Szabad Szó, 1969. október-december (26. évfolyam, 7656-7734. szám)
1969-12-03 / 7710. szám
A VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 7710. szám 4 oldal, ára 30 bani Szerda, 1969. december 3. 1 % 14 (Folytatás a 2. oldalon) Az A nevelők és a pionírszervezet a tanulók tartalmas iskolán kívüli tevékenységéért Az ifjúságra hatalmas szerep hárul szocialista hazánk jövőjének építésében. Helytállásuk, feladataik példás végrehajtása attól függ, nevelőik hogyan indították el őket az életbe, milyen erkölcsi, ideológiai, politikai alappal, tudományos felkészültséggel lépnek ki az iskolák kapuin. Tudnak-e lelkesedni eszmékért, hazafiságuk, öntudatuk eléri-e azt a fokot, amely képessé teszi őket állandó kitartó munkára, nagy tettekre, hazánk, szocialista nemzetünk felvirágoztatása szolgálatában. A szocializmus építésében dolgozóink gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális téren egyaránt kiveszik részüket, de mellettük az ifjúságra is felelősségteljes feladatok várnak, már most, iskolás korukban. Az iskola kétségtelenül az a terület, ahol a nevelés, a rendszeres tanulás által az ifjak megszerzik a szükséges alapot további tanulmányaik elmélyítésére, vagy valamely szakma elsajátítására. És ez mégsem elegendő. Korunk hatalmas iramú tudományos-műszaki fejlődését, vagy a társadalmi haladást, gazdasági átalakulásokat tekintve, az iskola önmagában nem képes minden követelménynek eleget tenni. Az ifjúság egyre sokoldalúbb érdeklődési körét olyan iskolánkívüli tevékenységgel kell helyes mederbe terelni,, amely minden egyes fiatal egyéni tehetségének, tudásának, hajlamának bőséges megnyilvánulási területet nyújt, kifejleszti elméleti és szakmai tudását, lehetőséget teremt foglalkozni azokkal a kérdésekkel, amelyek már ebben a korban szenvedélyesen érdeklik a mai ifjúságot. A pioniregységekre ezen a téren jelentős szerep hárul. Megyénk pioniregységei szép eredményekkel büszkélkedhetnek. Nincs is szándékunkban ezeket részletezni, inkább néhány sürgős feladatra szeretnénk az egy PAVEL BORDÁN tanár, a Pionirszervezet Temes Megyei Tanácsának elnökeségparancsnokok figyelmét felhívni. Legfontosabb talán az olvasás megszerettetése a tanulókkal. A megyénk területén végzett felmérések arról győztek meg, hogy sok tanuló évente egy-két könyvet olvas csupán, van, aki még annyit sem, s az olvasottakat sem érti meg minden esetben. Elmarasztalás éri emiatt nemcsak a pioniregységek parancsnokait, de az irodalomtanárokat is, mert a házi olvasmányok iránti érdeklődést nem sikerült felkelteniük és az olvasottakat sem vitatták meg a gyermekekkel. Különösen a műszaki tudományokat népszerűsítő könyvekre kell figyelmet fordítani. Érdeklődést keltő formájuk, a tanulóifjúság színvonalát figyelembe vevő stílusuk biztosíték a cél elérésére: elméleti előkészítést nyújtanak, bepillantást adnak egy olyan világba, amelynek valamelyik ágát a tanuló éppen élete hivatásául választja. Egyben felmérik a felelősséget, amelyet egyes szakmák jelentenek, s rámutatnak az egyszerű foglalkozások fontosságára is. A tanulóifjúságnak szánt könyvek okos iránytűként, tapintatos tanácsadóként állnak ifjaink rendelkezésére, megtanítanak helyesen tájékozódni, dönteni az élet dolgaiban. A nevelés másik hatásos eszköze az ifjúsági sajtó, a pionírújság, mely tartalmánál fogva szoros kapcsolatot kell hogy teremtsen olvasói táborával. A gyermekek problémáit tükrözve, ösztönzze őket sajtólevelezésre, kérdésfelvetésre a lap hasábjain. A modern kor vívmányai, a rádió, a film, a televízió szintén nagy szereppel bírnak az ifjúság nevelésében. A tudományos világ, a társadalmi élet kérdésözöne tárul ezáltal eléjük és nem maradnak érdektelenek a látottak, hallottak után, hanem igyekeznek megérteni, megismerni mindent, ami számukra új, ismeretlen. Mindezt egybevetve, magától adódik a következtetés: a pionírparancsnokok az ifjúság iskolánkívüli nevelésében használják fel a tudomány terjesztésének minden útját, filmet, diafilmet, sajtót, rádiót, tv-t, saját munkájuk eredményesebbé tételére, a tudományokban, művészetekben jártas, műveit fiatalok nevelésére, akik az elméleti tudásukat a gyakorlati munka minden ágában alkotón érvényesítik. Tojásgyár: így becézik szakkörökben a gyarmatai ÁMV baromfitenyésztési farmját Méltó az elnevezés, hisz az ott dolgozók évente több millió tojást értékesítenek. Felvételünkön: a farm üzemközpontjának látképe Ifibb és jobb villanymotort gyárthatnak az Electromotorban Még egy hónap választ el az év végétől. S hogy a zárómérleg mindenütt pozitív legyen, a hátramaradt időszakban különleges intézkedéseket hoznak, erőfeszítéseket tesznek. Mert az ij esztendőt a megyei pártkonferencián vállalt felajánlások példás teljesítésével, túlszárnyalásával kell köszöntenünk. Ez a fogadalom fűti a munkásokat, mérnököket és technikusokat atemesvári Electromotor üzemben is. Eredeti felajánlásukat menet közben, megnövelték, s egy évi vállalásukat az össztermelésnél például hét ég fél, az árutermelésnél, meg tíz millióra kerekítették ki. Lássuk, mi valósult meg eddig ebből? — Úgy beszéltük meg a dolgozókkal, hogy versenyfelajánlásunkat hozzátoldjuk tervfeladatainkhoz — magyarázta Nicolae Fuslan, az üzem szakszervezeti bizottságának elnöke. —■ Az eltelt tíz hónapban mindig megvalósítottuk, amit feladatul tűztünk. — Most hogy állnak a felajánlások teljesítésével? — összességében túlszárnyaltuk azt. De a választéknál még adósak vagyunk. Közel ezer porszívóval lemaradtunk az anyagellátási zökkenők miatt... Az üzem szakemberei szerint a porszívó-adósságot pár nap alatt törleszteni lehet, ha kapnak idejében megfelelő minőségű nyersanyagot. Mert a választékmutató éppen olyan fontos, mint a terv többi előírása. Sokan hivatkoznak a rendszertelen anyagellátásra. Hogyan vélekedik erről az anyagbeszerzési osztály? — Bizonyos anyagoknál még a kiutalásokat is késve kaptuk meg — mondotta Ilie Bucea közgazdász, a beszerzési osztály vezetőjének helyettese. — Sok nehézséget idézett elő a termelésben az, hogy a megígért szalaglemez helyett nagy későre táblalemezt kaptunk. Ezt viszont feldolgozás előtt el kell küldjük a craiovai Electroputere üzembe kiszabás végett. Az ide-oda való szállítás hosszú időt vesz igénybe. — Ebből az anyagból nem volt tartaléka az üzemnek? — Volt valami, de elfogyott s igy kénytelenek vagyunk táblalemezt használni, ami eléggé megnehezítette az ütemes termelést ... Septimiu Taşcău mérnök, a tizes számú részleg vezetője. Itt készülnek a nagyobb villanymotorok. Munkájuktól nagymértékben függ az egész üzem termelésének alakulása. — Fő a fejünk — fogadott a mérnök. — Azt sem tudjuk, mit intézzünk el előbb. Hónapokon keresztül nem volt elég esztergályos a részlegen. Ezt betetőzte a nyersanyag késése, különösen a táblalemez