Szabad Szó, 1945. március-április (47. évfolyam, 1-29. szám)

1945-04-11 / 13. szám

es fietlomAr­kém része teljesen szovjet ellenőrzés alá került ugyanakkor, amikor nyugaton az anarol­­szász csapatok Emden és Bréma irányából már köz­vetlenül megközelítették az Északi-tengert­­s a német hadsereg hollandiai északi­­tengeri pozíciója is össze­omlóban van. A német ten­­awmart ilymódon hamaro­san a szövetségesek ellen­őrzés alá kerül. Bécs belvárosát elfog­­lalta a Vörös Hadsereg A Ringen belül számos fontos középület, köztük a Burg és a parlament, vala­mint Bécs német védelmé­nek sok támaszpontja a szovjet csapatok kezébe került Bécs déli gyár­városai közül a Vörös Had­sereg elfoglalta Berndorfot az osztrák Krupp-gyár nagy telepét pontosan ugyan­azon a napon, amikor a Ruhr-vidéket bekerítő Mont­gomery - hadsereg benyo­mult Essmnbe, elfoglalta a Krupp-műveket, amelyeket egyébként a sorozatos bombatámadá­sok következ­tébe­n teljesen leromlott állapotban talált. A nyugati front északi részén a Hollandiában ellen­álló német csapatokat teljes bekerítés fénye­­ret. Az angolszászok 30 kilo­méternyire közelítették meg itt az Északi-tengert és el­érték Bréma külvárosait. Ezen az arcvonalon máris három részre szabdalták az ellenálló német egységeket. Meg kell még emlékez­nünk Steffciniu­s amerikai kü­lügyminiszter nyilatko­zatáról a Birodalmi Bank­nak egy sóbányában elrej­tett és az angolszász csapa­toktól megtalált hatalmas aranykészletére vonatkozó­lag. Stettinius kijelentette, hogy az aranykészlet sor­sáról a szövetségesek el­len­­őrzőbizottsága fog dönteni, addig az ott megtalált egyéb értékekkel­­és mű­kincsekkel együtt angol­amerikai csapatot őrzik. Juhász Vilmos. Angolok veszik át Budapesten Svájc érdekeinek védelmét . Mikor Magyarország német nyomásra belépett a háborúba, a szövetséges hatalmak oldalán álló államok külképviseletei elhagyták Budapestet. Ezek­nek a hatalmaknak érdekkép­viseletét a svájci követség, mint semleges hatalom vett® át. A svájci követség, amely valósággal emberfeletti munkát végzett a szövetséges hatal­mak érdekeinek képviseletével és érvényesítésével, befejezte vállalt feladatát és most, hogy a szövetséges ellenőrző bizott­ság székhelyét Budapestre tet­te át, átadta a szövetséges ér­dekek képviseletét a szövetsé­ges ellenőrző bizottságban kép­viselt hatalmaknak. Értesülé­sünk szerint a svájci követség munkája befejeztével rövidesen elhagyja Budapestet és a béke­kötésig, tehát­ addig, míg Ma­gyarország külképviseletei a külföldi államokban már mű­ködnek, az angolok veszik át Svájc érdekeinek védelmét Budapesten. ‘FeUtoenerget Betyár —, pandúr A tisztességes társadalom elégtétellel vette tudomásul, hogy a demokratikus pártok elhatározása szerint­ a csend­­őrség tagjait egyáltalán nem igazolják. Ez azonban nem menti fel a rettegett kakas­­tollasokat az alól, hogy viselt dolgaikért ne igazoltassák őket — a Népbíróság előtt. Hat évtizeddel ez­előtt, mikor a vármegyei pandúrok szere­pét, a szegény legények és be­tyárok üldözését az új Intéz­mény átvette, a csendőrökbe szinte beidegződött az a tudat, hogy akinek velük dolga van, az csak betyár lehet. A­ csend­őrök megfordították a köz­mondást, mely azt mondta, hogy betyárból lesz a jó pan­dúr, kik bebizonyították, ho­gyan lesz a pandúrból betyár. Náci-postások itatván magasánál* posta­­tisztviselő névsora fekszik előt­tünk. Ezeket az urakat a Po*m­­rezérigazgatója* saját hatás­körében, még mielőtt az iga­­zoló­ elárások lefolytak volna, a szolgálatból hivatalból kitil­totta. Nem nehéz elképzelni, hogy milyen félreérthetetlen „harcosa!