Szabad Szó, 1971. január-március (28. évfolyam, 8043-8116. szám)
1971-02-25 / 8087. szám
AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs beszéde az ipari fővállalatok és a többi fővállalati státusú egység vezetőinek munkatanácskozásán TISZTELT ELVTÁRSAK! Bevezetőben szeretném tolmácsolni e munkatanácskozás összes részvevőinek a párt Központi Bizottsága üdvözletét. (Erős, hosszas taps.) A tanácskozáson részt vesznek fővállalati státusú gazdasági egységek vezető káderei, kutatóintézetek igazgatói, minisztériumi vezetők, megyei bizottságok gazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárai és más párt-, szakszervezeti és állami aktivisták. A tanácskozás jellegénél fogva igazi fórum a hazai gazdasági tevékenység legfontosabb kérdéseinek széles körű megvitatásához. A minisztériumokban és a tanácskozás plénumán lezajlott vita kidomborította, hogy a párt Országos Konferenciája helyes határozatokat fogadott el a gazdasági tevékenység megszervezésének és vezetésének javításáról. Elmondhatjuk, hogy az ipari fővállalatok, noha csak másfél éve működnek, maradéktalanul bebizonyították hatékonyságukat. A tanácskozás munkálatai során széleskörűen hangsúlyozták a pozitív vonatkozásokat és ugyanakkor jogos bírálatok hangzottak el mind a fővállalatok megszervezésével, mind pedig munkamódszereikkel és munkastílusukkal kapcsolatban. Sok javaslatot terjesztettek itt elő a fővállalatok jogkörének növeléséről, főként finanszírozási kérdésekben. A felszólalt elvtársak azonban nem foglalkoztak ugyanilyen mértékben saját munkájuk egyes hiányosságaival, azzal, hogy mit kell tenni gazdasági egységeink tevékenysége hatékonyságának növelése érdekében. Azt is mondhatnám, hogy tanácskozásunk vitája ilyen szempontból bizonyos fokig adós maradt. A tanácskozás keretében úgyszintén számos bírálat és javaslat — legnagyobbrészt indokolt bírálat és javaslat — hangzott el a vitára bocsátott törvénytervezetekről. Elmondhatjuk tehát: a vita munkaszellemben bontakozott ki, tükrözte gazdasági kádereink általános színvonalának emelkedését, szakmai hozzáértését és magas fokú felelősségérzetét az egész gazdasági tevékenység jó menete iránt. A tanácskozáson felvetett kérdéseket alaposan elemezni kell, szem előtt kell tartani őket mind a törvénytervezetek véglegesítésekor, mind pedig a gazdasági tevékenység megszervezésének, tervezésének és vezetésének további javítását célzó intézkedések kijelölésekor. Tanácskozásunkra az ország gazdasági és társadalmi-kulturális fejlődésének rendkívül fontos szakaszában került sor: sikeresen befejeztük az 1966— 1970-es ötéves tervet és rátértünk az új ötéves terv megvalósítására. Amint valamennyien tudják, a múlt ötéves terv előirányzatait sikerrel teljesítettük. Az ipari termelés továbbra is gyors, az előirányzottnál gyorsabb ütemben fejlődött; számos objektumot építettünk és helyeztünk üzembe az iparban, a mezőgazdaságban és a többi ágazatban; újabb jelentős haladást értünk el a termelőerőknek az ország egész területén való ésszerű, harmonikus elosztásában. Románia ebben az időszakban újabb lépéseket tett gazdasági potenciáljának növelése, az anyagi és emberi erők egyre intenzívebb hasznosítása útján. A termelés fejlesztésében, az ország erőforrásaival való jobb gazdálkodásban elért eredményeknek köszönhetően a nemzeti jövedelem 7,7 százalékos átlagos ütemben növekedett. Ezen az alapon jelentős intézkedéseket foganatosítottunk a lakosság életszínvonalának emelésére, növekedett az összes városi és falusi dolgozók jövedelme, ebben az időszakban emeltük az összes fizetési kategóriákat, különösképpen a kisfizetéseket, növeltük a nyugdíjakat és családi pótlékokat, számottevő lakásépítési programot valósítottunk meg. Mindezeket az eredményeket az tette lehetővé, hogy az egész nép odaadóan dolgozott a szocialista hazánk gazdasági és társadalmi fejlesztésére irányuló pártpolitika megvalósításáért. Ezeket az eredményeket elemezve, a párt Központi Bizottságának nemrégi plenáris ülése nagyra értékelte a munkásosztályunk által, a parasztság, az értelmiség, az összes dolgozók által az 1966—1970- es ötéves tervben kifejtett munkát, és melegen gratulált valamennyiüknek az elért sikerekhez.Az elmúlt ötéves terv országunk számára ugyanakkor olyan fontos intézkedések alkalmazásának időszakát is jelentette, amelyeknek rendeltetése biztosítani a gazdaság, az egész társadalmi élet megszervezésének és vezetésének javítását. Feltételeket hoztunk létre a vezetés közelebb hozására