okozott nehézséget. Ugyanis ezt nem használhatjuk az automata préseknél, ami aztán a minőségre is kihat. — Mi a véleménye a nadrági ■Ciocanul üzemtől kapott öntvényekről ? — Ha ők valóban segíteni a akarnak, akkor sokkal nagyobb figyelmet kell fordítsanak az •öntvények tisztítására és arra,hogy az illesztések megfeleljenek az előírásoknak. — Mint említette, elég sok nehézség jött össze most év végére. Megbirkóznak velük? — Bár sok fejtörést okoz a ■nyersanyag késése, olykor azok gyengébb minősége, nem hátrálunk meg. Év végére behozzuk a lemaradást, sőt túl is teljesítjük vállalásunkat. — Nem akarom lebecsülni üzemünk dolgozóinak azt az igyekezetét, hogy a nehézségek ellenére kiváló eredményeket érjünk el, de minőségi szempontból még elég sok motort kell viszszaküldeni utójavításra — kapcsolódott a beszélgetésbe Marosán János mérnök, az üzem minőségellenőr szolgálatának vezetője. — Melyek a leggyakrabban előforduló hibák? — Az általunk jelzett műszaki hibákat nagyrészt a más üzemektől kapott, olykor gyenge minőségű nyersanyag (lemez, öntvény, csapágy és huzal) okozzák. Itt van például a táblalemez esete. Mivel csak a régi préseken dolgozhatjuk fel, abelőlük készült vasmagok nem elég pontosak, a tekercselés után sokszor „testet“ alkotnak. A tekercsek újra ki- és behelyezése pedig időbe telik. Vagy vegyük az öntött alkatrészeket Közismert, hogy az öntött terméket bizonyos ideig „öregedni“ kell hagyni, különbenváltoztatja formáját. Ezt a követelményt nem mindig tudjuk betartani.. . — Tehát, a minőségellenőr szolgálat ismeri a hibák okait. Mit tettek kiküszöbölésükért? — Tanulmányoztuk a legsűrűbben előforduló hibák okait s megfelelő javaslatokat juttattunk el az igazgató bizottsághoz. Javult is sokat a helyzet, de még mindig van tennivaló elég. Véleményem szerint, ha az említett műszaki hibák megszűnnének, legalább felére csökkenthetnénkaz utójavításokat. • Ez pedig jó- Raffai György A Temesvári Mechanikai Üzemek szerszámműhelyében dolgozik példamutatóan Bogaseru Mihai KISZ-tag Románia Szocialista Köztársaságnak NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs vezette párt- és állami küldöttsége elutazott Moszkvába Kedd délben a fővárosból Moszkvába utazott Románia Szocialista Köztársaság párt- és állami küldöttsége. A delegáció Nicolae Ceauşescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének vezetésével részt vesz Bulgária NK, a Csehszlovák SZK, a Német DK, a Lengyel NK, Románia Szocialista Köztársaság, a Magyar NK és a Szovjetunió párt- és államvezetőinek találkozóján. A küldöttségben részt vesznek a következő elvtársak: Ion Moszkva — L. Duţă, az Agerpres tudósítója jelenti: Kedd este megérkezett Moszkvába Románia Szocialista Köztársaság párt- és állami küldöttsége, amely élén Nicolae Ceauşescu elvtárssal részt vesz Bulgária NK, a Csehszlovák SZK, a Német DK, a Lengyel NK, Románia Szocialista Köztársaság, a Magyar NK és a Szovjetunió Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke, Gheorghe Pană, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára és Corneliu Manescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter. Elutazáskor a Băneasa repülőtéren jelen voltak a következő elvtársak: Emil Bodnaraş, Gheorghe Rădulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdeţ, Maxim Berghianu, Florian Dănălache, Constantin Dragan, Emil Drăgănescu, Fazekas párt- és