Szabadság, 1987. július (97. évfolyam, 28-31. szám)

1987-07-17 / 29. szám

2. OLDAL Published eveiy Friday by LIBERTY MEDIA, INC. (Mn.) C. Paksi F'dited and Published at Szerkesztőség és kiadóhivatal Liberty Media, Inc. 5842 MAYFIELD ROAD, CLEVELAND OHIO 44124 , Telephoné: (216) 449-0800 Circulation Előfizetés P.O. Box 72073-U, CLEVELAND OHIO 44192 First issue: November 12, 1889 (USPS 531740) POSTMASTER: Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 5842 Mayfleld Road, Cleveland, Ohio 44124 Előfizetési árak—Subscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US $ Fél évre (hali year): 15.00 US $ Más országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00 fél évre (hali year): $18.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy egyéb rádióadások keretében elhangzott vagy nyomtatásban meg­jelent. íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. 'SZHBESDSHG AN AMCRICAM MIWSPAPER IM TH* HUNGÁRIÁM LAMCUAGt_____________ ____________ > ■ : QlOtST UTABLISHCO HUNGÁRIÁM MA WSPAPtB IN AMCRIC A PUBtlSMtO tV«R» f AID A ^ f A HÍREK MÖGÖTT I am sorry A világesemények figyelői egyre kevésbé értik, miért nem akad a világban egyetlen olyan állam sem, amely érdemének megfelelően merne fellépni az iráni mohamedán fundamen­talista államszörnyeteggel szemben. Ma már világos, hogy a legtöbb baj okozója még csak nem is Khaddafy, a líbiai diktátor, hanem Ayatollah Khomeini követői — ha nem is ő maga saját személyében. Az iráni túszválság után jött egy kis enyhülés (ez alatt Khomeiniék a Szovjetuniónak kellemetlenkedtek), de ma már szinte megint ugyanott tar­tunk. Éppen múltkoriban tar­tóztattak le Teheránban egy angol diplomatát és kémkedés­sel vádolták. Howe angol kül­ügyminiszter közbelépésére aztán kiderült, hogy a kémke­dési vádat még maguk a per­zsák sem tudták összekalapál­ni, és a letartóztatásra azért került sor, hogy ily módon áll­janak bosszút Anglián, amiért az korábban letartóztatta Irán londoni alkonzulját. Az alkon­­zult ugyanis áruházi lopáson érték tetten. Területenkívüli­­ségi jogot élvezve természete­sen pár órán belül már szabad volt, de amikor aztán nem je­lent meg idézésre a bírósági tárgyaláson mégiscsak beke­rült a jól megérdemelt börtön­be. Mivel ott állandó botrá­nyokat okozott, verekedett az őrséggel, stb. ezúttal nem szabadult ilyen könnyedén. Erre találtak az irániak állító­lagos kémet az angol diploma­ták között. Howe külügyminiszter úgy nyilatkozott: addig nem állhat helyre a normális viszony Nagy-Britannia és Irán között, míg a perzsák bocsánatot nem kérnek. Az ember csak dörzsö­li szemét a csodálkozástól. Hogyan? Miként? És min vál­toztat a bocsánatkérés? Látszatra nem tartozik szorosan egy politikai hírma­gyarázat hatáskörébe a vicc, vagy anekdota-mesélés. Ezúttal azonban lehetetlen más formában találni fején a szöget. Kovács bíróság elé kerül, barátja, Szabó jelentette fel be­csületsértésért és rágalmazá­sért, mert azt állította róla, hogy ő, mármint Szabó tolvaj, gazember. A tényállás világos és a bíró az ítélet előtt felajánl­ja Kovácsnak, hogy próbálja a dolgot egy bocsánatkéréssel elintézni. Annyit kell csak ten­ni, mondja a pulpitus gazdája, hogy sokak füle hallatára han­gosan kijelenti: Szabó egy becsületes ember. Bocsánatot kérek. — És a hangsúly? — kérde­zi Kovács. — A hangsúly engem nem érdekel — mondja a bíró. Mire Kovács a hallgatósághoz fordul és ordítva mondja: A Szabó egy becsületes ember? Bocsánatot kérek... Talán még jellemzőbb az ügyre a megtörtént eset, amely­nek szenvedő és mégis győztes hőse a nagyhírű színész, Újhá­­zy Ede, a Mester volt. ízes ki­szólásai mellett neki köszön­hetjük az őróla elnevezett csir­kelevest is. A Mesternek az volt a szokása, hogy mindenkit Marhának nevezett. Lett légyen az barát, vagy ellenség, egyetemi tanár, vagy kisdiák, Újházy csak úgy szólította meg: Marha. Egyszer azonban kedvenc kávéházába új