Szabad Szó, 1971. január-március (28. évfolyam, 8043-8116. szám)

1971-02-25 / 8087. szám

AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs beszéde az ipari fővállalatok és a többi fővállalati státusú egység vezetőinek munkatanácskozásán TISZTELT ELVTÁRSAK! Bevezetőben szeretném tolmácsolni e munkatanácskozás összes részvevői­nek a párt Központi Bizottsága üdvöz­letét. (Erős, hosszas taps.) A tanácskozáson részt vesznek fő­vállalati státusú gazdasági egységek vezető káderei, kutatóintézetek igaz­gatói, minisztériumi vezetők, megyei bizottságok gazdasági kérdésekkel fog­lalkozó titkárai és más párt-, szakszer­vezeti és állami aktivisták. A tanács­kozás jellegénél fogva igazi fórum a hazai gazdasági tevékenység legfonto­sabb kérdéseinek széles körű megvita­tásához. A minisztériumokban és a tanácsko­zás plénumán lezajlott vita kidombo­rította, hogy a párt Országos Konfe­renciája helyes határozatokat fogadott el a gazdasági tevékenység megszerve­zésének és vezetésének javításáról. Elmondhatjuk, hogy az ipari főválla­­latok, noha csak másfél éve működ­nek, maradéktalanul bebizonyították hatékonyságukat. A tanácskozás munkálatai során széleskörűen hangsúlyozták a pozitív vonatkozásokat és ugyanakkor jogos bírálatok hangzottak el mind a fővál­lalatok megszervezésével, mind pedig munkamódszereikkel és munkastílusuk­kal kapcsolatban. Sok javaslatot ter­jesztettek itt elő a fővállalatok jogkö­rének növeléséről, főként finanszíro­zási kérdésekben. A felszólalt elvtár­sak azonban nem foglalkoztak ugyan­ilyen mértékben saját munkájuk egyes hiányosságaival, azzal, hogy mit kell tenni gazdasági egységeink tevékeny­sége hatékonyságának növelése érde­kében. Azt is mondhatnám, hogy ta­nácskozásunk vitája ilyen szempontból bizonyos fokig adós maradt­. A tanácskozás keretében úgyszintén számos bírálat és javaslat — legna­gyobbrészt indokolt bírálat és javaslat — hangzott el a vitára bocsátott tör­vénytervezetekről. Elmondhatjuk tehát: a vita munkaszellemben bontakozott ki, tükrözte gazdasági kádereink álta­lános színvonalának emelkedését, szak­mai hozzáértését és magas fokú fele­lősségérzetét az egész gazdasági tevé­kenység jó menete iránt. A tanácskozáson felvetett kérdéseket alaposan elemezni kell, szem előtt kell tartani őket mind a törvénytervezetek véglegesítésekor, mind pedig a gazda­sági tevékenység megszervezésének, tervezésének és vezetésének további javítását célzó intézkedések kijelölése­kor. Tanácskozásunkra az ország gazda­sági és társadalmi-kulturális fejlődésé­nek rendkívül fontos szakaszában ke­rült sor: sikeresen befejeztük az 1966— 1970-es ötéves tervet és rátértünk az új ötéves terv megvalósítására. Amint valamennyien tudják, a múlt ötéves terv előirányzatait sikerrel teljesítet­tük. Az ipari termelés továbbra is gyors, az előirányzottnál gyorsabb ütemben fejlődött; számos objektumot építettünk és helyeztünk üzembe az iparban, a mezőgazdaságban és a többi ágazatban; újabb jelentős haladást értünk el a termelőerőknek az ország egész területén való ésszerű, harmo­nikus elosztásában. Románia ebben az időszakban újabb lépéseket tett gazda­sági potenciáljának növelése, az anyagi és emberi erők egyre intenzívebb hasz­nosítása útján. A termelés fejlesztésében, az ország erőforrásaival való jobb gazdálkodás­ban elért eredményeknek köszönhetően a nemzeti jövedelem 7,7 százalékos át­lagos ütemben növekedett. Ezen az a­­lapon jelentős intézkedéseket foganato­sítottunk a lakosság életszínvonalának emelésére, növekedett az összes városi és falusi dolgozók jövedelme, ebben az időszakban emeltük az összes fizetési kategóriákat, különösképpen a kisfize­­téseket, növeltük a nyugdíjakat és csa­ládi pótlékokat, számottevő lakásépítési programot valósítottunk meg. Mindezeket az eredményeket az tette lehetővé, hogy az egész nép odaadóan dolgozott a szocialista hazánk gazdasá­gi­ és társadalmi fejlesztésére irányuló pártpolitika megvalósításáért. Ezeket az eredményeket elemezve, a párt Köz­ponti Bizottságának nemrégi plenáris ülése nagyra értékelte a munkásosztá­lyunk által, a parasztság, az értelmiség, az összes dolgozók által az 1966—1970- es ötéves tervben kifejtett munkát, és melegen gratulált valamennyiüknek az elért sikerekhez.Az elmúlt ötéves terv országunk szá­mára ugyanakkor olyan fontos intézke­dések alkalmazásának időszakát is je­lentette, amelyeknek rendeltetése biz­tosítani a gazdaság, az egész társadal­mi élet megszervezésének és vezetésé­nek javítását. Feltételeket hoztunk lét­re a vezetés közelebb hozására