Szabad Szó, 1948. október-december (50. évfolyam, 226-301. szám)

1948-10-24 / 246. szám

Debrecenbe érkezett hadifoglyok névsora Vigh János Nagymágocs, Vigh István Szegvár, Vörös Ernő Hódme­zővásárhely, Veréb József Vizsoly, Verden Dezső Bökönye, Vasas Sán­dor Noszvaj, Borsodi Ferenc Fülöp­­szállás, Boros János Besenyszög, Boros József Győré, Baranya István Pereg, Barna Mihály Debrecen, Bor­­zi­r Bálint Kecser, Borbély Andrés Békés, Szekeres Imre Dány, Szen­tes László Jészdózsa, Terjék Mihály Hódmezővásárhely, Tatár Imre Haj­dúnánás, Tömördi Béla Fertőszent­­miklós, Török Lajos Hódmezővásár­hely, Terenyei Károly Rákócifalva, Túrár István Kecskemét, Törzsök Irr.és Sukoró, Schneider Antal Vil­lány, Pollák János Zsémbék, Paksi Károly Gamás, Paksi Lajos Gamás, Nagy József Miskolc, Jancsik Pál Csanádalberti, Fonad János Hetény, Farkas Elek Kény, Kovalcsik Mihály Mezőkovács­­háza, Kabodi Mihály Gádoros, Ka­bát Pál Battonya, Kiss János Ujléta, Kovács Sándor Gölle, Kamocsi Sán­dor Ujgálfi, Kanyó Szilveszter Maj­­sujakabszállás, Komáromi József Miskolc, Kölis Flórián Türje, Hor­­váth Lajos Alsóság, Horváth István Nádudvar, Horváth Imre Homok- Szentgyörgy, Horváth Imre Hosszú­­pereszteg, Horváth Imre Gyöngyös­­falu, Hermann Mihály Önod, Herbszt János Kurd, Hanó András Békés­csaba, Halász­ József Sajóivánka, Hajdú András Hajdúnánás, Farkas András Egerfarm­os, Kiss János Gyu­­laj, Kiss József Szeged, Kiss Ferenc Békéscsaba, Kiss Mihály Vésztő, Kiss László Pécel, Kiss József Kis­­récse, Kiss György Tompa, Kiss Gá­bor Gyula, Király Lajos Debrecen, Kecskeméti Péter Kiszombor, Kétyi István Egyházasbér, Kerekes Mihály Magyarcsanád, Katona Károly Tür­ke­­. Magyar János Hajdúszoboszló, Mavor József Vászoly, Kuli János, Szekszárd, Kimmer István Székes­­fehérvár, Kónya István Banyán, Kupac Pál Medgyesegyháza, Ku­­runczi István Szarvasgede, Kemény Mátyás Pesthidegkút, Pók József Szihalom, Polgár János Gödöllő, Papp Vinca Miskolc, Fábián József Kisigmánd, Fogél Antal Tot­bágy, Feind János Lovasberény, Forintos János Budafok, Foris Mihály Mező­­kovácsháza, Farkas Gyula Polgárdi, Farkas Joachim Szihalom, Farkas I Iván Miskolc, Farkas István Tolna, Farkas, István Szentes, Farkas Jó­zsef Komódi, Faragó Béla Tápió­­györgye, Faragó Lajos Kiskundo­­razrma, Freidl­­Lajos Szombathely,­­Filaké Lajos Kiskacsó, Füri­­Kálmán Csapod, Társátp István Ka­sa, Nagy ‘‘Sándor Algyő, Nyári László Ács, Nyárért! Balázs Alsónémedi, Ovári István Lelesz, Óvári Sándor Bara­bás, Osváth László Ecseg, Oláh Gyula Pap, Oláh Tibor Tisza­­szalka. A fö dmímM IDŐSZERŰ TENNIVALÓI Vessük el októberben a búzát! A legfontosabb kötelesség most­­ szántani és főleg az őszi gabonát f­elvetni. A rozs és őszi árpa vetés­­ideje elmúlt. Az őszi búza legked­vezőbb vetési ideje is elmúlt már, októberben azonban még mindig a jó siker reményében lehet a bú­­­zát vetni. A még el nem vetett búza való­színűen cukorrépa, burgonya vagy kukorica után kerül. Első teendő tehát ezek betakarítása után a vetőszántás. A középmélyen, 14— 16 centiméterre járó eke után azonnal fogatoljunk, hogy a még kissé nedves hantok valamelyest szétessenek. A fogasolás azért is fontos, hogy inog,szüntesse a föld lazaságát és a mag ne teljesen üreges vetőágyba kerüljön. Ezért, ha a rögök nehezen mennek