tóbbi években hangsúlyozott a növekedési ütem: 1955—1960 kö­zött 4000, 1961—1965 folyamán 9000, 1966—1969-ben 32 000 fővel gyarapodott a lakosság. Bizton számíthatjuk, hogy 1980-ig eléri majd a negyedmilliót. Municipiumunk gazdasági fej­lődésének ritmusát a párt szocia­lista iparosítási politikája diktál­ta. Idén 47 köztársasági és he­lyi alárendeltségű iparvállalatunk termelése 22-szerese az 1948. évi szintnek — ami más szóval azt jelenti, hogy 15 nap alatt állí­tunk elő annyit, mint a termelő­­eszközök államosításának évé­ben egy esztendő alatt. Egyet­len olyan üzem, mint például az Electromotor, egy év alatt egy­maga legyártja 1948 egész temes­vári termelési volumenét Valamennyi temesvári vállalat rohamosan fejlődött, de kiváltkép­pen az Electro-Banat, Electromo­tor, a Temesvári Mechanikai Üze­mek, a Gyapjuipar, az Azur, a Sol­ventus, a Victoria Üzem, a Junius 1. Kötöttárugyár, a Banatul Cipő­gyár. Az Electro-Banat például az 1944. évhez viszonyítva idén több mint 18-szorosan többet termel. Az Electrometalban 39- szeres, a Gyapjuiparban 12-sze­­res, a Dermatinában 24-szeres a termelés-növekedés aránya. Az egy főre számított pamut­­kelme-termelés ugyanakkor 14 négyzetméterről, az 1948-as szín­vonalról 89 négyzetméterre e­­melkedett­­, pedig ez alatt az i­­dő alatt maga a municipium la­kossága is 65 000 fővel gyarapo­dott. Ami pedig a villanymotor­gyártást illeti, az 1948. évi ter­melésnek idén a 730-szorosát ál­lítjuk elő. ÚJ ÜZEMEK, GYÁRRÉSZLEGEK felépítését, a vállalatok korszerű gépekkel, komplex, automatizált berendezésekkel való felszerelé­sét az elmúlt negyedszázad folya­mán csaknem ötmilliárd lejes állami beruházások szolgálták. Temesvár szocialista ipara gya­korlatilag tehát ma már nem is azonos azzal, amit az államosítás idején volt, hiszen az elmúlt 25 év alatt merőben új, magas mű­szaki szintet képviselő ipart hoz­tunk létre. A tudományos kutatók, terve­zők merész elképzelései, a kép­(Folytatás a 3. oldalon) ­ Cselekvőben jelen az iskola életében Az RKP X. kongresszusán jóvá­hagyott Szervezeti Szabályzat­­módosítás meghatározza, hogy az iskolákban tevékenykedő párt­­szervezeteknek is ellenőrzési jo­guk van a vezetőség fölött. Ez azt jelenti, hogy növekedett a párt vezető szerepe az iskolában, s a szervezeteknek nagyobb felelősségtudatot kell tanúsítani­uk az iskolákban, líceumokban folyó átfogó tevékenység iránt, a párt és állam közművelődési po­litikáját érvényre juttató határo­zatok és intézkedések teljesítésé­ért. Az ellenőrzési jog kiterjeszté­séről beszélgettünk a temesvári 1. számú általános iskolában BA­LOG BENJAMIN aligazgatóval. — Őszintén örvendek annak és helyeslem, hogy a pártszervezetek a tanügyben is gyakorolják ellen­őrzési jogukat — mondotta Balog elvtárs. — Ez a jól megfontolt in­tézkedés, amelyet a X. pártkon­gresszus határozott el, elősegíti a vezetés megjavítását, sőt köny­­nyebbé is teszi azt, hiszen pon­tosabban körvonalazza a párt­­szervezet és az igazgatóság kö­zötti kapcsolatot. Arra gondolok, hogy alapszer­vezetünk, mely eddig is jól dol­gozott, ezek után még hatható­sabb támogatást nyújthat az új módszerek elterjesztésében, a 10 éves oktatásra való áttérésben, úgy vélem, ha mi, kommunisták, helyesen értékeljük ezt az intéz­kedést, s megértjük, magunkévá tesszük lényegét, akkor pártszer­vezetünk jobban betöltheti hiva­tását, minden szinten fokozhatja a bírálatot és