Szabad Szó, 1969. október-december (26. évfolyam, 7656-7734. szám)
1969-10-18 / 7671. szám
Fejezzük be mielőbb a vetést! Ésszerűbb szervezéssel még jobb lehetne a teljesítmény a nagyszentmiklósi MGV Megyeszerte meggyorsult az őszi munkák üteme. A továbbra is szép időjárásnak, a teljesebb gépkihasználásnak, s a javuló munkaszervezésnek tulajdonítható ez. A nagyszentmiklósi mezőgazdaság-gépesítési vállalat tevékenységi körzetéhez tartozó egységek szántóföldjein is ez teszi lehetővé, hogy néhány napon belül a vetési kampány befejezéséről adjon számot a gazdaságok egy része. A valkányiak például már az utolsó hektárokba szórják a magot, s a nagyszentmiklósi Lenin útja termelőszövetkezetben is csak órák kérdése, hogy a szomszédokat segítsék a traktorok, vetőgépek. Azonban meg kell vizsgálnunk az érem másik oldalát is, hiszen néhány olyan jelenséggel is találkoztunk, mint az indokolatlan „nyugalom“, vagy „pihenő“ a nemlétező babérokon. Az alábbiakban elsősorban ezekkel az esetekkel szeretnénk foglalkozni. Az ütemterv máig is csak terv maradt! Erről a gépesítési vállalat teljesítménykimutatása győzött meg bennünket. Íme a tények, amelyekkel Ciobanu elvtárs, a diszpécserszolgálat mérnöke szolgált. A kampánynyitás előtt készült operatív terv szerint 87 géppel, naponta 1044 hektárt kellene bevetni, természetesen akkor, ha minden gép üzemelne, maximális teljesítménnyel dolgozhatni. Ez azonban nem így történik és sok esetben az előirányzatnak csak 50 százalékát valósítjuk meg. Sőt, október 13-án tevékenységi például csak 360 hektárt vetettek be a traktorosok, 12-én pedig mindössze 270 hektárt. Egyszóval, alacsony az elmúlt napok vetési teljesítménye. Az első időszakban pedig területletakarítási nehézségek is voltak a termelőszövetkezetekben, ami nyilvánvalóan kihatott a traktorkihasználásra, a vetésre. Pontosabban: visszavetette azt. Ez történt a Csanád II. termelőszövetkezetben, ahol még jelenleg is közel 300 hektár terület várja a vetőmagot. Az óbébai termelőszövetkezet határában most munkatorlódás van, s bizony a traktorosok nem tudják teljes kapacitással üzemeltetni a gépeket — viszont az nem rossz, hogy ezt a viszonylagos gépfelesleget a szomszédos, keresztúri földeken foglalkoztatják. Mert különösen az elkövetkező napokban, amikor egyre több egységben végeznek a körzetében vetéssel, ésszerű és szükséges is lenne valamelyes erőgép-átcsoportosítás. Hosszabbított műszaki igazgatói jóváhagyással ? Néhány nappal ezelőtt történt az eset, de tanulságos feleleveníteni. A már említett Csanád II. termelőszövetkezetben rosszul mentek a dolgok. Megkéstek a talajelőkészítéssel, szántással. A traktorosok azonban továbbra is csak nappal dolgoztak s éjszakára — mint „akinek rendben a szénája —, mindenki nyugovóra tért. A traktorosok is, a termelőszövetkezet elnöke, mérnöke is. Gödör Károly (Folytatás a 2. oldalon) w Kák\^* [szÁMUNKBA - NAPRÓL NAPRA - A jövő hét filmjei - Sport (2. oldal) - MINDENRŐL MINDENKINEK - Próbaúton egy öreg mozdony -Csak nőknek - Egy kis fejtörő - Expo-Csaka ’70 (3. oldal) - KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK (4. oldal) Az üzem udvarán most is a megszokott kép fogad. Friss festésű, leszállításra váró mezőgazdasági gépek, fémsodrony bála-halmok