Szabadság, 1987. július (97. évfolyam, 28-31. szám)
1987-07-17 / 29. szám
2. OLDAL Published eveiy Friday by LIBERTY MEDIA, INC. (Mn.) C. Paksi F'dited and Published at Szerkesztőség és kiadóhivatal Liberty Media, Inc. 5842 MAYFIELD ROAD, CLEVELAND OHIO 44124 , Telephoné: (216) 449-0800 Circulation Előfizetés P.O. Box 72073-U, CLEVELAND OHIO 44192 First issue: November 12, 1889 (USPS 531740) POSTMASTER: Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 5842 Mayfleld Road, Cleveland, Ohio 44124 Előfizetési árak—Subscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US $ Fél évre (hali year): 15.00 US $ Más országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00 fél évre (hali year): $18.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy egyéb rádióadások keretében elhangzott vagy nyomtatásban megjelent. íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. 'SZHBESDSHG AN AMCRICAM MIWSPAPER IM TH* HUNGÁRIÁM LAMCUAGt_____________ ____________ > ■ : QlOtST UTABLISHCO HUNGÁRIÁM MA WSPAPtB IN AMCRIC A PUBtlSMtO tV«R» f AID A ^ f A HÍREK MÖGÖTT I am sorry A világesemények figyelői egyre kevésbé értik, miért nem akad a világban egyetlen olyan állam sem, amely érdemének megfelelően merne fellépni az iráni mohamedán fundamentalista államszörnyeteggel szemben. Ma már világos, hogy a legtöbb baj okozója még csak nem is Khaddafy, a líbiai diktátor, hanem Ayatollah Khomeini követői — ha nem is ő maga saját személyében. Az iráni túszválság után jött egy kis enyhülés (ez alatt Khomeiniék a Szovjetuniónak kellemetlenkedtek), de ma már szinte megint ugyanott tartunk. Éppen múltkoriban tartóztattak le Teheránban egy angol diplomatát és kémkedéssel vádolták. Howe angol külügyminiszter közbelépésére aztán kiderült, hogy a kémkedési vádat még maguk a perzsák sem tudták összekalapálni, és a letartóztatásra azért került sor, hogy ily módon álljanak bosszút Anglián, amiért az korábban letartóztatta Irán londoni alkonzulját. Az alkonzult ugyanis áruházi lopáson érték tetten. Területenkívüliségi jogot élvezve természetesen pár órán belül már szabad volt, de amikor aztán nem jelent meg idézésre a bírósági tárgyaláson mégiscsak bekerült a jól megérdemelt börtönbe. Mivel ott állandó botrányokat okozott, verekedett az őrséggel, stb. ezúttal nem szabadult ilyen könnyedén. Erre találtak az irániak állítólagos kémet az angol diplomaták között. Howe külügyminiszter úgy nyilatkozott: addig nem állhat helyre a normális viszony Nagy-Britannia és Irán között, míg a perzsák bocsánatot nem kérnek. Az ember csak dörzsöli szemét a csodálkozástól. Hogyan? Miként? És min változtat a bocsánatkérés? Látszatra nem tartozik szorosan egy politikai hírmagyarázat hatáskörébe a vicc, vagy anekdota-mesélés. Ezúttal azonban lehetetlen más formában találni fején a szöget. Kovács bíróság elé kerül, barátja, Szabó jelentette fel becsületsértésért és rágalmazásért, mert azt állította róla, hogy ő, mármint Szabó tolvaj, gazember. A tényállás világos és a bíró az ítélet előtt felajánlja Kovácsnak, hogy próbálja a dolgot egy bocsánatkéréssel elintézni. Annyit kell csak tenni, mondja a pulpitus gazdája, hogy sokak füle hallatára hangosan kijelenti: Szabó egy becsületes ember. Bocsánatot kérek. — És a hangsúly? — kérdezi Kovács. — A hangsúly engem nem érdekel — mondja a bíró. Mire Kovács a hallgatósághoz fordul és ordítva mondja: A Szabó egy becsületes ember? Bocsánatot kérek... Talán még jellemzőbb az ügyre a megtörtént eset, amelynek szenvedő és mégis győztes hőse a nagyhírű színész, Újházy Ede, a Mester volt. ízes kiszólásai mellett neki köszönhetjük az őróla elnevezett csirkelevest is. A Mesternek az volt a szokása, hogy mindenkit Marhának nevezett. Lett légyen az barát, vagy ellenség, egyetemi tanár, vagy kisdiák, Újházy csak úgy szólította meg: Marha. Egyszer azonban kedvenc