a konkrét tevékenységhez. a termelés és a társadalmi-kulturális élet problémái­(Folytatás a 2. oldalon) A December 13. Szalaggyár emlékezetes öt esztendeje Több mint félévszázados a gyár, de az államosítástól eltelt időszakban olyan­­jelentős fordulat még nem történt itt, mint az elmúlt öt esztendőben. Meg­fiatalodott, újjáépült a régi gyár, nagy beruházással fejlesztették a szalag- és paszományáru termelést a vállalat Jius utcai részlegén, ahol ötszintes gyárépü­letet és hasonló magas szociális tömböt emeltek. Az új létesítmények révén korszerű gyárral bővült Temesvár ipa­ra. Magas termelékenység, gazdag vá­laszték, jó munkafeltételek jellemzik ma a temesvári December 13. Szalag gyárat, melynek — a beruházás ered­ményeként — nagymértékben növeke­dett a termelése, így 1970-ben az össz­termelés értéke 67 százalékkal volt na­gyobb, mint 1965-ben. A munka ter­melékenysége is 29 százalékkal növe­kedett. Folytonosan javult a termékek minősége és gyarapodott a jövedelem. Az elmúlt ötéves terv időszakában 56 lejjel csökkent az 1000 lejnyi áruter­melésre eső költség. Tavaly már egyet­len terméket sem állítottak elő ráfize­téssel, így nem csoda, hogy 1970-ben az összjövedelem az 1965. évi megvaló­sításnak­­ 250 százalékát érte el, ami mindennél szemléltetőbben mutatja a gyártásfejlesztés nagy gazdasági haté­konyságát. Az üzemfejlesztéssel párhuzamosan a vállalat vezetősége megkülönböztetett figyelmet fordított a dolgozók szakmai képzésére és továbbképzésére, az új ha­tékony munkamódszerek és -eljárások alkalmazásának kiterjesztésére. Ez nagyban hozzájárult az újítók ösztön­zéséhez is, akik ebben az időszakban 93 javaslatot tettek, melyek közül 64-et sikeresen alkalmaznak a termelésben, jelentős anyagi haszonnal. Tágas szellős, világos termek köny­­nyítik itt meg az anyagok kezelését és a többi munkát. Korszerű fürdők, öl­tözők s egyéb szociális megvalósítások állnak a gyár dolgozóinak rendelkezé­sére. Pártunk gazdaságpolitikájának egyik hajtása a megújhodott temesvári sza­laggyár, melynek a további fejlődési kilátásai is igen kedvezőek. Ebben az ötéves tervben újabb tekintélyes beru­házást eszközölnek a berendezések felújítására. A többi között modern, nagy termelékenységű szövőgépekkel helyettesítik a régieket. Ugyancsak be­rendeznek egy jacquard-szövödét, hogy jobban bővíthessék a választékot. Az újabb fejlesztés eredményeként­­ 1975-ben a gyár mintegy 8 millió mé­terrel több árut termel, mint az el­múlt esztendőben és a jövedelme is körülbelül megkétszereződik! Nagy jelentőségű az is, hogy a gyár­bővítés lehetővé teszi bármilyen sza­lagáru előállítását, a legegyszerűbbtől a legbonyolultabb jacquard-mintás a­­nyagig. Gyurcsik Miklós Korszem­ automata gépek a Ludaggyár szövődé­kéb­en XXVIII. évfolyam, 8087. szám Csütörtök, 1971. feb­ruár 25, 8 oldal, ára 30 báni Az állami mezőgazdasá­gi vállalatok dolgozóinak országos tanácskozása Szerda reggel a fővárosban megkez­­dődött az állami mezőgazdasági válla­­­latok dolgozóinak első országos ta­­nácskozása. Az összejövetel szerves része azoknak a párt- és államvezetőség által rende­zett időszakonkénti széles körű tanács­kozásoknak, amelyeken a nemzetgazda­ság különböző szektorainak dolgozói­val és szakembereivel megvitatják a termelési tevékenységet, a termelés és a gazdasági hatékonyság növelésére fennálló lehetőségek minél ésszerűbb és teljesebb hasznosításáraik módját. A tanácskozáson csaknem 2600 kül­dött — munkások, technikusok, agrár­és állattenyésztési mérnökök, állator­vosok, állami mezőgazdasági vállalatok közgazdászai —, valamint számot meghívott, pártaktivisták, minisztériu­mok és központi intézmények képvise­lői, kutatóintézeti és mezőgazdasági főiskolai tudományos dolgozók — vesz részt. A tanácskozás első napján a részve­vők a következő szakosztályokban dol­goztak — szántóföldi növénytermesztés; zöldség és burgonya; gyümölcstermesz­tés; szőlőtermesztés; fejőstehenek, vá­gómarha és juh, sertés, szárnyas és kisállat. Úgyszintén megvitatták azokat a legkorszerűbb technológiai eljáráso­kat, termelés- és munkaszervezési for­mákat, amelyekkel biztosítani lehet az állami mezőgazdasági vállalatok mi­nél nagyobb hozzájárulását a nemzet­­gazdaság fejlődéséhez. Csütörtökön a részvevők plenáris ülést tartanak és meghallgatják a szak­osztályok vitájából levont következte­téseket, majd a szocialista mezőgazda­ságunk továbbfejlesztésére kidolgozott párt­irányelvek szellemében megállapít­ják a jövőbeli tevékenység tökéletest tévét szolgáló intézkedéseket. (Agerpres)

Next