önbírálatot. PAVEL APOLONIA tanárnő­től, a pártbáró propaganda és agitációs felelősétől megkérdez­tük: — Véleménye szerint, milyen következménye volt annak, hogy a pártszervezet nem rendelkezett ellenőrzési joggal? — A mi iskolánkban az alap­szervezet a múltban is eredmé­nyesen dolgozott — mondotta a tanárnő. — Eddig is minden ak­cióban jelen volt. Az igazgató­sággal megbeszéltük a felmerü­­lő problémákat. Az alapszerve­zetben olyan kérdéseket elemez­tünk, mint az oktatási folyamat menete, a tudományosan megala­pozott nevelés időszerű problé­mái, az anyagi alap biztosítása stb. Politikai munkánkkal elő­mozdítottuk, hogy iskolánkat jól felkészült, hazafias szellemtől át­hatott román és magyar nemzeti­ségű tanulók hagyják el. Mi­vel azonban nem volt ellenőrzési joga, a pártszervezet politikai­­ideológiai tevékenysége elkülö­nült a sajátos adminisztrációs ü­­gyektől és egyes kérdések elem­zése elkerülte a figyelmünket. — Gyakorlatilag, mit jelent ö­­nöknél az alapszervezet ellenőr­zési jogának alkalmazása? — Nálunk és a többi iskolában is, úgy gondolom, az erőfeszí­tések egyesítéséhez vezet. S ezt csak úgy érhetjük el, ha minden kommunista jobban dolgozik, s ha nagyobb felelősségtudatra ne­veljük a pártonkívülieket is. — Az utóbbi hetekben hogyan tevékenykedtek? — A X. kongresszus óta eltelt rövid időben az iskola kommu­nistái az új tanév előkészítésével foglalkoztak. A tantermek éssze­rűbb elosztásánál, az új kilence­dik osztály létrehozásánál nyúj­tottunk konkrét segítséget. Az új iskolai évben tehát a pártszervezet arra összpontosítja figyelmét, hogy még jobban mű­ködjék, cselekvőbben legyen je­len az oktatási folyamatban. Ehhez adott minden feltétel, hi­szen az 1. számú általános isko­lában jóképességű tanerők, lelkes kommunisták dolgoznak és biz­tosított a megfelelő anyagi alap is. Bejegyezte: Quittner László A Temesvári utcák A A Belváros nyugati szélétől, a katona­kórháztól és a gyermekkórháztól e­­gészen a Blaskovics-telepig és Meha­­láig, ezen a tágas térségen, a huszas évek vége felé még nem sok épüle­tet láthattál. Egyedül a Bogdăneştilor után a­­lakult ki házsor, annak is csak az egyik olda­lán, az utca „úttestje“ hullámos földút s nem volt sokkal különb a vasúti töltéssel párhu­zamosan gördülő Circumvalatium­i út sem. A Bogdăneştilor út északi oldalán alig néhány ház, no meg a TMTE-pálya­­ kerítésének a résein át ismerkedtem az akkoriban oly hírne­ves temesvári futball egyik-másik „csillagá­val“. A pályán túl: katonai gyakorlótér, szán­tóföldek, egészen a messzi Mehaláig. A Bog­­dăneştilortól délre, az utcasor mögött, hason­ló volt a helyzet: Luna-park, Banatul pálya, ahol az akkori országos bajnok Kinizsi ját­szotta meccseit — és más semmi. Fatelepek is csak később létesültek. A Bogdăneştilortól a Belvárosig salak-járda vezetett a villamos mentén — az újságokban hevesszavú cikkezések témája volt, hogy „a város“ végre szórja fel salakkal ezt az ősszel, télen, tavasszal járha­tatlan „járdát“ ... Kisdiák koromban ez volt az én mindennapi utam is, a gimnáziumig (a sztamora-báziási vasútvonal még ott vezetett el a gimnázium és a park között, a mai Expres büfé szomszédságában volt a vasúti sorompó)... Reggel mindig magunkkal vittük otthonról a remekbe faragott fakardokat, amiket a „strekk“­­menti bokrokban rejtettünk el, délben pe­dig e fakardokkal felszerelve kivonultunk a sáncokra: ott meredeztek, őrizték