kávéházába új főpincér került, aki nem ismerte vendégének ezt a szokását. Az bizony feljelentette kártérítést követelve és itt is a bíróra hárult, hogy Újházy mestert rávegye a bocsánatkérésre. Bármennyire szokássá vált szólásmondása is, ezt a főpincért mégsem lehet Marhának nevezni. Újházy úgy tett, mint aki nem érti a dolgot. — És mondja bíró úr. Az is becsületsértés, ha egy marhát főpincérnek nevezek? — Nem, az nem. A Marhát bárhogyan nevezheti. Mire Újházi végtelen udvariassággal fordult a felperes felé, akkor bocsánatot kérek főpincér úr. Ha valaki e két kis történetből levonja a tanulságot, úgy hasznos tanácsot adhat Anglia jelenlegi külügyminiszterének. Egri György SZABADSÁG 1987. július 17., péntek A PANAMAI KORMÁNY Amerika ellen hangol PANAMA — Negyven éven át állt Franklin D. Roosevelt szobra Panama főutcáján. Most azonban amerikaellenes tüntetők ledöntötték talpazatáról és összezúzták. A hirtelen támadt antiamerikanizmus nem spontán söpört végig a lakosságon: vezetőjük, Manuel Antonio Noriega tábornoknak sikerült a rendszerével elégedetlen lakosságot ,,az imperialisták” ellen hangolni. A kormány haragja akkor fordult Amerika ellen, amikor a múlt hónapban Washington nyilvánosan bírálni kezdte Noriega tábornokot, a Szenátus meg határozatban hívta fel, hogy lépjen le hivatalából, amíg egy független bizottság ki nem vizsgálja a korrupció és politikai erőszak ellene emelt vádját. A szenátusi határozat után a tábornok gyorsan meginvitálta az Amerika kedvencei közé aligha sorolható Dániel Ortega nicaraguai elnököt, aki rögtön teljes támogatásáról biztosította Noriegát a „nemzetközi csendőr” szerepét játszó Egyesült Államok ellen. Mindezek ellenére, a szakértők szerint a panamaiak nagy része viszonylagos jólétét az amerikaiaknak tudja be és nem veszi be a kormánypropagandát. TARTALOMJEGYZÉK Emberek.........................3. old. Névnapok......................11. old. Események...................19. old. Óhaza................20. 21. old. Egészség.......................22. old. Konyha.........................22. old. Sport.............................23. old. Kérdezz-felelek............25. old. Elmebajnokság............25. old. Csillagok.......................26. old. Keresztrejtvény............26. old. Apróhirdetések............28. old. Elítélték a lyoni Gestapo-főnököt LYON, Franciaország — Háromszáznegyvenegy különböző vád hangzott el Klaus Barbie ellen, és minden egyes pontban bűnösnek találták a „lyoni mészárost”. „Az emberiség ellen elkövetett bűnök” között szerepelt, zsidók és a francia ellenállás tagjainak deportálása, törvénytelen bebörtönzése és megkínzása 1942 és 1944 között, Franciaország német megszállása alatt. Franciaországban nincs halálbüntetés, így Barbie-t életfogytiglanra ítélték, ami azt jelenti, hogy a most 73 éves tömeggyilkos 15 év múlva, 88 éves korában helyezhető először szabadlábra. Az ítéletet Klaus Barbie náci egyenruhában egy három bíróból és négy esküdtből álló bizottság hozta. „Ez mutatja, hogy a francia nép nem felejtett”, jelentette ki Serge Klarsfeld ügyvéd, aki tíz évig harcolt azért, hogy a 32 évig Dél-Amerikában menedéket találó náci gonosztevőt kiadják Franciaországnak. A sok-sok ember haláláért felelős Barbie az Egyesült Államoknak köszönheti, hogy mostanáig elkerülte az igazságszolgáltatást. A II. világháború után az amerikai kémelhárítónak dolgozott és állítólag az amerikai kormány látta el hamis papírokkal és segítette ahhoz, hogy az utána kutató franciáktól elmeneküljön és Bolíviába letelepedjen. Néhány sorban KINSHASA, Zaire — 125-en vesztették életüket és rengetegen sebesültek meg, amikor egy teherautó a zambiai határ közelében egy sorompó nélküli átkelőhelyen nekirohant a vonatnak. A mozdony mögötti vasúti kocsi felborult, a következő pedig kisiklott. A kormány két napos nemzeti gyászt rendelt el.