Szabolcsi Építők, 1970 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
Szó ne érje a házat... Egy cigány brigád, mely beilleszkedett az építőmunkába A 2-es főépítésvezetőség területét járva, már többször hallottam Varga Sándor kubikos brigádjáról. Elismerően szóltak munkájukról, a legjobbak között emlegették. őszintén szólva kiváncsi voltam erre a brigádra, s keresésükre indultam. Végül a Vásárosnaményi Forgácslapgyár készáru raktárának építkezésén találtam meg őket. Forrón tűz a Nap. A brigád fele a betont keveri, a másik része pedig a raktár aljzatát készíti. Megszólítom őket, barátságosan fogadnak. Aztán néhány perc múlva körülfogva olyan közlékennyé válnak és őszintén mondanak el minden, mint egy rég nem látott ismerősnek. Nem lehet lazítani... A beszélgetésből kirajzolódik, hogy a héttagú brigád 1 éve dolgozik együtt — apa, fia, testvér, sógor, Varga Sándor brigádvezető, ifjú Varga Sándor, Farkas István, Farkas Béla, Szilágyi Ferenc, Balogh Lajos, Pataki Zoltán. Volt még egy nyolcadik is, de az elment, mert nem akarta elfogadni azt a fegyelmet, amit a tagok egymással szemben állítanak. őszintén elmondták: aznap is volt egy kis vita a munkáról. Ám a brigádvezető határozottan szólt és igyekezett megmagyarázni az embereknek, hogy a 30 fokos melegben sem lehet lazítani, mert akkor nem lesznek kész a munkával határidőre. — Én olyan ember vagyok — mondja felém fordulva Varga Sándor brigádvezető, — hogy amit elvállalok, azt teljesíteni is szeretem. Nem akarom, hogy a legkisebb szó is érje a házat. — Ebben igaza van — mondja elismerőleg Pribék Ambrus művezető. — 15 éve dolgozom a kivitelező szakmában, de kevés olyan szorgalmas, jól dolgozó emberekkel találkoztam, mint ez a brigád. — Nem bízzák el magukat? — Aligha — válaszolja a művezető. — A munkában felveszik a versenyt bármelyik magyar brigáddal... — Tessék csak nyugodtan mondani, hogy cigánybrigád — szakítja félbe Varga Sándor a művezető. — Nem szégyeljük mi ezt. Ma úgy ítélik meg az embereket — legyen az cigány, vagy magyar, — ki hogyan dolgozik. Mi becsületesen dolgozunk és a jövőben is így akarunk. — Érzik a megbecsülést? — Igen — válaszolja határozottan. — Ha nem így lenne, már elmentünk volna, hiszen a legutóbbi hónapokban átlagosan megkerestük a 2700—2800 forintot. — Elégedettek? — Nincs különösebb panaszunk sem a keresetre, sem a bánásmódra. Aztán tréfásan megjegyzi: — Hajtani kell, mert nagy a család. Nekem például egy futballcsapatra való gyerekem van... A többieknek is van egy néhány... S valóban hajtanak, szorgalmasan és törekvően. Az épülő készáru raktár mintegy 6 ezer négyzetméter betonaljzatának egyharmadát ők végezték el. Jól és szakszerűen — így mondta a művezető. A brigád egyébként Nyírbátorban dolgozott, de ideirányították őket mert sürgetett a munka. Általános vélemény még eddig nem csalódtak a brigád munkájában. Időben és jól elvégeznek minden feladatot, amivel megbízzák őket. Szeretik is őket az építésvezetőségen. Megtalálták helyüket Vidám kedélyű, jó hangulatú emberek. Egész beszélgetésünk ideje alatt nem a panasz, az elégedetlenség, hanem az optimizmus, az irántuk érzett megbecsülés árad belőlük. Nagyon értelmesen és megyőzően látják helyüket a munkában. Ezek az emberek valóban beilleszkedtek abba a nagy építő munkában, amely ma jellemzi társadalmunkat. Hiszen amikor beszélgetésünk végén megtudták, hogy ki vagyok a brigádvezető ezzel a szavakkal fordult a többiekhez: — Ugye, nem hiába mondtam nektek, hogy érdemes jól dolgozni. Munkánk után megbecsülnek. Még az újság is felfigyelt ránk... Azt hiszem, ha továbbra is jól dolgoznak munkájukra a jövőben is felfigyelnek, elismerésben és megbecsülésben részesülnek. — Bálint — Varga Sándor brigád vezető A Varga-brigád munkában rUj terelemes házgyár a Szovjetunióban A Szovjeunióban először néhány évvel ezelőtt Kijevben, az Építőelemek Tudományos Kutató Intézetének kísérleti üzemében állítottak elő térfogati elemeket lakóházak építéséhez, de hamarosan megjelentek a kísérleti épületek Moszkva, Minszk, Krasznodar, Volzsszk és Harkov lakónegyedeiben is. 1968-ban, az ukrajnai Kremencsungban megkezdték egy évente 100 ezer négyzetméter hasznos térfogati elemet előállító házgyár építését. Az új, kész lakásokat előállító létesítményben, amely már el is készítette az első blokkszoba sorozatot, az összes műveletet mindössze két gépkomplexummal végeztetik. Az itt alkalmazot gyártástechnológia nem hasonlít a korábbi házgyárakéhoz. A világon először Kremencsugban állítanak elő térfogati vasbetonelemeket vákuum segítségével. Az ílymódon elkészített vékonyfalú plasztikus öntött betonlap 4—5 perc alatt annyira megszilárdul, hogy nem lehet észrevenni benne a lábnyomokat. Az új eljárás szerzője és a