Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2009 (44. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 3. szám

Morvay Péter hogy nem robotban, hanem napszámért dolgozhatnak, s talán azt is érezték, hogy Ыá­­nyos mértékig maguknak dolgoznak. Bár ilyenformán sikerült kb. 17 000 öl hosszú csatornát létesíteni, illetve ki­tisztítani, ez még mindig kevés volt, s a szűklátókörű földbirtokosok ellenállása meghiúsította a szép eredmények tartósítását. Nagy ellenkezést váltott ki ugyanis belőlük, hogy Károlyi - királyi biztosi hatalmával élve - széthányatta a víz lefolyá­sát akadályozó, jól jövedelmező malmaikat, továbbá, hogy Károlyi a szárazzá váló földek jelentős részét a „publikumnak”, az érdekelt faluközösségeknek szánta. Ezért­­ bár a munka a következő években is folyt, a megye által kivetett jelentős összeget (kb. 200 ezer forintot használtak fel) mégis csak a lecsapolás „harmadik menetében”, a XIX. század utolsó öt évtizedében sikerült végre tartós eredményt elérni. Ekkor ugyanis - miután 1894-ben megalakult az Ecsedi-láp lecsapoló társulat - új medret vágtak a Nyírség-széli keményebb talajban a Krasznának, elvezették mellékvizeit is, s ennek érdekében nagyszabású csatornarendszert hoztak létre. A már korszerű, gépi berendezéseket is használó munka 66 km. hosszú csatornát hozott létre, öt és fél millió köbméter földet mozgatott meg, öt és félmillió forintba került. A XX. század első évére megpecsételődött az Ecsedi-láp sorsa: 80 000 hold mocsaras terület vált alkalmassá mezőgazdasági művelésre. Harc a földért A jobbágyok nemcsak a lecsapolás munkájából vállaltak oroszlánrészt, hanem verejtékes munkával, s kényszerű, ravasz titkolózással kellett megnagyobbítaniuk a kaszálható, esetleg a mezőgazdaságilag is művelhető területeket. Nagy szüksé­gük volt erre, mert hiszen egyes határokon szinte semmi, vagy csak igen kevés magasabb fekvésű terület volt. A régi határtérképen, a rétoldali részen erekkel szabdalt hátas legelők láthatók, a rétben náderdő, rekettyés, égeres goroncok, ingólápok. Az Ecsedi-határ és a jobbágyság helyzete. A százéves úrbéri per. Földszerzés, földelvesztegetés, [tanyásodás. Zsombokoló munka. A lecsapolás félmunkája. Prikurics, lápégés]. Nád-, gyékény-, tökedények, szerszámok, építkezés, temetők A láp közelsége a falak külső képén is felismerhető volt. Nemcsak az erdélyiesen magas tetejű házak nád, vagy gyékény süvegei, hanem a nádból készített kerítések, a melléképületek tapasztatlan, karcolt nádfala, a kemencék tetején lapos nádko­sárban szárított aszalt gyümölcs, sőt a nádszálakból összefűzött falvédő anyaga is mind a határból került ki. Nem beszélve a házak falában és a mennyezetben elrejtett nádkötegekről. A 2-3 méteres, 2 ujjnyi vastag, fiatal bambuszra emlékeztető nádszálakból, a nyílt részekre eső falvakban még szőlőkarót is készítettek. A háztartásokban többféle, még a nádénál is változatosabb felhasználáshoz jutott a gyékény. Másutt vesszőből készült kosárféléket, de más házieszközöket is a bőségesen rendelkezésre álló és könnyen megmunkálható gyékényből készí­

Next