Szabad Szó, 1970. július-szeptember (27. évfolyam, 7887-7962. szám)
1970-09-18 / 7952. szám
a — Kérem, nehéz esőben, sárban építeni, hófúvásban, fagyban dolgozni. — Sokszor hall az ember ilyen és ehhez hasonló érvelést a munkatelepeken az őszi esőzések beköszöntésétől kitavaszodásig. Mert valljuk be, a kedvezőtlen időjárást már-már standard bűnbakként, azaz „mentőövként“ említik az építők több helyen, amikor a tervadósságot számonkérik tőlük. Egyelőre azonban alig léptünk az ősz küszöbére, nem tartunk tehát még ott, hogy az időjárás szeszélyeire hárítsuk a beruházási mulasztásokat. Éppen ezért szembetűnő az a nagy lemaradás, mely megyénk építőtelepein tapasztalható. Akárhogy is vesszük, korántsem lehetünk elégedettek azzal, hogy az idei beruházási tervnek csak 56,7 százaléka teljesült az elmúlt nyolc hónapban. Ez pedig azt jelenti, hogy a grafikontervekhez, az előírt ütemhez képest vagy harminc nap az elmaradás. Vannak persze olyan létesítmények, amelyeket — a műszaki dokumentáció idejekoráni elkészülése, a megrendelő vállalatokkal és intézményekkel való jó együttműködés eredményeként — határidőben sikerült átadniuk az építőknek. Ezek között kell megemlíteni a temesvári termálstrandot, a Húskészítmény Gyárat, a birdai Állattenyésztő Komplexum sertéshizlaldáját és így tovább. Sőt, arra is akad példa, hogy valamely üzemegységet a tervezett időnél hamarabb felépítenek. A Lugosi Timişul Helyiipari Vállalat új fémipari osztályát is hat hónappal korábban üzembe helyezték. Csakhát... A baj az, hogy a kivitelező vállalat, a Temesvári Építkezési Tröszt lugosi munkacsoportja rosszul fedte, üvegezte be a tetőzetet, s tucatnyi kilincs felszereléséről és egyéb kisebb munkákról megfeledkezett. Ez pedig sokat levon az építők igyekezetéből, a jókora beruházási időelőnyből. Akadnak tehát olyan gazdasági objektumok, amelyeket terv szerint építenek fel vagy éppenséggel határidő előtt adnak át. Sajnos, sokkal gyakoribb jelenségek az ellenkező esetek, a krónikus elmaradások, késések. Mert terv szerint a temesvári Victoria Gyár új, — évi kétezer tonna teljesítőképességű — műanyagszivacs és cipőrészlegét hónapokkal ezelőtt át kellett volna adnia a 13. számú Építő- és Szerelővállalatnak. A gyenge munkaszervezés, laza ütem következtében azonban egyhamar nem kerül erre sor. Nem sok biztosíték van arra sem, hogy az Ambalajul Metalic új vetélőgyára idejében felépüljön, mint ahogyan a Teba üzemfejlesztési munkáinál is igen nagy az elmaradás. Miért? Elsősorban azért, mert a szóbanforgó telepeken munkaerőhiánnyal küzdenek. Különösen a kőművesek, ácsok és szerelők hiánya gátolja az ütemterv teljesítését. Többször írtunk már erről a kérdésről, amelyet mielőbb meg kellene oldania a 13-as Építővállalat igazgató bizottságának, hogy megszüntethesse az elmaradást. Hangsúlyozzuk ezt annál is inkább, mivel másutt is szorít a cipő. Gondolunk itt néhány olyan új létesítményre, — így például a Június 1. Gyár és a zsombolyai Ceramica üzemfejlesztési esetében — melynél meg kellett volna kezdeni az alapozási munkákat ahhoz, hogy a jövő évben felépíthessék. Viszont a hiányos műszaki tervrajzok és a kivitelező vállalat mulasztásai következtében egyik hétről a másikra halogatják az új munkafrontok megnyitását. Pedig ezek a napok, hetek igen kedveznek az építkezésnek, hisz olyan az idő, hogy kívánni sem lehetne jobbat. S akkor? Nincs helye most lassú munkaütemnek, amikor veszélyben forog az idei beruházási terv teljesítése, amikor egyhónapos elmaradással állunk szemben. Márpedig