Szabad Szó, 1970. július-szeptember (27. évfolyam, 7887-7962. szám)

1970-09-26 / 7959. szám

NICOLAE CEAUŞESCU elnök befejezte látogatását Ausztriában NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS BESZÉDE Látogatás a Nemzetközi­­Atomenergia Ügynökségnél NICOLAE CEAUŞESCU elnök és felesége, Elena Ceauşescu, va­lamint a román államfő kíséreté­ben levő hivatalos személyek ausztriai látogatásának ötödik napja a bécsi Nemzetközi Atom­energia Ügynökség megtekintésé­vel kezdődött. Az osztrák fővárosban az ENSZ két szakosított szervezete műkö­dik: a Nemzetközi Atomenergia ügynökség és az Egyesült Nem­zetek Iparfejlesztési Szervezete. A Hofburg palota monumentá­lis épületszárnyában, a Kon­­gresszentrumban most folyik a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség évi ülésszaka. Az ügynökség fő célja ösztönöz­ni az államok együttműködését a nukleáris energia békés felhasz­nálásának különböző területein, és együttműködési akciókat indí­tani sokrétű program alapján, a jogegyenlőség és a kölcsönös elő­nyök elveinek tiszteletben tartásá­val. A Nemzetközi Atomenergia ügynökség e törekvéseiben Romá­nia Szocialista Köztársaság széles­körű támogatását élvezi: orszá­gunk megkülönböztetett figyelmet fordít a jelenkori tudomány és technika kiemelkedő vívmányaira. Péntek, 10.00 óra. A hivatalos gépkocsisor megérkezik a Hof­­burgba és a Kongresszentrum mo­numentális kapuja elé kanyaro­dik. Az utóbbi évek során több­száz nemzetközi tudományos ösz­­szejövetelt tartottak az épületben. Az Államtanács elnökét és fele­ségét dr. V. Sarabhai, a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség Al­Nagy örömömre szolgál, hogy az ausztriai hivatalos látogatás nyújtotta alkalmat felhasználva, üdvözölhetem a Nemzetközi A­­tomenergia Ügynökség általános konferenciájának részvevőit. Az önök konferenciája, amelyen az Ügynökség több mint 85 tag­államából a tudomány jeles kép­viselői vesznek részt, a nemzet­közi élet kiemelkedő eseménye, s magára vonja a világközvélemény nagy érdeklődését és figyelmét. Jelentőségét az határozza meg, hogy a jelenkori tudomány egyik olyan lényeges ágazatának prob­lémáit vitatja meg, amely mély­ségesen kihat az emberi társada­lom haladására, a népek békéjére és biztonságára. A nukleáris fizika, az atom tit­kainak megfejtése megnyitotta az emberiség előtt a nagy megvalósí­tások útját a termelőerők fejlesz­tésében, az anyagi és szellemi al­kotó munka bővítésében és tökéle­tesítésében, a civilizáció és a jó­lét fokának emelésében. Ugyanak­kor ismeretes, hogy a nukleáris fizika hozzájárult a legborzalma­sabb pusztító eszközök — az atom- és a hidrogénbomba — megalko­tásához. Az alapvető feladat, amelyet a tagállamok a Nemzetközi Atom­energia ügynökségre bíztak, ép­pen az — s ezt az ügynökség szabályzata is kifejezetten leszö­gezi —, hogy serkentse és előse­gítse az atomenergia békés célú felhasználását az egész világon. A tudomány csak békés körül­mények között, a népek közötti bizalom és együttműködés légkö­rében fejlődhet és virágozhat. A tudósok, tevékenységük természe­ténél fogva is mélységesen érde­keltek abban, hogy az atom a bé­két, az életet szolgálja, s őrköd­jenek azon, hogy alkotásuk gyü­mölcseit a népek haladására és jólétére használják fel. Nyilvánvaló, hogy ha az atom­fegyverek előállítására, a tökéle­tesítésükre szolgáló kutatásokra je­lenleg felhasznált anyagi eszközö­ket és óriási alapokat arra fordí­tanák, hogy a nukleáris energia segítségével békés létesítményeket valósítsanak meg, jelentős lépést tehetnénk előre az emberiség, élet­­körülményeinek javításában. Meg kell akadályozni, hogy az emberi géniusz eme óriási vívmá­nya Földünk katasztrófájának eszközévé váljék; ezt a vívmányt kizárólag arra kell felhasználni, hogy meggyorsítsa a haladást és a virágzást — korunknak ezt a fennkölt eszményét, amelyen min­den jóhiszemű ember egész erejé­vel és energiájával munkálkodik. E szellemben cselekedve, az a­­tomtudósok és kutatók megtalál­hatják azt a közös nyelvet, amely lehetővé teszi, hogy — filozófiai és politikai nézetüktől, az egyik vagy a másik társadalmi-politikai rendszerhez való tartozástól füg­getlenül — együttesen hozzájárul­janak az ügynökség által kitűzött nemes célok előmozdításához, ami megfelel az egész békeszerető emberiség óhajának. Románia következetesen síkra­­szállt és síkraszáll az általános le­szerelésre irányuló határozott in­tézkedésekért és főleg a nukleáris leszerelésért, minthogy véleménye szerint, az egyetlen útja az em­beriség megszabadításának a nuk­leáris háború lidércnyomásától e fegyverek termelésének megszün­tetése, a meglevő készletek meg­semmisítése, az atomenergia ka­tonai célú felhasználásának vég­leges megtiltása. Az atomsorompó szerződés ha­tályba lépése nyomán a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökségre hárul az a feladat, hogy megszer­vezze a szerződés előírásai teljesí­tésének ellenőrzését, oly módon, hogy meggátolhassák a nukleáris fegyverek elterjesztését és ugyan­akkor biztosítsák az összes álla­mok számára a nukleáris energia szabad, békés célú felhasználását. A Nemzetközi Atomenergia ügynökség tevékenységével hoz­zájárulhat, hogy a nukleáris fizi­ka alkalmazásából fakadó hatal­mas előnyök minél szélesebb körben az értékek világkörforgá­­sába jussanak, elősegítsék a gyen­­gén fejlettség megszüntetését, az összes népek civilizációs színvo­nalának emelését. Különös jelen­tősége van e tekintetben az Ügy­nökség ama tevékenységének, a­­melyet a nukleáris energia békés célú kutatásában és felhasználásá­ban való együttműködés fejleszté­séért, az adat- és tapasztalatcsere fokozásáért, valamint azon tagál­lamok erőfeszítéseinek támogatá­sáért fejt ki, amelyek küzdenek, hogy behozzák a lemaradást ezen a területen. Ezen az útán a Nem­zetközi Atomenergia Ü­gynökség nagymértékben elősegítheti a nemzetközi légkör enyhülését, a népek közötti megértést, a világ­béke ügyét. Románia tudatában lévén an­nak a döntő jelentőségnek, amely­­lyel az atomfizika rendelkezik a mai társadalom életében, jelentős erőfeszítéseket tesz a nukleáris kutatás fejlesztésére és a nukleá­ris energia felhasználására a ter­melés és a társadalmi élet külön­böző területein — amelyek közül különösen kiemelném az atomerő­művek építését —, ennek az óriá­si erőforrásnak a felhasználására abban a hatalmas műben, amely az új társadalom megteremtésére irányul. Ezért országunk rendkí­vül érdekelt abban, hogy fejlesz­­sze az együttműködést, és koope­­rálást az összes államokkal, fo­kozza részvételét a Nemzetközi Atomenergia ügynökség kereté­ben folyó akciókban és cserék­ben. Az IAEA alapító tagjaként, telje­sen tudatában lévén azon feladat­kör és küldetés jelentőségének, a­­mely erre a szervezetre hárul az atomkutatásoknak békés célok felé irányításában és a mai tu­domány ezen elsőrendű ága ered­ményeinek világméretű általánosí­tásában, Románia a jövőben is teljes támogatást nyújt a Nem­zetközi Atomenergia Ügynökség tevékenységéhez. Teljes szívből kívánom, hogy az önök értekezletének munkálatai a gyümölcsöző együttműködés és kooperálás új távlatait nyissák meg a nukleáris energia kutatása és békés célú alkalmazása terén mindazon államok javára, ame­lyeket önök képviselnek, a hala­dás és a nemzetközi biztonság ja­vára. Köszönöm, Elnök úr, amiért le­hetővé tette számomra, hogy fel­szólaljak az IAEA általános kon­ferenciájának XIV. ülésszakán. Köszönöm mindnyájuknak a szíves figyelmet. Elnök úr! Hölgyeim és uraim! (Folytatás a 4 oldalon) * Nicolae Ceauşescu Nicolae Ceauşescu elnök, fele­sége, Elena Ceauşescu és a kísé­retükben levő