Szabadság, 1971. január (81. évfolyam, 13-17. szám)

1971-01-16 / 13. szám

SZABADSÁG MAGYAR VIDÉK: * SZENTGYÖRGYHEGYI KIÁLTÁS A Tapolcai-medence kellős közepén hatalmasan tornyo­sul föl a Balaton-vidék leg­­festőibb bazaltórrása, a SzL- gyógyhegy. A mély fekvésű, zsombékos síkságból magá­nyos szigetként felm­agasló csonkakúp lapos teteje nagy gyepes fennsík, meredek ol­dalán fantasztikus bazalttor­­nyok sorakoznak, lejtőin sző­lők, gyümölcskertek. Eötvös Károly így festi meg: “Hatalmas vállain duz­zadnak az izmok. Minden izomduzzadás óriási szikla­­gomolyag. Az egész hegy mégis kerek, valami csodá­latos szerszámmal simára, gömbölyűre faragta az alko­tás. Nem is hegy, hanem szo­bormű”. A Szentgyörgyhegy duzza­dó izmai a nagyszerű bazalt­­oszlopok, amelyek orgonasí­­pok módjára állnak egymás mellett; lejtőinek nyájas hangulatát viszont a szőlők szelíd koszorúja adja. Egy­mást éri bennük a sok pince és présház, nem egy közülük valóságos remekmű: oszlo­pos tornácaikkal, bájosan klasszicizáló homlokzatukkal nyugalmat, derűt sugároznak és­ magyar levegőt. A provinciális kedvességű barokk kőszobrokkal díszített oromfal a Lengyel-présház szalagfonatos erkélyéről hos­­­szan nézte a Balatonig kinyí­ló tájat 1815 tavaszán R. Bright, a világjáró angol or­vos, s az elébe táruló képet így örökítette meg útinapló­­jában: “Ragyogóbb és mo­solygóbb képet nem lehetne festeni annál, ami köztünk és a tó tükre között elénk tárult.. A szőlő borította nyájas lej­tő, a zsenge hajtások üde, lágy, zöldje, a szilva és a teste­r­esznye fehér virága és a szőlőkben serege­,sen álló ba­rackfák piros színpompája tarka képben olvad össze.” Szépség és gazdagság együtt jellemezte ezt a tájat. Népének ősi foglalkozása a, szőlőművelés. A 11. századtól kezdve folyamatosan vannak okmányszerű adataink a Ba­laton menti bortermelésről, a Szentgyörgyhegy híres sző­lői II. An­dás 1209-ből és Kun László 1272-ből való ado­mányleveleibe.". . szerepelnek először hangsúlyozottan. Az igényes, szőlőtermesztő mun­kát még a török háborúk se szakították meg, de különö­sen nagy hírűvé a 18-ik szá­zadban váltak a Szentgyörgy­hegy bor­ai. Karakteres ízü­ket a bazalt málladékával ke­veredett homokos talaj, ere­jüket a sugárzó­­fény adja, hírüket költők vitték szerte a hazában. A Szentgyörgyhegy olyan külön rangot vívott ki magá­nak borvidékeink között, mint a Somló. A badacsonyi boroktól lényegesen elütő jel­legzetességül, markáns, tes­tes szentgyörgyhegyi olasz­­rizling hasonlíthatatlan za­matéval élenjár fehér bora­ink között. Az egyszerű­ pa­rasztpincék nagy száma bi­zonyítja, hogy a nemesi sző­lők mellett régtől fogva igen sok jobbágyparcella volt a bazaltoszlopok alatt. Tapolca város lakóin kívül három köz­ség, Raposka, Hegymagas és Kisapáti — gazdái osztozkod­tak a hegyen. Ezek a kister­melők a meredekebb, maga­sabban fekvő részeket is gon­dosan művelték, teraszokat, utakat, vízlevezetőket építet­tek, szinte külön-külön dé­delgettek minden egyes tő­két. Hiszen nagy kincs volt egy félholdas szentgyörgy­hegyi parcella is, márkás bort termett, arannyal fizetett, belőle gazdagodtak meg Ta­polca kereskedői és kisiparos polgárai is. Az 1930-as években 1100 holdnyi termő szőlő volt a Szentgyörgyhegy oldalain, ta­valy már csak 700 holdról szüreteltek. Ennek a még ter­mő szőlőterületnek a jórésze is tőkehiányos, elöregedett ül­tetvény, csak a termelőszö­vetkezet 360 holdnyi új tele­pítése tekinthető korszerű­nek. Jelenleg a Szentgyörgy­hegy szőlőterületének 17 szá­zaléka állami gazdasági, 38 százaléka termelőszövetkeze­ti, 45 százaléka pedig kister­melői érdekeltségű, az utób­bi szektor a téesz-tagok teljes kielégítése után még növe­kedni fog. Ami nagyüzemileg nem művelhető­ szőlőterület e ren­dezés után még a termelő­szövetkezet birtokában ma­rad, azt áruba bocsátják.