Szabad Szó, 1970. október-december (27. évfolyam, 7963-8041. szám)

1970-11-22 / 8008. szám

Befejezte bulgáriai látogatását a NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs vezette párt- és kormányküldöttség I. Ionescu, az Agerpres külön­­tudósítója közli: Szófiai lakosok ezrei mentek ki szombat délelőtt a repülőtérre, hogy elutazásakor üdvözöljék Ro­mánia Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségét, a­­mely Nicolae Ceauşescu elvtárs­nak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialis­ta Köztársaság Államtanácsa el­nökének vezetésével hivatalos lá­togatást tett Bulgária Népköztár­saságban. A repülőtér épületét nagy ro­mán és bolgár zászlókkal díszí­tették. Nicolae Ceauşescu elv­társ arcképét Todor Zsivkov és Georgi Trajkov elvtársak arcké­­pei között helyezték el. A román vendégek búcsúztatá­sára a repülőtéren megjelentek a következő elvtársak: Zsivko Zsiv­kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politbürójá­­nak tagja, a Minisztertanács első alelnöke, Todor Pavlov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottsága Politbürójának tagja, Ivan Popov, a Bolgár Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága Po­litbürójának tagja, a Tudomány- és Műszaki Fejlesztésügyi Állami Bizottság elnöke, Sztanko Todo­­rov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politbürójá­nak tagja, a KB titkára, Angel Canev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politbü­rójának póttagja, Venelin Kocev, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának titkára, Petar Tancsev, a Minisztertanács alel­nöke, Vladimir Bonev, Roza Ko­­ritarova, Georgi Bokov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottsága Titkárságának tagjai, Szava Ganovszki, a Népi Gyűlés Bürójának elnöke, Dancso Dimit­rov, Bulgária Népköztársaság Népi Gyűlése Elnökségének első alelnöke, Georgi Kulisev, Bulgá­ria NK Népi Gyűlése Elnökségé­nek alelnöke, Mincso Mincsev, a Népi Gyűlés Elnökségének titká­ra, Angel Todorov, a Bolgár Kom­munista Párt szófiai városi bi­zottságának első titkára, Georgi Sztoilov, a szófiai városi népta­nács Végrehajtó Bizottságaink­l­nöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának több tag­ja, a Népi Gyűlés Elnökségének és a kormánynak több tagja, köz­ponti intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, tudósok, mű­vészek, kulturális személyiségek, bolgár és külföldi újságírók. Nicolae Ceauşescu elvtársat és a román küldöttség tagjait a Vra­­nia kormánypalotától elkísérték a következő elvtársak: Todor Zsiv­kov, a Bolgár KP Központi Bi­zottságának első titkára, a Mi­nisztertanács elnöke, Georgi Traj­kov, Bulgária NK Népi Gyűlése Elnökségének elnöke, Borisz Vel­­csev, a Bolgár KP Központi Bi­zottsága Politbürójának tagja, a KB titkára, Licsezar Avramov, a Bolgár KP Központi Bizottsága Politbürójának póttagja, a Mi­nisztertanács alelnöke, Ivan Ba­­sev külügyminiszter, Konsztantin Tellalov, a BKP KB külpolitikai és nemzetközi osztályának főnöke, Szpasz Goszpodov, Bulgária bu­karesti nagykövete. A repülőtéren a szófiai helyőr­ség Csapatainak Viszérséget tisz­teleg Nicolae Ceauşescu elvtárs előtt. Elhangzik Románia Szo­cialista Köztársaság és Bulgária