Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2020 (55. évfolyam, 1-4. szám)

2020 / 2. szám

A világ vándora, Gróf Vay Péter (1863/1864—1948) vette,­ amivel együtt járt a Monsigneur titulus.­ Ezt a címet nagyon szerette és élete folyamán előszeretettel használta aláírásként is leveleiben. Elismerésekben később sem szenvedett hiányt: Ferenc József 1908-ban a Pécs-egyházmegyei Vaskaszentmárton javadalmas apátságát, IV. Károly pedig 1917-ben az üszkübi (szkopjei) püspökséget adományozta neki. Ifjúkora társasági életének meghatározói túlfinomult arisztokrata hölgyek és ifjak voltak. Ezen aranyifjúsággal gyakran barangoltak együtt a természetben és sorra láto­gatták a barátokat és rokonokat az 1880-as években. Vay számára a Felvidék baráti és rokoni kötelékek egész sorát jelentette, hiszen szoros kapcsolat fűzte a Czóbel, vala­mint a Mednyánszky családokhoz. Czóbel Minka a különös lírikus, aki szimbolista verseivel a Nyugat egyik szellemi előfutárának számít, első unokatestvére volt. Révayék birtokát, Tajna-t (ma Tajná, Szlovákia) második otthonának tekintette,­ s a Med­­nyánszkyaknál Nagyőrön (ma Strátky, Szlovákia) is rendszeresen megfordult. Később, sok-sok utazása közben, sőt az I. világháború vérzivataros esztendeiben is időt szakított arra, hogy — rövid itthoni tartózkodásai idején — tartsa a kapcsolatot gyer­mekkori barátaival, rokonaival, s meg-meglátogatta őket, mert szívesen időzött náluk. Fiatalkori jó barátja, az újító (Móricz Zsigmond előfutárának is tekinthető) ám mára elfeledett első naturalista írónk Justh Zsigmond (1863—1894)­ kapcsán írta: „Barátságo­kat csak fiatalon kötünk. Igazán csak az egykori játszótársakhoz ragaszkodunk.”9 Igazi „szellemi paradicsom”10­1 volt az egykori felvidéki élet. Ezt mutatja, hogy az említett fiatalok mindent megtettek a hazai kultúra helybeni támogatására. Ennek szellemében Justh Zsigmond és gr. Palácsevich Katinka kezdeményezte a Műbará­tok Körének megalapítását (1890) mint a mecenatúra, a műpártolás sajátos formáját, hogy a magyar irodalom és művészetek fejlődését előmozdítsák. Justh bevonta még elképzeléseibe az ifjúkori jó barátokat, ifj. gr. Batthyány Gézát, gr. Széchényi Lajost és gr. Vay Pétert is. Tevékenységük sokoldalú volt, színielőadásokat és rendezvénye­ket tartottak a helyi lakosságnak, kiállításokat szerveztek, pályázatokat írtak ki és ki­adványokat támogattak. Vay Péter rendszeresen tartott ismeretterjesztő előadásokat, lelkesen szorgalmazta magyar népművészeti tárgyak gyűjtését, és műtárgyak kölcsön­zésével támogatta az 1891-ben megrendezett legyező kiállítást a régi Műcsarnokban (Budapest, Andrássy út 69.).11 1906-tól 1914-ig az alelnöki funkciót is betöltötte.12­ 5 Gáspár Annamária: Gróf Vay Péter egy elfeledett Ázsia-kutató és misszionárius munkássága. In: Cseh, Gáspár, Unemura Yuko, 2010. 86. 6 A megszólítás felszentelés után, pápai javaslatra adható egyházi cím. Főként pápai protonotárius vagy címzetes prelátus tisztségekkel járt együtt. 7 Magyar Nemzeti Levéltár­i szekció 2256 (régi jelzet) P 2085 (a továbbiakban MNL OL­P szekció) V. Háborús napló 44. 8 Justh Zsigmond megemlíti a közösen töltött éveket: Justh Zsigmond Naplója. Sajtó alá rendezte, bevezető tanulmányokkal és jegyzetekkel ellátta Halász Gábor. Budapest, 1940. 380-381. 9 MNL OL­P szekció IV. Háborús napló 14. 10 Margócsy József: Egy régi udvarház utolsó gazdái. Szöveggyűjtemény az anarcsi Czóbel család levéltári hagya­tékából. Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 4. Nyíregyháza, 1988. 287. 11 A Műbarátok Körének legyezőkiállítása. Tárgymutató. Budapest, 1891. 410-413. sz., 504. sz. 12 Dalmady Sándor: A Műbarátok Köre huszonöt éves története (1890—1914) Budapest, 1915. 10-11, 173, 234, 274.

Next