Szabadság, 1945. április-június (1. évfolyam, 63-133. szám)

1945-04-03 / 63. szám

4 Megnyílt a Horthy Miklós-híd Ragyogó napsütésben, sokezer­­főnyi lelkes tömeg jelenlétében adták át vasárnap délután újra a forgalomnak az emberfeletti munkával, úgyszólván napok alatt kijavított Horthy Miklós-hídat. A tengerkéli­ színű zászlókkal fel­­lobogó­tt híd Boráros-téri bejá­ratánál két hatalmas oszlopon köröskörül mindenfelé ciril­­betűs táblák hirdetik a Vörös Hadsereg bámulatos műszaki tel­jesítményét, amellyel két hét alatt helyreállította és használ­hatóvá tette a hidat. Az ünnepélyes alkalomból a hídon folytatott műszaki építke­zés vezetője mondott beszédet Budapest közönsége ne­vében Bechtler Péter alpol­gármester mondott köszönetet a Vörös Hadseregnek azért a nagy tettéért, amellyel újabb hi­dat ajándékozott a fővárosnak és lehetőséget nyújtott arra, hogy Budapest élete a normális fejlődés és haladás útjára lépjen.­­ Az orosz bajtársak techni­kai felkészültségén­ek örök hirde­tője, hogy ezt a hatalmas hidat alig két hét leforgása alatt fel­építették. Ezelőtt két héttel, már­cius 15-én, a magyar szabadság ünnepén ajándékozott meg ben­nünket a Vörös Hadsereg az első híddal, a Ferenc József-híddal. És ime, ma már ezt a hidat is átvehetem Budapest székesfővá­ros közönsége nevében. Egy hét­tel ezelőtt átfutott az első vonat az összekötő vasúti hídon és a Margitszigetnél is van­ már egy hidunk. Amikor Budapest közön­sége nevében megköszönöm a Vörös Hadseregnek ezt az aján­dékát, — folytatta Bechtler al­polgármester, — a hála szavai­val fordulok a műszaki alakula­tok parancsnokához, mert az ő munkája és vasakarata­­ tette lehetővé, hogy a budai városrész újból eggyé vál­jék Pesttel. Óvott az, aki pótolta azt a ször­nyű veszteséget, amit a németek vak dühe a hidak felrobbantásá­­val okozott. Budapest népe ami­kor naponta százezrek mennek majd át a hidakon, lélekben kö­szönetet mond a Vörös Hadse­regnek. Ezután került sor a híd ünne­pélyes megnyitására. A magasban köröző két 8—8 gépből álló re­­pülőraj motorbúgása és a légel­hárító ágyúkból leadott üdvlövé­sek dörgése közben átvágták a hidat, elzáró vörös szalagot és az egybegyűltek áthaladtak a hí­don. Az újonnan megnyitott hídon reggel hat órától délután 5 óráig lehet közlekedni Pest és Buda között. Eltemették Serédi Jusztiniánt A Nagycsütörtökön hirtelen el­­húnyt Serédi Jusztinián bíboros­hercegprímás földi maradványait­ húsvét hétfőjén helyezték örök nyugalomra az esztergomi ba­zilika kriptájában. Délelőtt tíz órakor kezdődött meg a gyászszertartás, amelyet Angelo Rotta apostoli nuncius végzett. A kormány részéről Te­leki Géza vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter vett részt a te­metésen, a székesfővárost pedig Huszty Károly tanácsnok képvi­selte. Az esztergomi temetéssel egy­idejűleg a Pázmány Péter Tu­dományegyetem Budapesten az egyetem téri templomban gyász­misét tartott az elhúnyt főpap emlékére. ..’' Nagyszálloda, szobiinak újra kárpitozásához bútorszövetet keres megvételre. Megmintázott (10x20 cm.) árajánlatot Balogh hirdetőie Szent István*krt 9. „mintánként legalább 12 méter* jeligére kérünk. Iker jaguard