Népköztársaság állami himnusza. Nicolae Ceauşescu elvtárs, Todor Zsivkov és Georgi Trajkov elv­társsal együtt ellép a díszőrség előtt. Nicolae Ceauşescu elvtárs és a román küldöttség tagjai elbúcsúz­nak az őket kikísérő bolgár hiva­talos személyektől. Ezután államunk vezetője üd­vözli a Szófiában akkreditált dip­lomáciai képviseletek vezetőit, va­lamint a román nagykövetség tagjait. Nicolae Ceauşescu elvtárs ba­rátságosan integet a szófiai la­kosok ezreinek, akik hosszasan éltetik, román és bolgár zászlócs­kákat­­ lobogtatnak. Éljenzések hangzanak el, ütemesen kiáltoz­zák „Vecsna druzsba!“ (.,Örök ba­rátság!“). Reggel 9.00 óra, Nicolae Ceauşescu elvtárs elbúcsúzik To­dor Zsivkov és Georgi Trajkov elvtársaktól. A két ország veze­tője melegen kezet szorít, meg­ölelik egymást. A bolgár vezetők szívélyesen üdvözlik Ilie Verdeţ, Leonte Routu, Vasile Patilinet, Corneliu Manescu, Vasile Vlad elvtársakat, a román küldöttség tagjait. Pionírok Virágcsokrokat nyújta­nak át a román vendégeknek. A repülőgép lépcsőjéről Nicolae Ceauşescu elvtárs újból barátsá­gosan üdvözli azokat, akik kikí­­sérték a repülőtérre. Az egész látogatás lefolyása, a megnyivánulások, amelyekre al­kalmat nyújtott, s amelyeknek csúcspontja az új román-bolgár barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződés aláírása volt, Nicolae Ceauşescu elvtárs és Todor Zsivkov elvtárs találkozói és megbeszélései, a két küldöttség tagjai közötti találko­zók és megbeszélések a román vendégek találkozása a szófiai, botevgrádi, vracai dolgozókkal, jelentősen hozzájárul pártjaink és államaink testvéri barátságának és együttműködésének tovább­fejlesztéséhez, mindkét nép ér­dekében, a szocialista országok egysége, a béke és a haladás ü­­gye érdekében. Visszaérkezés a fővárosba Szombat délután visszaérkezett a fővárosba Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormány­­küldöttsége, amely élén Nicolae Ceauşescu elvtárssal, a Román Kommunista Párt főtitkárával, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnökével hiva­talos baráti látogatást tett Bul­gária Népköztársaságban. A küldöttségben részt vettek a következő elvtársak: Ilie Verdeţ, az RKP KB Végrehajtó Bizottsá­gának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács első al­elnöke, Leonte Routu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alel­nöke, Vasile Patilinea, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak póttagja, a KB titkára, Cor­neliu Manescu, az RKP KB tag­ja, külügyminiszter, Vasile Vlad, az RKP KB póttagja, a KB osz­tályvezetője és Nicolae Blejan, Románia Szocialista Köztársaság szófiai nagykövete. A Băneasa repülőtéren a követ­kező elvtársak fogadták az érke­ző küldöttséget: Emil Bodnaraş, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Pană, Maxim Berghianu, Fazekas János, Manea Manescu, Dumitru Popa, Dumitru Popescu, Gheor­ghe Stoica, Vasile Vilcu, Ştefan Voitec, Iosif Banc, Petre Blajo­­vici, Miron Constantinescu, Ion Stănescu, az RKP KB, az Állam­tanács és a kormány több tagja, központi intézmények és társa­dalmi szervezetek vezetői, tábor­nokok, újságírók. Jelen volt Boriszlav Konsztan­tinov, Bulgária NK bukaresti nagykövetségének ideiglenes ügy­vivője és a nagykövetség