útrakészen. Zsúfoltság. Nem lehet tovább terjeszkedni, minden szabad helyet beépítettek. — De a Buziási után igen — így Comloşan Savu igazgató. — Elkészült az új beruházási terv, s hamarosan az építkezésekre is sor kerül. Másfél év múlva odaköltözik a legnagyobb üzemrészlegünk, a mezőgazdasági gépgyártó osztály. De úgy látszik, sajtóoffenzíva van ma nálunk — jegyzi meg tréfásan az igazgató. — Biztosan magát is a 90 éves üzemünk története érdekli. A tervosztályon a monográfia, mindent megtudhat belőle. ... Vaskos a dosszié, belefárad az olvasásba a szem. De próbáljuk meg az adattenger századnyi töredékéből lepergetni kilenc évtized történetét. • 1879 ősze. Szerény drótárugyárat avatnak. Egyéni vállalkozást hirdet a friss cégtábla, Bozsák Mihály tulajdona. Olcsó befektetés, az elavult, külföldön kimustrált gépek, felszerelések nem kerültek sokba. Olcsó volt a munkaerő is. Pedig embertelen körülmények között foglalkoztatták. Deszkából ácsolt barakkok, égetetlen téglából készített színek, a sötét helyiségekben keresztülsüvít a szél, bokáig érő sár az udvaron, csónakázni lehetett a műhelyekben egy-egy kiadós esőzés után — örökíti meg a krónika. Teltek az évtizedek, de a mostoha munkakörülmények maradtak. Csak a profit gyarapodott. Mert a termelés közben nőtt. 1920-ban például, rátértek a vaságyak és más fémbútorok készítésére. S aztán 1933 után jött a „nagy fogás“ A gyáros felismerte: kincsként keresik a cséplőgépes malomtulajdonosok a lyukasztott lemezt. Nyomban rá is tért — az országban elsőnek — annak gyártására, hogy 1938-ban a gyermekkocsikkal és játékokkal is bővítsék az árulistát. Múltak az évtizedek s gazdátlan gépként ment tönkre a munkások egészsége, őrlődött fel ereje. — A mai fiatalok el sem hiszik miként dolgoztunk mi annak idején. Kézzel húztuk, lábbal tapostuk a nehéz drótszövőgépet — sóhajt egyet a nyugdíjazás előtt álló Zsizsik István, a sodronyszövöde megbecsült minőségellenére. Tisztelettel hallgatom szavait. Nem lehetne másként. Hisz tudom: erős jellem Zsizsik bácsi. A munka tüzében, a megpróbáltatásokban edződött azzá. A Tehnometal monográfiájában több helyen olvastam róla. A sztrájkok, a munkásharcok és akciók egyik fő szervezőjeként említik. A rendőrbotok nem egyszer véresre verték a mozgalomért. Nem törte meg a karánsebesi börtön, nem adta fel a küzdelmet, az elvét azért, mert a gyárosnak külön gondja volt rá: kevesebb bért kapjon a „lázító vörös“. 1923-ban került a gyárba. Tizenkét éves korában. — Hogyan alkalmazhatták oly fiatalon? — A profit nem szabott törvényt — önti el a keserűség Zsizsik bácsit. — A gyermekek és a nők munkája meg különösen olcsó volt. Joguk pedig csak egy, naponta 10-12 órát dolgozni. A gazember „tulaj“... — fojtja el indulatát. Valóban az volt. Hisz még Deme János (Folytatás a 2. oldalon) A VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXVI. évfolyam, 7671. szám , 4 oldal, ára 30 bani . Szombat, 1969. október 18. Nem a Fibis. Kétezerkétszáz lelket számláló falu. Régebben községközpont. — Mi tagadás, nem nagyon lelkesedtünk, amikor megtudtuk, hogy nem Fibis lesz a községközpont — mondja Baranyi Józsi bácsi, a termelőszövetkezet brigádvezetője. — Bántott a dolog, de emellett még mi képviselők is aggódtunk