Szabad Szó, 1969. október-december (26. évfolyam, 7656-7734. szám)
1969-10-10 / 7664. szám
AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTAMÁCS NAPILAPJA A kedvező időjárás minden percét! A búza vetésének második időszakában járunk. Az időjárás rendkívül kedvező ahhoz, hogy megyénk falvainak dolgozói szorgalmasan végezhessék a korántsem könnyű őszi mezőgazdasági munkálatokat. Meddig jutottunk el eddig, mit mutat a megyei mezőgazdasági igazgatóság szerda esti jelentése? A kukoricatörés az elmúlt három-négy nap alatt lényegesen meggyorsult (57 százalék) és ezekben a napokban annyi búzát vetettek be megyénkben, mint az előző időszakban együttvéve. Az állami mezőgazdasági vállalatok a kukoricának 64, az MTSZ- ek pedig 53 százalékát takarították be. A vetésben is az AMV-k értek el jobb eredményt (65 százalék). A termelőszövetkezetekben, noha az utóbbi napokban fokozódott a vetés üteme, az 54 százalékos teljesítmény még mindig nincs összhangban a lehetőségekkel és a követelményekkel. Különösen a Rékás, Billéd, Boldur és a Gyertyámos községhez tartozó termelőszövetkezetekben tapasztalható lényeges lemaradás. Az ok? A traktorosok és a földművesek nem használják ki teljes egészében a munkanapot, későn kezdenek és korán távoznak a szántóföldekről. Szerdán reggel 8 és 9 óra között például a temessági, temesligeti, zsebelyi, vojtényi és a birdai határban még egyetlen egy traktorost, tsz-tagot sem lehetett látni. A gyakorlat, a kampányban észlelt nem kis lemaradás parancsolóan megköveteli, hogy a földművesek, gépkezelők, elnökök, igazgatók, nemkülönben a megyei mezőgazdasági szervek szakemberei és instruktorai — a mezőgazdasági munkák teljében — éjjel-nappal dolgozzanak. Meg kell érteni: csak így biztosítható a munkálatok legjobb feltételek közötti elvégzése, amitől a termés sorsa függ. Nemzetgazdasági érdek, minden egyes termelőegység érdeke, hogy a falvak dolgozói a kampány e döntő időszakában csakis kifogástalan minőségű munkát végezzenek. Az agrármérnökök, fáradtságot nem ismerve, tartózkodjanak rendszeresen a magvetők között, őrködjenek azon, hogy a búza minden egyes gazdaságban, minden egyes parcellán kifogástalan minőségű magágyba jusson. A megyei mezőgazdasági szerveknek és egységeknek, a községi pártbizottságoknak, az összes mezőgazdasági dolgozóknak most minden figyelmüket az őszi munkálatok minél jobb megszervezésére és lebonyolítására kell összpontosítaniuk. FALVAK DOLGOZÓI ! MÉRNÖKÖK, TECHNIKUSOK ! HASZNÁLJÁTOK KI A MUNKÁRA KEDVEZŐ IDŐT ÉS A GÉPEK TELJESÍTŐKÉPESSÉGÉT S A TERVEK ÉLETREHIVÁSÁÉRT DOLGOZZATOK SZORGALMASAN ÉS EREDMÉNYESEN ! I * '? , » LUGOSI KÉPESLAP Pillanatképek az őszi kampányból Traktorosoké az ötvösdi határ A REGGELI HARMATOT szinte felszippantotta a szétfolyó fényözön. Hol van már a hajnali, csalhatatlan őszt idéző hideghullám? Inkább szokatlanul meleg nyárutóra emlékeztet a délelőtt. Az életnek, a munkának semmi jele a brigádszékhelyen. Hiányzik a megszokott traktorzúgás, az üllő messzehangzó csengése, az ember. Vagy talán mégsem? A fújtató fölé helyezett szénből keskeny füstcsík emelkedik, nyújtózkodik kényelmesen a kémény felé. Az üllő hatalmas fatuskója előtt súlyos kalapács — mintha csak néhány pillanatra tették volna le, pihenni. A padlás falépcsőjéről napbarnított férfi lép le. A váratlan látogatás nem lepi meg, kezet nyújt: — Halász vagyok. Máris régi ismerősökként beszélgetünk. — Szabadságon voltam, ma jöttem be először, hát nézem, hogy üssem agyon hasznosan az időt. Nem kaptam meg az elég régen ígért traktort s most várom, hogy eljöjjön az este, éjszakai váltásban segítsem a fiukat, a határba vezető dűlőn motoros veri magasra az ut