több tagja. A repülőtéren a fővárosiak né­pes tömege köszöntötte Nicolae Ceauşescu elvtársat. Szűnni nem akaró taps, éljenzés harsant fel, Ceauşescu-RKP! — hallatszott mindenünnen, jeléül annak, hogy a dolgozók szeretettel és nagyra­becsüléssel veszik körül párt- és államvezetőnket, a legteljesebb megelégedéssel fogadják orszá­gunk párt- és kormányküldöttsége bulgáriai hivatalos látogatásának rendkívül gyümölcsöző eredmé­nyeit. A párt főtitkára válaszolt az éljenző tömegnek, kezet szo­rított a közelállókkal. (Agerpres) KÖZLEMÉNY Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségének Bulgária Népköztársaságban tett látogatásáról A 4. oldalon Az MTSZ-üzletek folyamatosabb ellátásáért Az MTSZ-ek első szövetkezet­közi üzlete két évvel ezelőtt ala­kult meg Temesváron. Azóta há­lózata , kiterjedt a szénatéri, a harmadik és negyedik kerületi piacra és megnyílt a második korszerűen berendezett üzlet is. A cél az volt, hogy a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek saját kereskedelmi egységükkel is hoz­zájáruljanak a lakosság ellátásá­hoz. Ám mindeddig nem tudtak lépést tartani a kereslettel, szer­vezési fogyatékosságok gátolták a folyamatos felhozatalt. Mivel nem kötöttek állátvéte­­­i szerződést a termelőkkel, a ja­va termést elvitte az érdekeltebb fél, a gyümölcs- és zöldségértéke­­sítő vállalat, amely szerződéses viszonyban van az egységekkel. A megkötöttség folytán a társult MTSZ-ek nem láthatták el rend­szeresen a saját értékesítő szer­vüket, s így üzleteikben néha fi­res polcok fogadták a vásárlókat. A kereskedelemhez keveset értő ügyviteli vezetőség az áldatlan állapoton alig változtatott, hisz nem kutatta a választékbőséget biztosító felhozatal forrásait... Bár a megyei mezőgazdasági szervek állandóan ösztönözték a rendszeres kapcsolatot, ez csu­pán a tojás- és szárnyasellátás terén bontakozott ki. Csak az u­­tóbbi időben javult az üzletek ellátása. Egyes felesleggel ren­delkező ÁMV-k is hozzájárultak ahhoz, hogy zöldségből, gyü­mölcsből nagyobb választékot kí­nálhassanak. Ennek eredménye­ként idén már körülbelül 300 000 lej tiszta jövedelemből juttathat­nak a társult MTSZ-eknek. — Mi a helyzet ezekben a no­vember végi napokban? — kér­deztük Ludvig Gábor mérnöktől, a szövetkezetközi üzlethálózat újonnan kinevezett igazgatójától. — Szűkmarkú nyár és ősz után nem könnyű nyilatkozni, hiszen még egész sor szervezési fogyaté­kosságot is ki kell küszöbölnünk. Ami azonban a zöldségértékesítő vállalat üzleteiben van, az ná­lunk is megtalálható. — A gyárvárosi negyedben lát­tunk káposztát, a IV. kerületi egységben nem. Mi az öve en­nek? Mingesz József (Folytatás a 1. oldalon) A temesvári Victoria Gyárban új fajta bőr­festékeket állítottak e­­lő. A feltaláló, GUBÁN BALÁZS helybeli szak­embere. (ÚJSÁGHÍR). Nem könnyű feladattal bízott meg olvasószerkesztőnk: — Sza­ladj ki a gyárba, beszélgess a fel­találóval legújabb találmányáról és irj egy kis színeset... Szóval, Gubán Balázsról, a te­mesvári Victoria Cipő- és Mű­anyaggyár igazgatójáról, a tapasz­talt szakemberről, többszörös feltalálóról kell írnom. De mit lehetne még mondani egy olyan emberről, akit nemcsak Temes­vár, hanem az egész ország is­mer? Van-e háziasszony, családi