Szabad Szó, 1969. október-december (26. évfolyam, 7656-7734. szám)

1969-12-03 / 7710. szám

A VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 7710. szám 4 oldal, ára 30 bani Szerda, 1969. december 3. 1 % 14 (Folytatás a 2. oldalon) A­z A nevelők és a pionírszervezet a tanulók tartalmas iskolán kívü­li tevékenységéért Az ifjúságra hatalmas szerep hárul szocialista hazánk jövőjé­nek építésében. Helytállásuk, feladataik példás végrehajtása attól függ, nevelőik hogyan in­dították el őket az életbe, mi­lyen erkölcsi, ideológiai, politikai alappal, tudományos felkészült­séggel lépnek ki az iskolák ka­puin. Tudnak-e lelkesedni esz­mékért, hazafiságuk, öntudatuk eléri-e azt a fokot, amely ké­pessé teszi őket állandó kitartó munkára, nagy tettekre, hazánk, szocialista nemzetünk felvirá­goztatása szolgálatában. A szocializmus építésében dol­gozóink gazdasági, politikai, tár­sadalmi és kulturális téren egy­aránt kiveszik részüket, de mel­lettük az ifjúságra is felelősség­­teljes feladatok várnak, már most, iskolás korukban. Az is­kola kétségtelenül az a terület, ahol a nevelés, a rendszeres ta­nulás által az ifjak megszerzik a szükséges alapot további ta­nulmányaik elmélyítésére, vagy valamely szakma elsajátítására. És ez mégsem elegendő. Ko­runk hatalmas iramú tudomá­nyos-műszaki fejlődését, vagy a társadalmi haladást, gazdasági átalakulásokat tekintve, az isko­la önmagában nem képes min­den követelménynek eleget ten­ni. Az ifjúság egyre sokoldalúbb érdeklődési körét olyan iskolán­­kívüli tevékenységgel kell helyes mederbe terelni,, amely minden egyes fiatal egyéni tehetségének, tudásának, hajlamának bőséges megnyilvánulási területet nyújt, kifejleszti elméleti és szakmai tudását, lehetőséget teremt fog­lalkozni azokkal a kérdésekkel, amelyek már ebben a korban szenvedélyesen érdeklik a mai ifjúságot. A pioniregységekre ezen a té­ren jelentős szerep hárul. Me­gyénk pioniregységei szép ered­ményekkel büszkélkedhetnek. Nincs is szándékunkban ezeket részletezni, inkább néhány sür­gős feladatra szeretnénk az egy­ PAVEL BORDÁN tanár, a Pionirszervezet Temes Megyei Tanácsának elnöke­ségparancsnokok figyelmét fel­hívni. Legfontosabb talán az ol­vasás megszerettetése a tanulók­kal. A megyénk területén vég­zett felmérések arról győztek meg, hogy sok tanuló évente egy-két könyvet olvas csupán, van, aki még annyit sem, s az olvasottakat sem érti meg min­den esetben. Elmarasztalás éri emiatt nemcsak a pioniregysé­­gek parancsnokait, de az iroda­lomtanárokat is, mert a házi ol­vasmányok iránti érdeklődést nem sikerült felkelteniük és az olvasottakat sem vitatták meg a gyermekekkel. Különösen a műszaki tudomá­nyokat népszerűsítő könyvekre kell figyelmet fordítani. Érdek­lődést keltő formájuk, a tanuló­ifjúság színvonalát figyelembe vevő stílusuk biztosíték a cél elérésére: elméleti előkészítést nyújtanak, bepillantást adnak egy olyan világba, amelynek va­lamelyik ágát a tanuló éppen élete hivatásául választja. Egy­ben felmérik a felelősséget, a­­melyet egyes szakmák jelentenek, s rámutatnak az egyszerű fog­lalkozások fontosságára is. A tanulóifjúságnak szánt köny­vek okos iránytűként, tapintatos tanácsadóként állnak ifjaink rendelkezésére, megtanítanak he­lyesen tájékozódni, dönteni az élet dolgaiban. A nevelés másik hatásos eszkö­ze az ifjúsági sajtó, a pionír­­újság, mely tartalmánál fogva szoros kapcsolatot kell hogy te­remtsen olvasói táborával. A gyermekek problémáit tükrözve, ösztönzze őket