a Belvárost, ahol ma az európai városok nevét viselő utcák vannak. A sánc tetején helyezkedtek el a „várvédők“ — Vlad Ţepeş és Hunyadi János, Mircea és Kinizsi Pál, meg Losonczy ve­zérletével —, akik időnként kirohantak az ostromló „törökökre“ (az osztálytársak közül mindig nehezen lehetett... „törököt fogni“ ...). Az itteni sáncok maradványa ma: eredeti hangulatú Várvendéglő; a katonakórház udva­ra: a Temesvár 700. szimbolikus elnevezést vi­selő piac, modern szökőkutas medence köré te­lepített üzlet-négyszöggel, mely tengerparti fürdőhelyeink hasonló létesítményeire emlé­keztet; az egykori sáncárkok, mellvédek (gyer­mekkori „törökverő hadjárataink“ színhelyé­nek) tájéka ma teljesen kiépült, s már a vasúti töltésen innentől is látni, hogy a Circumvala­­rium­i, meg a Bogdăneştilor, a Gheorghe Lazár utca valamikori katonai gyakorlóterei, szán­tóföldjei most egészen más rendeltetést kap­tak; tizemeletnyi magasságba tör itt ismét öt toronyblokk, akárcsak a Sălăjan után­; a TMTE (később CAMT, majd Electromotor) pályán most már nem a piros-fekete csikós mezű fiúk rúgják a labdát, hanem az ide épült hatalmas, száznál is több lakásos tömbházak reményteljes ifjú lakói. Igaz, hogy az új ne­gyed e részén még az építők uralják a tere­pet — nagy, emeletes kereskedelmi komplexu­mon, újabb tömbök előregyártott elemeinek összeszerelésén serénykednek —, de nem e­­gész nap. A közönségesen Circumvalarium­i­­nak nevezett lakónegyed északi peremén, ott, a­­hol a trolibusz vonal végállomása, meg az i­­lyen lakótelepnek elmaradhatatlan tartozéka, a líceum remek épülete és egy másik keres­kedelmi központ van, már az utolsó torony­blokk környékét parkírozzák. A Circumvala­­cium­i út Belváros felőli oldalán gyártelepek — ott, ahol egy ideig kis lóversenytér volt, most egy újabb üzemcsarnokot építenek —, s a kockaköves úttesten gépkocsik robognak a vá­ros északi kapuja, az Aradi út irányába. ... Amikor most, negyven esztendő után, is­mét a városnak ezen a vidékén járok, valahogy az a furcsa érzésem támad egy pillanatra, hogy idegen város ez. De nem, mégsem. A Vár­vendéglő „sáncának“ saroktégláit ugyan lecsi­szolták, azonban a tetején ott zöldell a gyep­szőnyeg; a vasúti töltés is még ott húzódik, csak mintha az aluljáró volna most szélesebb, s a töltésen Diesel-elektromos mozdonyok robog­nak a nagyállomás felé, füstöt okádó gőzmozdo­­­nyok helyett, a Bogdăneștilor, után is meglelem a régi házakat, ahol osztálytársak, játszópajtá­sok laktak, csak valahogy nagyon aprók ezek a házak most, a tízemeletesek mellett. És per­sze, hiányzik egy kicsit a TMTE-pálya, a régi Banatul pálya sem a régi már... Nem, nem a fa lelátója hiányzik nekem, az sem, hogy már nem vághatok lyukat a kerítésbe, hanem... a régi foci-dicsőség. ... No de ezt hagyjuk, nem tartozik a témához... Pataki Géza Temesvár — a grafikus szemével KAZINCZY GÁBOR rajza VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK 11 AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 7639. szám 4 oldal, ára 30 bani Csütörtök, 1969. szeptember 11. wm » HORVÁTH ISTVÁN minő­ségi ellenőr és WALTER GHEORGHE lakatos új élel­miszeripari gépeken végzik az utolsó ellenőrzést a Temesvá­ri Mechanikai üzemekben ­ „Mire megsütjük az első kenyeret...