Vendégségben egy feltalálónál otthon, ahonnan hiányozna a cipőpaszta, műanyag-asztalterí­­tő, női cipő, műbőrtáska, vihar­kabát vagy lábbeli, csillogó asz­tali lámpa, csillár, műszivacs, ágybetét, matrac? De a Gubán­­védjegy rangot, minőséget je­lent külföldön is. ... Első emeleti, kissé túlzsú­folt dolgozószobájában fogad. Ke­resetlen szavakkal, közvetlenül indul a beszélgetés. Megemlítet­tem, hogy bőrfesték-találmá­­nyát szabadalmazták. Legyintett, hogy ez már nem újság. Amióta gyártják ezt a festéket, sokmillió lejt takarítottak meg az ország­nak azzal, hogy nem kell többé ilyen anyagért valutát költeni. Közben felhozzák a legújabb ki­­gyóutánzatú műbőrből készült női cipőt. Lapozgatom az új­ műbőrkol­­lekciót. Fényes és matt változat­ban, sokféle színárnyalatban és összetételben gyártják a kigyó­­utánzatú műbőrt. Majd visszaka­nyarodunk a találmányra. Az új fajta bőrfestékre, melyet ke­res az egész ország bőr- és ci­pőipara. A kigyóutánzat is ebből a festékből készül. Sőt, már kül­földön is érdeklődnek eziránt. Gubán Balázs elfoglalt ember. Míg beszélgettünk, sűrűn kopog­tattak az ajtón, gyakran csengett a telefon. Részlegvezetők, osz­tályfelelősök, más vállalatok kül­döttei jöttek, valamennyinek sürr­­ős problémája akadt. Beszélgeté­sünk gyakran félbeszakadt, mert a gyár igazgatója szinte megállás nélkül intézkedik, véleményt mond, határoz. Egy kimutatás fényképmásola­tát böngészem. Rajta, Gubán Ba­lázs négy találmánya s az, hogy mennyi értéket jelentettek nem­zetgazdaságunknak. Mindenek mellett 8—9 jegyű szám tükrözi fejben a megtakarításokat. A so­katmondó adatok mögött pedig ott áll a tapasztalt szakember, a fáradhatatlan, mindig újért küz­dő feltaláló — Gubán Balázs. — Hatalmas, szüntelenül bővü­lő, több ezer fajta terméket elő­állító gyárakban mindenben, még a legkisebb kérdésekben is az igazgató intézkedik. Hogyan győzi, mikor jut ideje újításokon, találmányokon dolgozni? — Törekszem, sokat gondolko­dom ötleteken. Be szeretném bi­zonyítani, hogy mi is tudunk olyan új terméket előállítani, mint bármely más ország szakem­berei. Higgye el, nem könnyű. Hisz annyi mindent kell még leegyszerűsíteni, meggyorsítani, nyesegetni azokat a vadhajtáso­kat, amelyek hátráltatják mun­kánkat. Igazgató, örökké mozgékony termelés­szervező, előrelátó szak­ember, ismert temesvári feltaláló. Alig szabadalmazták egyik talál­mányát, máris másikon, újabb öt­leteken töri a fejét. Kutat, ke­res, kísérletezik. És a próbák vég­telen sora előbb-utóbb gyümöl­csöt érlel. ...Arta Gubán. Jó ízlést, k­ifo­­gástalan minőséget, tartósságot jelképez. S hogy ez így van, ab­ban nem kis szerepe van Gubán Balázsnak, a feltalálónak. Raffai György VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NEPTANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 8008. szám 4 oldal, ára 30 báni Vasárnap, 1970. november 22. NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs látogatása Olt megyében A bukaresti kedvezőtlen légkö­ri viszonyok miatt a craiovai re­pülőtéren szállt le az a repülő­gép, amelyen Románia Szocialis­ta Köztársaság Nicolae Ceauşescu elvtárs vezette párt- és kormány­­küldöttsége utazott haza Szófiá­ból, a szomszédos baráti ország­ban tett hivatalos