“ voltak ezek az urak a most letűnt országvesztő rendszernek és ezért őszinte fe ismerés illet meg a pont­ ve­zetőségét, hogy ezeket az em­bereket én velük az­ általuk képviselt szellemet egy perel* sem tűrte meg a hivatalában. Elmélet — gyakorlat A hitlerista rendszer nem* tudott olyan gonoszságot vagy ostobaságot elkövetni, amelyre tudósaik utólagosan­ ne talál­tak volna igazoló elméletet. Mikor a Németbirodalmat már minden pénzértékétől m­egfo­ntották, hogy háborús őrületüket­ szolgálják, akkor detroiti­zálták sí aranyat. Ki­ejtették, hogy a* aranyvaluta szélhámosság- és ezt helyesen tu­dánk*-valuta néltja lak üst­nek az ostoba elméletnek a* alpján elvitték a kenyerünket, az ipari termékeinket és ke­vés megvetett, lenézett ara­nyunkat is. Most olvassuk, hogy egy nehezen megközelít­hető sóbányában, a Német­országot lavinaszerűen el­árasztó szövetséges haderő megtalálta a világon össze­rabolt pénzt, ékszert, műkin­cseket és aranyat. A hitleris­ták elméleteiket úgy látszik csak a megtévesztett csatlósok számára találták fel. Gyakor­latban azt vallották, hogy a jó orvos csak rendeli a gyógy­ast, de maga nem veszi be. Hol van az orvosság mostanában? Az orvos reggeltől késő estig járja a betegeit, pulzust vizs­gál, lázat mér, meghallgatja a tüdőt, aztán leül receptet írni, írás közben megáll, töp­reng, gondolkozik. A recept­­írásnál sok mindent figyelem­be kell venni manapság. Az orvosnak még azt is tudnia kell, mi kapható és mi nem a patikában. Amint megáll a tollával a papír felett, a házi­asszony kedvesen eléje libben: „Van nekünk valami orvossá­gunk, egy kevés — csicsergi bűbájosan — hátha azokból használhatnánk valamit“. Az orvos megértően bólint. Elő­­kerül a házipatika. Elit köze­pes nagyságú Utazókoffer, tele orvosságokkal. Van ott kinin, aszpirin, ultraszeptil, szál var­sán és a jó ég tudja, hogy még mi minden. Az orvosnak nem kell törnie a fejét, csak a házipatikát kell megnéznie és rögtön megírhatja a recep­­tet. Majdnem minden házban van ilyen ..házigyógyszertár“ manapság­ Nem lenne jó, ha ezeket a bizsgyógyszertárakat úgy, ahogy vannak be’lnnék az illetékesek a lakásukhoz legközelebb eső patikába. Még abban az esetben iS, ha nem ia egészen bizonyos, hogy ép­pen abba a patikából Ticsáe­­poltajfc a lakásba? Megalakult a Magyar Művészeti Tanács A Budapesti Nemzeti Bizott­ság és a kultuszminiszter fel­ismerve a magyar szellemi élet döntő jelentőségét a művésze­tek terén is, új haladó szellemű egyéniségekből megalakította, a Magyar Művészeti Tanácsot. A tanács teljhatalmat kapott minden művészeti vonatkozású kérdésben. A tanácson belül hat szaktanács 7­-7 taggal működik. A tanács tagjai a következők: Építőmű­­vészek­ szaktanács: Fischer József, Granasztói Pál, Kozma Lajos, Major Máté, Bierbauer Virgil, Káosz Gyula­. Képzőművé­szeti szaktanács: Kmetty János, Pátzay Pál, Szőnyi István, Bernáth Aurél, Beck András, K­állay Ernő, Ferenczy Béni. Zeneművészeti s­zaktanács: Kodály Zoltán, Kadosa Pál, Nádasdy Kálmán, Zathureczky Ede, Veress­­Sándor, Perencsik János. * Színművészeti szaktanács: Both Béla, Hobbi Hilda, Major Tamás, Oláh Gusztáv, Várkonyi Zoltán, Bajor Gizi, Kárpáti Aurél. Irodalmi szaktanács: Darvas József, Illyés Gyula, Veres Péter, Marat Sándor, Zilahy Lajos, Tamási áron, Kassák Lajos. Filmművészeti szaktanács: Hamza D. Ákos. Polgár Tibor e lesei( Rudolf, Görtler Viktor Hat­honyi Ákos, dr. Stand Gerl ­«rvperces . iftidrasz KÖNIGSBERG Kelet-Porosz,ország szellemi cé­lazdasági középpontja, amelyet a Vörös Had­ereg most elfoglalt Észak-sí met­­erezáe legszebb, legna­­jyobb múrtú, műemlékekben le­ggaz­dagabb városai közé