Szabadság, 1987. január (97. évfolyam, 1-5. szám)

1987-01-02 / 1. szám

2. OLDAL % MGDSÜG <« TM WIMtMtlI UKIMH ( »m Oitfttt »si»>ti»wco Huxtmtw m«m«ic« . . mnitmoi»mnnu^ Published eveiy Friday By LIBERTY MEDIA, INC. Manager Editor: C. PAKSI English Editor: E. NÁDAI Editor: P. SÖRÖS ] Edited and Published at Szerkesztőség és kiadóhivatal Liberty Media, Inc. 5842 MAYFIELD ROAD, CLEVELAND OHIO 44124 I Telephoné: (216) 449-0800 \ Clrculation Előfizetés P.O. Box 72073-U, CLEVELAND OHIO 44192 First issue: November 12, 1889 (USPS 531740) POSTMASTER:Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 5842 Mayfield Road, Cleveland, Ohio 44124 Előfizetési árak—Subscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US $ Fél évre (hali year): 15.00 US $ 1 Más országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00 fél évre (half year): $18.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy egyéb rádióadások keretében elhangzott vagy nyomtatásban megjelent. j ______________ íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. JMMINMMNtflMljMlNMINMInpRMNlHNMNMMlulMMVMBvMU t A HÍREK MÖGÖTT A kiöregedett szövetség Lassan már egy egész gene­ráció növekedett fel (sőt vált időssé) az Atlanti Védelmi Szerződés, a NATO bűvöleté­ben. 1951-ben határozták el a nyugat-európai hatalmak, hogy az Egyesült Államokkal, Kanadával közösen szövetségi szerződést írnak alá, melynek értelmében nemcsak segítséget nyújtanak egymásnak külső tá­madás ellen, de még a védelmi költségeket is együttesen vállal­ják. Az alapgondolat az volt, hogy miután Európa a II. vi­lágháború következtében anya­gilag teljesen kikészült, a fegy­verkezés számláját a ,,gazdag nagybácsinak”, az Egyesült Államoknak kell fizetni. Vég­eredményben az, hogy biztosít­sák egymást egy szovjet táma­dás illetőleg egy kommunista gazdasági rendszer kínjaival szemben, mindenkinek, szegény és gazdag országnak közös édeke. Hosszú időn keresztül szin­te árulásszámba ment egy olyan vélemény, amely a NATO fel­­­számolását célozta. Amikor de Gaulle tábornok Franciaország integritásának állítólagos vé­delme érdekében kilépett a NATO-ból, a hevesebb vérmér­sékletű nyugati politikusok az­zal vádolták, hogy megnyitja az utat a szovjet előretörés előtt. Pedig mostanra általánosra elfogadott lett az a vélemény, hogy de Gaulle nem sokallta az amerikai beavatkozást Európa ügyeibe, ellenkezőleg, kevesel­­te. Ő volt az első európai poli­tikus, aki felismerte, hogy az Egyesült Államok minden tisz­tesség és jószándék ellenére sem fog atomháborút vállalni Európa megmentése érdeké­ben. Angliának, Franciaország­nak, Németországnak — mon­dotta de Gaulle — nincs más védekezési útja, minthogy saját erejéből készül fel a védekezés­re; ha az Egyesült Államoktól jön segítség, jó, ha nem, Nyu­­gat-Európának akkor is helyt kell állnia önmagáért. 1951 végén Eisenhower tá­bornok, aki akkor a NATO fő­­parancsnoka volt, úgy nyilatko­zott, hogy a szövetség esetleges csődjét az bizonyítaná be, ha 10 évvel később még mindig állomásoznának USA csapatok az európai kontinensen. Azóta 35 év telt el és pillanatnyilag egyedül Németországban közel 300 ezer fős állandó amerikai hadsereg tartózkodik. Úgy lát­szik, most érkezett el a döntő pillanat: a nyugat-európai or­szágok nem rajonganak többé a NATO szövetség fenntartásá­ért. Hozzájárult ehhez a két hónappal ezelőtti reykjavíki tárgyalás is, amikor kiderült, hogy megfelelő leszerelési el­lenár esetén még a kemény­politika hívő Ronald Reagan is hajlandó kockára tenni az eu­rópai szövetségesek biztonsá­gát. A három legerősebb nyugat­európai szövetséges országban pillanatnyilag olyan politiku­sok állnak élen, akik ugyan­olyan meggyőződéses és aktív ellenállói Moszkvának, mint az Egyesült Államok. Különbség, hogy ők európai szemmel nézik védekezési lehetőségüket. Ezért olyan