Szabadság, 1945. április-június (1. évfolyam, 63-133. szám)

1945-05-05 / 90. szám

9 ÁTALAKÍTJÁK A MARGITSZIGETI HIDAT Néhány napja ismét lezárták a margitszigeti hidat, amely­nek budai részén szorgos munka folyik. Az orosz hídépítő tech­nika pompás alkotását úgy épí­tik át, hogy a hídszerkezet egyik részt­ nyitható lesz s ezáltal leh­etővé válik a Margitsziget és a budai part közötti folyamatban a hajóforgalom. Az átalakítási munka előreláthatólag a jövő h­ét közepére befejeződik. Május 15-től csak külön engedéllyel lehet utazni A kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter a személyvo­natok túlzsúfoltságának meg­szüntetése céljából május 15-től utazási korlátozást léptetett életbe. Eszerint a személy- és vegyes vonatokon csak azok utazhatnak, akik egyszeri uta­zásra kiállított külön utazási igazolvánnyal rendelkeznek. Me­netjegyet a személypénztárak csakis utazási igazolvány fel­mutatása mellett szolgáltatnak ki. Ezeket az igazolványokat azokon a helyeken, ahol rendőr­­hatóság van, az illetékes rend­őrhatóság, egyéb helyeken a községi elöljáróság állítja ki. Utazási igazolvány nélkül utazhatnak az ideiglenes nem­zetgyűlés tagjai, a katonák, az idézéssel lakhelyükről tárgyalás helyére utazó elvének, közszol­gálati ügyben utazók és azok, akik közérdekű utazást teljesí­tenek, ezt üzemük igazolja, az üzemigazolványt pedig a rend­őrség láttamozza, továbbá poli­tikai pártok, szakszervezetek és pártvezetőségek tagjai, akiknek útirendeletük van. Munkásvonaton utazásra jo­gosultak a munkahelyükön kívül lakó munkavállalók, akiknek kedvezményes áru jegyük van. A rendőri, illetve a közigazga­tási hatóságok utazási igazol­ványt csak abban az esetben ál­líthatnak ki, ha az illető beteg­sége miatt kénytelen utazni, vagy volt lakóhelyére kíván visszaköltözni és az utazás köz­érdekből szükséges. Az utazási igazolványt a kiindulási állo­más jegypénztárával kell lebé­lyegeztetni. Földosztás Pestkörnyéken Mint mindenütt az országban, P­estkör­nyékén is sor kerül a nagyobb birtokok kisajátítására és szétosztására. A környéki falvak és városokban egymás­után jutnak földhöz azok az igénylők, akik érdemesek arra. Legutóbb Soroksáron osztottak a földnélküli magyaroknak föl­det, most pedig Pestszentlőrin­­cen kerül kiosztásra néhány birtok. A híres, költekező Szemere István birtokát és más ki­sebb­­ birtokokat, mintegy 900 hold földet juttattak az ott élő eső­­­édemberek ke­zére. De nemcsak Pestszentlőrin­­­cen, Kispesten is sor kerül a na­pokban a földosztásra. Ebben a szegény proletárvárosban is sot cselédember jut majd földhöz. Pestszent­erzsébeten és Rákos­palotán szintén megkezdték a földosztást. Sor kerül hamarosan a gyálpusztai gróf Károlyi István-féle birtok felosztá­­sára is, bár a fiatal gróf a hatalmas uradalomból csak keveset ha­gyott a demokratikus Magyar­­ország számára, kártya és egyéb adósságok fedezésére költötte el, felparcelláztatta a legna­gyobb részét, de azért így is maradt valamennyi az ott élő, sanyargatott cselédemberek ré­szére, Madurovits Alfréd tiszt­tartót, aki az uradalom intézője volt s még­­orv."—1— '■­ hnttal hajtotta a cselédeket, munkára, most letartóztatták. láziszappan nagyban eladó d. u. 4 órától. IX. Telepi­ u. 10. folsat. 