Szabad Szó, 1971. január-március (28. évfolyam, 8043-8116. szám)
1971-01-14 / 8051. szám
Kovács Péter és Szilágyi Pál, a Dermatina gyár matricázói fontos kérdésben tanácskoznak Bandu Dumitru főmester még el sem fogyasztotta uzsonnáját, amikor betoppant egy alacsony termetű, amolyan 25 év körüli legény az irodába. — Mondd, fiam, mi a baj? — bátorította a Temesvári Mechanikai Üzemek fémforgácsoló részlegének főmestere Zémán Jánost. — Kérem, azért jöttem, hogy hagyja jóvá áthelyezésemet a szerelőkhöz. Itt nem tudok már dolgozni. . főmester meglepődve nézett végig a sötétbarna öltönyös fiún. Mi történhetett vele ? — gondolta. Hisz egy éve is elmúlt, hogy idekerült, s eddig semmi baj nem volt vele. Villanytargoncája, amellyel a nyersanyagot meg a készterméket szállította, mindig hiba nélkül működött, tiszta volt, mint a tükör. És most meg. . — Nem értelek, el akarsz menni tőlünk ? — kérdezte csodálkozva a fiútól. — El, minél előbb. Már holnaptól. .. — hadarta egy szuszra, lehajtott fejjel. Ott állt a főmester előtt a részleg legjobb fiatal anyagszállítója. Székkel kínálták de ő, mintha nem is hallotta vohn. Nem tudta, mit tegyen a kezével. Nyakkendőjét igazgatta, majd göndör haját simogatta. Aztán a kabátja zsebében kotorászott. Piruló arca, ide-oda cikázó tekintete is elárulta idegességét. Segít a főmester — Mondd csak, mi nem tetszik nálunk ? — kezdte újra a főmester, közben ő is felállt s a fiú vállára tette kezét. — Beszéljük meg, talán nem is olyan nagy a baj. Janika nem szólt. Csak fejével intett, többször is, hogy nem. — Nehéz a munka ? Kevés a fizetés ? — Nem erről van szó — jött alig hallhatóan a válasz. — Az emberekkel van baj — mondta ki végül. — Ezen lehet segíteni, fiam. De még mindig nem értem, milyen emberekről beszélsz ? — Azokról, mester elvtárs, akik használják a gépemet, amikor én nem vagyok bent. Napok óta, amikor bejövök, a tisztán hagyott gép sárosan, piszkosan fogad. Több helyen behorpadt, lesúrolódott a festék. Hiába mondtam nekik, vigyázzanak a gépre. Az én kérésem annyit ér, mint falra hányt borsó. Hát ezért megyek el innen. — Szóval, ezért akarsz elmenni ? — Igen. — Tudod mit? Gyere menjünk le a műhelybe, beszéljek én is azokkal, akik úgy bánnak a gépeddel, ahogy elmondtak. Beleegyezel ? — így már igen — válaszolta megnyugodva a fiatal szállítógép-kezelő és máris indultak. ★ Másnap újból felkerestem a nyugodt természetű, mindig segítőkész főmestert. Nem találtam meg, gyűlésen volt. S ahogy ott álltam a sivító esztergapadok között, egyszer csak mély dübörgéssel húzott el mellettem egy fürgén mozgó, fényesen csillogó villanytargonca. Fiatal vezetője mosolyogva integetett. Igen, Zemán János volt. Raffai György vl.aG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLTETEK! AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA Dinamikus pártmunkát a falvakon Városközeli község pártbizottságának titkára mondotta még az őszi kampány idején: „Ezek a falvak itt igazán nehéz diók, hiszen a lakosság jelentős része a városban dolgozik. Mégis, amikor nemrég éjszaka kimentem a határba, magam is tapasztalhattam, mennyire serényen dolgoztak az emberek, takarították le a mezőkről a kukoricaszárat, hogy a traktoroknak másnapra munkafelületet biztosítsanak. Nem állíthatom, hogy az emberek azért voltak kint e késői órákban, mert tudták, hogy majd kijövök, nem tudhatták. Igaz, szokásom mindig a helyszínen tartózkodni, ott segíteni, ahol a legnehezebb, de arra igazán nem gondolhattak, hogy éjszaka kellős közepén odalátogatok ... A rendszeres ellenőrzés hatékonysága ?!... Lehet, de én nem szeretem ezt úgy nevezni, hogy ellenőrzés, hanem inkább így, kapcsolatot tartani az emberekkel, mégpedig ott és akkor, ahol és amikor a feladatok valóra válnak, a gyakorlatban ... Ellenőrzés? Igen de először el kell jutni oda, hogy egyáltalán legyen mit ellenőrizni. . Igazat kell adnom régi ismerősömnek. A pártmunka elvei és mindennapos gyakorlata követelményként vetik fel az ellenőrzést. A határozatok és feladatok teljesülésének nyomon követését. De azzal kell kezdeni, hogy alaposan megismerjük a határozat, a feladat lényegét, majd pedig rátérni a teljesítés megszervezésére, a helyi sajátosságoknak megfelelően — mindig a párt politikájának szellemében. Bevonjuk a valóra váltásba a legkülönfélébb