azon, hogy nem fog-e lelassulni a falu fejlődése? Másfél év múltán, most már látjuk, hogy nem a ■ neve teszi a községet. Falunk sokkal gyorsabban fejlődik, mint azelőtt. Itt van például a közfürdő ügye. Hosszú évekig — amíg itt volt a néptanács — semmi előrehaladást nem értünk el. Most pedig meg lehet nézni. .. Meg is néztük. S kísérőnk, Mint Liviu elvtárs, a máslaki néptanács elnöke volt, akivel az óvoda épületénél találkoztunk. — Megrongálódott a tetőzet, azt javíttatjuk. Igaz, nehéz most a mesterekkel zöldágra vergődni — sok a mezei munka, — de ezt is meg kell csinálni... s ha az ember itt van, csak jobban halad a dolog. A közfürdőre terelődik aztán a szó. — Régi probléma. Vajúdott is sokat. Még régen, a harmincas években működött itt egy fürdő. Magától adódott tehát a falubeliek kívánsága: legyen Fibisen is közfürdő. Évekkel ezelőtt úgy-ahogy, rendbe is tették az épületet, használatba is adták a közfürdőt. Ám alig néhány hét alatt megbukott az egész vállalkozás. A tervezők ugyanis szó szerint értelmezték a közfürdőt és egyetlen nagy terembe szerelték fel a zuhanyozókat. Persze, hogy senki, vagy csak nagyon kevesen jártak fürödni... A falusi ember amúgy is szégyenlős ... Közben pedig mutatja az elrekesztett kabinokat (számszerint tizet) mindenik külön tussal. Hideg-meleg vizzel, és központi fűtéssel. — S most jönnek majd fürödni a falubeliek? — Az öregek közül bizonyára sokan nem, de a fiatalok, főleg az iskolások biztosan ... Szemben a közfürdővel szép, új egészségügyi ház. Grigoriu Cornelia egészségügyi nővérrel beszélgetünk. — Nem sokat mondhatok az egészségügyi ház tevékenységéről, hisz alig néhány napja vagyok itt. — Honnan jött? — Temesvárról.. — S hogy tetszik az új munkahely? — Nem akarok nagyképű lenni, s dicshimnuszt zengeni, hisz természetes, hogy a városhoz képest sokkal szerényebbek a körülmények. Mégis van egy megfizethetetlen előnye e munkahelynek. — Mégpedig? — Szép, kétszobás szolgálati lakást kaptam. S így családommal ide költözhettem. Őszintén megmondom, ez volt a döntő érv, amiért Fibisre jöttem... S ezért elégedett is vagyok. Remélem az embereknek sem lesz panaszuk rám. (Baranyi József, aki beszélgetésünkkor még nem értesült a nővér megérkeztéről: a legnagyobb baj a faluban, hogy akármilyen orvosságért, egy injekcióért Máslakra kell mennünk. Ha legalább egy nővér lenne a faluban, ha itt is lakna ...) Minden bizonnyal tehát az elégedettség kölcsönös lesz. — A következő lépés? — kérdezzük az elnököt. — Természetesen a pékség. Ma már egyre inkább tehernek érzik Fibisen is az asszonyok a dagasztást, kenyérsütést. A könynyebbség kedvéért lemondanak már a házi sütésről. — S a lehetőség? — Mára várom a szövetkezeti szövetség delegátusát, hogy megbeszéljük a dolgot. Természetesen nem lesz könnyű... de hát vajon a fürdő, vagy az orvosi rendelő megépítése, berendezése könnyű volt? ... Ma Fibis falu. S mégis több, mint két évvel ezelőtt, amikor község volt. Igaza van Baranyi Józsi bácsinak: nem a neve teszi a falut községgé. Az emberek, Józsa Ödön neve teszi a községet... ■ Hideg-meleg víz a közfürdőben ■1 Könnyebb szakembert találni, ha szolgálati lakás várja . A pékségen a sor MAE CEAUŞESCU és ION GHEORGI şi MAER elvtársak látogatása Indiában