szét, ne sajnáljuk a hengert, de utána mindjárt boronáljunk. A vetőgép csoroszlyáit, ha szá­raz s rögös a föld, terheljük meg annyira, hogy 4—6 centiméterre tegye le a magot. Fontos az is, hogy a mag egyenletes mélységbe kerüljön. Ha nagyon rögös a föld és a vetőgép terheletlen csorosz­­lyái a rögökön ugrálnak nem tudjuk biztosítani az egyenletes mélységet, így sok mag a szántás­­felszínén marad és a madarak összeszedik. Ezért fontos az, hogy minden magot betakarjunk s ne pocsékoljuk a drága búzát. A vetőgép után boronáljunk. Nem szükséges, hogy a föld telje­sen sima, rögmentes legyen. Sőt­­kell is egy kisebb rögösséget fenn­tartani, mert télen a hó ebben akad föl. A hó a fagy ellen a leg­­­jobb védőtakaró. Ha kukorica­­ után vetünk és a kukoricaszárat tőben levágtuk, a szántás és bo­­ronálás után a kukorica bojtos gyökérzete — mintegy két ököl­­nyi rög — a talaj felszínére kerül. A gyökerek köze telve van föld­del, így azt nem tudjuk jól ösz­­szegyűjteni. Ne is gyűjtsük, vár­juk meg a tavaszt, amikorra a tél fagya a gyökerek közül teljesen kiporlasztja a földet. Azután ösz­­szegyűjthetjük és tüzelésre hasz­nálhatjuk. Jobb lenne természetesen, ha a gyökérzet a talajban maradna, el­korhadna, s a talaj tápanyag­­készletét gyarapítaná­ A kukorica gyökere azonban, de különösen a szártó csak lassan korhad el. A ki­had­ást előidéző baktériumok életfenntartásukhoz a talajból sze­dik fel a nitrogén tápanyagot. A talaj a korhadás ideje alatt szegé­nyedik. Az ilyen földben gyengéb­ben fejlődik a búza. A szakembe­rek úgy mondják: fellépett a pen­­tozán hatás. Ezért jobb, ha a ku­­­­korica gyökérzetét és szártövét ta-­ vasszal összeszedjük. Ha októberből kimaradunk és­­ még mindig nem vetettük el bú-­­ sónkat, vethetünk novemberben is. A múlt évi tél azonban senkit se tévesszen meg, mert ha sike­rült is a múlt évi november­­decemberi vetés, nagy a kockázat, hogy az idén nem sikerül■ Ezért november elején mindenesetre te­gyük a búzát a földbe. A kései vetéseknek már nincs ideje megerősödni, minden viszon­­tagság jobban megviseli, de a ké­sei vetés későbben is érik­ Elég­­ egy-két forró júliusi nap­i telt búza helyett ocsu­szemeket ara­tunk. Ezért fontos az, hogy idejé­ben elvessünk. Akármikor vetünk, ne feledkez­zünk meg arról, hogy csak a tisz­tított és csávázott vetőmag után számíthatunk tiszta, egészséges, jó termésre- A népi bizottságot nem lehet megtéveszteni: Felsőszentivánon már a bérlőszövetkezet dolgozik a kupecek és nagygazdák földjén Felsőszentiván október hó. • I­­ (A Szabad Szó kiküldött munka­társától.) Jóllehet, az országút ke­­­­resztülszeli Felsőszentivánt, isten­­háta megetti voltán ez mit se vál­tozt­at. Nagy kukoricaerdők folyják körül. Késő este van, mire a kukorica­­erdő sejtelmes susogása elmarad mögöttünk s bekanyarodunk a faluba. A széles utcák fölött sűrű ködként úszik a por, gomolygó felhőkbe csavarodva­ Talán csak a csend nagyobb a pornál, az éj­szakai csend Az ablakok sötétek, így fedezzük fel, hogy a legjobb helyen járunk. Benyitunk hát a községházára. Sötét szemű, fekete ember ül az íróasztalnál, a jegyző. Figyelmesen, nyugodtan hallgatja az egyszerű emberei­ beszédét. Vagy tíz férfi üli körül, kopott, szegényes ruhájukon a napi munka pora, kemény arcukon a fáradság barázdái, hajukon a napi izzadság ragacsa. Talán otthon sem voltak még családjuknál. Egyenesen ide­jöttek a földekről, megtárgyalni a közös ügyeket. Egyik az UFOSz-tól, másik a FÉKOSz-tól, a harmadik a Dolgozók Pártjától, negyedik a Paraszpárttól­ A jegyző arcán is látszik, hogy ma még nem állt meg a munkában. És az is, hogy ma nem elegendő az embernek elvégezni a fdzótt köte­lességet. Aki felelősséget érez az új ország felépüléséért, annak több­letmunkát is kell vállalni. Éjfél felé jár az idő, mire né­hány nagygazda sorsa megpecsé­telődik. De azért Varga Ferenc, az UFOSz lelkes szervezője öröm­mel lop el még egy „félórácskát" az éjszakából (ami bizony másfél órára dagad), hogy elmondjon ne­künk egyet s mást a felsőszent­­iváni szegényparasztság küzdel­meiről, építő munkájáról. élettelenek, hiszen tizenegy óra is­­ lehet már- A kocsmaajtón szűrődik­­ csak ki vékony fénysáv s az utat­ törő fény nyomában füst és hang ■ • Aztán, egy házból, va- ■ lami hosszú, sötét épületből tere­bélyes fény ömlik a porba- Két , ablak merészen kivilágítva, hogy­­ az embernek önkéntelenül is a­­ „légoltalmi idők:‘ jutnak eszébe­ ! Szinte megsértése itt az általános­­ szokásnak ez a magános fény- és : ablak magasan van, de látszanak­­ a fedetlen koponyák, látszik a ma­gas iratpolc, egy plakát a minőségi­­ magtermelésről. . .Nos, akkor mi legyen Krem­­ Gábor 70 holdjával? —, kérdi a fő-­­jegyző. — E­zen a hetven holdon bérlő­­szövetkezetet csinálunk — szólal­ meg egy fiatal, parasztember az UFOSz képviseletében. •— Krém is azok közé tartozik, akik fel akarták mondani a bérletet, amikor megtudták, hogy jön a ren­delet. Hát raj­tunk nem fog ki! Egy idősebb paraszt csillogó­ szemmel csap az asztalra. — Akkor ezzel százötven hol­dunk van a bérletre. A főjegyző csak annyit mond, hogy „rendben“ s már írja is.­­ Gesmayer József manipulációja­­következik sorra. Öt baj van a­ bérbeadás, a szerződés és a felül­bélyegzés körül. A népi bizottsá­got nem lehet megtéveszteni. Geszt­majer József bérlete is a szegény­parasztok kezébe kerül. — Már meg is alakítottuk a bérlőszö­vetkezetek hetven hold már a szövetkezet­­ kezében van. Táblás gazdálkodást­ - folytatunk majd. A bérlőszövetkezetnek ien­­­enc tagja van eddig.., de kicsit, se , félek én, hogy ennyien maradunk. Már meg is van a tervünk, hogy négyes forgót csinálunk­, kenyér-­ gabonát, kapást, takarmányt és ■ ipari növényt. Termelünk, cukor­répát, kendert és lent. Szerződé­ses megtermelésre is vállalkoz­tunk. Borotán van gépállomás. Onnan jönnek traktorok felszán­tani a földünket. Mert itt bizony csupa olyanok, vannak a szöve­ke­zetben, akiknek nincs egy terem­tette igásállatuk. Szeretnénk megcsinálni, hogy a bérlőszövetkezet tagjai he­tente a munkájuk után mun­kabért is kapjanak. Ezért, ha lehet, hitelt veszünk fel, a hitelt majd a termésből űzet­nénk vissza. Hogy helyeseljük a terveiket, büszkén teszi hozzá: — És kihívjuk versenyre p. vár­megye összes párlószövetkezetét! De a felsőszentiváni szegény­pa­rasztok nemcsak a bérlőszövetke­zetben akarnak­ példát mutatni. Az is megszívlelendő, ahogyan a nép nevelését, oktatását, öntudatosítá­­sát csinálják. Elvük, hogy a parasztsággal meg is kell értetni, hogy min­den az ő érdekük is ami ma Magyarországon történik. Csak így tudja értékelni a kor­mányzat