Szabadság, 1987. június (97. évfolyam, 24-26. szám)
1987-06-26 / 26. szám
2. OLDAL /AM —---- fSZHBHDSHE »M AMERICAN NEWSPAPCR IN THE HUNCARIAN LANCUACC THE OLCJUT ESTABLISHCP HUNGÁRIÁN NEWSPAPER IN AMERICA______________________________________________PUELISHED EVERT TRIOÁV Published every Friday Bv LIBERTY MEDIA, TNC. (Mrs.) C. Paksi Edited and Published it Szerkesztőség és kiadóhivatal Liberty Media, Inc. 5842 MAYFIELD ROAD, CLEVELAND OHIO 44124 Telephoné: (216) 449-0800 Circulation Előfizetés P.O. Box 72073-U, CLEVELAND OHIO 44192 First issue: November 12, 1889 (USPS 531740) POSTMASTER: Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 5842 Mayfield Road, Cleveland, Ohio 44124________ Előfizetési árak—Subscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US $ Fél évre (hali year): 15.00 US $ Más országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00 fél évre (hali year): $18.00______________ SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy egyéb rádióadások keretében elhangzott vagy nyomtatásban megjelent. íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A HÍREK MIÖTT ! A Szent Béke városa? Pontosan 20 évvel ezelőtt, 1967 június 7-én lehettünk tanúi az utolsó félszázad egyik legnagyobb jelentőségű anexiójának, amikor a 6 napos háború betetőzéseként izraeli csapatok elfoglalták Jeruzsálem városát. Természetesen ,,Új Jeruzsálem” már addig is az újjászületett izraeli állam fővárosa volt hivatalosan, de ezek a külvárosi települések nem adták ugyanazt a rangot, mint a történelmi jeruzsálemi óváros, amely még ebben a pillanatban is a világvallásnak tartozik legfontosabb kegyhelyei közé. És közel 20 évnek kellett eltelnie ahhoz, (már amennyiben hihetünk egyes amerikai újságok ilyen jellegű értesítéseinek), hogy egy jordániaiizraeli békeegyezmény lehetősége felmerüljön és a Jordán folyó partján lévő területet a két ország közös igazgatás alapján békében vallja sajátjának. Ebben a feltételes megjegyezésben sem esik azonban szó még magáról Jeruzsálemről, amelyre úgy látszik egyelőre nincs megoldás, ugyanúgy, mint ahogy soha nem volt még történelme folyamán. Ha ugyanis azt kívánnánk meghatározni, melyik volt az az emberi település, amely valaha is a legtöbb gondot okozta, a legtöbb vihart előidézte s ami körül a legelkeseredettebb háborúk dúltak, úgy ezt a kétes értékű elismerést vitathatatlanul Jeruzsálemnek kell adni, ugyanakkor elismerve azt, hogy a világkultúrás értékelés szempontjából legfeljebb ha Róma és Konstantinápoly- Sztambul minősíthető vele egyértékűnek, de semmi esetre sem fölötte állónak. Jeruzsálem nevével először az időszámításunk előtti XVIII. században találkozunk és a kánaánita nyelvmagyarázat szerint a város nevében jelentkező Myero szentet jelent a solima shalom pedig már akkor is ugyanazt, ami máig is fennmaradt a héber és az arab nyelvekben, békét. Ez azonban körülbelül minden ami a város múltjával kapcsolatban békésnek mondható. Az első zsidó állam fővárosaként Dávid király felépült temploma körül kezdődtek el a csatározások s azóta volt a babiloni korszak, a II. templom periódusa, majd a görög megszállás kora. A Hasmoneus birodalmat a római megszállás követte, majd a bizánci periódus után az arab uralom következett. A keresztes háborúk időszaka a tartós arab uralomba torkolódott, hogy végül négy évszázados Ottoman-török kormányzat után egy rövid angol megszállás következzék és ez vezetett vissza az új izraeli államhoz , immár két évtizede a hivatalos jeruzsálemi fővároshoz. Bármilyen gyönyörű volna is elfogadni a szállongó híreszteléseket, mégis kétséggel kell fogadni minden olyan feltételezést, hogy a jeruzsálemi probléma valaha is megoldódik. A történelem kedvelői jól ismerik azt a híres jelenetet, amely már közel 800 évvel ezelőtt zajlott le s melynek főszereplői a mohamedán hadak fővezére, Saladin és a keresztes hadak parancsnoka, Oroszlánszívű Richárd király között zajlott le. Abban az időben még nem volt ismert a lőfegyver, viszont még ismert volt hadakozó felek között is bizonyos fokú megbecsülés és tisztelet kifejezése, így történt, hogy a kor két elismert nemeslelkű vezére két egymással szemben