motorosgép eladó Érdeklődni lehet Cioso Mária XIII., Frangepán«u. 41. „TIÉTEK A FÖLDI“ Héjjas Iván és Francia Kiss Mihály birtokát is szétosztották a nincstelen földmunkások között­ ­ (Kecskemét, Húsvét-vasárnap). Föld, föld, föld, amerre a szem ellát, mindenütt Kecskemét kö­rül. 160 ezer katasztrális hold föld, tanyák hosszú sora, közöt­tük Izsák, Orgovány, Bugac; van-e, aki e neveket nem ismeri? A múltban Héjjas Iván hirhedt „brigádjába“ tömörített, minden­re kapható lumpenproletárjai és tal­ját vesztett, erkölcstelenség fertőjébe zuhant dzsentrijei itt kí­noztak halálra ártatlan embere­ket és itt dőzsöltek. És ma ... gyermek anyja, akinek férjét háborúba kényszerítette a reak­ció és fogságba esett. — Mint gazdasági cselédek tengődtünk, aztán felesbe vet­tünk földet — ejtegeti a szava­kat a koravén, sokat szenvedett asszony. — Nehéz munka volt. Nyáron sokszor éjfél utáni ket­tőtől esti tizenegyig túrtuk a földet, míg Francia Kiss Mihály gazduram saját autóján Pestre rándult, az urak társaságában lebzselve elverni a hasznot, ami­ért mi verejtékeztünk. A hetyke, könyörtelen, sok­szoros gyilkos Francia Kiss Mi­hály gazduram ilyen szerényen élt, mint „jó magyar ember”. Nincs idehaza, elmenekült, mint a többi hazaáruló — „Isten vele, Mihály!“ Tegnap és ma Derűs, kissé friss reggel. Az ég acélos kék, a kelő nap vakító su­garai merész szilajsággal röppen­nek szét a végtelen térben. Kecs­kemétről kocsik indulnak a ha­tárba, Földosztó Bizottságok mennek a földekre, hogy fölosz­­szák a nincstelen parasztok kö­zött. Mert a földreformrende­lt célja, „a nagybirtokrend­zer meg­szüntetésével valóra váltsa a ma­gyar földmíves­­z­ép évszázados álmát és birtok­ába adja ősi jus­sát, a földet!“ Több mint száz jelentősebb, 200 hajótól 1000 holdig terjedő birtok kerül szétosztásra, közöt­tük Kecskemét város 30 ezer, Szappanos Elek 939, a Kláber­­telepi Magyar-Olasz Bank 717, a helvéciai Szőfűtermelők Részvény­­társasága 546, Zombory 600, Muraközy 447 és a 200 holdas Héjjas-birtok. Jó földek, barnák, feketék, zsírosak, szántók, szőlők és egyebek, vegyesen. Uribirto­­kok. Ahal -jobbágyként éltek a föld robotosai. Ahol vitézők, kasznárok csák mátéskodtak. Aho­vá az urak csak passzióból rán­­dultak ki. Kicsit pihenni, a szent, nyugtató csendbe, a kényelmes kúriákba s hogy jólesően legel­tessék szemüket táruló földjü­kön, amely jólétükhöz az alapot nyujtottta. Pillantásuk nem vette észre a görnyedő hátakat, a sze­mekben izzó örök vágy tüzet, fü­lük nem hallotta meg a föld pro­letárjainak zihálását. Nem tud­ták, nem akarták tudomásul ven­ni, hogy szemüket, lelküket nyug­tató szent csendben terülő föld a dolgozó paraszt ősi jussa. Ma ezt osztják szét a Földosztó Bizottságok, hozzávetően 30 ezer földnélküli földmunkás kap föl­det. Az ősi juss De míg a Földigénylő és Föld­osztó Bizottságok idáig értek, sokat kellett dolgozniok. A ka­taszteri hivatalok számos he­lyen elpusztultak, a telekköny­vekkel együtt és nehéz­­ munká­val, nagy utánjárással­­ szedték össze a ‘ szükséges adatokat, adóhivatalokból és innen-onnan, ahol csak valami nyom volt, hogy hol, milyen terjedelmű birtok fekszik. A reakciós, fa­siszta