Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1970 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1970-06-01 / 6. szám

IX. ÉVFOLYAM 6. SZÁM ARA: 1.50 Ft Segítsük a bajbajutottakat! írta: Szilágyi Gyula a MÉSZÖV elnökhelyettese A Szabolcs megyei árvíz­­tragédia jelentősen sújtotta a fogyasztási szövetkezeteket is. A pusztítást okozó szennyes ár 10 fogyasztási működési területét szövetkezet érintette, ahol álló- és forgóeszközök­ben jelentős kárt okozott. 10 körzeti fogyasztási szövet­­­kezet 45 helyi szerve került víz alá, vagy a víztől elzártan erősen veszélyeztetett helyzet­be. A legnagyobb kárt a fehér­­gyarmati, jánkmajtisi szövet­kezetek szenvedték, ahol körzetszékhely is víz alá ke­­­rült. De sok helyi szervét érintette az árvíz a csenge­­ri körzeti fogyasztási szövet­kezetnek is. A 10 körzeti szövetkezet működési területén 105 kis­kereskedelmi, 63 vendéglátó­ipari egység működött, 35 milliós árukészlettel. Ezen túlmenően felvásárlási helyek jelentős összegű göngyöleg­készlettel, kisegítő-ipari üze­mek, sertéshizlaldák és egye­bek kerültek veszélybe. A keletkezett károk felmé­rése, megállapítása még fo­lyik. Előzetes becslések már­ mutatják, jelentős kárösszeg­gel kell számolni. A szövet­kezeti vagyonban keletkezett kár mintegy 36 millió forintra tehető. E kárbecslések termé­szetszerűleg csakis a közös vagyonra vonatkoznak, míg a szövetkezeti dolgozókat és ta­gokat ért személyi károk ingó és ingatlan vagyontárgyakra vonatkozóan szintén számotte­vőek. Az árvízkárosultak megse­gítésére indult országos akció nyomán ezért is indult me­gyei és megyén kívüli össze­fogás abban, hogy segítsék egymást az árvízkárok helyre­­állításában a fogyasztási szö­vetkezetek is. E segítségnyújtás szervezé­sét, koordinálását a megyei szövetség látja el. De segítsé­get ad a SZÖVOSZ is, ahol az elnökség külön bizottságot ho­zott létre, melynek képviselői az elmúlt napokban a hely­színen jártak, áttekintették a helyzetet és kilátásba helyez­ték az országos segítséget is. A MÉSZÖV elnöksége tézkedési tervet fogadott m­­el legutóbbi ülésén, melyben ■ meghatározta a szövetségi tennivalókat az árvízkárok helyreállításában. Az intézkedési terv a té­nyek ismeretében rögzíti, hogy a fogyasztási szövet­kezeti rendszer betöltött sze­repénél és elfoglalt pozíciójá­nál fogva jelentős gazdasági és politikai tényező a megye életében, a szövetkezésben számottevő társadalmi, gazda­sági erő rejlik. Az árvízkárt szenvedett szövetkezeti tagság, lakosság várja a segítséget sa­ját fogyasztási szövetkezetétől is. A párt a tanács és más il­letékes szervek számolnak fogyasztási szövetkezeti rend­­­szer erejével, sokoldalú tevé­kenységével. Ebből követke­zik, hogy a vízkárok helyre­állításából a fogyasztási szö­vetkezeteknek méltóképpen kell kivenni részüket. Az árvízkárok helyreállítá­sára alakult Megyei Társadal­mi Bizottság és annak opera­tív bizottságai által irányított feladatokhoz kapcsolódva, fogyasztási szövetkezetek ten­n­nivalója kétirányú: 1. A fo­gyasztási szövetkezeteken be­lül keletkezett károk helyreál­lítása. 2. A szövetkezeti tag­ság, a lakosság segítése a ká­rok helyreállításában. A szövetkezetek ezirányú tennivalóit a következőképpen lehet summázni: A közsé­gekbe történő visszatelepítés folyamatának elősegítése, lakosság ellátásának zavarta­­­lan biztosítása. A kereske­delmi egységek és egyéb szö­vetkezeti épületek újraépítése, helyreállítása. A lakossági építkezésekhez megfelelő se­gítségnyújtás. A háztáji gaz­daságok árutermeléséhez te­vőleges segítségadás. E feladatok kibontakoztatásá­hoz és eredményes végrehaj­tásához szükséges, hogy a me­gye fogyasztási szövetkezetei összefogjanak, egymást sokol­dalúan segítsék, a takarékszö­vetkezetek sajátos módon nyújtsanak segítséget saját tagjaiknak, a lakosságnak és a fogyasztási szövetkezeteknek. Sokoldalú szövetkezetpoli­tikai felvilágosító munka szövetkezeti tagság és a dol­­­gozók körében, megfelelő kapcsolat és koordináció mindazon szervekkel, akik az árvízkárok helyreállításában tevékenykednek. Az árvízzel kapcsolatos ed­digi és