államvezetőinek találkozóján. A Seremetyevo repülőtéren a küldöttséget a következő elvtársak fogadták: L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, N. V. Podgornij, az SZKP KB Politbürójának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének elnöke, A. N. Koszigin, az SZKP KB Politbürójának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, A. N. Selepin, az SZKP János, Petre Lupu, Manea Mănescu, Leonte Răutu, Gheorghe Stoica, Vasile Vîlcu, Ştefan Voitec, Petre Blajovici, Gere Mihály, Ion Iliescu, Ion Ioniţă, Vasile Patilineţ, Dumitru Popa, Ion Stănescu, Mihai Marinescu, Ion Păţan, az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői. Jelen volt V. Sz. Tyihunov, a Szovjetunió bukaresti ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja, KB Politbürójának tagja, K. P. Katusev, az SZKP KB titkára, A. A. Gromiko, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, K. Kuszakov, az SZKP KB osztályvezetője. A repülőtéren jelen volt Teodor Marinescu, Románia Szocialista Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a nagykövetség több tagja. (Agerpres) MAI SZÁMUNKBAN. Regényrészlet (2. oldal) Pártélet Filmművészet Sport (3. oldal) ik mer, az... Kamuién ranzei • A TÚLZOTT HISZÉKENYSÉG KOCKÁZATA • MIBŐL LEHET ÖSSZEHOZNI HATSZÁZEZRET? • IDEGENEK A BÉRLISTÁN ! ÖNELBÍRÁLÁS, SAJÁT ZSEBRE Sok esetben nehéz válaszvonalat húzni a bizalom és a hiszékenység között. Talán ez az oka annak, hogy sokan egyszerű tévedésnek tüntetik fel a naiv hiszékenységet is, ami pedig komoly anyagi és erkölcsi károk forrása lehet. Hogy ez az álláspont mennyire helyes, ezen esetről esetre lehetne vitatkozni. Egy azonban tény: a túlzott hiszékenység nagyon kockázatos, mind az egyén, mind egy nagyobb közösség, mind pedig az egész társadalom szempontjából. Bizonyításért nem kell túlságosan messzire menni. Csupán a mehalai mezőgazdasági termelőszövetkezetbe. Megszületett az ötlet. Nem valami különleges, látványos ötlet, sőt, mondhatni, túlságosan is egyszerű — az első pillantásra. Csupán arról volt szó, hogy melléküzemágat kezdeményeznek a mehalai termelőszövetkezet égisze alatt. A gazdaság csak a nevét adja, s menet közben a nyersanyagot, fizeti az embereket, és mindezért cserébe megkapja az összjövedelmet. Az elképzelés ígéretesnek tűnt... a Munteanu-házaspárnak. A szövetkezet vezetősége pedig nem sokat számítgatott, hamarosan szerződés lett a tárgyalások vége. Ezáltal a mehalai termelőszövetkezet galvanizálóműhely „tulajdonosa“ lett, Munteanuék pedig biztos pénzforrást mondhattak magukénak, amelyet egy pillanatra sem hagytak kiaknázatlanul. íme, miből lehet összehozni hatszázezret! Az első dolog, amit az újdonsült „műhelyvezető“ kezdeményezett: a túlórázás. Bár a szerződés csak a vezetőtanács engedélyével ír elő túlórát, Munteanu Ion ettől eltekintett, és egyre-másra gyűltek a túlórák, na meg természetesen a többletjövedelem. De nemcsak Munteanu Ion, hanem a felesége is teljes emberként vette ki részét a többletből, míg az előbbi termelési felelős, az utóbbi részlegvezetője volt a műhelynek. S dolgoztak is szinte éjjel-nappal — legalább is a bérlistán. Abból úgy tűnik, hogy naponta 20-21 órát töltöttek munkában, tehát szinte az alvás helyett is „erősítették“ a közös gazdaságot... Igaz, hogy közben összejött havi néhány ezer lejes tiszta jövedelem. És aki dolgozik, az csak megérdemli! Még a prémiumot is — néhány ezrest. 