Szabolcs-Szatmári Szemle, 1956 (1-4. szám)
1956 / 1-4. szám
hály: A Bokortanyák népe. Bp. 1943.; Inczédy Lajos: Az alkotmányvédelem Szabolcs vármegyében. Nyíregyháza, 1907.; Márton Béla: A Nyírség helységei. Debrecen, 1928.; Dr. Nyárády Mihály: Kék község történelmi földrajza. A Bessenyei-társaság kiadványai. 5. sz. Nyíregyháza, 1941.; Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad, kiváltságolt város története. Nyíregyháza, 1886.; Simkó Gy.: Nyíregyháza és tanyáinak települése. Kolozsvár, 1909.; Zoványi Jenő: A Tiszántúli Református Egyházkerület története. Debrecen, 1939.; A kiadásra váró Csallány Dezső által összeállított bibliográfia Jósa András irodalmi munkásságáról. Úgyszintén kéziratban lévő, megyénkben született írók, tudósok, közéleti emberek katasztere. Horváth József gondozásában. Külön meg kell említeni Kiss Lajos, Nyárády Mihály, Luby Margit. Babits (Folytatása következik.) •Jolán kisebb-nagyobb dolgozatait, a Nyírség-kutató Bizottság és a Debreceni Tisza István Tud. Társ. Honism. Bizottnak idevonatkozó dolgozatait. Sok anyag található a Nyírségi Szemle, Ethnographia, Néprajzi Értesítő, Földrajzi Közlemények, Archeológiai Értesítő, Nyelvőr, Nyelvtudományi Közlemények, Századok, Budapesti Szemle, Protestáns Szemle, Debreceni Szemle, a debreceni Déri Múzeum Évkönyve, c. folyóiratokban és kiadványokban is. Használhatók még a felszabadulás után megjelent népnevelőfüzetek, a „Szabolcs-Szatmári Füzetek-", a nyírbátori és kisvárdai falumúzeumok apróbb kiadványai stb. A múlt század derekán és a századforduló előtt készült földkönyvek, határfelmérések igen sok helynevet őriztek meg. A megyére vonatkozó térképeknek szintén forrásértéke van. Farkas József JEGYZETEK: 1. SÁRKÁNY OSZKÁR: A vidéki kutató és a könyvtár. Magyar Könyvszemle 1941. 05. évf. 3. sz. 288. 1. 2. SALLAI ISTVÁN—SEBESTYÉN GÉZA: A könyvtáros kézikönyve. Budapest, 1941. 347—348. 1. 3. LENIN: Mit írt, mit mondott — a könyvtárakról? N. K. Krupszkaja előszavaival, cikkeivel, jegyzeteivel. Bp. 1933. MORSCH, M. LUCILE: Cooperation and Centralization. Library Trends 1953. 2. köt. 2. sz. LJUBARSZKAJA, B.: Könyvcsere a népi demokráciák országaival. Bibliotékát’ 1949 8. sz. OKK fordítás 24. sz. MALLER SÁNDOR: A könyvtárak hazai és nemzetközi együttműködése. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának Évkönyve 1954. Debrecen. 1955 SALLAI I.—SEBESTYÉN G. : i. m. 346—354. 1. 4. i. m. 353. 1. 5. RÁCZ ARANKA: A megyei könyvtárak tájismereti anyaga. Magyar Könyvszemle 1955. 71. évf. 3. sz. 1801. Az idei gyermekbénulásos járvány megyénkben Ez év nyarán eddig soha nem látott erősséggel sújtotta a járványos gyermekbénulás megyénk keleti, szatmári részét. Június utolsó napjaiban Porcsalmán kezdődött néhány megbetegedéssel, azután Csengerben lépett fel július elején; miután a csengeri járás több községét meglátogatta, átcsapott a fehérgyarmati járás községeibe, különösen Szatmárcsekét érintve. Augusztusban azután egymásután jöttek a betegek a csengeri és fehérgyarmati járás községeiből kórházunkba. Kevésbé volt érintett a mátészalkai és vásárosnaményi járás. A járvány terjedését közvetlen tudtuk észlelni, mert hisz az egész járványterület kórházunk hatósugarába tartozik, aminek következményeképen minden bénulásos és minden arra gyanús gyermek hozzánk került vizsgálatra. Ennek a ténynek köszönhetjük, hogy teljesen tiszta képet nyújthatunk a járvány mennyiségi és minőségi vonatkozásairól. Lássuk mármost, mi is az a járványos gyermekbénulás, más néven: gyermekparalízis, vagy Heine-Medin-kór? Heveny fertőző megbetegedés, mely főleg kis gyermekeket támad meg, súlyos idegrendszeri tüneteket — leggyakrabban bénulásokat — okozva, amely bénulásoknak egy része, sajnos, az egész életre kihat. A bénulásokon kívül egyéb tüneti megnyilvánulásai is vannak. A halálozási százaléka nem nagy: egy közepes erősségű járvány esetén 6 százalék, ami azt jelenti, hogy 100 megbetegedett közül hat végződik halállal. A többi heveny fertőző gyermekbetegséggel összehasonlítva ez 132