az ez évre tervezett létesítményeket mindenképpen fel kell építeni, át kell adni, mert a vállalatok számolnak ezekkel az új ötéves tervben. Gyorsítani kell tehát az építkezések ütemét, hogy a hideg, esős napok beköszöntéséig minél többet törleszteni lehessen az adósságból. Pillanatig se feledjük: az idő halad, a beruházás vallat Deme János VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Sorozatban készülnek a korszerű mezőgazdasági gépek a Temesvári Javítóüzemben. Képünkön, leszállítás előtt ellenőrzik a lóhere- és lucernagyűjtő gépeket Közvetítő szerepünk fontosságának tudatában Lassan lassan véget ér a nyár, a zöldségtermesztési idény. Közeledik az az időszak, amikor a termelő és az átvevő számvetést készít egy dolgos év munkájáról, arról, hogyan váltotta valóra az árutermelési tervet. Már elöljáróban elmondhatom, hogy zöldség- és gyümölcsátvevő központunk munkaközössége sikerekben gazdag esztendőt hagy maga mögött. Megelégedéssel könyveljük el, hogy szállítóink, a nagyőszi MTSZ, a nagyőszi állami farm és a szövetkezeti tagok idén, csakúgy mint az elmúlt években, rendszeresen teljesítik szerződéses kötelezettségeiket. Magas volt az idei mérce, öszszesen 4140 tonna zöldség és gyümölcs átvételére kötöttünk szerződést a már említett egységekkel. Mi a magunk során arra törekedtünk, hogy a termelőegységek és az átvevőközpont között jó, egészséges kapcsolatot alakítsunk ki. Közösen megbeszéljük a két félt egyaránt érdeklő azonnali és távlati kérdéseket, együtt állítjuk össze a grafikon-tervet. Egyik vagy másik gazdaság, vállalat munkáját az eredmények tükrében lehet a legjobban felmérni. íme, néhány sokatmondó számadat a szeptember 12-ig elért teljesítményből. Két tonna csipőspaprikát, hét tonna spenótot, 185 tonna vinettát, 310 tonna őszibarackot, 10 tonna földiepret, 482 tonna burgonyát, 280 tonna korai káposztát, 220 tonna uborkát, közel 250 vagon paradicsomot és nagy mennyiségű paprikát vettünk át a termelőktől. A helyi MTSZ például, az említett időpontig 3600 tonna zöldséget és gyümölcsöt értékesített, s több mint 15 millió lejt vételezett be. Megvan annak a lehetősége, hogy terveinket még az idei sajátos körülmények között is túlszárnyaljuk. Van alapja ennek a kijelentésnek, hisz még teljében a szüret. Az utóbbi három nap például 6000 kiló vinettát, 20 000 kiló paprikát és 12 000 kiló paradicsomot vásároltunk fel. Naponta 25—30 tonna áru indul átvevőközpontunkból a hazai és a külföldi piacra. Decemberben további 350 tonna hajtatott paradicsomot veszünk át a nagyesziektől. Igény, követelmény, hogy csakis jó minőségű áru kerüljön a termelőtől a fogyasztóhoz. E kérdés kapcsán el szeretném mondani, hogy eddig nehézségekkel is küszködtünk. Az üvegházak és az átvevőközpont közötti több kilométeres útszakasz ugyanis nem volt alkalmas egyes zöldségfélék szállítására. Volt rá eset, hogy a paradicsom meg a gyümölcs egy része szállítás közben sokat veszített értékéből. Ezt a nagy gondot aszfaltos út építésével oldotta meg a községi néptanács. Emberek százai dolgoztak az építőtelepen, s az üvegházak, az átvevőközpont és az országút között aszfaltos utat építettek a nagyősziek Sajnos, még vannak megoldásra váró problémák központunkban Azt szeretném szóvá tenni, hogy raktáraink befogadó képessége nincs összhangban az igényekkel és a követelményekkel. Bízunk abban, hogy vállalatunk igazgató bizottsága számol a reális helyzettel, s a raktárak bővítésére, korszerűsítésére megfelelő beruházási alapot utal ki. Az évi több mint 500 