Szabad Szó, 1945. március-április (47. évfolyam, 1-29. szám)

1945-04-11 / 13. szám

Teendők Dunántúl Megvan bennünk az a hajlandóság, hogy az ünne­pek örömtüzeitől elvakít­­tassu­k látásunkat és nehe­zem akarjuk észrevenni a hétköznapok szürkeségét. Nagyszerű tudat valameny­­nyiü­nk számára, hogy a diadalmas Vörös Hadsereg hősi előretörése nyomán az egész ország területe fel­szabadult és illendő is volt ezért hálánkat megfelelő formában leróni. Most azonban elmúlt az ünnep és teljes nagyságuk­ban elénk merednek azok a feladatok, amelyek a Dunántúl gazdasági és lelki rendbehozatalával reánk hárulnak. Egy percig sem szabad elfelednünk, hogy a nyilas métely sehol nmi végzett a nép lelkében ak­kora pusztítást, mint a Dunántúlom Ez az ország­rész küldte a törvényhozás­ba a hírhedt Eisner-testvé­­reket, akik hangos handa­­bandával­­hirdették a népi Magyarország, az igazságos földmegosztás szükséges­ségét, de közben nyugodtan ültek ezer holdjukon és csak amúgy mellékesen még valutarobolással is foglalkoztak. (A bűncselek­ményt azután az apjuk vál­lalta, kit viszont az elítél­­tetestől úgy tudtak meg­menteni, hogy őrültnek nyilvánították.) Dunántúli fertőzte meg az országgyű­lést a jelentéktelen falusi tyúkprókátorral, Meizler Károllyal. Ez az úr a kato­likus papság segítségével mint kereszténypárti kép­viselő jelent meg a porosb­­an és csak később nyer­geit át a nyilasokhoz. Tö­megeit, mert voltak töme­gei, a hercegi és püspöki birtok által fojtogatott ke­rületének szegény népéből verbuválta. Eredeti meg­bízói azonban tudták, hogy megbízhatnak benne, ő sem akar komolyan földet osz­tani. Dunántúl adta nekünk Trovszky Jánost, aki már a k képviselőjelölti kérdőívbe is hamis adatokat írt be, de sikerült a magyar keres­kedelem nyakára ülnie Dunántúl küldte a parla­mentbe a nyilas grófokat: Festetich Sándort, Pál­ff­y Fidélt, Festetich­ Domon­kost, Serényi Miklóst... (Ezek az országrontók mind a szegény nép elkeseredett­ségének a vámszedői vol­tak. Dunántúl a nagybirtok klasszikus földje. Ott élt még nemrég a feudális világ iskolapéldának való alakja, az öreg Festetich herceg, aki a vasútállomás­hoz külön várótermet épít­tetett magának, nehogy az istenadta nép közelébe ke­rüljön. Vasúti szalonkocsi­jához vörös bársonyszőnye­gen volt hajlandó csak oda­­sétálni s még a jószág kor­­mányzóját is valóságos trónszéken ülve fogadta, három lépés távolságban. Lovai márványfalú istálló­ban állta­k, de két cseléd­­családot zsúfolt össze egy szoba be, ha ngúr."* ezeket az odúkat szobának lehet nevezni. Dunántúl vannak it legnagyobb egyházi bir­tokok, itt a legmagasabb a nagybirtok arány­szám­a és itt legkisebb a népsűrű­ség. Csodálatos emellett, hogy Zala vármegye, ahol a nagybirtok arán­yázám­a 32 százalék, bocsátotta ki a legtömöttebb rajokban esz­­tendőről-esztendőre a leg­több vándormunkást, pedig népsűrűsége aránylag ala­csony. Ezeket, valamint a borsodi és hevesi vándor­munkásokat viszont főkép­pen Fejér megye fogadta be. Ez a vármegye vezet a nagybirtokterületben 45 százaléknyi arányszámmal és kullog leghátrább a nép­eltartó képességben. Hisszük, hogy ezeken a bajokon a nagybirtok pa­­rasztkézre­­ juttatása nem­sokára segít. Sokkal nehezebb lesz azonban meggyógyítani a dunántúli lelket. Mert a Dunántúl nyögte évszáza­dokon át legkeservesebben nemcsak a feudális reak­ciót, hanem a gentry- és tisztviselőuralmat. Ez a nagy , tömegében régebben elszegényedett réteg gör­csösen őrizte a jobbágy­világ hagyományait, gőgös volt és mikor már az utolsó hét szilvafa sem maradt meg, még mindig lenézte a „rongyos­ parasztot“. Büsz­kén hivatkozott az elkopott kutyabőrre, dolgozni — tisz­teletreméltó csekély kivé­tellel — nem akart vagy nem tudott s az elkesere­dett emberek módján nép­elnyomó politikai játékok­ban vett részt és akárhány­szor teljes sikerrel is. S ennek a rétegnek a kiszol­gálója volt a szolgalelkű közigazgatás a maga ter­rorjával, sokszor jogtala­nul bitorolt hivatalos ha­talmával.