Bangalore. — Nicolae Ionescu és Ion Puţinelu, az Agerpres különtudósítói jelentik: Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke feleségével, Elena Ceauşescuval, Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke feleségével, Elena Maurerrel és a kíséretükben levő román hivatalos személyek péntek délelőtt megtekintették Mysore városát és környékét. A város főutcáin a román vendégeket melegen üdvözölték a lakosok ezrei. Mysore városában a múlt emlékei harmonikusan párosulnak számos korszerű építménnyel, amely Indiának a haladás útján való dinamikus előretöréséről tanúskodik, így például a Lalitha Mahal vagy a Lokarandzsan Mahal monumentális paloták mellett, amelyek az elmúlt századok ragyogásáról regélnek, Mysore méltán büszkélkedik az élelmiszeripari kutatóintézet, a Krishnarajendra kórház impozáns épületével, a központi kiállítási csarnokkal és sok más mai létesítménnyel. A román vendégek betérnek egy iparművészeti boltba, s ott megcsodálják azoknak a névtelen művészeknek az alkotásait, akik fából vagy elefántcsontból, rizsszalmából vagy pálmalevélből igazi műalkotásokat készítenek. A boltban látható tárgyak változatossága és ötletessége meggyőzően bizonyítja az indiai nép művészi tehetségét. A hivatalos gépkocsisor ezután a Dhamundi domb felé tart, amelyen a Chamundeswari templom emelkedik. A magaslatról látszik az egész város, amely a domb lábánál 20 négyzetkilométeren terül el. A román vendégek a továbbiakban megtekintik a mysorei állatkertet, amely egyike a legnagyobbaknak Indiában. Az állatkertben ritka hüllőpéldányok és vadállatok láthatók. Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke és a többi román vendég ezután Mysoreból visszatér Bangaloreba. A két város közötti gyönyörű országúton India teljes szépségében kitárulkozik a látogatók előtt. A buja növényzet kopár, sziklás dombokkal, mértani formájú rizsültetvényekkel, pálmaerdőkkel váltakozik. A láthatáron kopár hegyvonulat emelkedik. Az embernek az a törekvése, hogy a természettől minél nagyobb területeket ragadjon el, megmutatkozik a megművelt földek nagy kiterjedésében, akárcsak a számos korszerű öntözőberendezésben, amelyek a földeken igen gyakran láthatók. Az országút mentén óriási kókuszfák roskadoznak gyümölcsük terhe alatt. A hivatalos gépkocsisor megáll, s a román vendégeket meginvitálják, hogy ízleljék meg a kókuszdió hűsítő levét. Az országút számos falun halad át. Az út két oldalán összegyűlt falusiak melegen fogadják a román vendégeket. Péntek este Somanath Lyer, Mysore állam kormányzója a bangalorei Raj Bhavan palotában vacsorát adott Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és felesége, Elena Ceauşescu tiszteletére. A vacsorán részt vett Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, feleségével, Corneliu Manescu külügyminiszter, Cornel Burtică külkereskedelmi miniszter, Petre Tănăsie, Románia delhi nagykövete és más hivatalos személyek. Részt vett Paul Veerendra, Mysore állam miniszterelnöke, bangalorei elöljárók, képviselők, tudományos és kulturális személyiségek. A szívélyes, baráti légkörben lefolyt vacsorán Nicolae Ceauşescu elnök és Mysore állam kormányzója a két ország kapcsolatainak további fejlődésére, a román és az indiai nép barátságára ürítette