5. Kávéházii üzlethely­iséget keresek forgalmas útvonalon. ..I Kávéház*’ jeligére a kiadóba. SelftlV­ipószalon f. hó 7-én újból megkezdi férfi modellcipői árusítását, átmene­tileg IV. Vámház­ körút 4. II. lépcső I. em. 13. sz. alatt. Jialarsfá. isz nátunk­ UUitettu* / A Mai Nap legutóbbi számá­nak bukaresti tudósításában ol­vassuk a következőket: )jrA Fapta szenzációkat tálal és már három héttel ezelőtt kö­zölte a béke megkötését. Egy­millió példányban el is kelt. Másnap a lap a hírt még csak meg sem cáfolta, úgy viselke­dett, mintha semmi sem történt volna“. A bukaresti lap a koholt békehírrel remek üzletet csi­nált. Egymillió példányt adott el. Az üzlet jó volt, hitelét azon­ban alighanem elvesztette. Bár ez nem elég ilyen súlyos eset­ben, mert a Fapta szenzációéh­sége, közönségfélrevezetése me­rénylet az újságíró gondosság és tisztesség ellen. Meggyőződé­sünk, ha nálunk ilyen balog melléfogást csinálna valamelyik lap, súlyosabb következménye lenne a dolognak. Hosszúlejáratú kölcsönt kérnek a kiskereskedők A közélelmezési kormánybiz­tosság tízmillió pengő rövidlejá­ratú kölcsönnel sietett a rászo­ruló kiskereskedők segítségére. A tőkehiánnyal küzdő kereske­dők a kölcsön visszafizetési ha­táridejének meghosszabbítását, illetőleg új, hosszúlejáratú köl­csön folyósítását kérik. Tizenöt deka húst kapunk! A közellátási kormánybiztos el­rendelte, hogy a budapesti és pest­környéki májusi étkezési jegyek 1. számú szelvényére szelvényen­­ként 15 dekagramm húst szolgál­tassanak fel. A gyermekek részére kiadott ét­kezési jegyek május havi ,,A”-jelű szelvényére egy darab tojást a ,,B”-relű szelvényre 10 deka sajtot és 10 deka kevert túrót szolgáltat­nak ki. A tojásszelvényeket előze­tes leadásuk mellett bármely meg­­kereskedőnél, a sajt- és túró­­szelvény, é tejfiókoknál lehet beváltani. Népgondozó hivatalt állított fel a kormány az elhurcolt polgári lakosság és a deportáltak segítésére A péntek délután tartott mi­nisztertanács elfogadta Erdei Ferenc belügyminiszter javasla­tát a népgondozó hivatal felállí­tásáról és működéséről. A hiva­tal a határokon át nagyobb tö­megben érkező magyarok, a fegyverszüneti szerződés értel­mében gondjainkra bízott átvo­nuló szövetséges állampolgárok, menekültek és a németek által elhurcolt polgári lakosság, vala­mint a deportálásból visszatérő magyar állampolgárok ügyeinek ellátására kapott megbízást. Ide tartozik a határon át érkező magyar közalkalmazottak ügye is. Ezeket a közalkalmazottakat egészükben nem lehet vissza­venni az állami apparátusba. Különleges igazolási eljárásnak vetik őket alá és akik erre érde­­mesek, annak lehetőséget nyúj­tanak, hogy egyéb pályákon el­­­helyezkedhessenek. A népgondozó hivatal kiren­deltségeket állít fel a fontosabb határmenti városokban és ezek a kirendeltségek végzik a rászo­rulók irányítását, szálláshoz jut­­tatását, esetleges orvosi ellátá­suk kérdését is. A népgondozó hivatal élére kormánybiztost ál­lított a kormány Antal József belügyminiszteri tanácsos sze­mélyében. A kormánybiztos ha­táskörébe tartozik a hazai fa­siszta németség kérdésének megoldása terén teendő sok fon­­tos intézkedés is. A kormány­­biztos a belügyminiszter és a népjóléti miniszter közös ellen­őrzése alatt működik, de telepí­tési kérdésekben felügyeletet gyakorol működése felett a föld­­művelésügyi miniszter is. Megkezdődött a földmunkások budapesti országos kongresszusa Nevezetes forduló a mai nap a magyar munkásmozgalom tör­ténetében : szombaton reggel kezdődött meg a magyar föld­munkások országos kongres­­­szusa, amelyen részt vesznek a földnélküliek és az új törpebir­tokosok képviselői is. Negyvenkilenc esztendővel ez­előtt, 1896-ban rendezték meg az első földmunkás kongresz­­szust, amelyen 39 város és köz­ség 71 kiküldöttje vett részt. A következő évben — véres ara­tási sztrájkok után — már 130 helyről 212 kiküldött jelenlété­ben tartották meg Pesten a má­sodik földmunkás kongresszust. A biztató­­ kezdet folytatását a birtokos osztály évtizedeken ke­resztül megnehezítette, időnként teljesen tette Most azután a földreform első részé­nek, a kisajátított nagybirtokok felosztásának befejezése