Szabad Szó, 1970. július-szeptember (27. évfolyam, 7887-7962. szám)
1970-09-19 / 7953. szám
NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs munkalátogatása Maros megyében Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke péntek délután munkalátogatást tett Maros megyében. A párt főtitkárát elkísérte Iosif Banc elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Minisztertanács alelnöke és Vasile Patilineţ elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára. A fővárosból való elutazáskor a Baneasa repülőtéren Nicolae Ceauşescu elvtársat és a többi párt- és államvezetőt a következő elvtársak búcsúztatták: Emil Bodnaraş, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Pană, Ilie Verdei, Florian Dănălache, Constantin Dragan, Emil Drăgănescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popescu, Vasile Vilcu, Petre Blajovici, Gere Mihály, Ion Iliescu és Ion Ioniţă. Mindössze négy hónapja annak, hogy Nicolae Ceauşescu elvtárs a marosmenti tájak dolgozóinak körében tartózkodott. Akkor volt ez, amikor a Maros és a Küküllő vize példátlanul megáradt, vadul végigsepert emberi településeken, közlekedési utakon, fontos gazdasági létesítményeken. A párt és az állam vezetője ott volt az emberek között, felbecsülhetetlen értékű, bátorító szavaival, gyakorlati útmutatásaival mozgósította az erőket, bizakodást, kitartást öntött mindenkibe. A Maros megyei látogatás a dicsőszentmártoni vegyikombinátban, a hazai vegyipar impozáns, régi fellegvárában kezdődik. A gyárkapuban Nicolae Ceauşescu elvtársat, a többi pártos államvezetőt Kiss István helyettes vegyipari miniszter, a kombinát vezetői fogadják. Több száz dolgozó hosszasan megtapsolja a vendégeket. A tömegből fiatalok csoportja lép elő és a szeretet és a nagyrabecsülés jeléül — gyönyörű virágcsokrokat nyújt át a vendégeknek. Bujor Roşea mérnök, a dicsőszentmártoni vegyipari csoport vezérigazgatója tájékoztatja Nicolae Ceauşescu elvtársat, hogy emberek ezreinek fáradhatatlan erőfeszítése eredményeként júliusban az egység utolsó berendezései is megkezdték a termelést a megye legnagyobb árvízkárokat szenvedett vállalatában. A veszteségek nagyok voltak, de a kitartó megfeszített munkával már július végén teljesítették a jelenlegi ötéves terv feladatait. A kombinát jelenleg teljes kapacitással dolgozik, egyes osztályokon pedig a berendezések újból üzembe helyezésénél alkalmazott korszerűsítések révén nagyobb termelést érnek el, mint a természeti csapás előtt. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a vegyipari munkások az év végéig mintegy 10 millió lej értékű többlettermelést érjenek el. A vendégek megtekintik a karbidkemencéket; a karbid egyébként a kombinát fő terméke. Nicolae Ceauşescu elvtárs melegen gratulál a dicsőszentmártoni vegyikombinát munkaközösségének a jelenlegi és a távlati feladatok teljesítésében tanúsított önfeláldozó munkájához. A kombinát vezetősége, munkásai megfogadják: erőt nem kímélve, példásan teljesítik az új ötéves tervből rájuk háruló célkitűzéseket. Ezután a látogatók röviden elidőznek a kombinát épülő új objektumánál, a 6. kemencénél. A vendégeket tájékoztatják, hogy a munka grafikon szerint folyik és hogy az objektum az építők vállalásának megfelelően egy hónappal határidő előtt megkezdi a termelést. Az új kemence évi 