tömeg- és társadalmi szervezeteket, pontos célokat tűzünk az emberek elé, főként az összes párttagok elé, s legvégül jöhet az ellenőrzés — amikor már tesz mit. Szükségesnek tartom emlékeztetni ezekre a módszerekre — bár a helyi pártszervek tagjai jól ismerik —, mert éppen a falusi pártmunkában észlelhető még sok fogyatékosság. Még megnyilvánul elavult módszerek használata, nehezen tör magának utat az újítószellem, a kezdeményezőkészség, az a munkastílus, amit a bevezetőben említett párttitkár szemléltetett egykét ténnyel. Nem egyszer tapasztalható, megfeledkezünk arról, hogy egyáltalán létezik Pataki Géza (Folytatás a 3. oldalon) ■■ Öt esztendő, öt győztes csata Emlékezetes volt az a közgyűlés 1965 őszén a Dermatina Gyárban. Hosszú és viharos. Megszavazták már az 1966-1970-es ötéves tervet, de egyesekben még ott feszült a kétely, aggály: nem fogunk-e mellé, megbírkózhatunk-e a magas előirányzatokkal? Aztán a magabiztos, derűlátó embereket igazolta az idő. Az odaadó ránkát, a szorgalmat. A Dermatina ugyanis már tavaly február 18-án teljesítette elmúlt ötéves tervét s 180 millió lejnyi értékű árut adott terven felül. — Öt győztes csata volt az elmúlt öt esztendő — vallja Crăciun Traian főkönyvelő. — Minden évben előreléptünk, túlteljesítettük tervfeladatainkat. Igaz, a beruházásokkal és újításokkal szüntelenül növeltük, korszerűsítettük a termelést. Viszont egy dolgot tudni kell. A termelésnövekedést elsősorban az emberek, a fegyelmezetten dolgozó munkások és műszakiak biztosították. Ezt igazolják a számadatok, grafikonok is. A termelésnövelés ugyanis jóval meghaladta az állóalapok gyarapodásának értékét. Hisz míg az előbbi 150, addig az utóbbi csak 90 százalékkal növekedett az elmúlt öt esztendőben. A termelékeny munka volt a Dermatinában az a hajtóerő, mely újabb és újabb eredmények elérését szavatolta. Hűen szemlélteti ezt az, hogy az 1965-ös évi 161 000-rel szemben, tavaly már 320 000 lej értékű árut könyvelhettek el az egy alkalmazottra eső termelékenységnél. Dinamikus termelés, gyorsütemű termelékenység-növekedés. Bőven buzogó forrása a jövedelem növelésének a Dermatina Gyárban. Hisz a gazdasági hatékonyság arcvonalán is öt győztes csatát jelent az elmúlt öt esztendő. Mert átlagosan jó húszmillió lejjel növekedett a vállalati jövedelem évi üteme 1966. és 1970. között. S vele együtt állandóan csökkentek az ezer lej árutermelésre jutó költségek, amelyek tavaly mindössze 722 lejt tettek ki. — Igen, a magas termelékenységnek köszönhetjük kiemelkedő munkasikereinket — vonja le a következtetéseket Crăciun főkönyvelő. Aztán arról beszél, melyik részlegen hogyan könnyítették meg és tették termelékenyebbé a munkát. Éppen ezért szóljunk pár szót az újításokról is, a termelés szüntelen ésszerűsítésének és korszerűsítésének zálogáról. Hisz a közel ötven újítás sok millióval növelte a gyár gazdasági hatékonyságát. Griga Emil technikus pél- Deme János (Folytatás az 5. oldalon) XXVIII. évfolyam, 8051. szám Csütörtök, 1971. január 14. 8 oldal, ára 30 bani MA SZÁMUNKBAN ■ Egész oldalnyi hír il Újjávarázsolt történelem a város szívében ■ Törvényszéki eset okulásul megfontolatlanoknak ■ Mi történt bírálataink nyomán? ■ Megyénk közművelődési életének néhány időszerű kérdéséről ■ Új vállalat és akik krónikájának első fejezetét írják A chilei kormány átvette az USA quinteroi, Punta Arenas-i és passi-szigeti légitámaszpontjának ellenőrzését. Mint ismeretes, a chilei kormány nemrégiben bejelentette, hogy nem újítja fel az Egyesült Államokkal a szóban forgó támaszpontokra vonatkozó, ez év január 8-án lejárt egyezményeket. ■ Nagy-Britanniában a dohányzás ártalmassága miatt bekövetkezett halálesetek száma évente hozzávetőleg 100 000 — közölte a BBC televízió. Évente több mint 30 000-ren halnak meg tüdőrákban. A nagy-britanniai orvosok királyi kollégiuma szigorít figyelmeztetést tett közzé a dohányzás ellen, rámutatva, hogy a 35 éves dohányzók állag öt és fél évvel rövidítik meg életüket. ■ A spanyolországi nagy havazások következtében farkascsordák támadták meg az északi Lugo tartományi Gistral dombjain levő méneseket. A farkasok több mint 300 lovat pusztítottak el. Minthogy a vadlovak száma amúgy is csökkenőben van, a helyi hatóságok elhatározták, hogy vadászatot szerveznek a farkasok irtására.