után és a második résznek az elkobzandó sváb földek kiosztása előtt nagy tömegben gyűlt össze a kikül­döttek serege az ország minden tájáról. A földmunkásság és az ipari munkásság együttműködésének kimélyítése érdekében Ruzsinkó Mihály, a Földmunkás Szakszer­vezet titkára felhívással fordult Budapest munkásságához. En­nek hatására a mezőgazdaság szempontjából számbajövő gyár­vállalatok üzemi bizottságainak tagjai már a közgyűlés előtt érintkezésbe léptek a földmun­kásság kiküldötteivel. A dél­utáni ülésen a szakszervezet to­vábbi kiépítéséről tárgyalnak. Vasárnap délelőtt a kongresszus résztvevői a Bánk bán előadá­­sát tekintik meg. Vasárnap dél­után vitatják meg, ám a legkö-** zelebbi teendők.. Elsősorban tár­gyalásra kerül a termelési és értékesítési földi­unk-s­s-szövet­kezet-d­v Takács József elnük félti* óra után nyitotta meg a kon­gresszust, amelynek első elő­adója Ruzsinkó Mihály volt. 1919-től a mai napig ismertette a Földmunkások Szakszerveze­tének működését, különösen ki­hangsúlyozva, hogy milyen nagyjelentőségű volt az a szer­vezett munka, amellyel részt­vettek a földreform végrehajtá­sában. Megszüntetik az üzlethelyiségek körüli visszaéléseket és béruzsorát Az utolsó hetekben egyre több a panasz az üzlethelyiségek körüli visszaélések és béruzsorák miatt. A lakásrendelet az üzlethelyiségeket nem sorozta be a kiutalások hatáskörébe, így bérletük szabad forgalomban maradt. Ez sajnálatos módon azt eredményezte, hogy az üzlethelyiségek nagy része albérletbe került, mégpedig uzsoraáron. Az illetékeseknek tudomásuk van olyan esetekről, amikor évi 8.000 pengős bérrel kiadott üzlethelyi­séget a főbérlő havi 8—10.000 pengőért ad albér­letbe. Egyes üzlethelyiségekkel valóságos lánc­kereskedelem folyik és pillanatnyilag a harmadik, negyedik bérlő, helyesebben mondva albérlő árusít benne. Magas közvetítési és lelépési díjakat szed­nek mások az üzlethelyiségek kiadásánál. A Város­házán egy ügyben értekezletet tartottak a polgár­­mester és az alpolgármesterek, hogy az üzlethelyi­ségekre vonatkozó előterjesztéseket a népjóléti miniszter elé tárják, aki a kérdésben dönteni fog. A Városháza álláspontja röviden összefoglalva az, hogy meg kell szűnni a visszaéléseknek és a bér­uzsorának, de ugyanakkor a kereskedői forgalom­nak se legyen akadálya. TALÁLKOZÓ Irtás Gergely Sándor Debrecenben a Piac utca végén, a Nagytemplom tövében egy óriás, közel két méter magas, nagyba­­juszú kozák ballag. Maga elé düny­­nyögve rajka egymás után óriási csizmáit, hatalmas válla megeresz­kedve feszül zubbonya alatt. Néha belenyúl a nadrágzsebébe s olyan mozdulattal, mint amikor a közön­séges halandó napraforgómagot tol fogai közé, egy almát süllyeszt el vastag bajsza alatt. A templomtéren, Magyarország legszörnyüsé­gesebb Kossuth-szobra alatti, a villamossíneken kis moz­dony pöfékel és füttyöget. Mintha munkára nógatná a mögéje kap­csolt vagonokba rakodó fogoly nyi­lasokat. Szemetet, követ s téglát hord a kocsikba ez a csürhe, ha hordana ... Rá sem hederítenek a mozdonyka riasztgatására, se a géppisztolyos őrök jelenlétére ... Az őrök se hederítenek a figyel­meztetésre ... De a tavaszi bokrok mögül hir­telen s félelmetesen rájuk ripasko­dik valaki. Valaki. Egy zömök, kucsmás, horgasorrú, bőrkabátos hajdú paraszt. A fegyveres őrök megmerevedtnek s a nyilasok a la­pát után nyúlnak. Repül fel, a va­­gonokra a szemét, a törmelék. Az idősecske ember vigyázzban áll, a munkát figyeli. A mozdony vidám viháncolásba kezd. A kisember még rá­ráripakodik az őrökre s a figyelmükbe ajánlja fertelmes védettjeiket, aztán pec­kesen tovább indul. A Nagy­templom felé. Már elhagyta a cse­­nevész bokrok gyűrűjét, már a meghasadozott aszfalton