vagon áru igényli ezt. A továbbiakban is az a célunktörekvésünk, hogy a mezőgazdasági egységektől és a szövetkezeti tagoktól egyre több zöldségfélét és gyümölcsöt vásároljunk föl, s terveinket példásan teljesítsük. Frekor Ferenc, a nagyőszi zöldség- és gyümölcsátvevő központ felelőse Fatelepről—fatelepre Régi gondok nyomában... ismétlődő kérdésekkel Itt az ősz, a falerakatok csúcs- idénye. Sajnos, sokan csak most gondolnak a tüzelő beszerzésére, amikor már küszöbön a hideg időszak. Emiatt nem is csodálkozhatunk a Combustibilus-egységekben észlelhető torlódáson. De vajon csupán a „feledékenység" okozza az idei tüzelőellátás zökkenőit? A kérdésre a Combustibilus vállalat vezetőségénél és a temesvári lerakatokban kerestünk választ. Herzberger András, a vállalat igazgatója derülátó: — Nincs ok aggodalomra — mondotta. — Biztosított a lakosság tüzelőellátása. A minőség és az anyagok összetételének aránya jobb a tavalyinál Erről egyébként a raktárakban is meggyőződtünk, valamint arról is, hogy a jelenlegi torlódásért nemcsak a vállalat a felelős, hiszen a sajtóban is felhívással fordult az érdekeltekhez, szerezzék be idejében a tüzelőt, mert tavasszal-nyáron könnyebben, simábban megy. S mégis, a többség most a csúcsidényben bosszankodik. Miért? MÉG MINDIG CSUPÁN KERESKEDELMI SZEMPONT? A vásárló fizet és viszi az árut — egyszerű kereskedelmi művelet. A tüzelőbeszerzésnél — évek óta ismert és nem múló okok miatt — már korántsem ilyen egyszerű. Itt a vevő fizet és vár... Valamikor majd kap ... valamilyen tüzelőt. Innen a reklamáció, bosszúság, amin olykor a fuvaros meg a borravaló igyekszik „könnyíteni“. A vállalat az elmúlt nyolc hónapban túlteljesítette az eladási tervét — formálisan és valójában is. Van azonban ennek is egy miértje. Nevezetesen az, hogy miután a vásárló fizetett, az áru már eladottnak számít. A vevő pedig még nem jutott a tüzelő birtokába, még csak a remény fűti, hogy hamarosan megkapja. Fatelepe válogatja, hogy mikor. Az Istria tériben, aki ma befizet, estig a kamrájába rakhatja a fát. Az öt lerakat közül a szabadfalusiban szeptember 14-én „már“ az augusztus nyolcadikán kifizetett fát szállították. Hasonló a helyzet a Circumvalaciumi úti raktárban is. Ha nem is ugyanolyan mértékben, de jócskán van elmaradás a másik két raktárban. Jelenleg körülbelül 2300 megrendelő vár hosszabb-rövidebb ideje a kifizetett tüzelőre. S mindezt, miután a vásárlás pénzügyi részét lebonyolították, s ez „lendített“ a tervteljesítésen ... Éppen csak az áru nem jutott rendeltetési helyére. Hogy kinek használ ez a gyakorlat, láttuk az előbbiekből. Marad a nyitott kérdés: mikor kerül előtérbe a vásárló érdeke? A MUNKASZERVEZÉS ELKERÜLHETŐ KITÉRŐI Nyilván sok igazság rejlik abban, hogy fatelepekre nem a legkönnyebb munkáskezet találni. Az állandósítás sok gondot okoz. De nélküle semmi sem oldható meg. Erről az idei ősz gyakorlata is tanúskodik. A lerakatok leltárában 25 körfűrészt tartanak nyilván. Ebből 23 üzemképes. De ezt az adatot bizonyos fenntartásokkal kell fogadni, mivel elég gyakori az üzemzavar. Egy gép egy napi kiesése tucatnyi szállítás elnapolását vonja maga után. Szeptember 14-én például a fratéliai lerakatból csak 11 óra tájban indult ki az első fogat. Részben, mert szenet szállítottak a raktáron belül, részben pedig mert nem volt elég Takács János (Folytatás a 3. oldalon) XXVII. évfolyam, 7952. szám, Péntek, 1970. szeptember 18. 4 oldal, ára 30 bani írók, ha találkoznak... Mire való az Írók találkozása? Sokszor hallottuk ezt a kérdést különös hangsúllyal kiejtve. Bizonyára az a gondolat vezette a kétkedőket, miszerint az írói alkotás teljesen egyéni munka, ezért az Írók közötti összejövetelek teljesen fölöslegesek. Mindez azonban csak egy bizonyosfajta találkozásra érvényes. A vitaszellemben lezajló találkozások minden esetben pezsgést hoztak az írókörökbe és előrelendítették az alkotási tevékenységet. Ilyen szellemű összejövetelnek ígérkezik a kolozsvári és temesvári írók találkozása szeptember 19-én, az Írók helyi egyesületének kezdeményezésére. Neves írócsoport érkezik Kolozsvárról, élén Dumitru Radu Popescuval, aki sokszor került az utóbbi évek irodalmi vitáinak pergőtüzébe merész hangvételű, problematikával teli írásai miatt. Ugyancsak ez alkalomra várják Temesvárra Emil Bunea, Al. Buzura, Ion Cocora, Deák Tamás, Victor Felea, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Márki Zoltán, Ion Pop, Páskándi Géza, Vasile Rebreanu írókat. Szombaton délután öt órakor a 10-es számú középiskola dísztermében a román és magyar írók közös, kétnyelvű rendezvény keretében találkoznak olvasóikkal és az irodalom iránt érdeklődő közönséggel Vasárnap a román írók Nagykomlós község kulturotthonában olvasnak fel, míg a magyar írók Végváron tartanak felolvasást és utána válaszolnak a hozzájuk intézett kérdésekre. Tanulság a jövőre a hazafias versenyben A községi pártbizottság irányításával, a Végvár községi néptanács átfogó akciókat szervezett a helységek szépítéséért, fejlesztéséért. Elmondhatjuk, hogy a hazafias versenyben nagyjából teljesült a közel félmillió lej értékű vállalás. A községközpontban, Végváron, a legnagyobb munkálat — ahol az ifjak, a nők a legtöbbet dolgoztak önkéntesen — a művelődési otthon. Ezt azonban még nem sikerült befejezni, amihez hozzájárult az, hogy a kultúrotthon igazgatója vajmi keveset törődött a munkálat végrehajtásával. Legutóbb néptanácsi ülésszakon elemeztük a helyzetet, s előirányoztuk a munkálat befejezését szeptember végéig. Ugyancsak Végváron, sokat tettünk a zöldövezetek kiterjesztéséért, egyébként épp ezért kaptuk a legtöbb pontot a versenyben. Szép virágágyások létesültek a faluban mindenfelé, bizonyítva, hogy a végváriak szeretik a szépet. A néptanács és az iskola előtti park rendben tartásához különösen Szarvas Mária és Székely Sarolta néptanácsi képviselők, valamint az ifjúsági szervezet és a nőbizottság járult hozzá. A községhez tartozó falvakon a legfontosabb munkálatok a következők voltak: 1,2 kilométeres bekötőút építése a sipeti MTSZ üzemközpontjától a megyei útig, amihez a képviselők — Balcu Pavel II., Petrusi Ioan, Haţegan Traian — által mozgósított honpolgárok nagy mennyiségű zúzott követ szállítottak, járdák építése Lipeten és Kádáron (itt főként Popovics Pavel képviselő mozgósító munkája dicsérhető). Sajnos ez a munka sem teljesült maradéktalanul. A község területén igen nagy gondot fordítottak az iskolaépületek tatarozására, javítására, amit önkéntes munkával is elősegítettek a szülői bizottságok, valamint Roşu Corneliu, Ţăran Iorgovan és más képviselők. S ugyanígy említésre méltó, hogy a lakosok az előirányzott 7500 helyett nem kevesebb, mint 8300 facsemetét ültettek el. Előzőleg már említettem, hogy egyes munkálatok nem váltak valóra teljes mértékben. Részben azért, mert nem kaptunk elegendő anyagot (így követ Lugosról), vagy felszerelést (útépítő gépeket Dettáról), de másrészt azért sem, mert egyes választókerületekben a képviselők, a honpolgári bizottságok mozgósító munkája nem volt kielégítő. Folytatnunk