porát. A legelőre tér s egykettőre a brigádszállás előtt fékezi a fürge Carpaţi-ot. Bénák Iós, a gépesítési részleg vezetője. Olajos keze elárulja, hogy a traktoroktól jön. — Hét traktor mindig ad valami munkát. Hál ez lazul meg, hol azt kell beállítani, s persze mindent gyorsan, hogy ne álljon a gép, a tárcsa, az eke. A fiúk is keresni akarnak, a termelőszövetkezet, a mérnök is sürgeti a munkát, hogy hát most van az ideje, most kell ráverni... — S a fiúk rávernek! Csak a föld ne volna olyan kemény, olyan hantos. Úgy rázza a traktort, mintha játékszer lenne s persze a traktorost is. Nagyon nehéz a talajelőkészítés. Háromszor, négyszer sőt néhol ötször kell tárcsázzunk. Három traktorunk csak ezzel foglalkozik. Antal János, Hajas István és Unga Constantin hajnaltól késő estig aprítja, zúzza a hantokat. Másfél normát is összehoznak naponta, de nem irigyelheti őket senki a keresetért. Rászolgálnak. ...AZ ÖTVÖLDI HATÁR egyre inkább a traktorosok birtoka lesz. Tavassal ők indulnak el először az alig felszikkadt dűlőutakon, hogy a koraiaknak magágyat készítsenek, majd vessék a bükkönyt, kukoricát. Aztán jön a növényápolás s vele együtt a kultivátorok, legújabban pedig a vegyszer, a herbicid. Oda aztán már nem kell kapa, nem kell egyelés, töltögetés... A gépkezelők aratnak, csépelnek, szalmát préselnek s újból szántanak — a következő évre. Most pedig itt a vetés ideje. S újból csatarendbe sorakoznak a traktorosok, egytől-egyig. — Néhány nappal ezelőtt vezető tanácsi gyűlésre hívtak meg bennünket a termelőszövetkezetbe s ott az elnök, a mérnök külön megkért, hogy segítsük az őszi munkák gyors elvégzését. Még jutalmat is kilátásba helyeztek. A fiúk megígérték, hogy mindent megtesznek, csak az idő ne szóljon közbe. Benák Lajos, úgy látszik csak megszokásból, feltekint a felhőtlen égbolt kékjére s megnyugodva folytatja: — Több mint száz hektárt bevetettünk már, de legalább másfél, két hétre ad munkát a vetés. ... A NAPRAFORGÓ-FÖLD különösen kemény ezen az őszön. Szili István és Pörge János ekér jén ezüstfehéren csillog a kormánylap, kifényezte a hant, a föld, amely magágyat kell hogy adjon a búzának. Az eket követő csillagkorona szeszélyes táncot jár a frissen feltört barázda fölött, sok munkát hagy a tárcsásoknak. Pósa János vetőgépe előtt azonban még Biczók Imre műtrágyaszórója is elvégzi a maga munkáját. A mérnök ragaszkodik a háromszáz kiló műtrágyához hektáronként s azt mondja, hogy majd megmutatja ő, mire képes az ötvösdi föld. A traktorosok persze szívesen segítik, s munkájukra mindenkor számíthat a szövetkezet. — Az elnök, a mérnök is nagyon igényes, szereti és megköveteli a jó munkát. Úgy gondolom azonban, hogy nincsen okuk panaszra, a fiuk megbecsülése és ösztönzése nem marad hatástalan. A RÉSZLEGVEZETŐ még szívesen beszélne a traktorosokról, de elszólítja a kötelesség. Tervmegbeszélés van a szövetkezetben, nem akar lemaradni a holnapi teendőkről. Meg aztán az éjszakai műszakot is tisztázni kell... — A fiúknak éppen elég hajnali hattól, alkonyatig ülni a kormánykerék mellett. Éjszakánként mi folytatjuk, amit ők abbahagytak: én, az MTSZ-elnök, a brigádos, s Halász, aki még nem kapott traktort. Ezzel is segíthetünk, hisz minden óra, minden hektár számít. Gödör Károly VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! Megszólaltatott feszültté, sőt azt is mondhatnám, ellenségessé vált a hangulat, amikor az őszes, szikár gépmunkás megtudta, miért kerestük fel. — A börtönben példásan viselkedtem és dolgoztam. Ezért a fele büntetésemet el is engedték. Busásan megfizettem a butaságomért, most már ne hánytorgassuk a múltat. Semmi szükség arra, hogy újból szóba kerüljön az