hivatalos szemé­lyek a Kongresszentrumból a Le­veli Strasse-ra hajtattak, ahol a Hofburg és a Burgtheater között a volt Dietrichstein palotában az ausztriai román kolónia hivatalos székhelye működik. A romániai származású osztrák állampolgárok kolóniájának elődje az 1871-ben alapított Ifjú Románia társaság, illetve az 1898-ban létesült Bécsi Románok Klubja volt. A közös­ség alapítói között történelmünk és kultúránk nem egy kiemelkedő személyiségének neve található. A bécsi román kolóniának jó-­ elnök találkozója jenleg több mint 600 tagja van. A Lovel Strasse-i épület bejára­tát­ román és osztrák zászlócskák díszítették. Ceauşescu elnököt és feleségét, a többi román vendé­get román népviseletbe öltözött fiatal lányok csoportja a hagyo­mányos hazai szokás szerint ke­nyérrel és sóval fogadta. Tapsvi­har hangzik fel, szűnni nem aka­ró éljenzés közepette a kolónia kórusa üdvözlő dalt ad elő. A vendégek belépnek az első terem­be, ahol számos román könyv lát­ható, főhelyen a Ceauşescu elnök cikkeit és beszédeit tartalmazó (Folytatás a 4. oldalon) a bécsi román kolónia tagjaival Befejeződtek a hivatalos megbeszélések Péntek reggel sor került a hi­vatalos megbeszélések második menetére. Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államta­nácsának elnöke és Franz Jonas, Ausztria szövetségi elnöke foly­tatta a véleménycserét a nemzet­közi helyzet több problémájáról, hangsúlyozva a két ország óhaját, hogy a jövőben is együttműköd­jék azért, hogy az európai konti­nensen meghonosodjék a bizton­ság, a megértés és a békés együttműködés légköre. A két elnök megelégedését nyil­vánította a román—osztrák kap­csolatok kedvező alakulása fölött s megállapította, hogy a Románia és Ausztria állam vezetőségei kö­zötti kölcsönös látogatások hozzá­járultak a két országot egyesítő kapcsolatok fejlődéséhez. A meg­beszéléseken kiemelték a Romá­nia és Ausztria közötti sokoldalú, gyümölcsöző együttműködés és kooperálás bővítésének perspektí­váit, s az illetékes szerveknek ez irányban megadták a szükséges útmutatásokat. A megbeszélések a szívélyesség és teljes egyetértés légkörében folytak le. Befejezésül elfogadták a Románia Szocialista Köztársa­ság Államtanácsa elnökének ausztriai látogatására vonatkozó közös közleményt. (Agerpres) KÖZÖS KÖZLEMÉNY Nicolae Ceausescunak,A Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének látogatásáról Ausztria Köztársaságban (1970- szeptember 21-25) (4. oldal) VIL­­ÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ebéd a magas rangú román vendégek tiszteletére Nicolae Ceauşescu, az Államta­nács elnöke és felesége, Elena Ceauşescu ausztriai hivatalos lá­togatásuk befejezéseként pénteken részt vettek azon az ebéden, ame­lyet Franz Jonas, Ausztria Köz­társaság szövetségi elnöke és fe­lesége, Grete Jonas adott a tiszte­letükre a festői Bécsi erdőben le­vő Kahlenberg szállóban. Az ebéden részt vett Bruno Kreisky szövetségi kancellár, Ru­dolf Kirchschläger, külügyminisz­ter,, a kormány más tagjai, osztrák hivatalos személyek. Úgyszintén részt vett Iosif Banc, a Minisztertanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminisz­ter, Cornel Burtică külkereskedel­mi miniszter, román hivatalos személyek. Az ebéden Ausztria Köztársa­ság szövetségi elnöke és Románia Szocialista Köztársaság Államta­nácsának elnöke pohárköszöntőt mondott. Az ebéd meleg, baráti légkör­ben folyt le. Elutazás Bécsből Délután Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának elnöke és a kí­séretében levő többi hivatalos személy Bécsből, Bukarest felé indult. A Schwechat repülőtér, Bécs nagy kapuja, ahonnan fel­szállt az elnöki repülőgép, ünne­pélyesen ki van díszítve Románia és a vendéglátó ország nemzeti zászlóival. Nicolae Ceauşescu elnök és fe­lesége együtt érkezik a repülőtér­re Franz