szellem ittrekedt, sötét­ben lapuló csatlósainak alatto­mos támadásait, gáncsoskodó cselvetéseit is ki kellett véde­niük. De sikerült és jelentkez­tek a földigénylők: Bencsik Jó­zsef, negyvenötéves földmunkás, kilenctagú családdal, tizenöt holdért, Hetes János, tíztagú családdal, tizenöt holdért s a többiek, Botka Menyhért, Fehér Balázs, Szlávik József, Zubek Pál és Szabó István, szintén ti­zenöt hold földért. Még csak tegnap mondta az ötvenhárom­éves Tóth Ferenc, akinek tizen­egytagú családja van: — Mindegy, hogy hol adnak, csak kapjak legalább tizenöt holdat, mert még soha, soha sem volt saját földem, életem­ben mindig másnak dolgoztam! Ez történt tegnap s ma a Földosztó Bizottságok elindul­tak útjukra, tarsolyukban a Bir­toklevéllel, amely: „ünnepélye­sen tanúsítja a birtokszerző azon jogát, hogy a nemzet által adott ingatlant háborítatlanul birtokolja”. Földhöz jut Fejős Mihályné, 28 éves úrréti lakos is, négy Bo­mbasérü­lt képeit művészileg restaurálja Mészáros Ferenc, a Solymosi Képszafon tulajdonosa (VII.) Madách Imre-tér fi. 1. 11 . Levélhivásra házfcet küldök. Ha kell, a tíz körmünkkel is ... Héjjas Iván volt országgyűlési képviselő, kormányfőtanácsos, a hirhedt emlékű „rongyos gárda“ vezére szintén bátran elszelelt, de az ő 200 hold földje is itt ma­maradt, a nin­cstelen földigény­lőkkel együtt. Fürge mérnökök mértek, látottak-futottak, cöve­­keket vertek le bizonyos távol­ságokon és elhangzott a régen várt szó: „Tiétek a föld!“ S akik megkapták az ősi jusst, mint valami szent fogadalmat vallották: — Ha kell, a tíz körmünkkel is­­ megmunkáljuk a földet, bevet­jük kukoricával, árpával, amivel még lehet az idén, most már ér­demes verejtékezni, hiszen ma­gunknak görnyedünk! Nincs igásállat? Akkor eke helyett ásóval, kapával ásunk lyukat a kukoricának, krumplinak. Szavuknak súlyuk van, átérzik amit mondanak, mert tudják,­­ mire vállalkoztak. Horváth La­jos, Pest vármegye földmívelés-­­ ügyi miniszteri megbízottja a ne­­­ kézségekkel kapcsolatosan a kö­­vetkezőket mondotta: — Mezőgazdasági gépek vol­tak és vannak a szétosztásra ke­rülő nagybirtokokon, amelyeket szét is fogunk osztani s jut belő­lük mindenhová. De hiányzik az igavonó állat és a traktor, illetve kevés van. Mindennek el­lenére áthidaljuk a nehézségeket, minden akadályt legyűrünk, mint ahogy a földhöz jutott földmunkások is mondják. Egyébként a Szovjetuniótól ka­pott 10.000 tonna üzemanyagból Kecskemét város 40 traktorának is jutott, azonkívül más segítsé­get is várunk, új traktoroka­t és igásállatokat is. Addig azonban, ha a szükség úgy kívánja, való­ban tíz körmünkkel megyünk neki a földnek ... Kecskemétet is megviselte a háború. De a háborúra emlékez­tető sebeket s a nincstelen föld­munkások szenvedésteli múltját elfeledteti a Birtoklevél, mint húsvéti békegalamb, ékesen hir­detve, hogy az egykori jobbol­dali reakció melegágya helyén egy új, demokratikus város szü­letett az elnyomottak, kizsák­mányoltak egyedüli és örök igazságával. Hamvas H. Sándor Orosz-magyar díszelőadás az Operaházban Felemelően szép és bensősé­ges ünnepség színhelye volt húsvétvasárnap délután az Ope­raház. Első színházunk a