jelenlegi helyzetet mérlegelve megállapítható, hogy a szövetkezetek, azok ve­zetői és dolgozói a nehéz na­pokban is helytálltak. Mentet­ték amit lehetett, részt vet­tek az emberi élet mentésé­ben, a községi vezetőkkel együtt intézkedtek és csele­kedtek. Többen a karhatalom, a munkásőrség, a polgári vé­delmi alakulat tagjaiként is tevékenykedtek. A kitelepítet­­teket fogadó községekben szervezték az odatelepített la­kosság fogadását, elhelyezését, étkeztetését. Több szövetkeze­ti vezető és dolgozó fogadott saját hajlékába hajléktalano­kat, akiket ellátásban is ré­szesítettek. Derekasan helyt­álltak a szövetkezetek a sok­szorosan megnövekedett ellá­tási igények kielégítésében. A szövetkezeti kereskedelem, megfeszített munkájának köszönhető, hogy nagyobb el­is látási problémák e területe­ken nem voltak. Az árvízveszély megszűné­se után a lehetőséghez mér­ten, a szövetkezeti dolgozók visszatértek munkahelyükre és bekapcsolódtak az visszaállításába. Segítettek élet fertőtlenítési feladatokban, az a ezt végzők ellátásában. Nem volt és nincs olyan község, amelyben — mikor arra le­hetőség nyílott — a szövetke­zeti vezetők és dolgozók ne lettek volna az élvonalban és ne teljesítették volna kötele­zettségüket. Mindezt amellett teszik, hogy sokaknak közü­lük romba dőlt a lakása, vagy erősen megrongálódott és an­­­nyira maradt, ami a menekü­lés idején rajta volt. Ezt helyzetet tárta a megyei szö­­­vetség a megye szövetkezetei és az fogyasztási országos szövetség elé, rajta keresztül az ország valamennyi szövet­kezete elé, és kérte a bajba­jutottak sokoldalú támogatá­sát. A segítség, úgy látjuk, nem marad el. Eddig is már több példáját lehet ennek tapasz­talni. A szövetkezeti dolgozók és vezetők fizetésük egy részét szinte mindenütt felajánlot­ták az árvízkárosultaknak. Ru­haneművel, gyermekek és családok fogadásával, üdülte­tésével enyhítik a károkat. A szövetkezetek, mint vállalatok fejlesztési és fenntartási ala­pot, építőanyagot, tervezői és kivitelezői kapacitást ajánla­nak fel. Szép példája ennek, hogy a Pest megyei szövetke­zetek előregyártott elemekből könnyen összerakható 20 db pavilont, illetve raktárt, ége­tett meszet, hullámlemezt mintegy 650 ezer forint ér­tékben bocsájtanak az árvíz­kárt szenvedett szövetkezetek rendelkezésére. A Veszprém megyei szövetkezetek mintegy másfél millió forintot, a Haj­dú megyei szövetkezetek több, mint egymillió­ forintot, a te­rületileg illetékes Röviköt Nagykereskedelmi Vállalat 250 ezer forintot, a Szövetkezeti Országos Tervező Vállalat 500 ezer forint értékű terve­zői és bonyolítói munkát, VOSZK 100 ezer forint érté­­­kű hűtőgép- és berendezés­javítási kapacitást ajánlott fel. Szabolcs megye több fo­gyasztási szövetkezete is már bejelentette támogatási szán­dékát, melynek keretén be­lül a pénz és építőanyag, va­lamint kivitelezői kapacitáson túlmenően műszaki, kereske­delmi, közgazdasági szakem­berek átadásán keresztül is segítséget kívánnak nyújtani. E segítségnyújtás úgy törté­nik, hogy 2—3 nagyobb szö­vetkezet vállalta, hogy egy­­egy árvízkárt szenvedett szö­vetkezetnek munkaerők át­adásán keresztül segítséget nyújt. Segítséget kapnak a szövet­kezetek a területileg illeté­kes nagykereskedelmi vállala­toktól is. Valamennyi válla­lat a nehéz napokban is kész volt soron kívül árut szállíta­ni, majd a veszély megszűné­se után különböző árenged­ményes akciókon keresztül is a lakosság segítségére sietett. Kibontakozóban van a szö­vetkezeti tagság segítése is. A fogyasztási szövetkezetek vál­lalják, hogy a háztáji gazda­ságok helyreállításában segít­séget nyújtanak. Intézkedések történtek arra, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek kere­tén belül működő mezőgaz­dasági társulásoknak méhcsa­ládokat, tenyésznyulakat, na­pos baromfit rendelkezésre bocsássanak. Segítik az állat­­állomány takarmányellátását, eddig szálastakarmányból a közös állomány fenntartásá­hoz mintegy 60 vagont szállí­tottak. Szervezik a szövetke­zetek a háztáji gazdaságok vetőmag, palánta, dugványok, valamint házi- és kéziszerszá­mok ellátását is. Vizsgálat tárgyát képezi a mozgalmon belül, hogy a szövetkezeti ta­gokat a háztáji gazdaságuk helyreállításában milyen for­mában lehetne anyagilag konkrétan támogatni. Intézkedés történt a lakóhá­zak újraépítéséhez és helyre­­állításához szükséges anyagok ellátásában is. építő­Az ott eddig is üzemelő hét szö­vetkezeti TÜZÉP-telepen túl, újabb ideiglenes telepeket lé­tesítenek, melyeken keresztül a nagyobb mennyiségű épí­tőanyag fogadása is biztosí­tott lesz. Az árvízkárok helyreállítá­sa a fogyasztási szövetkeze­teknek is jelentős feladatot ad. Bízunk abban, hogy me­gyénk szövetkezeteinek össze­fogása, más megyei szövet­kezetek tevőleges segítsége meghozza a várt eredményt. 1970. JÚNIUS HÓ Kisar, 1970. május 18. Szövetkezeti dolgozók segítik az árvízkárosultakat A fogyasztási szövetkeze­ ai tanulók is fejenként 200 fő­ A MÉSZÖV dolgozói is ká­téink dolgozói között is sze­­riitot adtak. A rakamazi ta­­vi keresetük 10 százalékával, les körű mozgalom indult az karékszövetkezet dolgozói ruhanemű ajándékozással, fel­első tragikus napok után az pénzfelajánlással és társadal­ nőttek és gyermekek befogó­­árvíz sújtotta községek meg- mi munkával segítenek az hlúsával járultak hozzá az ár­segítésére. Eddig szinte pala- árvízkárosultakon, illetve a vízkárt szenvedett lakosság mennyi szövetkezet igyekez­zünk majtisi takarékszövetke­ megsegítéséhez, tett valamilyen formában, ez­­zel működésének beindításá­sasorban pénzbeli segítséget hoz. (Gere) nyújtani az árvíz sújtotta la­­­kosságnak, így például a bal­­kányi ÁFÉSZ dolgozói 20 ezer forintot, a nagykállói ÁFÉSZ- nél 70 ezer forintot, a nyírbá­tori ÁFÉSZ-nél 60 ezer fo­rintot, a rakamazi ÁFÉSZ-nél 30 ezer forintot és 50 gyermek elhelyezését vállalták a dol­gozók. A vajai ÁFÉSZ tizenkét­­ezer-hatszáz forintot, a domb­­rádi ÁFÉSZ harmincezer fo­rintot, a tiszalöki ÁFÉSZ dol­gozói egy havi bérük 10 szá­zalékát, a tornyospálcai ÁFÉSZ-dolgozók havi kerese­tük 10 százalékát fel és felkeresték a ajánlották Fehér­­gyarmaton lakó egyik nyug­díjas dolgozójukat, akinek kétezerötszáz forint gyorsse­gélyt adtak. A tuzséri ÁFÉSZ huszonkilencezer-ötszáz dolgozói fo­rintot, és a dolgozók le­mondták a kirándulást azzal, hogy annak a költségét szakszervezet — ötezer forin­­­tot — utalja át az árvízkáro­sultaknak, mely már megtör­tént. A nagyecsedi ÁFÉSZ 195 dolgozója havi bérük 15 szá­zalékát ajánlották fel. Az ib­­rányi ÁFÉSZ dolgozói 30 ezer forintot ajánlottak fel, ahol FELHÍVÁS a fogyasztási szövetkezetek nőtagságához Megyénk fogyasztási szövet- védett dolgozói, szövetkezeti kereteinek nőtagsága már kv- tagokat és gyermekeiket ko­­rábban értesült arról, hogy a­kadták be, akiknek a lakóhá­­zát észalkai és a fehérgyarma­­tukat az árvíz tönkretette, sü­ti járás községei jelentős sú­­lyosan megrongálta, szének lakosságát, szövetkeze- a szövetkezeti eszme alap­­ti tagságát súlyos árvízka- gondolata, hogy közös szövet­­tasztrófa érte­­kezeti összefogással segítsünk Az árvíz sújtotta területen az árvíz által bajbajutotta­­k 16 <ezer lakásból mintegy ko­. 5­6 ezer lakás teljesen tönk- Ezért fordulunk felhívással rement és mintegy 4 ezer la- most az árvízkárt nem szen­­kás pedig súlyosan megrongá- vedett szövetkezeteink netag­­lódott. Az árvízkárosultak jajhoz, hogy anyagi erejükhöz megsegítésére társadalmi mé­ mérten nyújtsanak mielőbbi retű mozgalom indult, mely­ pénzbeli támogatást az árvíz­ben a dolgozók ezer és ezer sújtotta lakosságnak, illetve példával bizonyították be az ottani fogyasztási szövet­együttérzésüket és segíteni kezetek tagságának. Bízunk akarásukat. Széles körű mor­ abban, hogy felhívásu­lk a galom indult meg a megyénk­ fogyasztási szövetkezetek nő­ben működő fogyasztási szo­ Ugsága körében széles körű vetkezetek dolgozói között is, megértésre talál és anyagi melyben a nők élenjárnak. A hozzájárulásaikkal segítenek dolgozók általában havi mum- az árvíz sújtotta lakosságon kabérük 10 százalékával já­­r a szövetkezeti tagságon, rultak hozzá az árvíz sújtotta lakosság megsegítéséhez. Ezen­ MÉSZÖV küldöttgyűlés kívül sok olyan árvízi szed­ nőbizottsága

Next