82 000 tonnára növeli a kombinát karbid termelését. Dicsőszentmárton lakosai meleg szeretettel búcsúznak a vendégektől, forró köszönetet mondanak a párt- és államvezetőségnek a májusi nagy megpróbáltatás napjaiban kapott gondoskodásért és segítségért, az árvízkárok helyrehozásához, a normális élet helyreállításához nyújtott támogatásért. A tömeg melegen élteti a Román Kommunista Pártot, ütemesen kiáltja: RKP — Ceauşescu, Ceauşescu — RKP! A vendégek Dicsőszentmárton után a radnóti állami mezőgazdasági vállalat szarvasmarha-tenyészetét keresték fel. Itt több tábla előtt ismertetik a komplexum anyagi alapjára, a termelés szervezésére, az elért eredményekre vonatkozó adatokat. A látogatás során részletes tájékoztatást nyújtanak a komplexum befogadó képességéről (8400 férőhely), a technológiáról, amely lehetővé teszi, hogy egy termelési év folyamán 9600 gyors hizlalású borjat szállíthassanak 45 kilótól 355 kilóig terjedő súlyban, legfeljebb 300 nap alatt. Ceauşescu elvtárs elismerően nyilatkozik a szakemberek erőfeszítéseiről, célszerűnek minősít néhány megoldást és ajánlja, hogy a radnótihoz hasonló vállalatok fejlesztésénél fokozatosan, az anyagi és pénzügyi lehetőségeknek megfelelően építkezzenek. Az ország más megyéiben, közöttük Argeş megyében szerzett tapasztalokból kiindulva, emlékeztet az állami mezőgazdasági vállalatok és a szövetkezeti egységek együttműködésére és ajánlja, az együttműködést minden eszközzel tegyék minél gyümölcsözőbbé, hogy növelje az állati termelést, vezessen a lakosság igényeinek minél jobb kielégítéséhez, a szövetkezeti parasztok anyagi érdekeltségéhez. Kukoricaföldek szegélyezik az országutat mindkét oldalon. A vendégek röviden elidőznek Marosugra, majd Nyáradta határában. Nicolae Ceauşescu elvtárs bemegy a kukoricaföldre, elbeszélget a szakemberekkel a terméskilátásokról. Útközben mindenütt ezer és ezer román és magyar lakos köszöntötte a párt főtitkárát. A tömeg zászlócskákat lengetett, virágcsokrokkal integetett. Számtalanszor voltunk tanúi annak, hogy a környék lakossága örömteli szeretettel, tisztelettel viseltetik a párt iránt, veszi körül a párt főtitkárát. Itt csupán egy igen sokatmondó benyomást kívánunk felemlíteni: a helybeli iskola tanulói a következő jelszót írták fel egy hatalmas pannóra: „Ceauşescu — jövő“. A két szó nagyszerűen tükrözi a nép, az ifjúság bizalmát az iránt, aki a pártvezetőség élén lankadatlan odaadással küzd, hogy ragyogó célunk, szocialista hazánk további felvirágoztatásának nagyszerű programja maradéktalanul megvalósuljon. Itt, a város elején, több ezer lakos megkapó fogadtatásban részesíti a párt főtitkárát. Vasile Rus elvtárs, Marosvásárhely municipiumi pártbizottságának első titkára üdvözlő beszédet mond. Ifjak és lányok tucatjai virágcsokrokat nyújtanak át. A zenekar eljátssza az állami himnuszt. Katonákból, a hazafias gárdák tagjaiból és a katonai előkészítő osztagok ifiáiból álló diszőrség tiszteleg. Nicolae Ceauşescu elvtárs ellép a diszőrség előtt. A tömegből hatalmas éljenzések és üdvrivalgások hallatszanak: „RKP — Ceauşescu“, „Ceauşescu és a nép“. A vendégek ezután megtekintik a Metalotehnica vállalatot, amely a kötöttáru- és készruhaszektorok számára szükséges gépeket gyárt. A vendégek Pető Áronnak, a vállalat igazgatójának kíséretében végighaladnak