eset. Hát igen, megértjük. D. János életében olyan epizód a börtön, amiről nem beszél szívesen. S ha lehetne, nemcsak a maga, de családja, barátai és összes ismerősei emlékezetéből is kitörölné a megszégyenítő esetet. Munkatársai becsületes embernek hitték D. Jánost, hisz tizenkilenc évet töltöttek együtt, volt alkalmuk megismerni. Kisebb-nagyobb botlásoktól eltekintve, nem vétett az együttélés szabályai ellen, bízni lehetett benne. Egy napon aztán otromba szégyenfoltot ejtett a két évtizedes barátságon: kifosztotta egyik munkatársa ruhásszekrényét. Makacs tagadása miatt házkutatás, pereskedés, börtön lett az ügyből. Érthető hát miért zárkózik el most D. János, amikor viselt dolgaira terelődik a szó. — Sajnálom, ami történt, de nem kívánok többé beszélni róla — hajtogatja konokul. — Nem is azért kerestük fel, hogy újabb részleteket tudjunk még, hisz jogi vonatkozásban ügye lezártnak tekinthető. Van azonban az éremnek másik oldala is: a meglopott, kijátszott munkatársak és a megszégyenített család. Milyen szívvel tért vissza hozzájuk? Nehéz csend ereszkedett közénk. Érezhetően olyan területre siklott a beszélgetés, amely elevenbe talált A néhány száz lejt érő holmiért, D. János cserébe a legdrágábbat, a becsületét tette kockára, amit, ha az évek múlásával meg is foltoz, soha többé nem lesz olyan fedhetetlen, mint annakelőtte volt. Erről beszél a csend, ami belső vívódást igazol. Aztán zárkózottsága hirtelen felenged. ■—■ Életem legnehezebb pillanata volt, amikor újra találkoztam a családommal. A feleségem és két kislányom szenvedett talán a legtöbbet miattam. Az ilyen vidéki kisvárosban gyorsan terjed a hir; az iskolában, feleségem munkahelyén, az utcánkban minden jó érzésű ismerős szánta, vigasztalta őket. Idegenek gyámkodtak felettük s én, akitől a legfőbb jót kellett volna kapniuk, lerántottam őket a sárba, megkeserítettem az életüket. Jól tudom, az ilyen apát nem lehet többé igaz szívvel szeretni. A lelke mélyéből törnek elő a szavak. Belső indulattól remegő hangja, őszinteségről tanúskodik. Amikor meggondolatlan könnyelműséggel idegen tulajdonhoz nyúlt, bizonyosan nem gondolta, milyen nagy árat fog fizetni érte. Mert a társadalommal szemben kiegyenlítette ugyan a számláját, de lelkiismeretével már nehezebb megbékülnie. — Nehéz lesz kiköszörülni a csorbát, de megfogadtam: feleségemnek s a gyermekeimnek, soha többé nem kell szégyenkezniük, pirulniuk miattam. S a munkatársaim is meglátják majd, hogy nem hibáztak, amikor visszafogadtak bizalmukba. Mert D. Jánost visszavette a gyár. Ugyanabban a brigádban, ugyanannál a gépnél dolgozik, mint azelőtt. Munkatársai szívélyesek vele, a kis közösség őszintén segíteni akar rajta. A csoportban nem hánytorgatják botlását. — Sokkal tartozom szaktársaimnak. Életem legnehezebb pillanatában mellém álltak, felkaroltak. Az ő segítségük nélkül, úgy érzem, összeroppantam volna ... S beszélgetésünk végére, nyoma sem maradt a feszült, ellenséges hangulatnak. Egy kétségekkel küzdő ember lelkiismerete szólalt meg, aki határozottan elindult, hogy visszaszerezze becsületét. Sipos János XXVI. évfolyam, 7664. szám Péntek, 1969. október 10. 