Szabad Szó, 1970. július-szeptember (27. évfolyam, 7887-7962. szám)

1970-09-17 / 7951. szám

Vetik­a Erős egységgé nőtte ki magát a nagyszentmiklósi állami mező­gazdasági vállalat szarvasmarha­tenyésztő farmja. Nyolcszázhúsz­­ra gyarapították a fejőstehenek számát, s ebben az évben közel 2 700 000 liter tejet termelnek kis „gyárukban“. A farm dolgozói szá­molnak a növekvő igényekkel, s igen nagy gondot fordítanak kel­lő mennyiségű és jó minőségű ta­karmány termesztésére. Az az el­gondolás érvényesül a farmon, hogy a fejőstehenek egész éven át tápdús eleséget kaphassanak. E szempontok alapján alakítják ki a vetésforgót. A fehérjeellátást elsősorban pil­langósvirágú növények termeszté­sével biztosítják az állattenyész­tők. A lucerna fontos helyet fog­lal el a vetésforgóban. Az évek során a lucerna nyárvégi ve­tési módszerét is meghonosítot­ták. Tapasztalataik szerint u­­gyanis a porhanyós föld­be vetett mag egyenletesen csírázik, s a fagyok beálltáig a növény már annyira megerősö­dik, hogy a tél viszontagságait károsodás nélkül kibírja, s a jövő évben már majdnem teljes ter­mést hoz. Az előirányzott terület egy-egy hektárját huszonöt tonna szerves lucernát trágyával és hatszáz kg szuper­foszfáttal javították fel, s ezután szántottak, tárcsáztak, simitóztak s vetés előtt még kétszáz kiló ammoniumnitrátot juttattak egy­­egy hektár területre. Ott jártunk­kor azt tapasztaltuk, hogy a trak­torosok kifogástalan minőségű magágyat készítettek a lucerná­nak. — A napokban kezdtünk hozzá a vetéshez — tájékoztatott Dusan Adnagi technikus, a farm párt­­alapszervezetének titkára. — Sokat adunk a minőségre, mert igen magas a mérce. Több mint egy vagon lucernát termesztünk egy­­egy hektáron. Azt is megemlítem, hogy öntözéses termesztésre ren­dezkedtünk be s a tenyészidő­ a­­latt annyiszor öntözünk, ahány­szor szükséges. Munteanu Petre, a farm egyik legtapasztaltabb traktorosa ügye­sen és igényesen dolgozik gépé­vel Munkakezdés előtt pontosan beállította az univerzális vetőgé­­pet, s jól kihasználja a szép nyár­végi napokat. Óráról órára nő a bevetett terület. A szántóvetők jó munkával alapozzák meg a jövő évi lucernatermést, azt, hogy az ötéves terv első esztendejében az eddiginél még több tejet értéke­síthessenek. A kiállítási láz — mond­hatjuk bátran — világ­­jelenség. Ha úgy tet­szik: századunk di­vatja. Aki csak teheti, igyekszik kiállítani: helikop­tert vagy sípolófazekat, virágot vagy faj­kutyát, könyvet vagy ékszerruhát. Mindegy, hogy mit, egyetlen aranyszabályhoz iga­­zodik az üzleti világ: a kiállí­tás tárgyában legyen valami új, érdekes, figyelemre méltó, tehát amiért érdemes azt kiállítani, pontosabban megnézni. (Persze, hogy ki mit tart érdemesnek kiál­lítani és ki mit megnézni, azt embere válogatja, de most nem lényeges). E hosszas és könnyednek ép­pen nem mondható fejtegetést azért tartottam szükségesnek elöl­járóként, mert ha az ember csak félig nyílt szemmel járja is a vá­rost, lehetetlen, hogy ne vonja le a következtetést. Temesváron csak úgy buzog az üzleti érzék, szellem, az ötletek sokasága, hi­szen elég csak a Belvárosban megfordulni, s lépten-nyomon ki­állításba botlunk. Kiállítások te­kintetében kétségtelenül elértük már a világszínvonalat... S ha már a kereskedelem eny­­nyit fáradozott értünk, vásárló­kért, úgy illik, viszonozzuk: lép­jünk tehát be... mondjuk a Vic­toria üzletbe. Már kint nagy pannó hívja fel a figyelmet, hogy itt a Bumbacul gyár termékeit szemlélheti meg a kedves vásár­ló. S valóban, ahogy belép, mind­járt szemébe ötlik a sokféle, hangzatos elnevezésű: Magnolia, Zina, Dalia, Dorel stb. szövött áru, gyapot és selyem kelmék e­­gész sorában gyönyörködhet és válogathat. Csak éppen nem gyö­nyörködik és nem válogat. Hogy miért? Bizonyára azon egyszerű oknál fogva, hogy (ha jól sejtem) ősz utána meg tél következik. Ezekre az időszakokra meg nem a legalkalmasabbak a közszem­lére bocsátott anyagok. Ami pe­dig a jövő nyarat illeti, az bi­zony kicsit még messze van. No, de sebaj, menjünk tovább. Hagyjuk az élelmiszerüzlet ,,bor­kiállítását," s térjünk be inkább a cipőüzletbe, amelynek kiraka­tában kacsalábon forgó... no nem vár, csak cipőállvány, s mellette felirat csábítja (főként a gyengédebb nemhez tartozó) vá­sárlót az Arta Gubán cipők kiál­lítására. Ki ne ismerné a Victoria gyár termékeit? Gyerünk hát be, nézzük mi újat mutat? Hát igen. Valóban, van az üzletben Gubán cipő.. is. De bizony, aki ezek után ítél, annak enyhén szólva sajnálkozással kell megállapíta­nia, hogy vagy a hírnévvel, vagy a kiállítással valami baj van. S ha netalán, átmegy az út túlsó ol­dalára, a látogató kételyei mind­járt eloszlanak, s világossá válik hogy a hiba nem a gyárban van. Semmi kesergést! Van még kiál­lítás bőven. Nem messze van in­nét például az Eleganta készruha üzlet. Hatalmas (sablonra készült) felirat fogad: Kiállítás — eláru­­sítással egybekötve. (Különben mindenütt ez a mottó). Hát nem nagyszerű? A mi városunkban az üzletek nemcsak bemutatják az árut, hanem az ott, helyben meg is vehető! Még mondja va­laki__ de nézzük, mivel dicsek­szik az Eleganta? Hát bizony nem sokkal. Vagyis semmivel sem többel, mint bármely más készru­ha üzlet. Azaz... ezer bocsánat! Szinte igazságtalanok voltunk, nem vettük észre, hogy a bejárat mellett ott van a „kiállítás“: né­hány kiaggatott iskolás egyenru­ha, gyereköltöny. Ami azt illeti, nem éppen világszínvonalú, s úgy tűnik, mintha ezelőtt öt meg nem tudom hány évvel is ez lett vol­na az „újdonság“. De ne legyünk olyan nagyigényűek, s maradjunk a realitás talaján: elvégre vala­mikor el kell adni a sok... árut. Lássuk tehát a felhozatalt, az el­árusító helyet! Hát... erről jobb, ha nem beszélünk, mert még el­lenpropagandával fognak majd gyanúsítani... Nem szabad azonban azt gon­dolni, hogy a kiállítás (elárusítás­­sal egybekötve!), csak a központi a fő útvonalak mentén fekvő üz­letek kiváltsága. Nem, tisztelt vá­sárló! Menjen csak el például az Engels utcai Aşchiuta üzletbe. Föltétlen meg kell néznie az itte­ni kiállítást is. Igaz, hogy ugyan­azt kínálják, mint az Eleganta­­ban, itt is iskolai egyenruhákat ..állítottak ki“, (ugyanazon kapta­fára), ám itt mégis lényegbevá­­góan különbözik a helyzet: lehet vásárolni... legalábbis van ele­gendő hely. S utó végre ez is szempont. Folytassam? Kiál­lítást reklá­moz a Ţăndărică, a Bega élelmi­szerüzlet, ,,expo“-ra invitál a tás­kás, s akinek van ideje és ideje hozzá, még számosat felfedezhet. Ha valamelyik üzletben néhány lécre kiraknak két gyerekblúzt, két szvettert s még néhány apró­ságot, máris írják a feliratot „Ki­állítás“ (no persze „elárusítással egybekötve“), ha átrendezik a ki­rakatot, mindjárt ott a tábla „Expo.“ ha valamely árucikkből nagyobb választék érkezik, akkor már okvetlen „kiállítás“ készül. Tehát a szokványos kereskedelmi tevékenységet rendkívülinek akar­­ják feltüntetni. Azt azonban el­felejtik a tisztelt kereskedelmi szervek, hogy a vásárlónak feje is van, s könnyen felteszi magá­nak a kérdést: ha ez rendkívüli, milyen lehet akkor a normális? Kár ilyen hasznos és hatékony kereskedelmi módszert ilyen ol­csó módon lejáratni. S mégin­­kább: igen „sportszerűtlen“ a vá­sárlóközönséget ilyen formán fél­revezetni. Ami „nagy ötletnek“ tűnhet e­­gyesek szemében, nem egyéb ke­reskedelmi balfogásnál. Józsa Ödön Kereskedelmi ötlet? Nem, balfogás! VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! NADRÁGI SZÁMVETÉS Megyénk egyik jelentős vál­lalata a nadrági Ciocanul üzem. Nemcsak azért, mert rangos ipar­ághoz, a kohászathoz tartozik, ha­nem mert seregnyi olyan termé­ket — különböző lemezeket, önt­vényeket, kokillákat, ipari lánco­kat — készít, amelyek nélkülöz­hetetlen nyersanyagai és kellékei az ország nagyon sok vállalatá­nak. Ezért különleges fontosságú az, hogy ez a hegyek közé ékelő­dő üzem maradéktalanul teljesít­se tervét, határidőben leszállítson minden árut a megrendelőknek, pontosan betartsa szerződéses kö­telezettségeit. KEVESEBB MUNKÁS — NAGYOBB TERMELÉKENYSÉG Jó esztendővel ezelőtt a tervtel­­jesítés mellett az áruk értékesítése is gondot okozott. Volt olyan idő­szak, amikor hónapokon át mind­egyre adósságot kellett elkönyvel­ni az áruszállításnál és értékesí­tésnél. Merőben más helyzetről számol­hatunk most be, amikor semmi­lyen tervteljesítési adósság nem terheli az üzemet. Pedig a fela­datok igencsak megnövekedtek. A háromszor is felújított felaján­lások értelmében nem kevesebb, mint 7 millió lej értékű termék­ráadást kell idén Nadrágon elér­ni. És hogy ez teljesül, arra kö­vetkeztetni lehet abból is: öt és félmillió lej értékű árut készítet­tek előirányzaton felül az elmúlt nyolc hónapban. Nem véletlenül, mert a terme­lésnövelésnek biztos forrásává vált a termelékenység, amelynél különben 103,2 százalékos teljesí­tés került a mérlegbe. Sokat mond ez, különösen ha figyelem­be vesszük, hogy az alkalmazot­tak engedélyezett létszámát egyet­len fővel sem lépték túl. Ellenke­zőleg, a tervezettnél kevesebb munkással valósították meg a je­lentős tervtúlszárnyalást. Ez a kedvező összhang, korreláció pe­dig közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy az önköltség csökkentésénél 900 ezer lej többletmegtakarítást érjenek el. Több tényező segítette elő a ter­melékenység növelését. Nem rész­letezzük valamennyit, ám egyről, kettőről mégis szólnunk kell. Min­denekelőtt arról, hogy a munka­­fegyelem erősítése jól szolgálja a termelékenységnövelés ügyét s olyan tartalék, amelyet a jövőben még jobban hasznosítani lehet, gyümölcsöztetni kell. Ha a tava­lyi és az idei adatokat összevet­jük, örvendetes javulást tapasztal­hatunk. Már-már minőségi válto­zásnak tekinthetjük azt, hogy ez év első nyolc hónapjában az iga­zolatlan hiányzások 85, az enge­délyezett eltávozások pedig 79 százalékkal csökkentek 1969. ha­sonló időszakához képest. Az újítások, kisgépesítések és önfelszerelések szintén fontos sze­repet játszottak abban, hogy a termelékenység ne rekedjen meg, hanem fokozatosan növekedjen. Vitéz János mester, Dobra Nico­­lae csoportvezető és többen mások figyelemre méltó újításokkal se­gítik elő a termelés ésszerűsítését. S az idei mintegy 1 300 000 lejnyi kisgépesítési munkával az öntö­dében és más részlegeken jóné­­hány gyártástechnológiai eljárást ésszerűsítenek. A MINŐSÉGI TERMELÉS TARTALÉKAIT A termelésnövelést nem veszé­lyeztetik, nem gátolják Nadrágon áruértékesítési korlátok. A több­lettermékre is akad felvevő piac, hisz a gépgyártó és fémfeldolgozó üzemek igencsak igénylik, kérik a hengerelt árut és az öntvénye­ket, így nem csoda, hogy az el­múlt nyolc hónapban az eladott és bevételezett árutermelési ter­vet hat millióval lépték túl. Pe­dig az egyes minőségi visszauta­sítások nem egyszer kedvezőtle­nül befolyásolták az árueladást. Şerban Petrica, a nadrági Ciocanul Üzem főmérnöke, Deme János (Folytatás a 3. oldalon) Közeledik az ősz, megkezdődött a vetés XXVII. évfolyam, 7951. szám, Csütörtök, 1970. szeptember 17. 