sajtólevelezésre, kérdésfelvetésre a lap hasábjain. A modern kor vívmányai, a rádió, a film, a televízió szintén nagy szereppel bírnak az ifjú­ság nevelésében. A tudományos világ, a társadalmi élet kérdés­özöne tárul ezáltal eléjük és nem maradnak érdektelenek a látottak, hallottak után, hanem igyekeznek megérteni, megismer­ni mindent, ami számukra új, ismeretlen. Mindezt egybevetve, magától adódik a következtetés: a pionír­­parancsnokok az ifjúság iskolán­­kívüli nevelésében használják fel a tudomány terjesztésének min­den útját, filmet, diafilmet, saj­tót, rádiót, tv-t, saját munkájuk eredményesebbé tételére, a tu­dományokban, művészetekben jártas, műveit fiatalok nevelé­sére, akik az elméleti tudásukat a gyakorlati munka minden ágá­ban alkotón érvényesítik. Tojásgyár: így becézik szakkörökben a gyarmatai ÁMV baromfit­enyésztési farmját Méltó az el­nevezés, hisz az ott dolgozók évente több millió tojást értékesítenek. Felvételünkön: a farm üzemközpontjának látképe Ifibb és jobb villanymotort gyárthatnak az Electromotorban Még egy hónap választ el az év végétől. S hogy a zárómér­leg mindenütt pozitív legyen, a hátramaradt időszakban külön­leges intézkedéseket hoznak, e­­rőfeszítéseket tesznek. Mert az i­j esztendőt a megyei pártkon­ferencián vállalt felajánlások példás teljesítésével, túlszárnya­lásával kell köszöntenünk. Ez a fogadalom fűti a munkásokat, mérnököket és technikusokat a­­temesvári Electromotor üzemben is. Eredeti felajánlásukat menet közben, megnövelték, s egy évi vállalásukat az össztermelésnél például hét ég fél, az áruterme­lésnél, meg tíz millióra kerekí­tették ki. Lássuk, mi valósult meg eddig ebből? — Úgy beszéltük meg a dol­gozókkal, hogy versenyfelajánlá­­sunkat hozzátoldjuk tervfelada­tainkhoz — magyarázta Nicolae Fuslan, az üzem szakszervezeti bizottságának elnöke. —■ Az el­telt tíz hónapban mindig meg­valósítottuk, amit feladatul tűztünk. — Most hogy állnak a fela­jánlások teljesítésével? — összességében túlszárnyal­tuk azt. De a választéknál még adósak vagyunk. Közel ezer por­szívóval lemaradtunk az anyag­­ellátási zökkenők miatt... Az üzem szakemberei szerint a porszívó-adósságot pár nap a­­latt törleszteni lehet, ha kapnak idejében megfelelő minőségű nyersanyagot. Mert a választék­mutató éppen olyan fontos, mint a terv többi előírása. Sokan hi­vatkoznak a rendszertelen anyag­­ellátásra. Hogyan vélekedik erről az anyagbeszerzési osztály? — Bizonyos anyagoknál még a kiutalásokat is késve kaptuk meg — mondotta Ilie Bucea köz­gazdász, a beszerzési osztály ve­zetőjének helyettese. — Sok ne­hézséget idézett elő a termelés­ben az, hogy a megígért szalag­­­lemez helyett nagy későre tábla­­lemezt kaptunk. Ezt viszont fel­dolgozás előtt el kell küldjük a craiovai Electroputere üzembe kiszabás végett. Az ide-oda való szállítás hosszú időt vesz igénybe. — Ebből az anyagból nem volt tartaléka az üzemnek? — Volt valami,­­ de elfogyott s igy kénytelenek vagyunk táb­lalemezt használni, ami eléggé megnehezítette az ütemes ter­melést ... Septimiu Taşcău mérnök, a ti­zes számú részleg vezetője. Itt készülnek a nagyobb villanymo­torok. Munkájuktól nagymérték­ben függ az egész üzem terme­lésének alakulása. — Fő a fejünk — fogadott a mérnök. — Azt sem tudjuk, mit intézzünk el előbb. Hónapokon keresztül nem volt elég eszter­gályos a részlegen. Ezt betetőz­te a nyersanyag késése, különö­sen a táblalemez okozott nehéz­séget. Ugyanis ezt nem hasz­nálhatjuk az automata prések­nél, ami