4 oldal, ára 30 bani Dettai Furnérgyár Másfélmilliós vállalás nyomában Az idei szocialista versenyben a dettai Furnérgyár dolgozói többek között vállalták, hogy másfél millió lej értékű terméket állítanak elő terven felül. Több mint kilenc hónap telt el az idei esztendőből. Lássuk, hogyan tettek eleget felajánlásuknak a furnérgyáriak. Octavian Rain, a vállalat pártbizottságának titkára szerint: — Az eltelt időszak nem volt könynyű. Mégis a három negyedévre háruló felajánlási részt 250 ezer lej értékű termékkel szárnyaltuk túl. Bár a téli hónapokban sokkal nehezebb lesz a munkánk, igyekszünk azt úgy megszervezni, hogy a hideg időszakban is példásan eleget tegyünk kötelezettségeinknek. MI AKADÁLYOZZA A MÉG ÜTEMESEBB MUNKÁT? Valóban, nem volt könnyű az elmúlt kilenc hónap. Mindenekelőtt két tényező miatt. Az egyik az, hogy ebben a vállalatban is jelentkezett és egyre nagyobb gondot okoz a munkaerő hullámzás. Sokan alig maradnak néhány napot a gyárban, s máris továbbállnak. A bútorlemez-részlegről például havonta átlag húsz ember távozott az újonnan felvettek közül. Hasonló a helyzet más munkahelyeken is. Igaz, az eltávozottak zöme már legalább négyöt munkahelyen „próbálkozott“. Mindennek ellenére, problémává nőtt az IPROFIL-nál is a munkaerő hullámzás. Ez a jelenség akadályozza a munka ütemes szervezését és rossz kihatással van az állandó dolgozókra, akiknek nagyobb erőfeszítéssel kell végezniük munkájukat s nem egy esetben a terv teljesítése érdekében túlóráznak is. Ezzel kapcsolatosan javasoljuk a vállalat igazgató bizottságának, vizsgálja meg tüzetesebben a munkaerő hullámzás kérdését s lehetőségeihez mérten küszöbölje ki annak okait. Mert a jobb munkafeltételek megteremtése, valamint az ösztönző bérezés biztosítása lényegesen csökkenti a munkaerő hullámzást. MINDEN INTÉZKEDÉST — IDEJÉBEN Másik probléma a nagyszámú igazolatlan hiányzás. Az idén még többet hiányoztak a furnérgyárban, mint a múlt év hasonló időszakában. Mennyit vesztett emiatt a vállalat? Hozzávetőlegesen, mintegy 100 000 lej értékű terméket. Kik a notórius igazolatlan hiányzók? Soroljunk fel néhányat közülük: Szőke József, Alexandru Pop, Fülöp Ferenc, Schenk Mihály, Bandov Iosif, Kolompár László, Petru Panticeanu, Balaban Milenco és mások. Ezek és a hozzájuk hasonló igazolatlanul hiányzók miatt kell a vállalat régi munkásainak többet és nagyobb erőfeszítéssel dolgozniuk. Törvény kötelezi az igazgató bizottságot arra, hogy többszöri hiányzás után felbontsa a munkaszerződést. A vállalat vezetősége él is ezzel a joggal. Csupán az kell még, hogy sokkal operatívabban intézkedjenek, és az ilyen eseteket ismertessék a dolgozókkal. Ezzel is serkentenék a hiányzókkal szembeni közvélemény kialakítását. Ha figyelembe vesszük, hogy a vállalat munkaközössége eddig hónapról hónapra beváltotta ígéretét, s a sok nehézség ellenére túlszárnyalta a feladatvállalást, akkor nem kétséges, hogy a felajánlásból hátramaradt mintegy 125 ezer lej értékű terméket is határidőre legyártja, a vállalás megvalósítható Ehhez azonban szükséges többek között, hogy a lemezrészlegnek szánt nagy kazánt minél előbb felszereljék és megkezdjék vele a gőztermelést. Jelenleg ugyanis kevés a gőz a vállalatban. Ha pedig nem kapnak idejében elegendőt belőle, akkor nem tudják kihasználni a berendezések teljes kapacitását s előbbutóbb veszélybe kerül mind a termelési terv, mind a vállalás teljesítése. Ha már itt tartunk, meg kell említenünk a ládagyártó műhelyt is. Amíg az elég lassú átalakítási munkák tartanak, (a Temesvári Építkezési Tröszt végzi ezt) ideiglenesen egy barakba telepítették a ládagyártókat. Ez a megoldás nyári időben megfelel ugyan, de most már egyre hidegebbek a napok, nemsokára beköszönt a tél is. Az ideiglenes barakban pedig nem lehet fűteni s így későbben, dolgozni sem. Meg kell tehát gyorsítani az átalakítási munkálatokat, hogy mielőbb jó munkakörülmények álljanak a ládagyártók rendelkezésére. Nehogy későbben ez is hozzájáruljon a munkaerőhullámzás fokozásához. Raffai György I A tervezőkkel - új termékekről Helyiipari egységről lévén szó, a temesvári Electrometal vállalat munkaközösségének egyik alapvető feladata mind újabb, korszerű