katonai erőt akar­nak kialakítani, amely az ame­rikai csapatokat visszaviszi a tenger túlsó oldalára. Érvelé­sük körülbelül ez: Hol van már az az idő, ami­kor Nyugat-Európának véde­lemre volt szüksége a Szovjet­unió ellen? A kombinált euró­pai össztermelés mellett az egész szovjet hatalom nevetsé­gesen eltörpül. Nyugat-Euró­pának közel 420 millió lakosa van és termelésben vetekszik, sőt bizonyos vonalakon felette áll Amerikának is. Nincs szük­ség arra, hogy a gazdag rokon vállalja a számlát és nincs ok félelemre eseteleges katonai tá­madással szemben. Az érdekesség, hogy az Egyesült Államokban is növek­szik a megértés a NATO fel­oszlatásának terve iránt. Úgy vélik, egy népjóléti mentali­tás alakult ki a nyugat-európai hatalmakban. Annyira bíznak a kívülről jövő támogatásban, hogy eluralkodik rajtuk a lus­taság. Ez persze nem gazdasá­gi, hanem katonai vonalon ér­tendő. Szinte természetesnek veszik — így mondják a NATO- ellenes és egyúttal Moszkva­­ellenes politikai gondolkodók —, hogy mi rettenetes pénze­ket költünk rájuk, de ők még azt is nagy kegynek tekintik, ha megengedik nekünk, hogy csapatainkat az ő védelmükre ott tartsuk. Úgy tűnik, elérkezett a pillanat, amikor nem keletről, hanem nyugatról fogják fela­jánlani a NATO és varsói pak­tum egyidejű megszüntetését. Valószínű persze, hogy ezúttal Moszkva fog tiltakozni, hiszen amíg a nyugat-európai államok önmagukban is hatékonyan tudnak szerepelni, addig a szovjettől függő vazallus álla­mok önálló vagy akár egymás­sal szövetséges katonai erejét senki nem veheti komolyan. Hogy miként alakul a szer­ződések sorsa, még nem tudha­tó pontosan. De a história örök szabályaihoz tartozik, hogy az idő múlása nemcsak az ellensé­geskedéseket, de a szövetsége­ket is felemészti. Egri György rip­ott rábíró *­­­ * - - SZABADSÁG A VIETNÁMI PÁRTKONGRESSZUSON Reformpárti vezetőt választottak HANOI . A gazdasági re­formot támogató Nguyen Van Linh-t választották az új viet­námi pártvezetés élére, amely a régi gárdát váltotta fel a párt hatodik kongresszusán. A régi vezetők egy félévszázados irányvonalat képviseltek, amit a kommunista párt a gyarma­tosítók elleni küzdelemben, majd a polgárháborúkban kö­vetett. A 71 éves Lihn mellett több más reformpárti tisztségviselő került kulcspozícióba a kong­resszus idején. Lihn megválasztása a refor­misták győzelmét jelzi a kon­zervatívok fölött, akiket élesen bíráltak azért, mert túlságosan is a központi irányításra illet­ve ellenőrzésre hagyatkoztak, ami gazdasági válsághoz veze­tett Vietnámban. Linh vezeti most a 13 tagú Politbürót, a párt legfontosabb irányító szervét. A Politbüró­­ból hat tagot eltávolítottak, kö­zöttük a kommunista párt ed­digi vezetőjét, a 79 éves Truong Chin-t és a 80 éves államelnö­köt, Pham Van Dong-ot is. Linh kinevezését követően mondott beszédében kijelentet­te, hogy Vietnám „számos ne­hézséggel” néz szembe, és ígé­retet tett arra, hogy megkísérli egyesíteni a nemzetet a refor­mok támogatására. Linh, az új pártvezető 1987. január 2., péntek Dióhéjban... WASHINGTON - Az Egye­sült Államok és Franciaország hadifelszerelést küld Chádba azt követően, hogy az ország északi vidékét megszálló líbiai katonák offenzívát indítottak, jelenti a külügyminisztérium. Reagan elnök 15 millió dollár értékű segély elküldését rendel­te el, miután Chad nyugatba­rát kormánya ezt kérte. Fran­ciaország teherszállító repülő­gépekről élelmiszert, üzema­nyagot és lőszert dobott le Chadban, jelentették be Pá­rizsban. ANKARA — Új, ötéves török­amerikai katonai és gazdasági együttműködési szerződés elő­zetes tervezetének megszületé­séről tettek bejelentést Török­országban, amely az itteni amerikai katonai támaszpon­tok további használatát is lehe­tővé teszi. A dokumentum szö­vegét nem hozták nyilvános­ságra. Előbb mindkét kormány tanulmányozni fogja azt.

Next