aztán a minőségre is kihat. — Mi a véleménye a nadrági ■Ciocanul üzemtől kapott öntvé­nyekről ? — Ha ők valóban segíteni a­ akarnak, akkor sokkal nagyobb figyelmet kell fordítsanak az •öntvények tisztítására és arra,­­hogy az illesztések megfeleljenek az előírásoknak. — Mint említette, elég sok ne­hézség jött össze most év végé­re. Megbirkóznak velük? — Bár sok fejtörést okoz a ■nyersanyag késése, olykor azok gyengébb minősége, nem hátrá­lunk meg. Év végére behozzuk a lemaradást, sőt túl is teljesítjük vállalásunkat. — Nem akarom lebecsülni ü­­zemünk dolgozóinak azt az igyekezetét, hogy a nehézségek ellenére kiváló eredményeket ér­jünk el, de minőségi szempont­ból még elég sok motort kell visz­­szaküldeni utójavításra — kap­csolódott a beszélgetésbe Maro­sán János mérnök, az üzem mi­­n­­őségellenőr szolgálatának ve­zetője. — Melyek a leggyakrabban e­­lőforduló hibák? — Az általunk jelzett műszaki hibákat nagyrészt­ a más üze­mektől kapott, olykor gyenge minőségű nyersanyag (lemez, öntvény, csapágy és huzal) okoz­­­zák. Itt van például a tábla­­lemez esete. Mivel csak a régi préseken dolgozhatjuk fel, a­­be­lőlük készült vasmagok nem e­­lég pontosak, a teker­cselés után sokszor „testet“ alkotnak. A tekercsek újra ki- és behelyezé­se pedig időbe telik. Vagy ve­gyük az öntött alkatrészeket Közismert, hogy az öntött ter­méket bizonyos ideig „öre­gedni“ kell hagyni, különben­­változtatja formáját. Ezt a kö­vetelményt nem mindig tudjuk betartani.. . — Tehát, a minőségellenőr szolgálat ismeri a hibák okait. Mit tettek kiküszöbölésükért? — Tanulmányoztuk a legsű­rűbben előforduló hibák okait s megfelelő javaslatokat juttattunk el az igazgató bizottsághoz. Ja­vult is sokat a helyzet, de még mindig van tennivaló elég. Vé­leményem szerint, ha az említett műszaki hibák megszűnnének, legalább felére csökkenthetnénk­­az utójavításokat. • Ez pedig jó- Raffai György A Temesvári Mechanikai Üze­mek szerszámműhelyében dolgo­zik példamutatóan Bogaseru Mihai KISZ-tag Románia Szocialista Köztársaságnak NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs vezette párt- és állami küldöttsége elutazott Moszkvába Kedd délben a fővárosból Moszkvába utazott Románia Szo­cialista Köztársaság párt- és álla­mi küldöttsége. A delegáció Nicolae Ceauşescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitká­rának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnö­kének vezetésével részt vesz Bul­gária NK, a Csehszlovák SZK, a Német DK, a Lengyel NK, Romá­nia Szocialista Köztársaság, a Magyar NK és a Szovjetunió párt- és államvezetőinek találko­zóján. A küldöttségben részt vesznek a következő elvtársak: Ion Moszkva — L. Duţă, az A­­gerpres tudósítója jelenti: Kedd este megérkezett Moszk­vába Románia Szocialista Köz­társaság párt- és állami küldött­sége, amely élén Nicolae Ceauşescu elvtárssal részt vesz Bulgária NK, a Csehszlovák SZK, a Német DK, a Lengyel NK, Románia Szocialista Köztársaság, a Magyar NK és a Szovjetunió Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Ál­landó Elnökségének tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Gheorghe Pană, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnök­ségének tagja, a KB titkára és Corneliu Manescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter. Elutazáskor a Băneasa repülő­téren jelen voltak a következő elvtársak: Emil Bodnaraş, Gheor­ghe Rădulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdeţ, Maxim Berghianu, Flo­rian