a főbb termelőosztályokon. Közben a vendégeket tájékoztatják arról, hogy ez az egység jelentősen fejlődött az ötéves terv folyamán, és 25- szörösére növelte össztermelésének volumenét; a vállalat jelenleg 47 típusméretű felszerelést állít elő kötöttáru és készruha gyártására, s ezek közül számosat a vállalat szakemberei terveztek. A főszerelde csarnokában a párt- és államvezetők elbeszélgetnek a vállalat tervezőivel egyes gépek műszaki jellegzetességeiről. Igen sokra értékelik Filep Emod mérnök találmányát, amely lehetővé teszi, hogy egy különleges készülék segítségével meghatározzák a textilipari gépek gyártásához használt acélok jellegzetes hőmérsékletét A vendégeknek itt bemutatnak néhány, a vállalatban készült gépberendezést, amelyeket kiállítanak majd a küszöbön álló bukaresti nemzetközi vásáron. Bemutatnak olyan termékeket is, amelyeket a vállalat mellett működő szakiskola tanulói készítettek. Ceauşescu elvtárs ajánlja, hogy az oktatási folyamatban helyezzenek nagyobb súlyt a szakma elsajátítására, a műszaki kérdésekre és küszöböljék ki az általános, iskola profiljának utánzásából származó párhuzamosságot. Nicolae Ceauşescu elvtárs érdeklődik a vállalati kooperáció módozatairól és a vállalatok szakosítását célzó intézkedésekről, hangsúlyozza az ilyen lépések fontosságát a munkatermelékenység növelése, a termelés tökéletesítése és a termékminőség javítása szempontjából. A vendéglátók elmondják, hogy a következő évekre további gyártás- és gyártmányfejlesztést vettek tervbe. Épül az 5800 négyzetméteres új szerelőcsarnok, ahol új textilgépeket és felszerelést állítanak majd elő a hazai textilgyárak számára. A párt főtitkára elismerően nyilatkozik a munkaközösség erőfeszítéseiről, melegen gratulál a munkásoknak és a szakembereknek sikereikhez, jó egészséget és további szép eredményeket kíván a jelenlevőknek. A tegnap megtekintett utolsó Maros megyei egység a gernyeszegi állami mezőgazdasági vállalat sertésnemesítő és kikísérletező komplexuma volt. Ezt az egységet azért létesítették, hogy nemesített állatokat tenyésszen a kiváló fajtájú állatállomány szaporítására mind az állami, mind a szövetkezeti mezőgazdasági egységekben. Nicolae Ceauşescu elvtárs és a többi párt- és államvezető megtekinti a komplexum néhány csarnokát, közben magyarázatokkal szolgálnak neki az alkalmazott technológiai eljárásokról, a tudományos kutatások eredményeiről, valamint a komplexum fejlesztési perspektíváiról. A látogatás végén a párt főtitkára figyelembe ajánlja: tegyenek meg minden intézkedést e fontos szektor fejlesztésére kiutalt beruházások teljes megvalósításáért, hogy elterjesszék az egység jó tapasztalatait és tegyenek meg mindent a jó tapasztalatok gyarapításáért. Ugyanakkor gratulált a komplexum szakembereinek az elért eredményekhez, s azt kívánta, hogy az egész kollektíva fokozott erőfeszítései révén a lehetőségeknek és a rendelkezésre álló kapacitásának megfelelő újabb eredményeket érjenek el. A gépkocsisor késő este visszatért Marosvásárhelyre. A vendégeket a helybeli lakosok ugyanazon meleg szeretettel köszöntötték, ismét kifejezésre juttatva forró érzelmeiket, köszönetet mondva a pártnak mindazért, amit az ország összes vidékeinek harmonikus fejlesztése érdekében tett és tesz, kifejezésre juttatva, hogy maradéktalanul helyeslik