Jonas elnökkel és fel­ségével. A két elnök ellép a re­pülőtéren felsorakozott díszőrség előtt, felhangzik a két ország ál­lami himnusza, miközben 21 dísz­lövés dördül el tiszteletükre. Nicolae Ceauşescu elnök elbú­csúzik a repülőtéren m­egjelent osztrák személyiségektől, Bruno Kreisky szövetségi kancellártól, Rudolf Hauser alkancellártól, Ru­dolf Kir­chschlager külügyminisz­tertől, Josef Staribacher kereske­delmi, ipari és kisipari miniszter­től, a kormány más tagjaitól és hivatalos osztrák személyiségek­től. A román államfő búcsút vesz tFolytatás a 4. oldalon) ­o­dulatán a 4. oldalon) Megérkezés Bukarestbe Nicolae Ceauşescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, feleségé­vel, Elena Ceauşescuval együtt péntek este visszaérkezett a fővá­rosba a Franz Jonas o­sztrák szö­vetségi elnök­­meghívására tett ausztriai hivatalos látogatásáról. A román államfőt elkísérték a következő elvtársak: Iosif Banc, a Minisztertanács alelnöke, Corne­liu Manescu külügyminiszter, Cornel Burtică külkereskedelmi miniszter, tanácsosok és szakér­tők. A Baneasa repülőtéren az ér­kezők fogadására megjelentek , következő elvtársak: Ion Gheor­­ghe Maurer, Emil Bodnaraş, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Pană, Gheorghe Rádulescu, Ilie Verdeţ, Maxim Berghianu, Florian Dănă­­lache, Emil Draganescu, Fazekas János, Dumitru Popescu, Leonte Râutu, Vasile Vilcu, Ştefan Voi­­tec, Miron Constantinescu, Ion 7959. szám, XXVII. évfolyam, Szombat, 1970. szeptember 26. 4 oldal, ára 30 bani MAI SZÁMUNKBAN Tudományos horizont — A szülőföld vall Bartók Béláról — Mondavilág és valóság — A lebegő ember (3. oldal) Vasile Vilcu elvtárs 60 éves A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Végre­­hajtó Bizottsága az alábbi levelet intézte Vasile Vilcu elvtárshoz, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagjához, Románia Szocia­lista Köztársaság Államtanácsának alelnökéhez 60. születésnapja alkalmából: KEDVES VILCU ELVTÁRSI A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Végre­hajtó Bizottsága meleg üdvözletét küldi, jó egészséget és boldog­ságot kíván 60. születésnapod alkalmából. Már fiatal korodban a munkásmozgalom soraiba léptél, a Ro­mán Kommunista Párt forradalmi harcosaként edződtél, bátran részt vettél a dolgozók harcaiban a burzsoá­ földesúri kizsákmá­nyolás és elnyomás ellen, a fasizmus és a hitlerista háború ellen, hazánk felszabadításáért, önfeláldozóan és híven teljesítetted a párttól kapott feladatokat. Megérdemelt nagyrabecsülés övezi az 1944. augusztus 23. utáni munkásságodat a rád bízott felelősségtel­jes tisztségekben: a Dobrudzsa tartományi pártszervezet első titká­raként, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsé­gének elnökeként, jelenleg pedig a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagjaként és Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának alelnökeként. Kommunis­ta pártunk tántoríthatatlan marxista-leninista politikát folytat a szocialista társadalmi rendszer építéséért, hazánk gazdasági és tár­sadalmi fellendítéséért, szocialista nemzetünk sokoldalú felvirá­goztatásáért, a barátság és a szövetség erősítéséért a szocialista országokkal, az együttműködés erősítéséért a többi állammal, a kommunista és munkásmozgalom, az antiimperialista erők egysé­gének erősítéséért. E politika megvalósításához értékesen és elis­merten hozzájárulsz. Hosszas forradalmi munkásságoddal, munkásosztályunk, a ro­mán nép érdekeinek, a szocializmus és a kommunizmus ügyének hű szolgálatával kiérdemelted az egész párt, az összes dolgozók tiszteletét és nagyrabecsülését. Kedves Vilcu elvtárs, tiszta szívből hosszú életet, eret-egész­­séget, további sok sikert kívánunk gyümölcsöző munkásságodhoz születésnapod alkalmából. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Kedvező mérleg is nagy mez a Mas­simen Százötven helyett — alig nyolc hónap alatt — már 161 millió a teljesítmény. Tehát kedvező a ha­zafias verseny eddigi mérlege: máris túlszárnyaltuk felajánlá­sunkat Azt, amit a Temes me­gyei pártszervezet vállalt a me­gye román, magyar, német, szerb és más nemzetiségű lakosai nevé­ben, amikor az év elején a Kons­­tanca megyeiek felhívására vála­szolt. Kedvező mérleg, melynek ser­penyőjébe a temesváriak egym­a­­guk 80 milliónál többet helyeztek el. Törődést, fáradozást, a sza­badidőből feláldozott órákat, munkát — saját maguk javára, a­­zért hogy szebb, civilizáltabb ar­culatú legyen a házuk tája, az az utca, ahol laknak, a városnegyed, az egész város vagy falu, mely­ben élnek és dolgoznak — az egész megye. A honpolgári kezde­­ményező készség, feladatvállalás ezernyi tényének összege adja ki a temesvári több mint 80 milliót, a lugosi 16 milliót, a nagyszent­­miklósi 3 milliót, a perjámosi, újpécsi, varjasi, begamonostori, újmosnicai százezreket , a me­gye 161 millióját. A mérleg ser­penyőjében, az önkéntes munká­val elért megtakarításokban, sú­lya van annak, hogy a városi lakosok nemcsak az útépítőkre hagyták új úttestek, járdák lét­rehozását, hanem — amit lehetett — saját maguk végeztek el, s így a „hivatásos“ városi útépítők az előirányzottnál többet valósíthat­tak meg. A mérleg nyelvét kedvezőre billenti az, hogy önkéntes hozzá­járulással vízvezetékeket építet­tek városon és falun, tucatnyi te­mesvári és lugosi utcában, de zsombolyai és falusi utcákban is. És létrehoztak emeletes iskola, épületeket (például Varjason), művelődési otthonokat, újakat, vagy gyökeresen átalakítottak ré­gieket (például Ujmosnicán). És megteremtenek személ­leiket gyö­nyörködtető kisebb és nagyobb parkokat, virágágyások végtelen sorát az úttestek, járdák mentén, facsemeték tízezreit ültették el, tataroztak orvosi rendelőket, vagy éppen újakat hoztak létre. Egy­szóval a jó gazdák kezenyente mindenütt ott ragyog, kitapintha­­tóan, városaink, falvaink orcáján. A 161 millió mögött ott rejtőzik — névtelenül is elismerésre mél­tóan — a megye szinte minden egyes lakosának hazafias érzel­mektől áthatott munkája (hiszen nem véletlenül nevezzük hazafias versenynek). Százezreké, akik a pártszervezetek hivó szavát kö­vették és követik, lakosoké, aki­ket a néptanácsok, a képviselők, honpolgári bizottságok mozgósí­tottak és fogtak egybe szervezett erővé. S ott húzódik a számadat mögött fiaink és leányaink tava­szi, nyári munkája is, amit az ifjúsági munkatelepeken végeztek — félmillió óránál is többet Meg asszonyaink munkája, akik külö­nösen a házunk tája csinosításá­val gazdagították, szépítették mindannyiunk, helységeink éle­tét Természetszerűleg kell meg­említenünk mindazon vállalatok, intézmények tevékenységét is, a­­melyek valamilyen módon elő­mozdítják a városok és falvak fejlesztését, a községgazdálkodási és kertészeti egységekét, az út­építőkét és általában az építőkét; állíthatjuk, hogy általában nem­csak teljesítették kötelességeiket, hanem sok területen túl is halad­ták. Amikor mérleget készítünk az eddigi teljesítményről, nem hall­gathatjuk el azt sem, hogy többet is elérhettünk volna. Be kell val­lanunk önmagunknak, hogy egyik­másik utcában, választókerület­ben, faluban nem sok történt, vagy éppen semmi sem változott Rendszerint ott nem történt sem­mi, ahol az utca lakosai nem kö­vették a hivó szót, bár volt olyan utca, kerület is, ahol ez a hivó szó — melyet a honpolgári bi­zottság, a képviselő kellett volna kiejtsen — nem is hangzott el... Máshol meg az történt, hogy a községgazdálkodási szolgálat nem reagált gyorsan, s a lehetőségek­hez mérten, a lakosok kérésére: „küldjetek anyagot, szakembert, a munkát mi elvégezzük!...