politikáját, csak így tud körömszakadtáig,­­ elszántan har­colni a demokráciák vívmányaiért, a nép­ vívmányaiért. Tanúinak az újgazdák A szegényparasztság oktatását az UFOSz segítségével oldják meg. Már­ négy hónapra előre elkészí­tették­­ egy rendezendő gazdasági, kulturális és politikai tanfolyam tervezetét. Meghatódottan búcsúzunk el Varga Ferenctől. íme, ebben az istenháta megetti faluban is olyan csodálatos pezsgéssel forr a demo­kratikus élet, akár­­ az ország szi­vében. Eg,\^zűrlü,./ti^zt3s^í;vurámbe,­­rek, parasztok és a népi­­ értelmi­ség legjava, kart karba öltve vi­szik diadalra a népi demokrácia ügyét.­­ Szeberényi Lehel :Rajtunk nem fognak ki a nagygazdák!­ Verseny a bérlőszövetkezetek között LÁSSÚNK TISZTÁN Miről írjanan­ a költők! Az egyik legnagyobb élő francia költő, Eluard verset írt a sztrájkoló bányászokhoz. A jobboldali szociáldemokra­ták újságja a vers miatt csú­nyán megtámadta a költőt. Az Humahité a támadással kapcsolatban megállapítja, hogy a jobboldali szociáldemo­kraták egyszerűen betegek. A méreg és az irigység teszi­ őket beteggé, amikor azt látják, hogy Franciaország legjobb költői, tudósai, a szedem em­berei mind a jogaiért harcoló munkásság mellett állanak. Bizony, nehéz is volna ma az igazi költő helyzete a jobbol­dali szociáldemokraták, so­raiban, amikor éppen a szo­ciáldemokrata belügyminisz­ter vezényli a csendőröket­ a francia munkások ellen. Vagy talán : azt kívánják egyesek, hogy a francia költők gumibotról és a csendőrségről írjanak dicsőítő költeményt? 4 .«r* Szikid­­é Az élelmiszer­nagyvásártelep árai október 23-án Burgonya (Gül Baba) 0.52—0.34, őszi rózsa 0.50, Ella 0.38—0.42, Krilgor 0.32, cékla 0.40—0.80, kékhagyma (csemege) 0.00—1. vörö­shagyma 0.54, fokhagyma 1.40— 3.20, fejeskáposzta 0.22—0.35, kel­káposzta 0.39—0.00, vöröskáposzta 0.00— zeller 0.80—1. kalarábé 0.16—0.30, fejessaláta 0.30—0.40, karfiol (tisztított) 1.40— 1.60, karfiol (leveles) 0.80—1. sóska 1.20—1.30, paraj 0.80— l.l.o Sárgarépa (k­g-kint) 0.40—0.70, petrezselyem (kg- kint) 0.50—0.70, tök (főző) 0.30—0.40, tök (sütő) 0.40—0.35, tengericső (zöld) 0.20—0.25, zöldpaprika 0.60—1.50, para­dicsom 0.10—0.60, paradicsompaprika (piros) 1—1.8, hónapos retek 0.50—0.60, torma 3—6, lencse 2.86—3.20, fiíribab 1.60—1.85, alma (nemes) 1.88—2.00, a­lma (közönséges) 1—2.20, körte (nemes) 1.40 —3.20, körte (közönséges) 0.80—7.'10, gesztenye 2—4.50, szőlő 1—2.80, dió (hé­jas) 6—7, dióbél 15—27, birsalma 1.00— 2.50, mák 7.60—7.80, citrom (drb-Mrt) 1.28—2.20, gomba (tömött, csiperke) 0— 14, vargánya (szárított) 80 forint. Fogyasztói árak a csarnokban és a piacokon: marhahús 840, borjúhús 10.—, sertéshús 15.50—19.SJ, sertészsír 19.80— 20 —, zsirszalonna 19.—, élőcsirke 11.30, élőtyúk 11.—, vágottcsirke 14.—, vágott­­tyúk 13.30, vágóimba és kacsa 14.—, tojás 0.95, rózsakrím­pa 0.68. Ella 0.35, hagyma 0.70, káposzta 0.40, kelkáposzta 0.70, vörösképoszta 1-20, zöldborsó 5.30 —6.—, kalarábé 0.70, karfiol tisztítva 2—2.30, sóska és paraj 1.90, sárgarépa és zöldség csomó 0.40, fűzőtök 0.55, zöldtengeri 0.34, zöldpaprika 1.20—1.60, paradicsompaprika 1.20—2.30, paradi­csom 0.60—0.80, torma 5.30—?.—, zeller 1.27, gomba 10.40—16.—, alma 1.30—3.50, körte 1.80—4.10, szölő 1.90—3.56, birs­alma 2.40—3.