látogatásról. Pártunk és államunk vezetőjét, Ilie Verdeţ, Leonte Râutu, Vasile Patilineţ, Corneliu Manescu, Va­sile Vlad elvtársakat, a küldött­ség tagjait Constantin Băbălău elvtárs, a Román Kommunista Párt Dolj megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, a helyi párt- és állami szervek más képviselői fogadták. Nicolae Ceauşescu elvtárs megér­kezésének hírére a craiovaiak né­pes tömege ment ki a repülőtér­re, hogy meleg szeretettel kö­szöntse a vendégeket, ez alkalom­­mal is kifejezte mély ragaszko­dását a párt és az állam bel- és külpolitikájához, amely töretlenül szolgálja a román nép alapvető érdekeit, a szocializmus és a béke ügyét. Balş — az iparváros Ceauşescu elvtárs, a küldöttség többi tagja a repülőtérről Balşra utazott, hogy megtekintse az or­szág egyik legfiatalabb ipari lé­tesítményét, a tengely- és forgó­­alváz-gyárat. Akár,csak az ország területén mindenütt, itt is szembeszökőek a megújulás jelei. Az ország va­lamennyi övezetének harmonikus fejlesztését célzó pártpolitika gyümölcseként e város „négyzet­re emelése“ közvetlenül megvál­toztatta Balş arculatát. Balşon, az egykori szerény Olteţ parti tele­pülésen csak egy öntöde műkö­dött, amely tűzhelylapokat gyár­tott. A tömbházak, a 16 tanter­mes líceum, a művelődési ház, a kórház a korszerű urbanizmus jegyeit kölcsönzi a városnak. Ugyanakkor az üzem építése nyomán megváltozott a lakosság összetétele. Számos helybeli, va­lamint környékbeli lakos jó szak­munkássá vált. Ezeket az embe­reket előre felkészítették olyan hazai vállalatokban, mint a brăi­­lai Progresul, a resicai fémipari üzemek, az aradi vagongyár, a bukaresti szerszámgép- és célgép­­gyár stb., még akkor, amikor a topográfusok csak felvázolták a leendő ipari egység körvonalait.­­ Ezek az emberek jó szakmunká­sok lettek. Teodor Jercan mérnök, az ü­­zem igazgatója, tájékoztatja a vendégeket, hogy az első szakasz­ban a vállalat egy darabból álló tengelyeket és kerekeket gyárt vagonokhoz, a második szakasz­ban pedig forgóalvázakat is. Eb­ben a hónapban üzembe helyezik a kerekek melegmegmunkáló vo­nalát Egyébként az üzempróba időszakában több mint kétezer egyszerű tengelyt le is szállítot­tak a megrendelőknek. A párt- és államvezetők meg­tekintik azt a csarnokot, ahol a tengelykovácsoló-vonal működik. A vendégek végignézik a terme­lési folyamatot, azt az utat, a­­melyet a csaknem félméteres át­mérőjű acélbuga a késztermékig , a kerékig megtesz. A technoló­giai folyamatot teljesen gépesítet­ték és automatizálták, s itt már ismeretlen a hagyományos kézi­kovácsolás, annak az embernek a mestersége, aki óriási erőfeszítés­sel forgatta az izzó fémrudakat. A „kovácsok“ most a vezérlő táb­láktól irányítanak minden mű­veletet. Az üzem modern beren­dezése közül sok román iparvál­lalatok gyártási névjegyét viseli. A bukaresti szerszámgép- és cél­gépgyár például karusszel-eszter­gákat, a temesvári mechanikai ü­­zem híddarukat, a craiovai Elec­troputere transzformátorokat szál­lított. Nicolae Ceauşescu elvtárs be­hatóan érdeklődik az üzemfej­lesztésről, az öntöde és az acél­mű építésének menetéről. A párt főtitkára útmutatásokkal szolgál, hangsúlyozza, hogy a tervezők a legmesszebbmenő felelősségérzet­tel kezeljék