“ Sajnos, legtöbbször éppen külvá­rosi utcákban, városnegyedekben fordult ez elő, ahol a legtöbb a tennivaló, vagy a község­központ­tól távolabb eső falvakon. (Pél­dát erre is említhetnék: a temes­vári Sági úti negyedet, Konácot; a Srostély községhez tartozó Sza- Pataki Géza (Folytatás a 2. oldalon) Idénymunka ez is, de haszna tartós Az állami mezőgazdasági válla­latok és a termelőszövetkezetek idén is nagy területen termesztet­tek silókukoricát, s a korai növé­nyek után takarmánynövényeket vetettek. Az esős, meleg nyár kedvezően hatott a növények fej­lődésére. A termés a legtöbb gazdaságban ígéretes. Most, ősz elején, a többi kö­zött az a feladat hárul a falusi dolgozókra, hogy a silókukoricát, a másodvetésű növényeket, a zöld­ségkertészeti hulladékot meg a sarját minél előbb betakarítsák s gondosan tárolják. Alapfeltétele ez annak, hogy a mezőgazdasági egységek teljesíthessék a tejter­melési tervet s a traktorosok aka­dály nélkül szánthassanak, ve­tésre készíthessék elő a földet. Idén őszön az időjárási tényezők­kel is fokozottabban kell számolni Hidegre fordult az idő s dél fe­nyegeti a vetéseket. Mindany­­nyiunkat foglalkoztató kérdés: összhangban ven-e az igyekezet e halaszthatatlan feladatokkal ? A nagyszentmiklósi állami me­zőgazdasági vállalat szarvasmar­hatenyésztő farmján legutóbb ar­ra a kérdésre kerestünk választ hogy a szakemberek, a pártszer­vezet, a dolgozók miként érvénye­sítik a gyakorlatban a takarmány­­növények betakarítására vonat­kozó útmutatásokat. A farm erő­teljes üzemággá nőtte ki magát. Nyolcszázhúsz nagy tenyészértékű fejőstehenet gondoznak. Az év elején a dolgozók arra vállalkoz­tak, hogy az egyedenkénti tej­hozamot 3300 literre növelik, s az ötéves terv utolsó esztendejé­ben 2 430 000 liter tejet értékesí­tenek. Regep László, a farm köz­gazdásza már a megvalósítások számadatait összegezi: — Napról napra közelítjük ter­vünk teljesítését, s arra is van lehetőség, hogy előirányzatunkat túlszárnyaljuk. Szeptember else­jéig a globális tervet 162, az áru­­termelésit pedig 352 hektoliter tej­jel haladtuk túl. Naponta 6 500—6 700 liter tejet értékesí­tünk, s előzetes számítások sze­rint az idei évet is nyereséggel zárjuk. Az eredmények szoros összefüg­gésben állanak a körültekintő szervező, politikai-nevelőmunká­val. Erről Dusán Adnagi, a párt­szervezet titkára tájékoztat. Gergely Gergely (Folytatás a 2. oldalon) A Luna-16 repülése a szovjet tudomány és technika ragyogó eredménye Moszkva (Agerpres) „Az első pilótanélküli repülés a Holdig és vissza, amelyet a Lu­na-16 űrhajó végzett, a tudomány és a technika bámulatos teljesít­ménye, — jelentette ki D. Green­­stein amerikai csillagász, a kali­forniai technológiai intézet csil­lagászati osztályának vezetője, a híres Palomar csillagvizsgáló igaz­gatója. Bennünket, tudósokat lel­kesít az űrhajósok bátorsága — mondotta az amerikai csillagász — de gyakorlati szempontból job­ban érdekel minket a Luna-16-hoz hasonló automata űrállomások ha­tékonysága. Ezek előnye nyilván­való: olcsóbbak és nem teszik kockára emberek életét“. ★ Moszkva (Agerpres) Tomonaga Nobel-díjas japán fizikus a TASZSZ hírügynökség tudósítójának telefonon adott nyi­latkozatában rámutatott, hogy a Luna-16 űrállomás repülésének si­keres befejezése arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió rendelkezik azokkal, a technikai eszközökkel, amelyek lehetővé teszik kozmikus készülékek elküldését a világ­­egyetem legtávolabbi pontjaira. ,,Meggyőződésem, hogy hasonló eredményes fellövéseket a jövő­ben is végeznek“ — jelentette ki a japán tudós az New York (Agerpres) „A technika diadala, amely rendkívül hasznos eszközt bocsát rendelkezésre a naprendszer mélyrehatóbb megismeréséhez“ — így értékeli a Luna-16 szovjet au­tomata állomás sikeres repülését (Folytatás a 4. oldalon)

Next