tar­ozik. A középkorban és az iskor első századaiban a néra­­t vá­rosok kíméletlen k­opern­ilista politikát folytató keroako­dalmi és hatalmi szövetségén­ek, a Hanzának a tagja volt, k­­előbb hosszú időn keresztül a po­rosz hercegek székhelye Ép­pen négyszáz ,éves egy­eteme szabadelvű szelleméről [ volt nevezetes, az angol-raaszoktól most elfoglalt Gi­ttinga­segye­­teméhez hasonlóan; a m­ácik egyébként ezt a szaki­­elvű szel­lemét mindkét, egyet­em­ről alaposan kiirtották. Ta­nárai közé tartozott a fel­világ­­odás és az emberiesség nag­y 18. századbeli német hirdet­ő kö­zül Kant, a legnagyobb német gondolkodó. Herder, a­­népek szellemi közösségének és meg­értésének nagy szószólóié és Hamar „észak mágusa“! Ettől, a szellemtől távolodott­ el az­után mindinkább Németország a porosz militarizmust befo­lyása alatt. Virágzó k­ereske­­delmi és hajó forgalma a szá­zadforduló körül lés­yegesen csökkent a Berlinhe közel­fek­vő Stettin javára, az első világháborút, követő években azonban ismét nagy ej­lőd­és­nek indult. Főkép ga­znafor­galma és általában Orosz­országból való behozat­ala volt jelentékeny. Az orosz ipát Kö­nigsberger­ keresztül ir portál­ták Németországi»«. A­­ 10 ezer lakosú város a Prege folyó torkolatában fekszik, «jó csa­torna köti össze a Meltel fo­lyóval is. Egyetemi könyv­tárában találták meg a ma­gyar nyelv egyik legrégibb emlékét, a Königsbergi‘Töre­dékeit, amely­­így 14. Viázak­­­beli Mária-ének egy részét tartalmazza. Jól képzett, gyakorit! ügyvédjelöltet keresek.­­ Cím a kiadóhszf: ---------------------..........._ ---- | K­asszél Az orom ortodox egyház küldöttsége Górra látogatja most a balkáni fővárosokat. A küldöttség Bukarestbe érkezett, tagjai megtekintették a román kulturális és vallásos intézmé­nyeket és hosszabb megbeszé­lést folytattak a román érte­tem egyház fejével, Nikédón» pátriárkával.* Lengyelország hercegérseke, Hlond bíboros Párizsba érke­zett. A lengyel egyház fejét, aki több alkalommal járt Ma­gyarországon és nem­erestenss magatartásáról volt közismert, a Gestapo fogságából szabadí­tották ki az elányomuló ameri­kai csapatok.* Churchill brit minisz­­terelnök felesége, akit Momo­kvábnit meleg fogadtatásban re­ndesítettek és Sztálin marsall­­nál is magánkihallgatáson je­lent meg, most Leningrádba érkezett, ahol a közegézség­­ügyi és szociális intézménye­ket fogja tanulmányozni. Új kereseti és pótadókulcs A főváros utcáin hirdetmény jelent meg az alkalmazot­ti kere­­reseti adókulcs megváltoztatá­sáról.­­A polgármesteri rendelet értelmében az ár- és bérviszo­nyok időközi eltolódása tette szükségessé az alkalmazottak kereseti adója és az állami net­áció együttes kulcsának meg­változtatását. Az adókulcs 1945 február 1-től is következő: havi 401 P-től 800-ig , . 2% „ 801 * 1200-ig . „ ?,% „ 1201 „ 1600-ig , s 4% 1601 „ ÍOUO-iit , . havi 2801 P-től 75200-ig , . 10% .. 3201 „ 4000-ig . . 14% ., 4001 „ 5000-ig . . 20% ., 5001 „ 6000-ig , . 28% r 6001 „ fölfelé ... 38% A polgármester az adókulcs új megállapításával kapcsolat­ban felhívja a munkaadók fi­gyelmét, hogy a hirdetményben közölt adókulccsal megállapí­tott kereseti adót az alkalma­­zottak illetményeiből a legkö­zelebbi fizetés alkalmával von­ják le és az esedékesség ide­* f&-,.v 'v-.v,,v-.-; ‘■-r“'*?401 * 2800-ig . . 8% fizessék be. f 0­ 1­­""T 1 Hol laknak a magyarországi németek?