Dănălache, Constantin Dra­gan, Emil Drăgănescu, Fazekas párt- és államvezetőinek talál­kozóján. A Seremetyevo repülőtéren a küldöttséget a következő elvtár­sak fogadták: L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, N. V. Podgornij, az SZKP KB Politbü­­rójának tagja, a Szovjetunió Leg­felsőbb Szovjetje Elnökségének elnöke, A. N. Koszigin, az SZKP KB Politbürójának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, A. N. Selepin, az SZKP János, Petre Lupu, Manea Mă­­nescu, Leonte Răutu, Gheorghe Stoica, Vasile Vîlcu, Ştefan Voi­­tec, Petre Blajovici, Gere Mihály, Ion Iliescu, Ion Ioniţă, Vasile Pa­­tilineţ, Dumitru Popa, Ion Stă­­nescu, Mihai Marinescu, Ion Pă­­ţan, az RKP KB, az Államta­nács és a kormány több tagja, központi intézmények és társa­dalmi szervezetek vezetői. Jelen volt V. Sz. Tyihunov, a Szovjetunió bukaresti ideigle­nes ügyvivője és a nagykövetség több tagja, KB Politbürójának tagja, K. P. Katusev, az SZKP KB titkára, A. A. Gromiko, az SZKP KB tag­ja, a Szovjetunió külügyminiszte­re, K. Kuszakov, az SZKP KB osztályvezetője. A repülőtéren jelen volt Teo­dor Marinescu, Románia Szocia­lista Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a nagykövetség több tagja. (Agerpres) MAI SZÁMUNKBAN. Regényrészlet (2. oldal) Pártélet Filmművészet Sport (3. oldal) ik­ mer, az... Kamuién ranzei • A TÚLZOTT HISZÉKENYSÉG KOCKÁZATA • MIBŐL LEHET ÖSSZEHOZNI HATSZÁZEZRET? • IDEGENEK A BÉRLISTÁN !­ ÖNELBÍRÁLÁS, SAJÁT ZSEBRE Sok esetben nehéz válaszvona­lat húzni a bizalom és a hiszé­kenység között. Talán ez az oka annak, hogy sokan egyszerű té­vedésnek tüntetik fel a naiv hi­székenységet is, ami pedig ko­moly anyagi és erkölcsi károk forrása lehet. Hogy ez az állás­pont mennyire helyes, ezen eset­ről esetre lehetne vitatkozni. Egy azonban tény: a túlzott hiszé­kenység nagyon kockázatos, mind az egyén, mind egy nagyobb kö­zösség, mind pedig az egész tár­sadalom szempontjából. Bizonyításért nem kell túlságo­san messzire menni. Csupán a mehalai mezőgazdasági termelő­szövetkezetbe. Megszületett az ötlet. Nem va­lami különleges, látványos öt­let, sőt, mondhatni, túlságosan is egyszerű — az első pillantás­ra. Csupán arról volt szó, hogy melléküzemágat kezdeményez­nek a mehalai termelőszövetke­zet égisze alatt. A gazdaság csak a nevét adja, s menet közben a nyersanyagot, fizeti az embere­ket, és mindezért cserébe meg­kapja az összjövedelmet. Az elképzelés ígéretesnek tűnt... a Munteanu-házaspárnak. A szö­vetkezet vezetősége pedig nem so­kat számítgatott, hamarosan szer­ződés lett a tárgyalások vége. Ezáltal a mehalai termelőszövet­kezet galvanizálóműhely „tulaj­donosa“ lett, Munteanuék pedig biztos pénzforrást mondhattak magukénak, amelyet egy pillanat­ra sem hagytak kiaknázatlanul. íme, miből lehet összehozni hatszázezret! Az első dolog, amit az újdon­sült „műhelyvezető“ kezdemé­nyezett: a túlórázás. Bár a szer­ződés csak a vezetőtanács enge­délyével ír elő túlórát, Muntea­­nu Ion ettől eltekintett, és egy­­re-másra gyűltek a túlórák, na meg természetesen a többletjöve­delem. De nemcsak Munteanu Ion, hanem a felesége is teljes emberként vette ki részét a többletből­­, míg az előbbi ter­melési felelős, az utóbbi részleg­­vezetője volt a műhelynek. S dolgoztak is szinte éjjel-nappal — legalább is a bérlistán. Abból úgy tűnik, hogy naponta 20-21 órát töltöttek munkában, tehát szinte az alvás helyett is „erő­sítették“ a közös gazdaságot... Igaz, hogy közben összejött havi néhány ezer lejes tiszta jövede­lem. És aki dolgozik, az csak megérdemli! Még a prémiumot is — néhány ezrest. 