a térkihasználás problémáját, nehogy túl nagy te­rületeket vonjanak ki a mező­­gazdasági termelésből. Egyben felkéri a szakembereket, tanul­mányozzák annak a lehetőségét, hogy a balsi öntöde és acélmű kiszolgálhassa a szomszédos me­gyék egyes gyárait és üzemeit is. „Így növekszik a jövedelmezőség és a jövő ötéves terv távlatai vi­szonylatában jelentkező fokozott nemzetgazdaság-fejlesztési köve­telményeknek és igényeknek meg­felelő specializálást érünk el“ — mutat rá Ceauşescu elvtárs. A látogatás során az üzem igaz­gatója tájékoztatja a vendégeket a munkások szakmai továbbkép­zésének problémáiról. Ceauşescu elvtárs megjegyzi: minthogy a technológiai folyamat korszerű, minden egyes munkásnak alapos ismeretei kell hogy legyenek, hogy kezelhesse a kiváló műszaki teljesítményű gépeket és beren­dezéseket. Az üzemből kilépő Ceauşescu elvtársat a munkások, mérnökök és technikusok népes tömege me­leg szeretettel és nagyrabecsülés­sel veszi körül. A párt főtitkára a következő szavakkal fordul a jelenlevőkhöz: — Önök az út kezdetén van­nak. Tegyenek meg mindent, hogy az üzem Haladéktalanul a tervezett paraméterek szintjén termeljen, sok sikert kívánok! — Biztosítjuk Ceauşescu elv­társ, hogy becsülettel teljesítjük a feladatot — hangzik az egyönte­tű válasz. Útban Slatina felé a párt- és államvezetők megállnak egy föld­tábla szélén. Beljebb répahalmok láthatók. A seoteşti-i szövetkezeti tagok szorgoskodnak a földeken, szedik, hordják a répát. Ceauşescu elvtárs odalép a szö­vetkezeti parasztokhoz. Nagy örömmel köszöntik: — Jó egészséget, Ceauşescu elv­társ, üdvözöljük körünkben! A párt és az állam vezetője el­beszélget a mezőn dolgozó pa­rasztokkal, érdeklődik a termés minőségéről, az emberek munká­járól, problémáiról. Ezután a hek­tárhozam felől érdeklődik Nicolae Cojocaru brigádostul. — 20 000 kiló körül járunk — hangzik a válasz. — Ez szép, de az önök érdeke is, hogy a következő termés még jobb legyen. Ehhez viszont szer­vezzék meg úgy a munkát, hogy a mezőgazdasági kampány idején ne mutatkozzék semmilyen lema­radás, a növénysűrűség feleljen meg az agrotechnikai előírások­nak, bővítsék a gépesítést. — ügy lesz — biztosítják a szö­vetkezeti parasztok Nicolae Ceauşescu elvtársat, s köréje gyűlnek, szeretne mindenki kö­zelebb lenni, hogy kezet szorít­hasson vele. Slatina a rohamos fejlődés útján A megyeszékhelyen, Slatinán ezer és ezer helybeli lelkes fo­gadtatásban részesíti a vendéget. A tömeg ütemesen kiáltozza: ,,RKP — Ceauşescu“. Ez a jelen­tőségteljes jelmondat újból és újból bizonyítja, hogy népünk, a sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalom megteremtőjében, a kom­munista pártban törekvései hű képviselőjét látja, a főtitkár sze­mélyében pedig a népnek azt a legjobban szeretett fiát, aki, a párt és az állam élén a haladás és a civilizáció útján vezeti ha­zánkat. A látogatás következő állomása a fehérfém modern fellegvára. A vendégeket Ion Buda mér­nök, az üzem igazgatója, a veze­tőség több tagja, nagyszámú munkás fogadja. Itt is ugy­anolyan megkapó fo­gadtatásnak vagyunk tanúi. Az üzem rohamosan fejlődik. Gyors ütemben folyik két új elektrolizáló csarnok építése; ezek évente 50 000 tonna alumí­niummal növelik majd a jelen­legi