Vörös Hadsereg tábornoki, tisztikará­nak és legénységének, képvise­lőit látta vendégül, akik gyö­nyörködve hallgatták végig Aida magas színvonalú előadá­sát. A fölszabadított Budapest népé­nek szívét szólaltatta meg Csiba polgármester, midőn a másod­i felvonás győzelmi indulójának el­mondása után megjelent a színpa­don és a többi között a következő­ket mondotta: A szívünkből kiáradó hálaér­zés hatalmas hullámokban höm­pölyög azok felé, akik a mai ün. nepét az első igazi feltámadás ünnepévé avatták: a dicsőséges Vörös Hadsereg felé. Az a kitün­tetés érte ma Budapestet, hogy a tábornokok, tisztek és katonák személyében a szovjet hadsereget és annak egy kiváló képviselőjét üdvözölhetjük körünkben. Felé­jük árad most Budapest lakos­ságának szavakban ki nem fejez­hető köszönete és soha el nem múló hálája. Budapest lakossága sohasem felejti el, hogy May­­novszki marsall hős csapatai vé­res harcokkal, emberfeletti áldo­zatokkal adták vissza ennek a városnak szabadságát és alapoz­ták meg ezáltal egy szabad or­szág, szabad fővárosának életét, felemelkedését, jövendőjét. Buda­pest milliós lakossága hálatelt szívvel nyújtja át a győzelem soha el nem múló babérjait an­nak a hadvezérnek, aki diadal­­ról-diadalra vezette seregét és fővárosunkat is felszabadította: Malinovszki marsallnak. Bol­doggá tesz a sorsnak ez az ajándéka, hogy a köszönetét ép­­pen itt az Operaházban, a ma­gyar kultúra templomában mondhatom el. Jelképezi ez azt a fejlődést, amely örök dicsősége a szovjet hadseregnek, hogy a vé­res áldozatokkal kiharcolt győ­zelmek után a harcoló csapatok nyomában mindenütt feltámad a kultúra és az ágyúk dörgését az örök szép muzsika melódiái vált­ják fel. Biztosan tudjuk, hogy felragyog a tudomány, a művé­szet és a munka a Vörös Had­sereg győzelmei nyomán és a so­kat szenvedett emberiségre hos­­­szú, boldog béke korszaka kö­vetkezik. •­ A népek hálája és a győ­zelem dicsősége elsősorban az orosz népet illeti, amely sok szenvedés és emberfeletti munka vállalásával lehetővé tette ezt a győzelmet. Az orosz nép után a győzelem érdeme a dicsőséges Vörös Hadsereget illeti, amely mérhetetlen véráldozattal, de a győzelembe vetett törhetetlen hi­tétől és a népek fölszabadtásának eszméjétől áthatva, összetörte a fasiszta Németországot és meg­vetette egy új Európa és egy új világ fejlődésének alapjait, amely új világban a munka és a szabadság eszméi fognak ural­kodni. — E győzelmi sorozatot a di­cső Vörös Hadsereg vezére, Sztálin marsall vezetésének kö­szönhetjük. Amidőn Budapest népe megköszöni Sztálin marsall­­nak a szabadságot, őszinte szív­ből kívánja, hogy kísérje to­vábbra is siker és szerencse lép­teit, koronázza győzelem a Vörös Hadsereget. Éljen a dicső orosz nép! Éljen a győzelmes szovjet hadsereg! Éljen a nagy Sztálin marsall! Az Aida előadása után az orosz-magyar barátság kimélyí­­tésére fogadás volt a városhá­zán, amelyen az orosz hadsereg képviselői, valamint a magyar Ulokádat veszek Cím: Xátra-u­. 