4 oldal, ára 30 bani Enescu-fesztivál Magas színvonalú rendezvények Kedden újabb magas színvonalú rendezvények szerepeltek a Geor­ge Enescu nemzetközi fesztivál programján. Délután a Köztársasági Palota kistermében román kamarazene­­hangversenyt rendeztek, amelynek műsorán főleg Enescu-szerzemé­­nyek szerepeltek. Felejthetetlen élményt jelentett este a Román Opera Boris Godu­nov előadása Az előadást Cons­tantin Bugeanu vezényelte. A címszerepben fellépett Nicola Ros­si,­Lemeni, továbbá Ion Stoian, Viorel Ban, Constantin Iliescu, Zenaida Pally, Valentin Teodori­­an, Iulia Buciuceanu. Ugyancsak kedd este a rádió stúdiójában a George Enescu fil­harmónia hangversenyezett. Paul Badura-Skoda osztrák zongoramű­vész közreműködésével előadta Beethoven 4. számú G-dúr zongo­raversenyét. A zenekar Mircea Cristescu ve­zényletével tolmácsolta még Wil­helm Berger VI. szimfóniáját, va­lamint Bartók Béla húros- és ütő­hangszerekre és celestára írt ze­neművét. ★ Szerda délután megkezdődött a George Enescu V. Nemzetközi Verseny III. szakasza. A Román Atheneum termében az elsők között a következő hege­dűművészek léptek fel. Maszalits Maria, Silvia Marcovici, Arnold Scherer (Románia), Vlagyimir Bukjanov és Filip Hirshorn (Szov­jetunió) A hegedű­verseny csütörtökön fejeződik be a döntőbe jutott u­­tolsó öt előadó fellépésével. U­­gyancsak ma a Palota kistermében megjelennek a zsűri előtt a III. Szakaszba bejutott fiatal zongora­­­művészek is. (Agerpres) i­izmus Az idegen már a kapunál felfi­gyelhet arra, hogy ebben a gyár­ban következetesen állást foglal­nak a fegyelmi vétségek ellen. A kifüggesztett névsor szerint, csu­pán augusztusban huszonhét iga­zolatlanul hiányzót büntettek meg. A gyári pártszervezet és a ma­guk vonalán a tömegszervezetek is, rendszeresen foglalkoznak a munkafegyelem megerősítésével. — A munkafegyelemre vonat­kozó kormányhatározatot megje­lenésekor ismertettük az alap­szervezetekben — mondotta Rain Octavian, a pártbizottság titkára. — Azokban az alapszervezetek­ben, ahol véleményünk szerint több teendő akad ezen a téren, a kérdést közgyűlés napirendjére tűzték. Legutóbb, a múlt hónap­ban, a ládagyárban elemezték. Megtudtuk a titkár elvtárstól, hogy nyolc hónapra számítva, ta­valyhoz viszonyítva, hozzávető­leg 15 százalékkal csökkent az i­­gazolatlanul hiányzók száma. Eh­hez hozzájárult a politikai felvi­lágosító munka, s nemkülönben a gyárvezetőség határozatai, a­­melyek a rendelkezések értelmé­ben szankciókat állapítottak meg, valahányszor szükség volt erre.­­ Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a munkahelyeken mindig megvitatjuk a fegyelmi ügyeket — mondotta Kirsch Mátyás, a szakszervezeti bizottság titkára. — Havi közgyűléseken, a szak­­szervezeti csoportokban név sze­rint megemlítik azokat, akik hiá­nyoznak vagy késnek a munká­ból, s nem használják ki teljes egészében a munkanapot. Ha a helyzet úgy kívánja, a csoport tagsága spontán módon is össze­jön és elmarasztalja a mulasztó­kat. De még elég ritka az olyan munkahely, ahol hatékonyan ér­vényesülne a bíráló közvélemény, így aztán inkább csak a mester, a részlegvezető s a szakszervezeti csoport szervezője hallatja sza­vát. Talán mondanunk sem kell, hogy ez a helyzet senkinek sincs hasznára. Kessler József, a furnérrészleg vezetője így vélekedik: — Idén több intézkedéssel igyekeztünk megszilárdítani a fegyelmet, csök­kenteni az igazolatlanul