1967 május elseje és 1969 már­cius 31 között 196 000 lejre rúgott az érdemen felüli jövede­lem. A Munteanu-házaspár ará­nyosan osztozkodott a „kiérde­melt“ fizetésen — a termelési felelős többet, a részlegvezető kevesebbet vitt haza. A termelőszövetkezet főköny­velője esetről esetre szignálta a bérlistát, a pénztáros pedig nagyvonalúan és gálánsan fize­tett. Bármivel vádolható Muntea­nu Ion, de önzéssel semmiképp. Beavatta az üzletbe fiát és me­nyét is. Ők Lúgosról jöttek — a bedolgozás kezdetén —, de a na­pi utazás se akadályozta őket, hogy átlagban 15-16 órát dolgoz­zanak, s természetesen ennek a­­rányában részesedjenek is. De még ez sem minden. A bérlistán olyan emberek is sze­repeltek, akik talán nem is tud­ták, hogy hol van a mehalai ter­melőszövetkezet galvanizáló rész­lege ... csak a pénztára. Fiegel Róbert, a Tehnometal vállalat alkalmazottja például egymaga 13 273 lejt kapott — az ellenőrző szervek véleménye szerint, tör­vénytelenül —, mivel olyan mun­kákat vállalt magára, amelyek a szerződés szerint, a Munteanu­­házaspárra hárultak volna. De nem ő az egyedüli... Volt aki házimunkát végzett, aki központi fűtést szerelt a „főnöknél“, s közben járt a fizetés, így aztán egyre gyarapodott a bérlista névsora. Új emberek jöttek a vezetőtanács tudta és jóváhagyása nélkül — a termelő­­szövetkezet pedig fizetett rendü­letlenül. Elavult normatív alap­ján, más vállalatoknál állásban levő személyeknek, mindenkinek. Gödör Károly (Folytatás a 2. oldalon) ! — ... Amikor az emberek ja­vaslatokat tesznek a képviselők­kel való találkozásaikon s az ál­lami szervek intézkednek valóra váltásukért, ez tulajdonképpen a közügyek intézésének kollektív formája — mutatott rá felszóla­lásában Roth Iosif képviselő, a Temes megyei néptanács leg­utóbbi ülésszakán, melyen fontos, közérdekű kérdés szerepelt a napirenden: hogyan váltak és válnak valóra azok a javasla­tok, amik a választási kampány­ban a képviselők és lakosok ta­lálkozóin elhangzottak.­­S való­ban e találkozók, meg a sze­mélyes beszélgetések lehetővé tették, hogy a képviselők alapo­sabban megismerjék választóke­rületük közérdekű, közművesítési­­gazdálkodási és egyéb problémáit. És egyben lehetővé tették, hogy a honpolgári bizottságok és a közügyek intézésének más kol­lektív formái útján, mozgósítsák az embereket, akik így munká­jukkal hozzájárultak saját ja­vaslataik egy részének valóra váltásához. Amint arra a megyei népta­nács végrehajtó bizottságának jelentése — melyet Vasile Duru elvtárs, a végrehajtó bizottság első alelnöke terjesztett elő — rámutatott, összesen közel 9400 javaslat hangzott el. Nagy részük úttestek és járdák építésére, rendbehozására, víz-, villany- és telefonhálózatok bővítésére, tan­termek, kultúrotthonok, orvosi rendelők és közfürdők építésére vonatkozott; s persze, a viták egyben bírálatot is jelentettek egyik-másik néptanácsi szerv, vál­lalat, intézmény munkájára. Említésre méltó, hogy még a választási kampány idején, a Szocialista Egységfront helyi ta­nácsai, a pártszervezetek irányí­tásával, a javaslatok egy részének megoldására törekedtek, úgy, hogy még megoldatlan maradt 8511 s ezekből 7530 a helyi szer­vek, 903-nak a megoldása pedig megyei szervek hatáskörébe tar­tozott. A választások óta eltelt kilenc hónap alatt mind a me­gyei, mind pedig a helyi válla­latok, intézmények a javaslatok­nak mintegy kétharmadát helyez­hették