a párt bel- és külpolitikáját, kifejezésre juttatva tiszteletüket és megbecsülésüket a párt vezetősége és az élén álló Nicolae Ceauşescu elvtárs iránt. Nicolae Ceauşescu elvtárs folytatja munkalátogatását az ország megyéiben. N. Popescu-Bogdăneşti, Nicolae Dragoş,Mircea S. Ionescu Kerekasztal mellett Végváron: a szakma randárói Nyolcan üljük körül az asztalt a végvári MTSZ székházában. Baja Károly alelnök, Márton Géza agrármérnök, Vicze János, Szögyényi András, Haág Péter brigádvezetők, Korsós József MTSZ-tag, Kovács Albert gépész, valamint a riporter. Beszélgetésünk témája az utánpótlás, a szakmai fejlődés kérdése. Vicze Jánoshoz, az I-es számú mezei brigád vezetőjéhez szól a kérdés: — Hány fiatal taggal gyarapodott az utóbbi három év alatt a brigád létszáma? — Inkább tudnék válaszolni arra, hánnyal fogyott... — Akkor tegyük fel a kérdést ilyenformán: hány, mondjuk huszonöt éven aluli fiatal van a brigádjában? — Akárhogy is számítom, kettőnél több nem igen akad. A II-es számú brigádot Szögyényi András vezeti. — Maguknál mi a helyzet? — Ugyanaz. Azzal a különbséggel, hogy én még kettőt sem tudok összeszámolni... • A fiatal munkaerő faluról való elvándorlása nem végvári sajátosság. Országos folyamat, mi több, világjelenség, amely elkerülhetetlenül együtt jár az iparosítással, a mezőgazdasági munka termelékenységének növekedésével. Tehát természetes, sőt, szükségszerű. Az azonban, hogy egy községben éveken át egyetlen fiatal sem, vagy csupán egy-kettő választ mezőgazdasági szakmát, talán mégis figyelmet érdemel. Legalább annyira, hogy érdemes róla beszélgetni. — A kérdés magától adódik: miért nem maradnak a fiatalok az MTSZ-ben? Vicze János bácsi szerint minden a kereseten fordul meg. — A mai fiatalok szinte kivétel nélkül elvégzik a nyolc osztályt, s ezután a tizet. Ezt a fiút vagy lányt közelről sem elégíti ki az a kereset, amelyet az MTSZ jelenleg nyújtani tud. Különösen a pénzbeli kereset nem, hiszen a fiatalt elsősorban az érdekli, mennyi pénzt számolnak le a hónap végén a markába? S mondanék mindjárt egy példát: én mint brigádvezető, havonta háromszáz lej körüli készpénzt kapok. Nos, ennyiért egy fiatalember szóba sem áll, hiszen ennek többszörösét keresheti meg máshol. Haág Péternek ugyanez a véleménye: — Ezt igazolja az is, hogy az a kevés fiatal is, aki itthon marad, elsősorban az állattenyésztésben igyekszik elhelyezkedni. Mig a Józsa Ödön (Folytatás a 2. oldalon) VTLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 7953. szám, Szombat, 1970. szeptember 19. 4 oldal,ára 30 bani Az új ötéves terv elé Figyelmünk a minőségi termelésen és azokon, akik megvalósítják " Bár a szakmán- srá c-lzrÁn /pc tPUPTI GOLDMANN GYÖRGY eredményes tevékenységet fejlet- mérnök, az Arta Textilă Gyűrtünk ki, mégsem Az elmúlt nyolc hónapban jelentős eredményeket ért el a temesvári Arta Textilă Gyár munkaközössége, több mint 32 000 igazgatója mondható, hogy __________teljesen megoldottuk a rendszeres négyzetméter bútorszövetet készített terven felül. Nagy része van ebben igazgató bizottságunk körültekintő termelésszervező munkájának, amely lehetővé tette, hogy a dolgozók zökkenők nélkül végezzék feladataikat. A gyár igazgató bizottsága tudatában van annak, hogy a minőségi termelés alapfeltétele a képzett szakmunkás törzsgárda kialakítása