hiányzók Mit tesznek a Dettai Furnérgyárban a munkafegyelem megszilárdításáért ? számát. Mégis, megtörtént részle­günkön hogy egy dolgozónak fel kellett bontanunk a munkaszer­ződését, mert főként a fizetési na­pok után sokat hiányzott. — Az ifjúság sorában is gon­dot okoznak még a fegyelmi kihá­gások, — mondotta Frunţianu Ion, a gyár KISZ-bizottságának titkára. — Több részlegen — sze­rintünk eredményesen — léptek közbe az ifjúsági szervezet cso­portjai, egyes esetekben pedig a KISZ-bizottság elé hívtuk a hi­­bázót. Így történt ez Socol Mihai és Gioniş Traian fiatalokkal. No­ha hiányosságok vannak még e téren, én mégsem értek egyet az­zal a véleménnyel, hogy csak a fiatalok fegyelmezetlenek. Számos eset tanúsítja, hogy nemcsak if­jak, hanem régi alkalmazottak is elkövetnek kihágásokat. A vélemények tehát nem derű­látóak és nem is lehetnek azok. Idén a gyárban sok alkalmazottat büntettek meg hiányzásért, ötnek pedig felbontották a munkaszer­ződését. Noha mindez kellő vissz­hangot váltott ki, és általában ja­vult a helyzet, mégis, az idén az igazolatlan mulasztások megköze­lítik a 2000 órát. Ehhez hozzájá­rult az, hogy főként az utóbbi hónapokban növekedett a munka­erőhullámzás és a gyárbeliek ezt meglehetősen közönyösen szem­lélték. A KISZ-bizottságnak van né­hány elgondolása, amelyek segít­ségével az ifjak soraiban javít­hatják a helyzetet. Előirányozták, hogy két alaprészlegen ismét meg­alakítják a KISZ-őrhelyt, és időn­ként ankétokat rendeznek a II. és III. váltásban, operatívan köz­belépnek ott, ahol hiányosságra bukkannak. De ezenkívül is, használják fel jobban a politikai nevelőmunka eszközeit a fegye­lem megerősítésére. A faliújság­ra s a rigmusbrigádra gondolunk. Ha ezeket ügyesen felhasználják, megelőzhetnék azt, hogy admi­nisztratív intézkedést foganato­sítsanak. A gyár munkaközössé­gének zöme fegyelmezett, és ed­digi termelési mérlege jó. A fe­gyelmi vétségek csökkentése to­vább fokozná a teljesítményt. Dulttner László NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs találkozott a felsőfokú gazdasági oktatás kádereivel és szakembereivel Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtit­kára szerda délután az RKP KB székházában tartott munkatanács­kozáson találkozott a felsőfokú gazdasági oktatás tanügyi és ve­zető kádereivel, kutatóintézetek, minisztériumok és nagyvállalatok közgazdászaival. Részt vettek Manea Mănescu, Leonte Râutu elvtársak, valamint Mircea Maliţa oktatásügyi minisz­ter. Ez alkalommal a Román Kom­munista Párt X. kongresszusa i­­rányelveinek fényében elemezték a felsőfokú gazdasági oktatás tö­kéletesítésére vonatkozó javasla­tokat. A részvevők vázolták a hazai gazdasági oktatás fejlesztésében, a szakember­képzésben az utóbbi években elért eredményeket, va­lamint a nemzetgazdaság jelenle­gi fejlődési szakaszában a köz­gazdászokra háruló egyre fonto­sabb feladatokat. A felszólalók ugyanakkor feltárták a gazdasági oktatás menetében észlelhető fo­gyatékosságokat, s javaslatokat tettek az oktatás további tökéle­tesítésére. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a diákok fel­készítését jobban összekapcsolják a gyakorlattal, s nagyobb súlyt helyezzenek a termelés és a mun­ka irányításának, megszervezésé­nek tudományára és technikájára, a gazdasági számításra, a gazda­sági elemzésre és prognózisra, a piackutatásra stb. Ugyanakkor ja­vaslatok hangzottak el a szakis­meretek felfrissítésére és gyara­pítására a közgazdászok tovább­képzése révén, valamint a gazda­sági oktatásban működő tantes­tületi tagok munkájának tökéle­tesítésére. A tanácskozás