a konkrét tevékenységhez. a termelés és a társadalmi-kulturális élet problémái(Folytatás a 2. oldalon) A December 13. Szalaggyár emlékezetes öt esztendeje Több mint félévszázados a gyár, de az államosítástól eltelt időszakban olyanjelentős fordulat még nem történt itt, mint az elmúlt öt esztendőben. Megfiatalodott, újjáépült a régi gyár, nagy beruházással fejlesztették a szalag- és paszományáru termelést a vállalat Jius utcai részlegén, ahol ötszintes gyárépületet és hasonló magas szociális tömböt emeltek. Az új létesítmények révén korszerű gyárral bővült Temesvár ipara. Magas termelékenység, gazdag választék, jó munkafeltételek jellemzik ma a temesvári December 13. Szalag gyárat, melynek — a beruházás eredményeként — nagymértékben növekedett a termelése, így 1970-ben az össztermelés értéke 67 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben. A munka termelékenysége is 29 százalékkal növekedett. Folytonosan javult a termékek minősége és gyarapodott a jövedelem. Az elmúlt ötéves terv időszakában 56 lejjel csökkent az 1000 lejnyi árutermelésre eső költség. Tavaly már egyetlen terméket sem állítottak elő ráfizetéssel, így nem csoda, hogy 1970-ben az összjövedelem az 1965. évi megvalósításnak 250 százalékát érte el, ami mindennél szemléltetőbben mutatja a gyártásfejlesztés nagy gazdasági hatékonyságát. Az üzemfejlesztéssel párhuzamosan a vállalat vezetősége megkülönböztetett figyelmet fordított a dolgozók szakmai képzésére és továbbképzésére, az új hatékony munkamódszerek és -eljárások alkalmazásának kiterjesztésére. Ez nagyban hozzájárult az újítók ösztönzéséhez is, akik ebben az időszakban 93 javaslatot tettek, melyek közül 64-et sikeresen alkalmaznak a termelésben, jelentős anyagi haszonnal. Tágas szellős, világos termek könynyítik itt meg az anyagok kezelését és a többi munkát. Korszerű fürdők, öltözők s egyéb szociális megvalósítások állnak a gyár dolgozóinak rendelkezésére. Pártunk gazdaságpolitikájának egyik hajtása a megújhodott temesvári szalaggyár, melynek a további fejlődési kilátásai is igen kedvezőek. Ebben az ötéves tervben újabb tekintélyes beruházást eszközölnek a berendezések felújítására. A többi között modern, nagy termelékenységű szövőgépekkel helyettesítik a régieket. Ugyancsak berendeznek egy jacquard-szövödét, hogy jobban bővíthessék a választékot. Az újabb fejlesztés eredményeként 1975-ben a gyár mintegy 8 millió méterrel több árut termel, mint az elmúlt esztendőben és a jövedelme is körülbelül megkétszereződik! Nagy jelentőségű az is, hogy a gyárbővítés lehetővé teszi bármilyen szalagáru előállítását, a legegyszerűbbtől a legbonyolultabb jacquard-mintás anyagig. Gyurcsik Miklós Korszem automata gépek a Ludaggyár szövődékében XXVIII. évfolyam, 8087. szám Csütörtök, 1971. február 25, 8 oldal, ára 30 báni Az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak országos tanácskozása Szerda reggel a fővárosban megkezdődött az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak első országos tanácskozása. Az összejövetel szerves része azoknak a párt- és államvezetőség által rendezett időszakonkénti széles körű tanácskozásoknak, amelyeken a nemzetgazdaság különböző szektorainak dolgozóival és szakembereivel megvitatják a termelési tevékenységet, a termelés és a gazdasági hatékonyság növelésére fennálló lehetőségek minél ésszerűbb és teljesebb hasznosításáraik módját. A tanácskozáson csaknem 2600 küldött — munkások, technikusok, agrárés állattenyésztési mérnökök, állatorvosok, állami mezőgazdasági vállalatok közgazdászai —, valamint számot meghívott, pártaktivisták, minisztériumok és központi intézmények képviselői, kutatóintézeti és mezőgazdasági főiskolai tudományos dolgozók — vesz részt. A tanácskozás első napján a részvevők a következő szakosztályokban dolgoztak — szántóföldi növénytermesztés; zöldség és burgonya; gyümölcstermesztés; szőlőtermesztés; fejőstehenek, vágómarha és juh, sertés, szárnyas és kisállat. Úgyszintén megvitatták azokat a legkorszerűbb technológiai eljárásokat, termelés- és munkaszervezési formákat, amelyekkel biztosítani lehet az állami mezőgazdasági vállalatok minél nagyobb hozzájárulását a nemzetgazdaság fejlődéséhez. Csütörtökön a részvevők plenáris ülést tartanak és meghallgatják a szakosztályok vitájából levont következtetéseket, majd a szocialista mezőgazdaságunk továbbfejlesztésére kidolgozott pártirányelvek szellemében megállapítják a jövőbeli tevékenység tökéletest tévét szolgáló intézkedéseket. (Agerpres)