­­ Nagy máris az érdeklődés, élénk a vásárlási szándék. Tapolcán és környékén külö­nösen sok bauxitbányász sze­retne szőlőstelket vásárolni a hegyen. Általában 400 négy­szögöléket parcelláznak majd ki, ez az a területnagyság, melyet más főfoglalkozású is még könnyűszerrel meg tud művelni, mert az magától ér­tetődő, hogy a szőlődarabokat termelési kötelezettséggel ad­ják el. A Szentgyörgyhegy továb­bi főgondjai nagyobbrészt kommunális jellegűek. Az el­mosott utak, a tönkrement talajvédelmi rendszerek újjá­építésre várnak. Felújításuk egyforma érdeke a hegy lá­bánál gazdálkodó szövetke­zetnek, s a magasabb része­ket elfoglaló kistermelőknek. A téesz hiába határolja el magát, a felülről lezúduló víz lemossa az ő termőtalaját is. A meredekebb felső kispar­­cellákon pedig még súlyosabb pusztítást végez az erózió. Egységes elgondolás alap­ján, közös erővel kell hát vé­dekezni. De a téesz állami tá­mogatást kap talajvédelmi célokra, a kistermelő viszont nem. Hol a megoldás? Bizo­nyos hozzájárulási alap léte­sítésére gondolnak a városnál és a járásnál, amelyben ará­nyosan részt vállalna a hegy minden bortoklója, miként a belterületi közm­­ű­vesítések­nél. Alapvető jelentőségű kér­dés a Szentgyörgyhegy egy­ségének megteremtése. A hegy­ tulajdonában Tapolcá­val osztozkodó három közsé­get közigazgatásilag az ifjú városho­z kellene csatolni, mi­ként a termelőszövetkezetek is egyesültek már. Még fon­tosabb a Szentgyörgyhegy borvidéki besorolása körüli észszerűtlenség megszünteté­se. A hegy déli része a Bada­csonyi-borvidékhez tartozik, a tökéletesen ugyanazt a bort adó többi három oldala vi­szont a Balaton-m­elléki bor­vidékhez.­­ És ez nemcsak rangsorolás kérdése, hiszen a Badacsonyi - borvidék nagy előnyöket élvez a beruházá­soknál, telepítéseknél, felújí­tásoknál olyan jelentős álla­mi támogatást kap, amiben a balatonmelléki nem részesül. A legtermészetesebb megol­dás az lenne, ha a Szent­­györgyhegyet a Somló min­tájára­ önálló borvidékké mi­nősítenék, egészen sajátos karakterű bora révén erre a legnagyobb mértékben rá­szolgál. Egyébként, ha­ a nagyon tiszteletre méltó helyi erő­feszítések megfelelő támoga­tást kapnak, a Szentgyörgy­hegy újabb századokig virul­ni fog. Antalffy Gyula Horgászok szárazon PÉCS A Magyarorszá­gon ez évben sorra kerülő va­dászati és halászati világkiál­lítás új programmal bővült. Magyarországon, rendezik a horgászok 1971. évi cél- és távdobó világbajnokságát. A versenyeket Pécsett, a Tanár­képző főiskola sporttelepén bonyolítják le. Középkori magyar oklevelet találtak a zágrábi levéltárban ZÁGRÁB • A Művelődés­ügyi Minisztérium levéltári igazgatóságának megbízásá­ból egy hónapig a zágrábi levéltárban kutatott dr. Ko­pasz Gábor pécsi főlevéltá­ros. Mint ismeretes, Zágráb városát elkerülte a törökdú­­lás, s így a középkori irat­anyag teljes épségben meg­maradt. Dr. Kopasz Gábor háromszáznál több magyar vonatkozású középkori okle­vélre bukkant, amelyek a 13. és a 17. század közötti idő­szakban keletkeztek. A leg­fontosabb okleveleket lefény­képezik, és a filmtekercset az Országos levéltárban helye­zik el. A zágrábi levéltárban folytatják a kutatást az ugyancsak igen gazdag újabb, illetve legújabbkori doku­mentumok megismerésére. CINKEMENZA SZARVAS — a szarvasi arborétum 150 holdas termé­szetvédelmi kertjében sok cinke és egyéb hasznos ma­dár él. A kártékony rovarok pusztítói télen sem éheznek.