és állandósítása. „A minisztériumoknak, a vállalatoknak — hangsúlyozta Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk Központi Bizottságának múlt év decemberi plenáris ülésén , komoly intézkedéseket kell tenniük, hogy rövid idő alatt biztosítsák káderek képzését, gyors tanfolyamokkal, a munkahelyen történő képzéssel, hogy megvalósíthassák a meglevő kapacitások teljes felhasználását és az üzembe helyezendő kapacitások ellátását megfelelő személyzettel“. Az értékes útmutatásokat követve, gyárunk vezetősége négyhónapos szakképző tanfolyamokat szervezett, amelyeken minden alkalommal 25—30 fiatal vett részt. A módszer bevált, s ezeken a tanfolyamokon eddig már számos ifjúmunkás sajátította el a bútorszövés mesterségét. Miként állják meg helyüket a termelésben ezek a fiatal szakmunkások? — vetődhet fel a kérdés. Java részük hamar beilleszkedik a munkába, s rövid idő alatt felsorakozik a feladataikat hónapról hónapra példamutatóan teljesítő dolgozók közé. Ilyenek többek között Chircu Valeria, Nagy Erzsébet, Sírb Maria, Văduva Costina, Matei Maria és sok más szövőnő, nősen a szövőnők soraiban. A távozásokkal évente mintegy 40—60 szakmunkás hiánya jelentkezik. A négyhónapos szakképesítő tanfolyamokkal, valamint a textil szakiskola végzőseivel csak részben pótolható a hiány. Felmerül a kérdés: vajon nem lehetne e véget vetni a munkaerő-vándorlásnak? Véleményem szerint, el lehetne kerülni ezt a sok nehézséget okozó helyzetet. Ám csak úgy, ha megszüntetjük a munkaerő-vándorlást előidéző okokat. Ezzel kapcsolatban igazgató bizottságunk javasolta felettes szervének, az 1. számú Textilkombinát vezetőségének, hogy minél rövidebb időn belül létesítsen munkásszállást. Hiánya miatt ugyanis elég sokan távoznak a gyárból. Reméljük, hamarosan találnak megoldást javaslatunkra. Ez azért is fontos, mert év végére elkészül az új automata szövőgépekkel felszerelt részleg, amelynek nagy a képzett szakmunkás igénye. Különben ezt hivatott kielégíteni a nemsokára megnyíló rövid időtartamú szakképző tanfolyam is. Ismerve az új ötéves tervből eredő megnövekedett feladatokat, igazgató bizottságunk külön intézkedési tervet készített, amelyben továbbra is fontos helyen szerepel a szakmunkás-képzés, s ezzel párhuzamosan a munkakörülmények javítása. Bízunk abban, hogy elképzeléseink gyakorlatba ültetésével biztosíthatjuk a megfelelő felkészültségű szakmunkásgárdát, olyan dolgozókat, akik becsülettel megállják helyüket a termelésben és egyre több, jobb minőségű bútorszövetet gyártanak. MAI SZÁMUNKBAN: — Hétvégi sportrendezvények (2. oldal) — Közmondás-szólásmomás — Országút a sivatagban — „Aózsaszínű álom és ugrás a semmibe” — Barkácsmester a háztartásban — Csak nőknek (3. oldal) Két hét a munka iskolájában A hazafias munka egyik legjelentősebb megyénkben ifjúsági telepén — a gyiroki baromfitenyésztő nagyüzem építkezésén — néhány hónappal ezelőtt bontottak zászlót a fiatalok. KISZ-tagok százai — a Temesvári Mechanikai Üzemek, valamint az Electromotor üzem szakiskoláinak tanulói — dolgoztak itt a nyári szünidőben, az iskolai év megnyitása óta pedig a temesvári számú líceum felnőtt osztályos tanulói vették birtokukba a munkahelyeket. Százhatvan diák dolgozik itt két váltásban. Őket látogattuk meg csütörtökön. Jána Dénes építőmester, az építkezés irányítója