az „elintézve“ iratcsomó­ba. Municipiumaink, városaink, falvaink arculata az idén külö­nösen gyors ütemben változott, szépült éppen a lakosok észre­vételei, javaslatai s­ nem utol­sósorban kézzelfogható hozzá­járulásuk nyomán. A megyei néptanács az eredetileg előirány­zott összegeknél többet utalt ki iskolák, bölcsődék építésére, víz­vezetékek hálózatának kiterjesz­tésére, új autóbusz-vonalakat lé­tesítettek, korszerűsítettek temes­vári, lugosi úttesteket, de falu­siakat is, meg országutakat, községi utakat, városokon keres­kedelmi komplexumok épültek, falvakon meg új szövetkezeti boltok — hogy csak éppen meg­említsük a legfontosabbakat. Sok helységben a javaslatoknak az átlagos kétharmadánál jóval töb­bet váltották valóra. — 93 százalékot értünk el — mondotta például az ülésszakon Wagner József Gyarmatáról* — elkészült 2600 négyzetméternyi járda, 30 átjáró hidacska, rózsa­park, sőt még egy strandot is építettünk. Mi, a néptanácsnál, magunk sem hittük, hogy ez az utóbbi javaslat valóra váltható és mégis, sikerült; a családok 85 százaléka vett részt a mun­­kálatokban, a néptanács éppen csak az anyagra költött, azt is az önkéntes pénzhozzáj­árulásból. A betonmedencét már ki is pró­báltuk ... A javaslatok legnagyobb részé­nek teljesüléséről számolhatott be az ülésszakon Gáspár György Giládról, Lunga Luca Lúgosról és mások. A megyei néptanácsi ülésszak előtti hetekben azonban egy széleskörű kollektíva felül­vizsgálta különböző vállalatok­nál, intézményeknél és helysé­gekben, vajon hogyan váltották valóra azokat az észrevételeket, amiknek a megoldása a hatáskö­rükbe tartozott s ekkor kitűnt sok hanyagság, felületesség is. Találtak például 65 olyan ügyet, amit már rég megoldhattak vol­na az illető szervek, de olyat is, aminek az „elintézése“ csak for­mális volt.­­ A helyiipari me­gyei igazgatóság, a lakosok ké­résére, üzembehelyezett falusi malmokat Németsztamorán, Gyül­­vészen, de aztán, néhány napi vagy heti működés után, ismét leállította őket — mutatott rá például Roth Iosif megyei nép­tanácsi alelnök. A gépkocsiszállí­­tási vállalat késlekedett választ adni újabb autóbuszvonalak lé­tesítésére vonatkozó kérésekre, az állami mezőgazdasági válla­latok trösztje pedig nem intéz­kedett istállók áthelyezéséért Bánlak és más helységek köz­pontjából. A vasútigazgatóság­­nak is vannak mulasztásai, amint azt Gáspár György elmondotta, a giládiak kérték a hídmérleg áthelyezését megfelelőbb helyre, erre fel egyszerűen leszerelték azt. ... Aránylag elég sok javas­lat maradt megoldatlan Temes­váron is, különösen a peremvá­rosokban, bár az előző évekhez képest, az idén itt is sokkal többet tettek a közművesítési­­gazdálkodási problémák megol­dására. Igen hasznosnak bizonyult a megyei néptanács ülésszakán ép­pen ezt a kérdéscsoportot tár­gyalni és éppen most, a jövő évi tervek véglegesítésének idősza­kában vagyunk s az államhata­lom megyei szerve felmérhette, mit kell tenni különböző köz­­művesítési-gazdálkodási ügyek megoldására és milyen sürgős­ségi sorrendben kell azokat vég­rehajtani. Hasznos volt ezt ele­mezni azért is, mert felszínre került, hogy egyik-másik válla­latnál, intézménynél nem keze­lik kielégítő figyelemmel és gondossággal az emberek javas­latait. S az elfogadott határozat, mely pontosan körvonalazza a jövő évi teendőket, arra ösztö­nöz majd minden megyei és helyi szervet, hogy az elhang­zott javaslatokból a még hátra­levő egyharmad rész is mielőbb valóra váljon. Pataki Géza

Next