—, héjasdió 7.30—3.60, cit­rom 1.60—2.50, mák 8.50—9.—. Változékony idő, lehűlés jön Észak-Európában pusztító szél­­i viharok, dúlnak, Dél-Európában­­ csendes és derült az időjárás. Ha­­­­zánkb­an tegnap 15 fok körül vett­­ a hőmérséklet és ma hajnalban se­­­hol sem volt fagy. Az éjszakai órák­ban nyugat felől enyhe levegőtö­mege­k érhetek hazánkba s ezek "néhány helyen­­ jelentéktelen esőt okoztak.. " VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS­ Vártozékeny idő. Nyugatról fel- faátvorulások. A szél megélénkül jós a hőmérséklet lehűlésére szá­­l­míthatunk. ... cTAwáeiABó mmmamm*m"******* tmtamammmw---—tmtmmimmmmmm ....... mTimriirnii Azonnali hatályú felmondás Villányi István (Pécs) kérdezi, hogy jóga van-e kártérítésre, ki a munkáltató alaptalanul mondott fel azonnali hatállyal? Igen, s ha a munkáltató nem fizetné ki, perelheti is. A munkáltató az ön szolgálati viszonyát azon az alapon mon­dotta fel azonnali hatállyal, hogy a bizalmával való visszaéléssel ve­szélyeztette az ő üzleti érdekeit. A bírói gyakorlat szerint azonban a bizalommal való visszaélés olyan rosszhiszemű magatartást jelent, amelynek célja: az alkalmazott önmagának vagy másnak oly mó­don szerezzen jogtalan hasznot, hogy azáltal a munkáltató, károso­dik, vagy károsodhatik.­­A munkáltató ilyen rosszhisze­műséget, vagy jogtalan haszon­szerzési célzatot nem is állított, még kevésbbé bizonyított, miért is kétségtelen joga van a kártérí­tésre. Sásakötvény Oláh László (Nagyrév) és többen az iránt érdeklődnek, hogy mi a búzakötvények sorsa? A búzakötvényeket sem adó­fizetésül, sem más köztartozás teljesítésére nem fogadják­ el a hatóságok, mert erre rendelkezést nem kaptak. Ellenben a búzakötvé­­n­yek — hogy a gazdákat károso­dás ne érje — kisorsolásra kerül­­j­­ek. 1948 december ,31-ig a búza- s kötvények hat százalékát sorsol­­­­­ták ki és a kisorsolt búzakötvén­y­­tulajdon­os megkapja a tőkét és kamatokat. Minden következő év­ben nagyobb és nagyobb százalék­ban sorsolják ki a búzakötvénye­ket. § ,így idővel, minden búza­kötvénytulajdonos megkapja — ha késve is — az ellenértéket. ingatlaneladás: korlátozása Kökény Zoltán (Mezőkövesd) kérdezi, hogy milyen ingatlanra és mely időre korlátozták az in­gatlan-eladást. _ A korlátozás 1948 augusztus 28- tól hatvan napra szól és olyan földekre, amelyek a földadó­­ka­taszteri kimutatásban, vagy telek­könyvben szántó, kert, rét, szőlő, legelő, erdő, nádasként szerepel­nek. A házhelyre, házra, üzemi he­lyiségekre nem terjed ki a korlá­tozás, de ezekről helyhatósági bi­zonyítványt kell szerezni. A traktorszántás díja és a kukorica ára Több nagyrévű gazdálkodó kér­dezi, van-e összefüggés a kuko­rica ára és a traktorszántás díj­­ között, szóvátéve­ a két összeg kö­zötti külö­nbséget. A kukorica ára megfelel a ter­mények általános mezőgazdasági árszínvonalának, míg a traktor­szántás díjának megállapításánál a kormányzatot az vezette, hogy a fogatnélküli dolgozó parasztság olcsón, élvezhesse a gépi munka előnyeit. A Magyar Közlöny 217. Számá­ban megjelent rendelet szerint a traktorbérszántás díja holdankint és mélységcentiméterenkint köny­­nyű és középkötött talajon 2 fo­rint, kötött talajon pedig­ 2,90 fo­rint. Ezek szerint tehát egy 20 centiméteres középmély szántás 40, illetve kötött talajon 58 forint­ba kerül.

Next