­ ­ Országszerte megkezdődött a Volksbund birtokok számba­vétele. Még nem ismerjük a végleges számokat, de annyit az eddigi adatokból is tudunk, hogy már a földreform rende­let is az állam kezére juttatja a magyarországi németek bir­tokainak nag­yobbik felét. Érdekes röviden megvizsgál­ni, hol is laknak a magyar­­országi németek és mennyi föld van a birtokukban? A trianoni Magyarországon 551 ezer német v élt. Ezek közül 109 ezer városokban lakik. Egyedül Budapesten 60 ezer volt a számuk, 442 ezer német nagy- és kisközségekben él. A falusi németek közül 325 ezer ember német többségű közsé­gekben tömörül, 107 ezer pe­dig magyar községekben élő kisebbség. Telepítési szempontból a né­met többségű községek a leg­fontosabbak. 325 sváb közsé­günk van. Ezekben összesen 417 ezer ember lakik. Közülük mindössze 20%, azaz 82 ezer lakos nem német. A 335 ezer német e községek lakosságá­nak 80%-a. A német többségű községek legnagyobb része a Dunántúl van. Ezeket öt nagy települési zó­­nára oszthatjuk. Legnagyobb a déldunántúli rész. Itt 186 német többségű községben mintegy 150 ezer német lakik. Ezt­ a részt, Ba­ranya, Tolna és Somogy német vidékeit nevezik ők Schwä­bische Türkei“-nek. „Sváb Tö­rökország“-nak. Budától nyugatra, a pilisi hegyvidéken 28 német község­ben 56 ezer német él. A Vér­tes vidékén, a Bakonytól ki a Dunáig, 25 német többségű községben 25 ezer a németek száma. A Bakonyban 35 német községben mintegy 20 ezer né­met lakik. A nyugati határvi­déken, Mosontól Vasig. 26 köz­ségben 32 ezer a német Ezek a Dunántúl német több­ségű községek A Dunától keletre és északra lévő 21 német, községből 9 a Bácska északi peremén van. Ezekben 28 ezer, a többiekben pedig 24 ezer német él. Ezek a községek elég zártan tele­pültek. Csak Dunántúlon 140 német község függ egymással területileg is césze. A pilisi hegyekben is 20 község csom­­szédos egymással A 325 német község határá­­nak együttes káterjedéte körül­belül 1.030.000 hold. Ez a föld­adó ala are cesnee terítet­t számban tehát benne vannak az erdők is. Ebből 832 ezer hold van Dunántúlon. Hogy e területből telepítési célra mennyi áll rendelkezé­sünkre, azt eddig csal-, hozzá­vetőleg állapíthattuk meg. Sze­rényen számítunk, ha a 80 százalékos német többség ke­zén lévő földet és e községek­ben amúgy is felosztható nagy és középbirtokokat, e terület 90 százalékára becsüljük. S­áttuk, hogy magyar több­ségű községekben több német él, mint ahány magyar van a német községekben. Ezek a magyaroknál általában­ vagyo­nosabbak it Birtokuk tehát két okból is több, mint a német községek magyar lakos­ságáé. E németek kezén lévő föld­birtokot tehát a német, köz­ségekben lévő nagy- és közép­birtokokkal együtt legalább tJOO.OOO holdra becsülhetjük . A németek egy másebb része nem lépett be a Volksbundba és nem lett önkéntes tagja a német hadseregnek sem. Kü­lönösen az öregek, nők és gyermekek birtokai csúsznak így ki a földre­fom­rendelet hatálya alól. Szükségtelennek tartjuk e terület megbecsülé­sével foglalkozni. Ez szükség­­telen, mert a Nemzeti Paraszt­­pártnak a német kérdésben egészen világos programja­­van: minden németet, minden­kit, aki a német kisebbséghez, tartozónak­­ vallotta magát, vissza kel telepíteni Német­országba s a birtokukban lévő minden földet vissza kell adni igazi tulajdonosainak, az el­űzött őslakos magyar jobbágy­ság utódainak/ Bodor György Arntistk­ézen Kiss Ferenc és Fedér Séri A nyilas világ sokat bálvá­nyovott hangoskodni közül eddig ki többen kerültek, már a politikai rendőrség kezére. Sopronban sok más bujkáló között rendőrkézre került most Kiss Ferenc és Fedők Sári is. Szeleczky Zitáról az a hír ter­jedt el Sopronban, hogy ön­gyilkos lett még a felszaba­dító seregek bevonulása előtt. Vincie Ernő stoUA Un, te KeajtanmVÜ * *7VaMktu: megu&Stt,­­ta «eti Sr­ «Sk, Utm koBilj« drnét ve. Ina. Villett t.mru, V, Midor « 4.

Next