elégedett az önkéntes segítők munkájával. — Kitűnő gyerekek — mondja. S végezzük el mindazt, amit ránk bíznak. — Mi a napi norma? — Teljesítményt nem írtak elő. Így mindenki annyit végez, amennyire erejéből telik. — Elégedettek-e a csoport tagjai azzal, amit eddig végeztek? Despinon, tizenegyedikes: — Tegnap például földrakásokat terítettünk, de hasznosabban értékesíthették volna munkánkat. — ... ?! — Igen, mert ugyanaz a munka, amelyet mi húszan egy délelőtt leforgása alatt végeztünk el, egyetlen földgyaluval néhány perc alatt megvalósítható. A Fructus vállalatban kolléganőik — az 1. számú líceum lányai — tevékenykednek. Kétszáznegyvenen. Fehér köpenyben, hosszú asztalok mellett paprikát készítenek elő a tartósításra. — Augusztusban és szeptember elején is dolgoztak már nálunk iskolások — mondja Serafim Mihai, a vállalat igazgatója. — Csaknem százezer lej értéket valósítottak meg. Scutei Viorica mesternő elmondja, hogy munkakezdéskor megállapítják minden csoport normáját Az első nap harminc kiló paprika előkészítése volt néhány személy feladata, de annál jóval többet valósítottak meg, s így közös egyetértésben nyolcvan kilóra emelték a négytagú csoportok hatórás hazafias munkanapjának teljesítményét — S mi történik, ha valaki nem teljesíti a normát? — Senki sem vonja ezért felelősségre. .. — De akkor sem származik semmi előnyünk, ha túlteljesítjük — egészíti ki a választ a tizenegyedikes Oprescu Ileana. — Miért nem szerveznek versenyt a csoportok között? — A szünidei csoportok vetélkedtek egymással, a legjobbak egy-egy üveg kompótot kaptak.. Miközben elbúcsúzunk a lányoktól, arra gondolunk, hogy a munkára nevelés nagyszerű lehetősége ezúttal kiaknázatlanul maradt Vajda Sándor — örömmel jöttünk ide — lányai" mondja egyikük — s készséggel hogy vélekednek a diákok? Fructus: fehér köpenyben szorgoskodnak a gyári vendég munkás...a temesvári 1-es számú líceum tanulói vették birtokukba a gyiroki baromfitenyésztő nagyüzem építőtelepét. Enescu-fesztivál Sikeres hangversenyek szólóestek A George Enescu nemzetközi fesztivál eddigi rendezvényeit csütörtökön újabb előadások, hangversenyek és szólóestek gazdagították. A Köztársasági Palota nagyter mében a London Symphony Orchestra Andre Previn karnagy vezetésével és Radu Lupu zongorista szólójátékával meghódította a jelenlevő bukaresti zenekedvelőket. A magas színvonalú műsor magában foglalta Beethoven 3. számú C-moll zongoraversenyét, Stravinsky Tűzmadár szvitjét és Robert Simpson III. szimfóniáját. A fesztivál egyik kiemelkedő személyisége, Jean Pierre Ramral fuvolaművész ugyanaznap szólóestet adott Albert Guttman zongoristáitól együtt. Változatos mű soruk Bändel. Bach. Beethoven, Poulenc, Debussy, Honegger és Bartók műveket ölelt fel, George Enescunak Cantabile és Presto művét beiktatva műsorukba, az előadóművészek ismét lerótták kegyeletüket a nagy román zeneszerző emléke iránt. A Román Opera folytatta a fesztivál során elért eddigi sikereit és magas művészi színvonalon mutatta be Verdi Don Carlos című operáját Bogo Lescovic jugoszláv karmester, Eugen Gropşanu rendező, Roland Laub díszlettervező közreműködésével. A kiváló szereposztásban részt vett: Nicolae Rossi Lement, Virginia Zeani, Cornel Stavru, Nicolae Herlea, Viorica Cortez, Ioan Hvorov és Elena Grigorescu. (Agerpres)