álló dombról kiáltoztak át egymásnak s megegyeztek abban: kár lenne most egy csatában s a fegyverek erejével dönteni el, kinek van több isteni joga Jeruzsálem városához. Halasszuk el a csatát 3 évre — egyeztek meg — hátha addig valamilyen isteni jel útbaigazít, így is történt. Három év múlva Saladin már nem élt. Három év múlva Oroszlánszívű Richárd már nem élt. Csak Jeruzsálem városa élt és körülötte a tulajdonjog soha el nem dönthető kérdése. De a tulajdonjog amúgy is elhanyagolható mellékkérdés, amikor az emberiség örök nagy kultúrkincseiről van szó. Napjainkban a kereszténység nem tart igényt arra, hogy Jézus lakóhelyét és halálának helyét politikailag is magáénak mondja. Csupán a mohamedán és a zsidó hívei között folyik a harc és a történelmi tapasztalat alapján elmondható, hogy az sem fog semmilyen végleges megoldást eredményezni. Lehet és valószínű (talán még némileg igazságos is), hogy most hosszabb ideig a zsidó állam vallhatja magáénak Jeruzsálemet, de véglegességről, vagy állandó békéről álmodni továbbra sem lehet. Az egyetlen vigasztaló az, amire a mostani 20 éves évforduló is emlékeztet: Jeruzsálem sokkal öröklétűbb, mint a körülötte harcoló személyek és politikai ideológiák. Egri György SZABADSÁG 1987. június 26., péntek :Lehrer-. ir-Urpf. REAGAN KIHÍVÁSA GORBACHEVNEK Bontsátok le a Berlini Falat, a változás bizonyítandó NYUGAT-BERLIN — Reagan elnök, igyekezvén megkérdőjelezni a Mikhail S. Gorbachevről Európában kialakult véleményt — miszerint a szovjet vezető a béke és a zárt szovjet társadalom liberalizálásának emberei, arra szólította fel a Kreml vezetőjét, hogy bontassa le a Berlini Falat. A Nyugat felé történő népvándorlás feltartóztatására 1961-ben emelt faltól nem messze tartott beszédében az amerikai elnök a Nyugat és a Kelet közötti ideológiai és gazdasági különbségek jelképévé emelte a Berlint ketté osztó, és a keleti oldalon szigorúan őrzött falat. Háta mögött a kelet-berlini Brandenburgi kapuval, Reagan elnök a következő kijelentést tette: „Gorbachev főtitkár úr, ha csakugyan békét akar, ha csakugyan fel akarja virágoztatni a Szovjetuniót és Kelet- Európát, ha csakugyan liberalizációt akar, jöjjön ide, ehhez a kapuhoz... Gorbachev úr, nyissa ki ezt a kaput... Gorbachev úr, romboltassa le ezt a falat.” Arra a kérdésre, miként vélekedik arról a sok európaiban kialakult véleményről, hogy Gorbachev inkább akarja a békét, mint ő, Reagan elnök így válaszolt: ,,Rá kell még jönniük, nem igaz?” Amerikai kormánytisztviselők úgy nyilatkoztak a berlini szónoklatról, mint Washington fontos állásfoglalásáról. Mások szerint a fő kezdeményezés az volt, hogy felszólítsák a Szovjetuniót, segítsék Berlint a légiforgalom közép-európai központjává fejleszteni, enyhítve a kereskedelmi légiforgalomra vonatkozó korlátozásokat. Reagan elnök egyes tanácsadói kevésbé polemikus hangvételű beszédet szerettek volna hallani, de felülkerekedtek az adminisztráció azon tisztviselői, akik a kelet-nyugati különbségek kihangsúlyozására akarták felhasználni az alkalmat, és megkérdőjelezni Gorbachev elkötelezettségét a nukleáris fegyverkezési verseny megállítása és a Szovjetunión belüli liberalizáció mellett. TARTALOMJEGYZÉK Emberek.........................3. old. Névnapok......................13. old. Események...................19. old. Óhaza................20. 21. old. Egészség.......................22. old. Konyha.........................22. old. Sport.............................23. old. Kérdezz-felelek............24. old. Csillagok.......................25. old. Keresztrejtvény............26. old. Elmebajnokság............26. old. Eseménynaptár............27. old. Apróhirdetések............28. old. Átépítik a New York-i repülőtereket NEW YORK New York és New Jersey állam illetékes hatóságai hamarosan megkezdik a környék három nagy repülőterének átépítési programját. A következő öt évben ötbillió dollárt fordítanak a Kennedy, a Newark és a La Guardia repülőtér modernizálására. Jelenleg ugyanis mindhárom repülőtér reménytelenül túlterhelt. A Kennedy repülőtéren a tervek szerint új központi épületet építenek, automatikus föld alatti vasútrendszerrel.