1967 május elseje és 1969 március 31 között 196 000 lejre rúgott az érdemen felüli jövedelem. A Munteanu-házaspár arányosan osztozkodott a „kiérdemelt“ fizetésen — a termelési felelős többet, a részlegvezető kevesebbet vitt haza. A termelőszövetkezet főkönyvelője esetről esetre szignálta a bérlistát, a pénztáros pedig nagyvonalúan és gálánsan fizetett. Bármivel vádolható Munteanu Ion, de önzéssel semmiképp. Beavatta az üzletbe fiát és menyét is. Ők Lúgosról jöttek — a bedolgozás kezdetén —, de a napi utazás se akadályozta őket, hogy átlagban 15-16 órát dolgozzanak, s természetesen ennek arányában részesedjenek is. De még ez sem minden. A bérlistán olyan emberek is szerepeltek, akik talán nem is tudták, hogy hol van a mehalai termelőszövetkezet galvanizáló részlege ... csak a pénztára. Fiegel Róbert, a Tehnometal vállalat alkalmazottja például egymaga 13 273 lejt kapott — az ellenőrző szervek véleménye szerint, törvénytelenül —, mivel olyan munkákat vállalt magára, amelyek a szerződés szerint, a Munteanuházaspárra hárultak volna. De nem ő az egyedüli... Volt aki házimunkát végzett, aki központi fűtést szerelt a „főnöknél“, s közben járt a fizetés, így aztán egyre gyarapodott a bérlista névsora. Új emberek jöttek a vezetőtanács tudta és jóváhagyása nélkül — a termelőszövetkezet pedig fizetett rendületlenül. Elavult normatív alapján, más vállalatoknál állásban levő személyeknek, mindenkinek. Gödör Károly (Folytatás a 2. oldalon) ! — ... Amikor az emberek javaslatokat tesznek a képviselőkkel való találkozásaikon s az állami szervek intézkednek valóra váltásukért, ez tulajdonképpen a közügyek intézésének kollektív formája — mutatott rá felszólalásában Roth Iosif képviselő, a Temes megyei néptanács legutóbbi ülésszakán, melyen fontos, közérdekű kérdés szerepelt a napirenden: hogyan váltak és válnak valóra azok a javaslatok, amik a választási kampányban a képviselők és lakosok találkozóin elhangzottak.S valóban e találkozók, meg a személyes beszélgetések lehetővé tették, hogy a képviselők alaposabban megismerjék választókerületük közérdekű, közművesítésigazdálkodási és egyéb problémáit. És egyben lehetővé tették, hogy a honpolgári bizottságok és a közügyek intézésének más kollektív formái útján, mozgósítsák az embereket, akik így munkájukkal hozzájárultak saját javaslataik egy részének valóra váltásához. Amint arra a megyei néptanács végrehajtó bizottságának jelentése — melyet Vasile Duru elvtárs, a végrehajtó bizottság első alelnöke terjesztett elő — rámutatott, összesen közel 9400 javaslat hangzott el. Nagy részük úttestek és járdák építésére, rendbehozására, víz-, villany- és telefonhálózatok bővítésére, tantermek, kultúrotthonok, orvosi rendelők és közfürdők építésére vonatkozott; s persze, a viták egyben bírálatot is jelentettek egyik-másik néptanácsi szerv, vállalat, intézmény munkájára. Említésre méltó, hogy még a választási kampány idején, a Szocialista Egységfront helyi tanácsai, a pártszervezetek irányításával, a javaslatok egy részének megoldására törekedtek, úgy, hogy még megoldatlan maradt 8511 s ezekből 7530 a helyi szervek, 903-nak a megoldása pedig megyei szervek hatáskörébe tartozott. A választások óta eltelt kilenc hónap alatt mind a megyei, mind pedig a helyi vállalatok, intézmények a javaslatoknak mintegy kétharmadát helyezhették az „elintézve“ iratcsomóba. Municipiumaink, városaink, falvaink arculata az idén különösen gyors ütemben változott, szépült éppen a lakosok észrevételei, javaslatai s nem utolsósorban kézzelfogható hozzájárulásuk nyomán. A megyei néptanács az eredetileg előirányzott összegeknél többet utalt ki iskolák, bölcsődék építésére, vízvezetékek hálózatának kiterjesztésére, új autóbusz-vonalakat létesítettek, korszerűsítettek temesvári, lugosi úttesteket, de falusiakat is, meg országutakat, községi utakat, városokon kereskedelmi komplexumok épültek, falvakon meg új szövetkezeti boltok — hogy csak éppen megemlítsük a legfontosabbakat. Sok helységben a javaslatoknak az átlagos kétharmadánál jóval többet váltották valóra. — 93 százalékot értünk el — mondotta például az ülésszakon Wagner József Gyarmatáról* — elkészült 2600 négyzetméternyi járda, 30 átjáró hidacska, rózsapark, sőt még egy strandot is építettünk. Mi, a néptanácsnál, magunk sem hittük, hogy ez az utóbbi javaslat valóra váltható és mégis, sikerült; a családok 85 százaléka vett részt a munkálatokban, a néptanács éppen csak az anyagra költött, azt is az önkéntes pénzhozzájárulásból. A betonmedencét már ki is próbáltuk ... A javaslatok legnagyobb részének teljesüléséről számolhatott be az ülésszakon Gáspár György Giládról, Lunga Luca Lúgosról és mások. A megyei néptanácsi ülésszak előtti hetekben azonban egy széleskörű kollektíva felülvizsgálta különböző vállalatoknál, intézményeknél és helységekben, vajon hogyan váltották valóra azokat az észrevételeket, amiknek a megoldása a hatáskörükbe tartozott s ekkor kitűnt sok hanyagság, felületesség is. Találtak például 65 olyan ügyet, amit már rég megoldhattak volna az illető szervek, de olyat is, aminek az „elintézése“ csak formális volt. A helyiipari megyei igazgatóság, a lakosok kérésére, üzembehelyezett falusi malmokat Németsztamorán, Gyülvészen, de aztán, néhány napi vagy heti működés után, ismét leállította őket — mutatott rá például Roth Iosif megyei néptanácsi alelnök. A gépkocsiszállítási vállalat késlekedett választ adni újabb autóbuszvonalak létesítésére vonatkozó kérésekre, az állami mezőgazdasági vállalatok trösztje pedig nem intézkedett istállók áthelyezéséért Bánlak és más helységek központjából. A vasútigazgatóságnak is vannak mulasztásai, amint azt Gáspár György elmondotta, a giládiak kérték a hídmérleg áthelyezését megfelelőbb helyre, erre fel egyszerűen leszerelték azt. ... Aránylag elég sok javaslat maradt megoldatlan Temesváron is, különösen a peremvárosokban, bár az előző évekhez képest, az idén itt is sokkal többet tettek a közművesítésigazdálkodási problémák megoldására. Igen hasznosnak bizonyult a megyei néptanács ülésszakán éppen ezt a kérdéscsoportot tárgyalni és éppen most, a jövő évi tervek véglegesítésének időszakában vagyunk s az államhatalom megyei szerve felmérhette, mit kell tenni különböző közművesítési-gazdálkodási ügyek megoldására és milyen sürgősségi sorrendben kell azokat végrehajtani. Hasznos volt ezt elemezni azért is, mert felszínre került, hogy egyik-másik vállalatnál, intézménynél nem kezelik kielégítő figyelemmel és gondossággal az emberek javaslatait. S az elfogadott határozat, mely pontosan körvonalazza a jövő évi teendőket, arra ösztönöz majd minden megyei és helyi szervet, hogy az elhangzott javaslatokból a még hátralevő egyharmad rész is mielőbb valóra váljon. Pataki Géza