­­ Ennek pedig az lett az eredménye, hogy a nép szé­les rétegei áldozatul estek egy népbutító politikának, melyért végül is az ország­nak kellett fizetnie. Ennél is több kárt okozott azon­ban a feudális-gentry-büro­­krácia a dunántúli nép lelkű időben, amikor beléje oltotta a hitetlenséget és a közönyt. A demokratikus Magyar­­ország vezető f­érfi an­n­ak a kötelessége tehát, hogy a beteg lelkeket meggyógyít­sa. A hitetlenkedők hama­rosan hívőkké lesznek, mi­helyt tudni fogják, hogy a hercegi 200.000 holdakon és a dzsentri-ezreken év idén már valóban ők aratnak. A közömbösség ellen a falu hivatott vezetőinek kell harcolniok. Minél előbb keressék fel a dunántúli tájakat! Szavaikkal és cse­lekedeteikkel nem lesz ne­héz meggyőzniük ezt a ta­nulékony és szorgalmas népet arról, hogy valóban új idők hajnalát éljük. A magyar paraszt most kap igazán otthont azon a föl­dön, amelyet évszázadok óta nemzedékről nemze­dékre az ő ősei munkáltak és tettek termékennyé. A feladat nem könnyű, de szép és megéri­­a fárad­ságot.­­ ■­ ..... Lőrisza Erné. Ára 60 fillér Szer­di, 1945 április 1s 47. évfolyam, 13. szám Szabadszé A NEMZETI PARASZT PÁRT KÖZPONTI NAPILAPJA A miniszterelnök bejelentette a kormány megérkezését Budapestre Dálnoki Miklós Béla mi­niszterelnök bejelentette a kor­mánynak Budapestre érkezését, illetve azt hogy a minisz­terek é­s az államtitkárok nagy része már meg is ér­kezett. A hét folyamán a kormány lapjai teljes számban Budapesten lesz­nek és elfoglalják­ hivata­laikat. A városparancsnok átad­ta Budapest elektromos mű­veit a polgármesternek az­zal, hogy az Elektromos Művek irányítása most már teljesen a kormány­hatóságok és polgármester gond­ja. Szóba került az elektromos áramszolgálta­tás pillanatnyi nehézsége, az Elektromos Művek ugyanis alig 2—3 napi szén­­készlettel rendelkeznek, úgy, hogy az Elektromos Művek problémáját a leg­gyorsabban meg kell ol­dani. Tárgyaltak még város­rendezési ügyekről, a ha­lottak exhumálá­sával kap­csolatos problémákról. A miniszterelnök a Köz­ponti Városházán a pol­gármesterrel tárgyalta meg a legidőszerűbb kérdéseket. Amint az ideiglenes ma­gyar nemzeti kormány va­lamennyi tagja Budapestre érkezik, a­ Budapesti Nem­zeti Bizottság­ és a székes­főváros közönsége nevében a székesfőváros hivatalosan se fogadja, a normán­yt. ­ Orosz zászló a bécsi Bürgen Essen és a Krupp-meivek angolszász közben . A Hollandiában harcoló német sereget elvágták Németországtól Svédország nem fogad be német ! A MAI HELYZET | Mindazoknak a törekvé­­seknek, amelyek Közép- Európa újjászervezésére irá­nyulnak, még a teljes né­met összeomlás bekövet­kezte előtt fontos láncsze­me az ú­j cseh kormány megalakulása Kassán. Gott­­wald csehszlovák helyettes miniszterelnök most kor­mánynyilatkozatot olvasott fel, amelynek értelmében a szlovákok nemzeti kormányt kapnak s ma­guk intézik saját ügyei­ket Szlovákiában is, úgy mint a csehek ha­zájukban. A köztársaság egyenlő nem­zetek közös állama lesz s a hadsereg keretében is ön­álló szlovák csapategysége­­ket fognak felállítani. Az önálló szlovák nemzeti ta­nács a falvak és kerületek nemzeti bizottságaira s fog támaszkodni. Ausztria felszabadítása középeurópai viszonylatban a