termelést. A többi négy elektrolizáló csar­noktól eltérően, amelyeknek kü­­lön-külön 176, egyenként 63 kilo­­amperes kádjuk van, a most épülő csarnokokban, a végső sza­kaszban külön-külön 124, egyen­ként 83 kiloamperes kád lesz, s ennek révén lényegesen növek­szik a termelési tér kapacitása. A kádakhoz a legmodernebb se­gédberendezéseket és gépeket fogják használni, ami növeli az alumíniumgyártás technológiai folyamatának gépesítési és auto­matizálási fokát. Az elektrolizáló csarnokok, az öntöde és az anódgyár megtekin­tése során Ceauşescu elvtárs, a többi párt- és államvezető érdek­lődik a gyártási folyamat szerve­zési módjáról, elismeréssel szól a szorgalmas­ munkaközösség erő­­feszítéseiről. Az elektródagyárban és az elektrolizálásnál Ceauşescu elv­társ megjegyzi, hogy a csarnokok világossága nem megfelelő, s a­­jánlja, tegyenek sürgős intézke­déseket a kérdés megoldására, és használjanak műanyagokat erre a célra. Az új elektrolizáló csarnokok építőtelepét megtekintve, Nicolae Ceauşescu elvtárs megkérdi, mi­kor fog termelni az első csarnok. Hangsúlyozza: le kell rövidíteni a kivitelezési időt, hogy a beru­házást határidő előtt megvalósít­sák. A főtitkár elbeszélget Mihai Coşleaval, az elektrolizáló kádak főjavítását végző szektor vezető­jével, Lucian Cereş-sel, az anód­gyár mérnökével, érdeklődik a szakmai továbbképzésről. „ Heti kurzusokat kell tartani az egész munkaközösség számára, csakis így javulhat a minőség, csakis így növekedhet a munka­termelékenység, csak így kerül­hetik el az üzemhibákkal járó ki­eséseket. A slatinai gyártelepet látogató párt- és államvezetők felkeresik az aluminiumgyár mellett levő másik fontos vállalatot, a szén­­termékgyárat, amely nemrégiben kezdte meg a próbagyártást. A vállalat egyedülálló a maga ne­mében, sem méreteiben, sem mű­szaki ellátottságában, sem gyárt­mányválasztéka tekintetében nincs hozzá hasonló az egész országban. Azért telepítették az aluminium­gyár mellé, mert termékeinek egyik legnagyobb fogyasztója ép­pen az aluminiumgyár lesz. Az új egység gyárt majd grafitos kohászati elektródokat elektro­­kemencéhez, grafitos elektródo­kat a nátriumklorid elektrolízisé­hez, katódblokkokat és -lapokat az alumíniumipar számára. Nyers­anyagként a kőolaj-, koksz és a kohókoksz maradványait, antra­citot és szurkot használ fel. Az érkező párt- és államveze­tőket nagyszámú munkás, tech­nikus és mérnök meleg szeretet­tel fogadja. A vendégek Aurică Marga helyettes igazgató kísére­tében megtekintik a fontosabb üzemosztályokat. Az üzemlátoga­tás első állomása a kalcinált olajkoksz-vonal, amely az utolsó sikeres üzempróba után megkezd­te a folyamatos gyártást. Az évi 50 000 tonna kapacitású, korszerű berendezés már elő is állította az első tétel antracitterméket. A hónap végéig elkészül és szintén megkezdi a próbagyártást a vál­lalat másik fontos objektuma, a folyamatos üzemű égetőkemence. (Folytatás a 4. oldalon) A Temes megyei pionírok kulturális fesztiválját köszöntik a képünkön látható fiatalok. A te­mesvári Diákművelődési Házban sorra kerülő rendezvényen kedves barátokat is köszöntenek: a szomszédos Jugoszlávia Uzdin községéből szombaton megérkezett pionírküldöttséget. (MÜLL RUDOLF felvétele)

Next