munkálatainak­ befejezéseként, felszólalt Nicolae Ceauşescu elvtárs, s hangsúlyozta a tanügyi káderek fokozott sze­repét a leendő közgazdászok ki­képzésében, utasításokat és útmu­tatásokat adott a gazdasági szak­emberek egész kiképzési folyama­ta magasabb fokra emelése érde­kében. A párt főtitkára hangsú­lyozta annak szükségességét, hogy magas szaktudású kádereket ké­pezzenek ki, akik optimális meg­oldást tudnak találni a termelés­ben, az ország egész gazdasági életében felvetődő bonyolult problémákra, akik le tudják küz­deni mindazt, ami gátolja az elő­remenetelt, akik következetes haj­tóerői minden területen az újnak, a gazdasági hatékonyság növelé­sének, akik gondot fordítanak az összes tartalékok feltárására és jól megszervezik vállalataik, termelőegységeik tevékenységét Úgyszintén kiemelte azokat a fel­adatokat, amelyek a gazdasági ok­tatás tanügyi kádereire és más közgazdászokra hárulnak nemzet­­gazdaságunk fejlesztési problé­máinak tudományos elemzésében, a gazdasági tudományos kutatá­sok további fejlesztésében, a ro­mán társadalmi haladás egyre növekvő követelményeinek meg­felelően. Nicolae Ceauşescu elvtárs kife­jezte azt a meggyőződését, hogy a továbbiak során, a tanácskozások alapján elfogadandó intézkedések előmozdítják majd a gazdasági oktatás tökéletesítését, valamint azt, hogy a közgazdászok fokozot­tabb szerepet töltsenek be és hozzájáruljanak hazánkban a sok­oldalúan fejlett szocialista társa­dalom építésében felmerülő prob­lémák megoldásához. MAI SZÁMUNKBAN ’! Fónagy Jánosra emlékezünk (2. oldal) — A beruházások és az MTSZ-ek előrehaladása — Az első tanítás­ nap krónikájából (3. oldal) BIZTONSÁGI PRÓBA ELŐTT A Ford gépkocsivállalat vissza­vonta a forgalomból a Mercury és a Ford új típusait, amelyekkel a rendőrség van ellátva. A gép­kocsikat a közlekedésbiztonsági hivatal ajánlásainak megfelelően biztonsági próbának vetik alá, tekintettel a rendőrség használa­tában levő kocsik nagyobb igény­­bevételére. VESZÉLYES SUGÁRZÁSOK Amint az USA Atomenergia Bizottsága egyik jelentésében rá­mutat, a nevadai nukleáris kísér­leti telepen 1958-ban tárolt plu­tónium rádióaktív szennyeződést idézett elő egy 65 000 hektáros te­rületen, s a szennyeződés valószí­nűleg több ezer éven át megma­rad. A fentin kívül még 49 terü­letet szigeteltek el a veszélyessé vált sugárzás miatt. A rádióaktív szennyeződés a nevadai kísérleti telep területének csaknem 20 szá­zalékára kiterjedt. A sugárzásokat először 1958- ban jelezték. 1963 óta, amikor a­­láírták a légköri nukleáris kísér­letek megtiltására vonatkozó e­­gyezményt, az USA 210 hivatalo­san bejelentett kísérletet hajtott végre a nevadai föld alatti lőté­ren. A kísérletek során 12 eset­ben sugárzásokat észleltek, de nem tartották veszélyesnek őket. EGYEDÜLÁLLÓ SAKKJÁTSZMA .4 sakkjátszmában a komputer is veszíthet... ez meg is történt a múlt héten, amikor két nagyka­pacitású komputer, amelyeknek értéke egyenként 10 millió dollár, lejátszotta első játszmáját a sakk történetében. A két „ellenfél“, a New York-i Columbia Egyetem és a kanadai Alberta Egyetem kom­putere „nyugodtan“ játszhatott, hiszen mindegyiknek 1—3 perc állt rendelkezésére, hogy „gondol­kozhasson“ a következő lépésen. Végeredményben a New York-i egyetem komputere megnyerte a játszmát kanadai partnerével szemben ÉRTÉKES LELET GÖRÖGORSZÁGBAN Görögország középső részén, Tanagra vidékén nemrég felfedez­tek egy nagy temetkezési helyet, amely a mükénéi korszakból (i. e. 1240—1170) származik A feltárt 32 sír java részét mészkőbe váj­ták. Ugyanott számos hamvved­ret is találtak.

Next