kopog csizmája, aztán hirtelen megáll. Az óriás kozák ért eléje, u­jra fel­tűnt a nadrágzsebből egy almája és újra a bajsza alá nyomta, pilla­natokra felvillantván hófehér, ra­gadozó fogsorát. A zömök hajdú elálmélkodik, kucsmáját megrökö­nyödve tolja hátra, a feje bubjára, bokázva összeveri regényes, ráncos csizmáját és inas, kemény barna öklét a kozák oldalába vágja olyan erővel, hogy a megtámadott óriás megzökken s szinte kiröpül a szá­jából az alma. A hajdú csípőre rakja mindkét kezét. Áll, vár, felfelé vágott állat, horgas orra hetykén szimatol, a szeme furcsán, harciasan villog. A kozák már fölemeli rettentő, páncéltörő öklét. De... előbb le­nyelte az almáját. A kis hajdú csak áll, a szeme villog, de apró nyírott, őszes bajsza alatt zavart mosolyába ránd­ul ajka. Odébb a golyószórós honvédek érdeklődve nézik a készülő csatát. A nyilasok újra elfeledkeznek ma­gukról ... A zömök, bőrkabátos öregecske hajdú felnyúl a süve­géért és úgy csapja az aszfalthoz, hogy csak úgy durran. A kozák taglózásra lendülő ökle félúton megáll, karommá nyílik, a balja is előretör s a következő pillanat­ban az apró, hettyke, garázda hajdú a levegőben kalimpál. A kozák magához ölelte, szájon­­csókolta, aztán leállította a földre, óvatosan, mint valami törékeny üveget, le is hajolt hozzá ... A két ember hirtelen eltágul egymástól, két-három lépésre hátrál, aztán ordítva, értelmetlen szavakat vak­­kantva rohan egymásnak. A kozák a kisember vállára ver, szinte meg­roggyan tőle a hajdú. De azért tarja magát vitézül s közben a ko­zák csípőjét bökködi, vagy lágyé­­kon veri s ál­on ütögeti a behe­­mót embert. Már embergyűrü áll köréjük. Az egyik géppisztolyos is ott hagyta védettjeit s a két ember, mint két megvadult kakas, tépi, gyömöszöli egymást. Aztán összeölelkeznek, aztán csókolják egymást. Aztán kitépte magát a hajdú a kozák ölelő karjaiból, a szájtátók sövényéből és ráordít a magáról megfeledkezett géppisztolyodra, visszazavarván a szemétrakodók felé. Aztán egymás felé közelit újra a két birkózó. Megfogják egy­más kezét... nem is, a hajdú bele­akasztja balkezének kisujját a ko­zák jobbkezének kisujjába s így indulnak el, kéz a kézben, a Péter­­fia felé. A kozákot Pjotr Gorbatovnak hívják, az apró hajdút Darukó Ber­talannak. Darukó Bertalan az első Világháború idején orosz hadifog­ságba esett s az 1917-es októberi forradalom idején soktízezer ma­gyarral beállt a Vörös Gárdába. S amikor később az orosz polgár­­háború együk legendáskorü vezére, Szemjon Budjonin, a néhai kozák­altiszt, ma a Vörös Hadsereg mar­sallja, megszervezte híres lovas­­seregét, amely az Észak-kaukázusi Terek folyó mellől indulva, dicsősé­ges fegyvertények sorozata után egészen a Kárpátok lejtőihez verte a forradalmi Oroszország földjére tört intervenciós hadseregeket. Da­rukó Bertalan, a néhai Vilmos­­huszár, Budjom­i seregében szá­zadparancsnok lett — és Pjotr Gorbatov, ezredküldönc.­­— Vérben, tűzben lettünk test­vérek — mondja nekem Gorbatov —. És írd meg a magyar olvasók­nak, hogy az ilyen testvériséget csak a távolságok szakíthatják meg... egy időre. — Hajdú paraszt, meg kubáni kozák — nyilatkozik a kis, zömök ember —. Testvérek voltunk, egy­másra találtunk ... most már el nem válunk egymástól. Soha. S mennek egymás­ mellett, kis­­ujjukkal összeakaszkodva, mint a szerelmesek, a Féterfia felé. SZOMBAT, 1945 MÁJU­S K. Debrecenbe menő autón egy személy részére helyet kere­sek. Herczeg, Thökwily­ út 22. (üzlet). aMAGYAH VSKfiKERESZT ORSZÁGOS Kis megvételre keres 1 da tehergépkocsit é­s 1 gépkocsit. Ajánlatok: Vöröskereszt Központ m­élynöke a. 21—23. szá­mPOKTJA rab 3—1 tonnás I&rab Sz,amelye­t a Magyar­áda V., Szé­m­ alá kérünk.

Next