­ ­ Aurélházi kezdeményezés kitérőkkel c­ sendes a falu kanyargós utcája. Mindenki a me­zőn van, még az a ház is néptelen, ahonnan friss kenyér illatát hoz­za a szellő. Aki sütötte, fáradt lehet, hiszen még az este fel kellett készülnie a hajnali be­vetésre. Lisztet szitált, dagasztott, éjfél után már a kemencét sütöt­te ... s munkábamenet előtt ki­szedte a friss cipókat. A kisebbi­ket — úgy szokás — tarisznyáz­­ta, hogy délben szeljen belőle a családnak. Fárasztó asszonyt mun­ka ez a háztartás ezernyi gond­ja mellett. Igaz, ma már Aurélházán is te­ret hódítottak a korszerű háztar­tási felszerelések, de tovább le­hetne könnyíteni a dolgozó nők munkáján. Egy igen fárasztó munkával kevesebb lenne, ha pékséget létesíthetnénk — vető­dött fel a gondolat két évvel ez­előtt. S az MTSZ vezető tanácsa magáévá tette a javaslatot. A gazdaság érdeke is, hogy azok, akik a legtöbbet teszik a közö­sért — a határban többnyire nők dolgoznak — pihentebbek legye­nek, s minden nap friss kenyeret szelhessenek családjuknak. Mert, bár nagyon finom a házi kenyér, valljuk meg őszintén, egy hét múlva már ugyancsak száraz — kevésbé ízlik. Csakhogy ami számos község­ben, faluban rég megoldott kér­dés, Aurélházán még mindig va­júdik. Amikor megkérdeztem Schmidt Gáspár néptanácsi elnö­köt, mikor nyílik meg a pékség, ezt mondta: „Hát bizony, sok víz lefolyik a Begán, amíg megsüt­jük az első kenyeret“. A napokban hallottam, hogy végre teljesült az óhaj. Valóban, sok víz lefolyt a Begán, amióta először adtunk hírt arról, hogy Aurélházán sütödét épít az MTSZ. A pékség épülete tavaly óta befejezetlenül áll. Hacsak egy kicsit is többet törődik az üggyel a vezető tanács, nem kel­lett volna állandóan anyaghiány­nyal indokolnia a mulasztást. S még most sem valami nagy az igyekezet. Pedig ahogy Tifán Bé­lától, az építőcsoport vezetőjétől megtudtam, elkészült a kemence, a felszerelés is megérkezett, de kenyeret talán csak október el­sejére sütnek. Igaz, nem rajta múlott, hogy így elhúzódott az építkezés, de mint párttitkár, szorgalmazhatta-sürgethette­­ vol­na a munkát. — Ki lesz a pék? — Hű Miklós bácsi. Ő süti ott­hon is a kenyeret, ért hozzá — tájékoztat Tifán Béla, s hozzáte­szi: — Nagyon jóízű kenyeret tud ám sütni az öreg... A falubeliek véleménye meg­egyezik ebben, s bizonyára Miklós bácsi öregbíteni igyekszik majd a hírnevét. Csakhogy addig még el­telik egy kis­­ idő. A jövendőbeli pék ugyanis, még a határban dol­gozik. Pedig szó volt arról, hogy egy-két hétig a gyertyámosi sü­tödében sajátítsa el a nagyüzemi pékséggel járó tudnivalókat. Hy Miklós szívesen menne tanulni, gyarapítani az ismereteit, dehát erre még nem került sor. Jó volna, ha az MTSZ vezető tanácsa mielőbb intézkedne, hogy az „inaskodást“ is megejt­sék, mert félő, hogy mire teljesen elkészül a sütöde, a pék fog hiá­nyozni. M Mingesz József Befejeződött a Balkáni Orvos­tudományi Szövetség ülésszaka Szerdán délután a fővárosban befejeződött a Balkáni Orvostu­dományi Szövetség Napjainak második ülésszaka, amelyen részt vettek a Balkáni Orvostudomá­nyi Szövetség bulgáriai, görög­­országi, jugoszláviai, törökorszá­gi és romániai képviselői, az Or­vostudományi Kutatások és Kul­turális Cserék Nemzetközi Egye­sületének több tagja, valamint e­­gyes akadémiák és orvosi fakul­tások, többek között a Francia Orvostudományi Akadémia, a da­­kari orvosi fakultás, az abidjani orvosi fakultás, az anvers-i Tró­pusi Orvostani Intézet küldött­sége. Jelen voltak egyes övezeti nem­zetközi tudományos együttműkö­dési fórumok: a Latin-Földközi­­tengeri Orvostudományi Szövet­ség, a kanadai francia nyelvű orvosok szövetsége képviselői. Az ülésszak befejező ülésén előterjesztették a Balkáni Orvos­­tudományi Szövetség Főtanácsa XI. értekezletének határozatait és a szervezet jövőbeni munka­tervét. (Agerpres) Mai számunkban • NAPRÓL NAPRA * Tudnivalók a gép­kocsivezetői vizsga új szabályairól (2. oldal) • GAZDASÁGI SZEMLE: Marad az adósság, de meddig? — Nemcsak beruházást, hoz­záértést is igényel az üvegházi zöldség­­hajtatás — Nyerő üzenete... • Lenau­­emlékülésszak • Jogi tanácsadó (3. oldal) • KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK (4. oldal) ­ Nicolae Ceauşescu elvtárs fogadta a svájci televízió szerkesztőinek csoportját Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köz­társaság Államtanácsának elnöke szerda délben fogadta a svájci televízió szerkesztőinek egy cso­portját, amely Francois Enderlin vezetésével hazánkban tartózko­dik, hogy filmet készítsen Romá­niáról. A beszélgetésen a svájci újság­íróknak filmre vett interjút adtak. I A HOLDKŐZETEK ÚJABB „ÜZENETE”­­ Thomas Paine, a NASA igazgatója a holdi kőzetek e- Ej e­lemzése nyomán levont első következtetések alapján kije- ~­­ Lentette, hogy a Holdról vételezett szeizmikus hullámok az só természeti jelenségeknek és nem maguknak a műszereknek ~­tt tulajdoníthatók. Minden jel arra vall, hogy a Hold szerkezet e­­se­te nagyon különbözik a Földétől, rendkívül változatos. Es A kutatások alapján úgy vélik, hogy a Nyugalom-ten- Es Es­tere mintegy 3 milliárd éves, tehát régibb, mint eddig fel- fe­l­tételezték. Ez azt bizonyítja, hogy a Hold a Földdel azonos zz ~ korszakban alakult ki. Ss I A 75 ÉVES PRIESTLEY ÜNNEPLÉSE­­ Priestley, a neves angol író a napokban betöltötte 75. ü­j életévét. Az évforduló tiszteletére kiadója megjelentette Az ~ *E élvezet hercege és koronatanácsa című legújabb művét. Ss Priestley, aki több mint 100 művet jelentetett meg. Es ~ hosszas pályafutása alatt nemcsak iró és újságíró volt, ~ — hanem politikai tevékenységet is folytatott. Az iró több i»­ — — ben állást foglalt a nukleáris leszerelés mellett. Es | VILLAMOS ÁRAMMAL FÜTÖTT BÚVÁRRUHA | Szergej Hacet, kijevi 22 éves sportoló villamos árammal ~ ~ melegített könnyű búvárruhában öt órát tartózkodott a viz ~ — alatt. A sportoló a donyecki Schiiandru laboratórium kuta- ~ i­ s tásai keretében az ember huzamosabb viz alatti tartózko- ~ ~ dásával kapcsolatos kísérleteket végez. rs. jE Miután kikisérleteznek egy másik berendezést is, meg- m Et kezdődik a program második szakasza, mégpedig a teljes é­is napig víz alatt tartózkodó személy szellemi és fizikai te- és te­vékenységének tanulmányozása. AZ INTELSAT HATÓSUGARÁNAK NÖVELÉSÉÉRT­­ New Yorkban nyilvánosságra hozták egy szakértői cső- 5 SE portnak az Intelsat műholdas távközlési rendszerrel kapc­­s­p­csolatos tervekről elkészített jelentését. A jelentés javasolá­ss­á­ra, hogy az Intelsatot alakítsák át nagyobb és átfogóbb je­gI rendszerre, amelyet a világ összes országai használhassanak. =­­ A jelentés szerzői azt is indítványozzák, hogy az Egyesült = = Államok ne rendelkezzék többé vétójoggal a műholdas táv­ = = közlési rendszer terveinek kidolgozásával és működésével Es ~ kapcsolatban. , iE jE Az Intelsatnak jelenleg 68 tagállama van. Minthogy az EE j= összes beruházások 53 százalékát az USA eszközölte, de- ~ je­lenleg vétójoggal rendelkezik. ”

Next