poharát. A vacsora után műsoros előadásra került sor, amelyen indiai népdalokat és népi táncokat mutattak be. A román vendégek elismeréssel nyilatkoztak az előadásról. Ipari kombinátok létesültek Temes megyében Az RKP X. kongresszusa útmutatásainak megfelelően, a gazdasági tevékenység további tökéletesítéséért ezekben a napokban országszerte megalakulnak egyes ipari kombinátok. Ilyen alakuló gyűlést tartottak tegnap a temesvári Banatul klub termében, melyen részt vettek: TRANDAFIR COCIRLA mérnök, az RKP KB póttagja, a megyei pártbizottság titkára; IOAN SABLICI mérnök, könnyűipari miniszterhelyettes és DUMITRU ROLEA, az RSZÁSZ Központi Tanácsa küldötte. Jelen voltak továbbá az érdekelt vállalatok igazgatói, főmérnökei, főkönyvelői, valamint az egységek pártszervezetének titkárai és a szakszervezeti bizottságok elnökei. Ez alkalommal létrehoztak egy bőr- és cipőipari, három textilipari kombinátot, valamint egy kenderfeldolgozó nagyvállalatot. (Lapunk következő számában részletesen beszámolunk az ipari kombinátok létesítéséről). Van mit ünnepek! - 90 éves a temesvári Tehnometal — FEJ PÉTER mérnök és GIURESCU REMUS esztergályos a Tehnometal egyik műhelyében A SZOJUZ-7 REPÜLÉSE IS SIKERREL FEJEZŐDÖTT BE (RÉSZLETES TUDÓSÍTÁSAINK A 4. OLDALON) RÁK ELLENI OLTÓSZERT FEDEZTEK FEL München (Agerpres) A Bild Zeitung híradása szerint F. Vester és J. Nienhaus nyugatnémet tudósok rák elleni oltószert állítottak elő. A kísérleti állatokon kipróbált oltószer lassítja a szövetekben a rákos sejtek fejlődését és meggyorsítja a Thymus működését. Ez a mirigy tudvalévően fontos szerepet tölt be a szervezetnek a rosszindulatú daganatok elleni természetes védekezésében. Vester professzor a Bild Zeitungnak adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy egyelőre nem szolgálhat bővebb felvilágosításokkal az oltószer hatásának módozatáról. Mint mondotta, a további kutatások során dől majd el, hogy az oltószer hatással van-e a rák minden formájára vagy pedig csak bizonyos fajta rosszindulatú daganatoknál alkalmazható sikerrel. A LEGDRÁGÁBB DEGAS-KÉP New York (Agerpres) Nem kevesebb, mint 550 000 dollárt adtak egy New York-i árverésen Edgar Degas francia impresszionista festő egyik képéért. Az újságírók szerint ennél drágábban sohasem cserélt gazdát Degas-kép. 1918-ban 10 000 dollárért vették meg a festő egyik tanulmányát és rajzát, 1965-ben 410 000 dollárt fizettek Balettpróba című festményéért. HS .77 ~~ HALÁSZOKNAK BŐSZI SZÚSÁG, MADARAKNAK CSEMEGE Oslo (Agerpres) Tonnaszámra vet ki magából a tenger avas vajat Norvégia délnyugati partjain. A vaj egy 25 évvel ezelőtt elsüllyesztett német teherhajó szállítmányából való. A szállítmány annak idején valóságos kihívás volt az éhező norvég lakossággal szemben, ma pedig a norvég halászok munkáját nehezíti meg. A ritka csemegének csak a tengeri madarak örülnek. A TORREÁDOR VÉGZETES LÉPÉSE (-Ci-cGT prés) -Antonio Velasquez 46 é mexikói torreádor sok hét pillanatot élt át 27 é pályafutása alatt, s nem e szer csak egy lépés váltottá el a haláltól. Az áréban nagyszerű lélekjeleltet tanusító torreádor azban sokkal figyelmetlenenek bizonyult saját otthonán. Miközben vendég villája emeletére vezette megcsúszott, legurult a csőkön és szörnyethalt...