legfontosabb esemény: ezen a téren teljesen össze­olvadnak a politikai és a katonai mozzanatok. A lon­doni Times moszkvai tudó­sítója jelenti, hogy a Bécs városában előretörő Vörös Hadsereget a Práterben vörös zászlók erdeje, fogad­ta. A jelentések mind arra vallanak, hogy Bécs lakos­ságának nagy mértékben sikerül megakadályoznia a város védelmét és ezzel együtt elpusztítását. Bécs védelme minden pillanat­ban összeomolhati­k. Szov­jet részről közlik, hogy a gyors előnyomulás követ­keztében valószínűleg sike­rül Bécs műemlékeinek leg­nagyobb részét megmente­ni és nyilván ugyanez vo­natkozik Nagy-Bécs ipará­ra is. Emlékeztetnek arra, hogy coma április 11-én van iáéi­ éves évfordulója Ausztriának a náci Német­országba való bekebelezését megpecsételő, parancsszóra rendezett „népszavazásá­nak, amikor náci rab­­szolgatartók előzetes meg­állapításai szerint Ausztria lakosságának 99,7 százaléka szavazott a Németországba való beolvasztás mellett. Az osztrák nép mostani magatartása mutatja, mi volt ennek az ál-népszava­zásnak a valódi értéke: ’­Csehszlovákián kívül új kormány alakult Finnországban és Gö­rögországban is, tehát Keleteurópa északi és déli peremén. Az új finn kormány összetétele megfelel a most lezajlott nemzetgyűlési választások eredményének, a nemzet­­gyűlésben legtöbb képvise­lővel, szám szerint 59 taggal a kommunisták és a szo­cialista baloldalt egyesítő demokratikus liga van kép­viselve, ezután következik 50 képviselővel a szociál­demokrata párt. 49-el az agrárpárt — eddig a finn parlamentben a két utóbbi párt játszott mindig vezető szerepet, mint „« mérle a két serpenyője“. A konzer­vatív párt 25 képviselővel rendelkezik. A Vulgaris tengernagy vezetésével megalakult új görög kormány az ,,egye­temi tanárok kormánya“, 11 tagja közül 5 professzor. A kormány a hasonló ösz­­szetételű kormányok min­tájára politikailag színte­len s főként a polgári bal­oldalra és középpár­tokra igyekszik támasz­tyia. Még tisztázatlan a baloldali par­tizán csoportokhoz fűződő viszonya, amelyek a közel­­m­últor,n felkelést fáraasz­­tották a kormány ellen. A távoli Argentínában felá­molták a fasizmussal és a diktatúrával, az új kormányt Farrell alakította meg, akit Ra­mirez a puccs révén hata­lomra került diktátor űzött l­e. A német helyzet várható fejleményeit sza­batosan foglalja össze a moszkvai Izvesztija cikke, amely megállapítja, hogy Németországra a totális hadviselés szószólójára , totális megsemmisülés vár. Az Izvesztija cikke utal­­arra, hogy a német kérdést az első világháború után azért nem lehetett meg­oldani, mert a győzelmes entente hadseregek megáll­tak a német határ előtt s így a német jobboldalnak módja volt arra, hogy azon­nal megszervezzék a föld­alatti mozgalmat, szabotál­ják a fegyverkezési tilal­makat és megkezdjék az új világháború előkészítését. Most azonban a szövetsége­sek rövid időn belül meg­szállják Németország egész területét, a külföldön is csírájában el fognak foj­­tanni minden­­ fasiszta újra­kezdési kísérletet és most ..könyörtelenül végre fog­ják hajtani a történelem döntését“. A náci Német­ország könyörtelenebbül képviselte a német világ­­uralmi törekvéseket, mint a Hohenzollernek Német­országa s ezért­ az ítélet is könyörtelenebb és alapo­sabb lesz. Ennek az állás­pontnak a véglegességét, most már a semlegesek is fölismerik s ennek jele a svéd kormány elhatáro­zása, hogy visszaküldi Né­­metországba mindazokat a német menekülteket, a férfi Svédországba érkeztek. , A k­­eleti arc­vonal észa­ki rászának fontos eseménye Königsberg elfoglalása. Essél a Keleti-tenger­­ben)

Next