Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2020 (55. évfolyam, 1-4. szám)
2020 / 1. szám
124 Szemle megvizsgálta, és pl. olyan iratokat és nyugtákat is talált a Vécsey család Kolozsváron lévő rendezetlen iratai között, amelyek rácáfolnak az eddigi történészi álláspontra, miszerint írott forrásokkal nem bizonyíthatók a visszaélések és a korrupció. Érdemes volt alaposan elolvasnia más családok hagyatéka mellett a közigazgatási, bírósági iratokat és a sajtót is, mert aki tudja, hogy mire kell figyelni, az néhány utalásból is ki tudja szűrni az információt. A választási hercehurcában a főszerepet a pénz játszotta. Előfordult azonban gyakran erőszak is, volt ahol a csendőröknek figyelmeztető lövést kellett leadni, sőt két helyen emberhalált is követelt a politika. Hogy ennek a két választásnak a hátterében álló, „nemzeti ellenállásaként emlegetett politikai helyzet hogyan alakult ki az országban, és milyen megnyilvánulásai voltak Szatmárban azt a 6. fejezetből részletesebben megtudhatjuk. A szerző rávilágít arra is, hogy az események, döntések mögött állók milyen személyes vagy családi kapcsolat hálójába szorulva formálták nézeteiket, alakították ki vagy éppen az elveiket. A kormánypárti és ellenzéki erők különböző módon feszültek egymásnak. Az egyes esetek ismertetése szerint a módszerek változatosak voltak: ellenzéki alap létrehozása, elbocsátások, szócsaták, röplapok, falragaszok, sőt még tettlegességet is rögzítettek a rendőri jelentések. 1906 tavaszától az országos politikába beállt irányváltás hozott itt is a „bogáncs kigyomlálása” mellett megbékélést a megyebeli dr. Falussy Árpád főispáni beiktatásával és a tisztikar kicserélődésével, de kisebb-nagyobb afférok azért tarkították a politikai életet. Szatmár politikai életében már a XVI. századtól fontos szerepet játszottak a Károlyiak. Bár a XIX. század végétől már nem Nagykároly és környéke az állandó családi központ, de az ősi birtok idekötötte a család több tagját is. István gondolkodásmódját, életvitelét a hagyomány, az anyjával külföldön töltött gyermekkor, tanulmányai és az is meghatározta, hogy Rudolf trónörökös mulatótársa lehetett. A vadászatok, a dorbézolás, a politika útvesztőiben való eligazodni vágyás, majd az apaszerep, a sajtófigyelmet keltő életet élő, párbajozgató fiával, Györggyel kiéleződött ellentéte mind hozzájárultak értékítélete, politikai szerepvállalása és egészsége alakulásához. Az apa és fia közti véleménykülönbség az 1904- ben tartott közgyűlésen vált nyilvánossá, amikor György Tisza István híveként foglalt állást, míg apja a Tisza-kormány elleni bizalmatlansági indítvány mellett mondott gyújtó hangú beszédet. A párválasztás mellett a pártválasztás is hozzájárult kapcsolatuk romlásához. István még nagybetegen is vállalta a képviselő-jelöltséget, nehogy fiát válasszák meg, aki végül a brassói kerület sajtó által gyakran bírált képviselője lett. 1906-ban tengerparti kormányzónak nevezte ki az uralkodó, de a kormányváltás miatt hivatalba se léphetett. A Károlyiak közéleti szerepvállalása azonban nem korlátozódott a férfiak országgyűlési képviselőségére, hiszen a család nőtagjai is rendkívül tevékenyek voltak. A XVII. századtól irányították a hatalmas birtokrészek életét, gazdálkodását, az 1840-es évek második felében legendássá vált Károlyi György feleségének, Zichy Karolinának a szalonja, a forradalom és szabadságharc alatti szerepvállalása, majd emigrálása is figyelemre méltó. Károlyi Istvánt pedig felesége és lánya, Melinda különböző módon támogatta a politikai munkájában. Melindát a szerző Justh Zsigmond érdekes feljegyzései segítségével