kell például a járdaépítést, valamint újabb átjáró hidacskák létesítését (a tervezett 12-ből csak 6 épült fel). Máris foglalkoztat bennünket, hogy a jövő esztendei hazafias versenyben még nagyobb célkitűzések szerepeljenek, így nagy méretű hozzájárulás Végvár központosított vízvezeték-hálózatának építéséhez, valamint 400 eperfa-csemete, a parkban tűlevelű fák és díszcserjék elültetése és így tovább. Tanulság a jövőre számunkra az, hogy idén nem vált valóra minden, amit tervbe vettünk. A községi pártbizottság kötelességének tekinti, hogy nagyobb támogatást nyújtson a néptanácsi végrehajtó bizottságnak, biztosítsa az összes — a községfejlesztési tervben szereplő — munkálatok valóra váltását. Ambrus Mihály, a Végvár községi pártbizottság titkára NICOLAE CEAUSESCU elvtárs találkozója az elektronikus számítási technika és a gazdasági információs rendszer terén működő szakemberekkel Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára csütörtök délelőtt az RKP KB székházában tartott munkatanácskozás keretében találkozott a számítási technika és az automatikus adatfeldolgozás területénműködő szakemberekkel , tudósokkal, felsőoktatási tanerőkkel, nagyvállalatok igazgatóival és főmérnökeivel. Részt vettek Ilie Verdeţ, Manea Mănescu elvtársak, valamint egyes gazdasági minisztériumok és központi intézmények vezetői. A munkatanácskozáson elemezték az elektronikus számítási technika alkalmazásának helyzetét és főbb vonatkozásait a gazdaság vezetési és irányítási tevékenységében, valamint a vállalatok ügyvezetésében. A tanácskozások keretében megvizsgálták, hogyan valósul meg a nemzetgazdaság számítási berendezésekkel történő felszerelésének az 1967—1970-es időszakra előirányzott programja. A felszólalók számos javaslatot tettek a modern számítási technológiával való dotálás javítására, a munka jobb megszervezésére, a nyilvántartások egyszerűsítését és ésszerűsítését célzó munkálatok meggyorsítására, a matematika és a kibernetika alkalmazásának, az automatikus adatfeldolgozásnak a kiterjesztésére. A tanácskozáson fontos helyet foglalt el az információs rendszerhez szükséges szakemberek — analizálók, programozók, operatőrök — kiképzésének problémája, s javaslatok hangzottak el arról, hogyan és milyen intézkedésekkel biztosítsák a szükséges szakembereket. A részvevők kifejezésre juttatták azt az elhatározásukat, hogy minden erőfeszítést megtesznek a X. pártkongresszuson kijelölt feladatok megvalósítására a gazdasági információs rendszer tökéletesítése céljából. A tanácskozás eredményeit öszszegezve, Nicolae Ceauşescu elvtárs elismeréssel szólott azokról az eredményekről, amelyeket az elektronikus számítási technika nemzetgazdaságunkban történő bevezetése és alkalmazása terén értünk el, s kijelölte a jelenlegi és távlati követelményeknek megfelelően, az ez irányú tevékenység javításának és fejlesztésének alapvető célkitűzéseit. A párt főtitkára hangsúlyozta annak szükségességét, hogy egységes koncepciót dolgozzanak ki és érvényesítsenek az országos információs és vezetési rendszer megvalósításában, amely biztosítja a gazdasági tevékenység minden fokozatán az információk és a döntés közötti szerves kapcsolatot Ugyanakkor rámutatott, hogy jobban egybe kell hangolni az egész tevékenységet ezen a területen, meg kell teremteni a megfelelő szervezési keretet, amely lehetővé teszi az összes erők összpontosítását és ésszerű felhasználását a kitűzött célok megvalósítása érdekében. A párt főtitkára rámutatott, hogy a hangsúlyt elsősorban a termelési folyamat információs rendszerére kell helyezni, arra, hogy a számítógépek és a kibernetika segítségével ténylegesen megoldják a termelő tevékenység tervezésének és vezetésének kérdéseit, a műszaki-anyagi ellátás és a termékeladás kérdéseit. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az elektronikus számítógépek segítségével meg kell valósítani néhány fontosabb üzem termelési folyamatának vezetését és teljes ügyvitelét. Nicolae Ceauşescu elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy ebből a célból meg kell tenni a megfelelő előkészítő intézkedéseket. Nagy fontosságot kell tulajdonítani a statisztikának, amelyre elsőrendű feladat hárul az egész nemzetgazdaság információs rendszerének megvalósításában. A káderképzés tekintetében Nicolae Ceauşescu elvtárs megjelölt számos intézkedést a szükséges szakemberek további képzésére, a következő években történő számítófelszerelésekkel való ellátás arányában. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gazdaság, a párt és az államapparátus felelősségteljes munkaköreiben dolgozó összes kádereknek el kell sajátítaniuk a korszerű információs rendszer alapelemeit, hogy annak előnyeit minél hatékonyabban felhasználhassák a vezetés munkájában. Ugyanakkor rámutatott, hogy mind a számítógépek gyártásában, mind az információs rendszer terén fokozni kell a saját tudományos kutatást, gyorsabban kell alkalmazni a gyakorlatban az elért eredményeket, tanulmányozni és hasznosítani kell a fejlett nemzetközi tapasztalatot. Annak a növekvő szerepnek a fényében, amelyre az információs rendszer hazánk gazdasági haladásának biztosításában szert tesz, a párt főtitkára feladatul tűzte ki, hogy az országos információs és vezetési rendszer megvalósítása céljából, dolgozzanak le programot az 1971—1980-as évtizedre a vállalatok és számítóközpontok elektronikus gépekkel és felszerelésekkel való ellátására, a szükséges káderek képzésére. Az 1971—1975-ös időszakra előirányzott célkitűzések a nemzetgazdaság-fejlesztési ötéves terv szerves részét fogják képezni. Nicolae Ceauşescu elvtárs kifejezte azt a véleményét, hogy hazánkban már megvarrnak azok a káderek, amelyek biztosítani tudják az információs rendszer gyorsabb bevezetését a gazdaságba, hogy a rendelkezésünkre álló öszszes erőket egyesítve, jó feltételek mellett teljesíthetjük célkitűzéseinket ezen a tevékenységi területen. Végül a párt főtitkára kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy az információs rendszer szakemberei egész hozzáértésüket ésmunkaerejüket a rájuk háruló fontos feladatok szolgálatába állítják, hozzájárulva ily módon a nemzetgazdaság korszerűsítésének általános folyamatához, szocialista hazánk felvirágzásához. Enescu-fesztivál(H) Sor került a hegedű- és zongoraverseny utolsó szakaszára Kussmaul Rainer (Németország SZK), Krysztof Yakowicz (Lengyelország), Ágoston András, Eugen Sirbu (Románia) és Ruben Agaronjan (Szovjetunió) hegedűsök fellépésével csütörtökön befejeződött a George Enescu V. nemzetközi verseny hegedűosztályának harmadik, döntő szakasza. Ugyanaznap a Palota kistermében a zongora osztály zsűrije meghallgatta a döntő szakasz előadóit: Enrique Perez de Guzman (Spanyolország), Radu Toescu, Petru Grossman és Anatol Dub (Románia), Mack McCray (USA), Alekszandr Malkusz, Manana Dordzsasvili, Dmitrij Alekszejev és Vlagyimir Tropp (Szovjetunió). A fiatal zongoristák szombaton, a Román Atheneum színpadán újból megjelennek a zsűri előtt, hogy újabb műveket játszanak el zenekari kísérettel.