főpin­cér került, aki nem ismerte vendégének ezt a szokását. Az bizony feljelentette kártérítést követelve és itt is a bíróra hárult, hogy Újházy mestert rávegye a bocsánatkérésre. Bármennyire szokássá vált szó­lásmondása is, ezt a főpincért mégsem lehet Marhának ne­vezni. Újházy úgy tett, mint aki nem érti a dolgot. — És mondja bíró úr. Az is becsületsértés, ha egy marhát főpincérnek nevezek? — Nem, az nem. A Marhát bárhogyan nevezheti. Mire Újházi végtelen udva­riassággal fordult a felperes felé, akkor bocsánatot kérek főpincér úr. Ha valaki e két kis történet­ből levonja a tanulságot, úgy hasznos tanácsot adhat Anglia jelenlegi külügyminiszterének. Egri György SZABADSÁG 1987. július 17., péntek A PANAMAI KORMÁNY Amerika ellen hangol PANAMA — Negyven éven át állt Franklin D. Roosevelt szobra Panama főutcáján. Most azonban amerikaellenes tüntetők ledöntötték talpazatá­ról és összezúzták. A hirtelen támadt antiame­­rikanizmus nem spontán sö­pört végig a lakosságon: veze­tőjük, Manuel Antonio Norie­­ga tábornoknak sikerült a rendszerével elégedetlen lakos­ságot ,,az imperialisták” ellen hangolni. A kormány haragja akkor fordult Amerika ellen, amikor a múlt hónapban Washington nyilvánosan bírálni kezdte Noriega tábornokot, a Szená­tus meg határozatban hívta fel, hogy lépjen le hivatalából, amíg egy független bizottság ki nem vizsgálja a korrupció és politikai erőszak ellene emelt vádját. A szenátusi határozat után a tábornok gyorsan meginvi­tálta az Amerika kedvencei közé aligha sorolható Dániel Ortega nicaraguai elnököt, aki rögtön teljes támogatásáról biztosította Noriegát a „nem­zetközi csendőr” szerepét ját­szó Egyesült Államok ellen. Mindezek ellenére, a szak­értők szerint a panamaiak nagy része viszonylagos jólétét az amerikaiaknak tudja be és nem veszi be a kormánypropa­gandát. TARTALOMJEGYZÉK Emberek.........................3. old. Névnapok......................11. old. Események...................19. old. Óhaza................20.­­ 21. old. Egészség.......................22. old. Konyha.........................22. old. Sport.............................23. old. Kérdezz-felelek............25. old. Elmebajnokság............25. old. Csillagok.......................26. old. Keresztrejtvény............26. old. Apróhirdetések............28. old. Elítélték a lyoni Gestapo-főnököt LYON, Franciaország — Háromszáz­negyvenegy kü­lönböző vád hangzott el Klaus Barbie ellen, és minden egyes pontban bűnösnek találták a „lyoni mészárost”. „Az emberiség ellen elkö­vetett bűnök” között szerepelt, zsidók és a francia ellenállás tagjainak deportálása, törvény­telen bebörtönzése és megkín­­zása 1942 és 1944 között, Fran­ciaország német megszállása alatt. Franciaországban nincs ha­lálbüntetés, így Barbie-t élet­­fogytiglanra ítélték, ami azt jelenti, hogy a most 73 éves tö­meggyilkos 15 év múlva, 88 éves korában helyezhető elő­ször szabadlábra. Az ítéletet Klaus Barbie náci egyenruhában egy három bíróból és négy es­küdtből álló bizottság hozta. „Ez mutatja, hogy a fran­cia nép nem felejtett”, jelen­tette ki Serge Klarsfeld ügyvéd, aki tíz évig harcolt azért, hogy a 32 évig Dél-Amerikában me­nedéket találó náci gonosztevőt kiadják Franciaországnak. A sok-sok ember haláláért felelős Barbie az Egyesült Álla­moknak köszönheti, hogy mos­tanáig elkerülte az igazság­szolgáltatást. A II. világhábo­rú után az amerikai kémel­­hárítónak dolgozott és állítólag az amerikai kormány látta el hamis papírokkal és segítette ahhoz, hogy az utána kutató franciáktól elmeneküljön és Bolíviába letelepedjen. Néhány sorban KINSHASA, Zaire — 125-en vesztették életüket és rengete­gen sebesültek meg, amikor egy teherautó a zambiai határ közelében egy sorompó nélkü­li átkelőhelyen nekirohant a­ vonatnak. A mozdony mögötti vasúti kocsi felborult, a követ­­kező pedig kisiklott. A kor­mány két napos nemzeti gyászt rendelt el.

Next