25. ill. 1. szellemi és társadalmi élet ki­válóságai jelentek meg. A vendégek kitűnő han­­­gulata ujjongó lelkesedéssé for­rósodott, amikor megérkezett a hivatalos jelentés Sopron eles­­téről. Taps és éljenzés ünnepel­te a diadalmasan, feltarthatat­­lanul Nyugat felé törő Vörös Hadsereget. Munkás­ok az Operáért — Opera a munkásokért Nagy és szimbolikus jelentőségű esemény színhelye volt húsvét­hétfőn délelőtt a budapesti Opera­ház. Munkások az Operáért — Opera a munkásokért címen ren­dezte meg a szociáldemokrata párt díszhangversenyét. A felszabadult Budapest dolgozó munkása fog­lalta el az Operaház nézőterét, me­­lyet az előző rendszerek vezető ré­tegeinek osztálygőgje oly hosszú időn át elzárva tartott a kétkezi munkás elöl. A műsor előtt Kéthly Anna kép­­viselő rövid beszédben méltatta az esemény jelentőségét. A hosszantartó lelkes tapssal fo­­gadott beszéd után Komáromy Pál, az Opera igazgatója üdvözölte a munkásságot, majd megkezdődött a tulajdonképeni műsor, melynek során az Operaház művészei Os­­váth Júliával, Relle Gabriellával, Sárdy Jánossal és Jámbor László­val az élen, magánszámokat adtak elő. Szünet után került sor Csaj­­kovszkij VI. szimfóniájának elő­adására, melyet Failoni Sergio ve­zényelt. Felhívás a náci és nyilas bűn­tettek beje­lntésére „A náci­ és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság felhívással fordult Budapest né­péhez, támogatását kérve adat­­­gyűjtő munkájához, a bizottság­­ az adatgyűjtést a pesti oldal kerületeiben április 7-én kezdi meg. A bizottság megbízottja a tömegmegbízottak szokásos hó­­napeleji értekezletén szóbelileg is tájékoztatni kívánja a tömb­­megbízottakat az adatgyűjtés jel­ent­ős ígérői és gyakorlati kér­déseiről. A bizottság rendelete értel­mében mindenki köteles tudo­mására jutott, a háború kitöré­sétől, 1939 szeptember 1-től a felszabadulás időpontjáig a né­metek­, nyilasok, vagy általában a hatósági, vagy katonai alaku­lat, illetve ilyen személy által hatalmaskodással elkövetett mindennemű bűncselekményt (gyilkosság­, kegyetlenkedés, sa­nyargatás, rablás, elhurcolás stb.) bejelenteni, amelyről tu­domása van. Április 1-ével lejárt az a ha­táridő amelyet a székesfővárosi ingatlantulajdonosok és haszon­bérlők kaptak arra, hogy terü­leteiket­ megműveljék. Az ez­után műveletlenül maradó terü­leteket bárki szabadon igényel­heti a terület fekvése szerint illetékes kerületi elöljáróságo­kon működő termelési bizottság útján. Megindult a HÉV Vasárnap megindult a HÉV és ezzel megkezde a rendszeres forgalom lebonyolítását Szent- Endre és a Lukács-fürdő között. Az első kocsi ünnepélyes kere­tek között indult el, az indítás­nál a székesfőváros népe nevé­ben megjelent a polgármester, a két alpolgármester. Jelen volt a budai szovjet katonai pa­­ran­csnokság kiküldötte is. A polgármester rövid beszédet mondott a HÉV első járatának megindítása alkalmából. Hálá­val és megértő szeretettel üd­vözölte a HÉV munkásait, akik lehetővé tették a rendszeres forgalom megkezdését. Aztán elindult az első kocsi. HÉV-vel a szabadhaz — mond­ta eddig a főváros lakossága. Most aztán a HÉV-vel olyan, szabadba utazunk, ami egyút­tal a szabadságot is jelenti 1 *■ ■ v Egyelőre naponta négy vonat közlekedik: 7.22, 10.46, 14.10 és 17.34 indulási idővel. Az ellenvo­natok szentendrei indulási idő­pontja 600, 9.24, 12.48 és 16.12 óra.

Next