Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2020 (55. évfolyam, 1-4. szám)

2020 / 1. szám

Szemle mutatja be. A hölgyek — más arisztokrata asszonyokhoz hasonlóan — bekapcsolódtak a különböző, a karitativitása mellett politi­kai célokat is szolgáló egyesületekbe, így az ellenzéket erősítő és a magyar ipart pártoló tulipánmozgalomba és a helyi jótékony nő­egyletekbe. Munkájukról, elismeréseikről is olvashatunk a családi fejezetben, amelyet Károlyi István temetésének leírása zár. A Károlyi-hölgyek karitatív és egyesületi munkájához hasonló tevékenységre szám­talan példa hozható, ami mutatja, hogy a Szatmár megyei nemzeti ellenállási mozga­lom történetének feltárása során sem szabad megfeledkezni a nőkről. Zsoldos Ildikó a kötet utolsó tanulmányában a tulipánmoz­galom szatmári történetéről értekezik, vis­­­szanyúlva a gyökerekig. Nagyon tanulságos a szatmárnémeti nőegylet 1906. április 3-i gyűlésének leírása, amelyen ott volt a város színe-java, és nem csak a nők! Ezen a hazai ipart pártoló rendezvényen alakult meg a Szatmári Magyar Tulipánkert. Persze az is érdekes, hogy a szatmári előkelő asszonyok — főleg a szatmárnémetiek, nagykárolyi­ak, nagybányaiak - lelkesen támogatták a mozgalmat, ruháikat azonban továbbra is Bécsből és Párizsból rendelték. A kötetzáró epilógus összefoglalja és rendszerezi a korábban leírtakat, és átfo­góan világítja meg a tényeket, az okokat és következményeket, kitekintve egy rövid pillanatra az 1914-ben eldördülő puskalö­vésig, amely megváltoztatta a világot. A tanulmányokat elolvasva is érdemes még lapozgatni a könyvben, hiszen a ha­talmas mennyiségű felhasznált forrás jegy­zékét követően a korszakot átfogó hazai és külföldi irodalomra is rálátásunk nyílhat. A román és angol nyelvű rövid összefog­laló pedig remélhetőleg a Szatmár megye mai határon túli részein élők figyelmét is ráirányítja közös történelmünk e fontos és még feldolgozatlan időszakára. Mi olvasók pedig reménykedhetünk, hogy a szerző, aki feltárt és feldolgozott szin­te minden a korszakra vonatkozó forrást, legközelebbi tanulmányaiban megírja majd a századfordulós megye mentalitás-, kultúr- és gazdaságtörténetét is, hogy újabb lépést te­hessünk egy új szemléletű, forrásokkal ada­tolt, korrekt megyemonográfia-folytatás felé. Lehet benne bízni, hogy sokan felfigyel­nek e könyvre a boltok polcain is, hiszen figyelemfelhívó borítójának az egyszerű­ségében rejlik a nagyszerűsége, mert min­den információt tartalmazva is dekoratív, figyelemfelkeltő. A szokatlanul hosszú cím precízen és tudományosan fogalmazza meg a XX. század eleji megye politikai életének mintaszerű feldolgozását. Aki ez alapján a témája miatt választja a kötetet szabadidős olvasmánynak vagy tudományos kutatása adatbázisának, esetleg dolgozata mintá­jának, nem fog csalódni. A 817 lábjegyzet külön is említést érdemel, hiszen nem csak a forráshelyek pontos jelölésére szolgál, hanem kiegészítő információkat tartalmazva segíti az olvasót a megértésben, eligazodásban. A 300 oldalas kötetet az Erdélyi Múze­um Egyesület adta ki Kolozsváron az Erdé­lyi Tudományos Füzetek 288. darabjaként. Első bemutatóján, 2019. május 28-án Ko­lozsváron két MTA külső tag, Sipos Gábor és Egyed Ákos méltatta a munkát és a szer­zőt. Kívánom, hogy Szatmár határon inneni oldalán is mind többen ismerjék meg és for­gassák örömmel Zsoldos Ildikó munkáját! Zsoldos Ildikó: Hatalmi törekvések és politikai plat­formok Szatmárban az 1905-1906-os kormányzati krízis idején. Kolozsvár, 2018. EME, 310 p. (Erdélyi Tudomá­nyos Füzetek, 288.) Kujbusné Mécses Éva 125

Next