termékekkel biztosítani a lakosság igényeinek kielégítését. Milyen mértékben tesznek eleget e feladatnak? — erre a kérdésre kerestünk választ a minap a vállalatban. — A vállalat tervezői szüntelenül arra törekszenek — ismertette Stávary Joan mérnök, a főkonstruktőr szolgálat vezetője —, hogy a kreáció és az új választékok gyártása lépést tartson a növekvő igényekkel. Számos termékünk meglehetősen keresett, s a fogyasztók értékelik azokat. De nem lehet megállás, mert egyre újabb követelmények lépnek elő, s azokat ki is kell elégíteni. Válaszkeresés közben megtudtam, hogy a hét főnyi tervező csoportot egyidejűleg számos kérdés foglalkoztatja. Egyesekre közülük már találtak megoldást, mások pedig most körvonalazódnak a rajztáblákon. Vass Vasilét, a tudományos termelésszervezési szolgálat munkatársát nagy gondban találtam. Elektromos festékréteg-mérő szerkezet szerkesztési megoldását kereste, méghozzá úgy, hogy olcsó is, jó is legyen a készülék, az előállítása pedig egyszerű. Elmondotta, hogy kikéri az elektrovegyészek véleményét is, mert azt akarja, tökéletes legyen a szerkezet. — Nemrég kezdtük meg a 80 literes elektromos bojler gyártását — ismertette Stavaru mérnök. — E termék iránt elég nagy a kereslet, fürdőszobák részére készül. Állítható hőszabályozóval 90 fokosra lehet a vizet melegíteni. Egy ugyanilyen termék készítése most van folyamatban. Ugyancsak elektromos boyler, de öt literes űrtartalommal, konyhai használatra. Ez a két korszerű termék Wildau Iosif tervező technikus alkotása. Bár nem közszükségleti cikkről van szó, meg szeretném említeni, hogy Crăciun Takács János ! (Folytatás a 3. oldalon) A temesvári ICIL lieblingi részlegéről 14 féle sajtot küldenek a fogyasztóknak I A MAI LAPSZÁMBAN: i ; ■ NAPRÓL NAPRA - SPORT - HETI ; ; TELEVÍZIÓ MŰSOR (2. oldal) | | ■ CSALÁD ÉS ISKOLA — Drágán meg- fizetett tanulságok — Az ügyész ! ! fogadóóráján ›3 °,dal· ; | ■ KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK (*■ °Wai› | NEMZETKÖZI ÉRTEKEZLET AZ ISMERETTERJESZTÉSRŐL Várnában, a Tudósok Nemzetközi Házában megkezdődött egyes szocialista országok politikai és tudományos ismeretterjesztő szervezeteinek nemzetközi értekezlete. Részt vesznek küldöttek Bulgáriából, Csehszlovákiából, a Német DK- ból, Mongóliából, Lengyelországból, Romániából, Magyarországról és a Szovjetunióból. QUARK - A LEGKISSEBB ANYAGI RÉSZECSKE Charles Cusker és J. Cairns ausztráliai tudósok az amerikai fizikai társaság Physical Review Letters című folyóiratában beszámolnak azokról a kutatásaikról, amelyeknek eredményeként felfedezték az anyag egyik újabb alapvető részecskéjét, a quarkot. A kaliforniai technológiai intézet két amerikai tudósa, dr. Murray Snell-Mann és George Zweig már 1965-ben arra a megállapításra jutott, hogy léteznie kell egy, az eddig ismerteknél kisebb anyagi részecskének, s az alapvető szerepet játszik az anyag felépítésében. Feltételezték, hogy a részecske jóval nehezebb egy protonnál, elektromos töltése pedig hozzávetőleg egyenlő az elektronéval. A két ausztráliai tudós a kozmikus sugarakban létező több mint 66 000 részecske tanulmányozása során fedezte fel a quarkot. SZÍNES LÉZERSUGARAS KÉPMAGNÓ A Radio Corporation of America társaság kedden bejelentette, hogy színes képmagnót szerkesztett, amelyet mérsékelt áron a közeljövőben bárki beszerezhet. A társaság véleménye szerint a színes képmagnó nemsokára ugyanúgy elterjed, akárcsak a szokásos magnetofon. A képek felvétele és visszajátsszása egyaránt lézersugárral történik. A készülék kezelése olyan egyszerű, hogy nyugodtan rá lehet bízni még egy gyermekre is. MBNlHiiiiillliiiiiilliilllliiiiilllHimmimiimdHIIlllllllllllllIflH