Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1996 (31. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 2. szám

Makk Ferenc A turulmadártól a kettős keresztig (A korai magyar—bizánci kapcsolatok) A kangar—besenyőktől a 850-es években elszenvedett súlyos vereségek következ­tében a kazár fennhatóság alatt élő magyarok népe levediai őshazájában kettésza­kadt. Egyik — kisebb — részük a Don vidékéről délre húzódott, és átkelve a Kau­kázuson, Perzsia északi részén telepedett le. A másik — nagyobb — részük fejedel­mük, Levedi vezetésével a Don vidéki Levediából nyugatra költözött, és a hozzájuk csatlakozott kazár kabarokkal együtt Etelközben, nagyjából a Dnyeper és a Szeret folyók közti területen telepedett le. A katonai vereségek, a részekre szakadás és az új szállásföldre költözés megrá­zó traumái nyomán a magyar törzsszövetség legfelső vezető köreiben hatalmi harc tört ki. A kudarcokért felelőssé tett régi fejedelemmel, a szakrális királyként ural­kodó Levedivel szemben a törzsek és a nemzetségek elégedetlen főnökei az egyik legtekintélyesebb törzsfőnök, Álmos vajda mellett sorakoztak fel. A hatalmi viszály­ban Álmos nemzetközi támogatást is élvezett, hiszen Kazária uralkodója, a kagán Álmos fejedelemmé emelését pártfogolta, így érthető, hogy az uralomért vívott küzdelemből Álmos került ki győztesen. Levedi kündü vereséget szenvedett, s bu­kott szakrális királyként rituális gyilkosság áldozata lett. Az új kündü, Álmos tör­zse lett a magyar törzsszövetség — Hetymegyer (Hétmagyar) — vezértörzse, s ebből fakadóan a vezértörzs fő nemzetségének, Álmos nemzetségének a totemjelvénye, a turulmadár lett az egész törzsszövetség hadijelvénye. Ettől kezdve hosszú időn, mintegy másfél évszázadon át a törzsszövetségi zászló rúdjára helyezett fekete tu­rulmadár jelképezte az egész magyarságot a külföldiek előtt. A megszilárdított szakrális kettős fejedelemség keretei között Álmos kündü és az ismeretlen nevű alkirály, a gyula újjászervezték a Hétmagyar törzsszövetséget, s ezzel megmentették a magyarságot a fizikai—etnikai széthullástól. Álmos fejede­lemmé választásának és a törzsszövetség helyreállításának emlékét őrizte meg az Anonymusnál olvasható — etelközi — vérszerződés is. A csatlakozott kabarok há­rom törzsének a Hét magyar katonai segédnépévé történő betagolása szintén részét képezte az etelközi tartózkodás elején végbement nagy szervező munkának. Egyéb­ként feltételezhető, hogy a trónharc során maguk a kabarok Levedit segítették, hi­szen ők eredendően szemben álltak a kazárokkal. Álmos és tábora a hatalmi harc­ban élvezett kagáni támogatás fejében a 850-es évek második felében vállalta a kazár függést. Ennek jeleként tartható számon az, hogy 861-ben a magyarok a kazárok.

Next