­ A kert dolgozói a széltől vez­­­dett évszázados fákon össze­­­sen százötven mesterséges cinkeodút helyeznek el. Az odú bejáratához szerelt kis asztalkára napjában többször aprómagot szórnak. Az éne­­­­kesmadarakat a szakadatlan hóesés ellenére állandóan te­rített asztal várja. FELTÁRJÁK A LEGMÉLYEBB BARLANGOT BÓDVASZILAS • A Bód­­vaszilas feletti Alsóhegyen két évvel ezelőtt kezdték meg a Vecsembü­kk zsomboly vizs­gálatát és további feltárását. A budapesti és borsodi hegy­mászók, illetve barlangkuta­­­tók a függőleges, aknaszerű, szűk sziklafolyosóókban igen nehéz körülmények között 280 méter mélységig eresz­kedtek le. Munkájukat segí­tették a Vitku jósva­fői karszt vízkutató állomásának dolgo­zói is, akik tudományos kí­sérletekkel kimutatták, hogy a zsomboly alatt­i vízelvezető hasadék minden valószínűség szerint vízszintes barlang­­rendszer húzódik. Ilyen mély­ségben Magyarországon még nem ismernek barlangot, ezért elhatározták a föld alat­ti sziklaüreg felkutatását. A zsomboly sziklafalába vaslét­­rákat építettek, betonállások kát készítettek és motoros csörlőkkel és mintegy kilenc­ven méter mélységig bevezet­ték a villanyvilágítást. Ilyen előzmények után a különbö­ző budapesti és borsodi egye­sülettel tavasszal kezdik meg a vízszintes cseppkőbarlang feltárását. KIS­C­SIB­É­K GYULA Kikeltek az úsz év első kiscsibéi a Békés me­gyei Baromfikeltető vállalat békéscsabai telepén: 40 ezer egészséges kis jószágot szed­tek ki a gépekből, s szállítot­tak speciálisan fűtött kocsik­ban többek között a mező­megyeri Béke és a füzes­gyar­mati Aranykalász, az endrő­­di­­és­ a tiszakécsei Szabad­ság tsz-be. Jelentős tételt kaptak az első keltezésből a békéscsa­bai, a szeghalmi és a békési háztáji gazdaságok is. Ebben az évben a tavalyi­nál mintegy 400 ezerrel több, mintegy három és fél millió csirkét költenek Békéscsa­bán. Magyarországon köleti HÁZASSÁGÁT 4 hét alatt felbontja a FAMILY SERVICE CO. Budapesti jogügyi irodája P.O. Box 6721 Cleveland, Ohio 44101 TJ.S.A. Telefon: 251-4393 HÁZASSÁGOT közvetít a családi élet minden problé­májában tanácsot ad, budapes­ti jogügyi irodája útján válá­sát és jogügyeit elintézi, ok­mányait beszerzi,, óhazában ekrkövet állít fel, gyorsan és utólagos díjazással a: FAMILY SERVICE. CO. P. O. Box S721, Cleveland, O. 44101 U. S­ A. Telefon: 251-4393 HÁZASSÁGOT KÖTNÉNEK: Nyugdíjas hölgy, 60. — Szlo­vák lány, 25. — üzletember, 81. —­­Állatorvos, 67. —­ Varrónő, 53. — Vegyipari szakmunkás, 26. — Vasesztergályos, 42. — Kőműves mester, 42. — Diplo­más özvegy, 51. — Villanysze­relő, 31. — Orvosnő, hajadon, Magyarországon, 25. — Lá­nyok az óhazából 19, 30, 23, 28, 32, 38. — Özvegy urinő 55. — Nyugdíjas urak: 64, 67, 71. — Párisból magyar lányok 22, 28, 31. — Fiatal nők az óhazából. — Szak­munkások, özvegyek, elváltak több százan.­­ ! HÁZTARTÁSI IDEÁK Kiadósabb a roston sütött steak, ha vastag olasz vagy francia ke­nyéren sütjük és szolgáljuk­­.

Next