szabadalom tulajdonosa a „Giprograzsdanpromsztroj” nevű ukrán tudományos kutató és tervező intézet. Az új térfogatelemeket előállító üzemben a termelést maximálisan automatizálták. A kavicsból, homokból cementből és a betonvasból mindössze 20 óra alatt teljesen kész lakások születnek, amelyeket már csak a helyszínre kell szállítani és összeszerelni. Az első fél év eredménye Termelés: 106,4 százalék Árbevétel: 106,9 százalék 164 lakás helyett 174 lakás Az első félév termelését, árbevételét tekintve megállapíthtó: a termelésben fővállalkozói szinten a tervezett 366 millió helyett, 376 millió termelést ért el a vállalat, míg saját termelésben, a 310 millió tervezettel szemben, 330 millió forint volt a teljesítés, ami 106,4 százaléknak, míg éves szinten 44,2 százalékos teljesítésnek felel meg. Az év hat hónapjára tervezett árbevétel vállalati szinten 260 millió forint volt, az elért eredmény: 270 millió, ami 103,9 százaléknak felel meg, míg saját épszer szinten az árbevétel 106,9 százalék. Az első félévre a kifizetett bér a tervhez viszonyítva 116 százalék, az éves bérszinthez viszonyítva 53,4 százalék. A termelékenység terén a tervhez viszonyítva bizony lemaradt a vállalat az első félévben. Az egy összmunkásra eső termelékenység eredménye csak 94 százalék. A termelés területén nagyobb lemaradás van Szentendrén a tervhez viszonyítva 89,1 százalék a termelés eredménye, míg a termelékenység vonalán csak 75,1 százalék a teljesítés. De nem teljesítette termelési tervét a 4-es főépítésvezetőség sem — eredménye: 98,3 százalék, míg a termelékenységi tervét is csak 77,7 százalékra teljesítette. A két főépítésvezetőségnek, a második félévben ugyancsak rá kell kapcsolnia, hogy a tervezett szintet tartani tudja. Lakásépítési tervét a vállalat túlteljesítette. Az első félévre tervezett lakásátadás 164 volt, míg a teljesítés 174 átadott lakás. A lakások átadásának zöme a második félévre esik, hiszen az arány — éves szintet tekintve — az első félévben csak 31 százalék. Ez ,a szám azt mutatja: nagyobb erőfeszítésre van szükség, hogy a vállalat teljesíteni, illetve elképzelése szerint túlteljesíteni tudja éves lakásépítési tervét. A létszámgazdálkodással is problémák vannak. A félévre tervezett összlétszámot 9,2 százalékkal haladta meg. Ha elemezzük a vállalat első félévének termelékenységét megállapítható: nagy az eltérés a termelés és a kifizetett bér között — mintegy 10 százalék az, ami mögött nincs termelés. Kétségtelen, az árvíz sok ember kiesését okozta a termelésből. De az is igaz, hogy a tervezetthez viszonyítva magas a foglalkoztatottaknak a száma is. Egyensúly tartása érdekében — amit csak helyeselni tudunk — megfelelő igazgatói utasítás született Ennek betartása lényegesen megváltoztathatja az összhangot a második félévben. Úgy véljük valamennyi főépítésvezetőségnek felül kell vizsgálni termelékenységét, különösképpen a termelékenység növelésének lehetőségét és módját, mert e téren áll legrosszabbul a vállalat. Idő még van — bár kétségtelen egyre kevesebb —, hogy a második félévben jobb munkaszervezéssel, a munkafegyelem megszilárdításával, valamint az építőipari gépek és szállító eszközök teljes kapacitásának kihasználásával javítsunk a helyzeten. A fiatalokra számítani lehet Meglehetősen szép, rendezett környezet fogadja az érkezőt a lakatosüzemben. — Nagy részük van ebben a fiataloknak — mondják többen is az idősebbek közül. Ám a lakatosüzem fiataljai nemcsak a külső környezet alakításában, szépítésében, hanem a termelő munkában, a példamutatásban is élenjárnak. — Alapszervezetünknek az a célja — mondja Dankó István KISZ-titkár, — hogy a fiatalokat fegyelmezettségre, a termelésben való helytállásra, politikai és szakmai tudásuk gyarapítására nevelje. A KISZ alapszervezet munkáját, tevékenységét vizsgálva valóban a fenti célok megvalósulásáért fáradozik. Arra törekszik, hogy szervezetileg is erősödjön. Jelenleg 42 fiatal tagja itt a KISZ-nek. Élenjáró fiatalok Az üzemben egy ifjúsági szocialista brigád működik — Linzenbald Zoltán vezetésével, de a többi fiatalok is szocialista brigádokban dolgoznak. Mind munkájukról, mind magatartásukról elismerőleg szólnak az idősebb szakmunkások. Például Sztojanov Istvánról (Dócs-brigád), Szabó Károlyról (Támba-brigád) és még több fiatalról úgy vélekednek: „Sok ilyen jól dolgozó fiatal szakmunkásra lenne még szükség az üzemben...” Az üzem fiataljaira mindig számítani lehet. Az elmúlt években, de a most folyó szocialista munkaversenyben, a X. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásokban is együtt haladnak az idősebb szakmunkásokkal. Az üzemben jól ötvöződik az idősebbek szaktudása, a fiatalok lendületes munkája, mely érezhető a lakatosüzem egész tevékenységében. