Szabadság, 1987. október (97. évfolyam, 40-44. szám)

1987-10-02 / 40. szám

28 OLDAL AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE THE OLDEST ESTABLISHED HUNGÁRIÁN NEWSPAPER IN AMERICA 40. SZÁM CLEVELAND • TORONTO • CALIFORNIA 1987. október 2., péntek PUBLISHED EVERY ERIDAY 97. évfolyam 97th Year MAGYARORSZÁGON Nadrágszíjszorítás — ki tudja meddig A New York Times BUDAPEST — A magyar kormány kijelentette, hogy állampolgárainak bizonytalan ideig meg kell szorítaniuk a nadrágszíjukat, ha jobb gaz­dasági időket akarnak megél­ni. Grósz Károly miniszterel­nök elmondta, hogy a gazda­sági válság következtében rosz­­szabbodik a politikai légkör és hanyatlik a bizalom az ország vezetőségében. Grósz a Parlament elé ter­jesztette 1990-ig szóló gazdasá­gi programját. Ezt az idősza­kot a stabilizáció időszaká­nak nevezte, melynek célja, hogy az előrehaladás feltételeit tudósítása alapján megteremtse. Arra a kérdésre, hogy mikorra várható a gaz­dasági helyzet javulása a válasz csak annyi, hogy ,,néhány éven belül”. TÚL NAGY A FOGYASZTÁS A kormány programja sze­rint ,,A magyar népgazdaságot felgyülemlett feszültségek és­­ellentmondások terhelik”. ,,Az elmúlt két év gyenge eredményei következtében fon­tos gazdaságpolitikai célok nem valósultak meg” — mond­ta még. „Valutaadósságaink újra növekszenek, a vállalati teljesítmények és jövedelmek között állandóvá vált az arány­talanság, a fogyasztás túlha­ladja a termelést és a belső pénzügyi mérleg tovább rom­lott.” Az utóbbi évek gazdasági hanyatlása előtt Magyarorszá­got Kelet-Európában kommu­nista fogyasztói paradicsom­nak tekintették. Az 1968-ban megkezdett liberalizálási prog­ram meglazította a gazdaság állami tervezését és központo­sítását és megengedte a ma­gánvállalatok létesítését. A fo­gyasztás növekedett, de a beru­házások, a termelékenység és a kivitel nem tartott lépést, így Magyarország egy főre eső kül­földi adóssága egyike lett a világ legmagasabbjainak. "X"A kormány most általá­nosságokban jelentette be, hogy hogyan próbál a gazda­sági válsággal megbirkózni. A (Folytatás a 4. oldalon) ÜNNEPEL AZ ORSZÁG 200 éves az alkotmány WASHINGTON : „Több mint 200 éve élünk törvénybe foglalt szabadságban és talán természetesnek vesszük. Soha se felejtsük el, hogy milyen ritka és milyen becses ez a sza­badság”, mondta rövid beszé­dében Reagan elnök a Capitol lépcsőin. 110 ezer iskolában 66 millió iskolás gyerek nézte a képernyőn, ahogy az ország fő­városában a 200 éves alkot­mány évfordulóját ünnepelték. Azokat az amerikaiakat, akik ebbe az alkotmányos sza­badságba nem születtek bele, talán nem is kell emlékeztetni. A legtöbben jól tudják, hogy mi a különbség egy olyan or­szág között, ahol az alkotmány csak papíron létezik, vagy nem biztosítja a kormányhatalom különböző ágainak egymást ellenőrző, visszafogó szerepét és új hazája, Amerika között. Amerikában szinte min­dennapos a vita akörül, hogy mit tehet az elnök, mihez van joga a Kongresszusnak és hogy mit mond minderről a Legfel­sőbb Bíróság. Talán néha még irritáló is a régi okirat csűrése, csavarása. Míg Washingtonban, párt­állásra való tekintet nélkül folyik az ünneplés, a Szenátus­ban, szinte szimbolikusan, folyt a harc Robert Bork bíró­nak a Legfelsőbb Bíróságra való kinevezése körül. Joga van-e az elnöknek azt állítani erre a halálig tartó fontos posztra, akit akar? Megakadá­­lyozhatja-e a Szenátus a kine­vezést tisztán ideológiai alapo­kon? (Folytatás az 5. oldalon) „ Washington ünnepli a 200 éves alkotmányt." E HETI SZÁMUNKBAN: 175 éve született Szemere Bertalan cikkünk a 3. oldalon Heves támadás Bork bíró ellen írásunk a 6. oldalon A tisztességes, a csaló és az ártatlan izgalmas történetünk 4. része a 19. oldalon­­*Élő múzeum beszámolónk a 20. oldalon E heti számunk angol melléklettel plusz 4 oldalon FEGYVERCSÖKKENTÉS ÜGYÉBEN Elvi egyezmény Moszkva és Washington között WASHINGTON — Rea­gan elnök bejelentette, hogy „elvi megegyezés” jött létre az Egyesült Államok és a Szovjet­unió között a közép-hatótávol­ságú nukleáris rakéták betiltá­sát illetően és ezzel letették a két nagyhatalom közötti csúcs­­értekezlet alapköveit. Ez lesz az első leszerelési egyezmény Reagan elnöksége alatt és az első olyan paktum, amely a nukleáris fegyverek egész csoportjára vonatkozik. Ez az elvi egyezmény George Shultz amerikai és Eduard Shevardnadze szovjet külügy­miniszter közötti három napos intenzív tárgyalások eredmé­nye. Az egyezmény végső formá­ját majd a Szenátusnak kell ratifikálni. Reagan televízión közvetí­tett bejelentésében elmondta, hogy Scultz a jövő hónapban Moszkvában találkozik Shevardnadzéval, hogy kitűz­zék a csúcskonferencia dátu­mát és megállapodjanak annak programpontjaiban. Az előre­láthatóan késő ősszel sorra kerülő konferencián Reagan és (Folytatás a 9. oldalon) Shevardnadze Reagannel Washingtonban'

Next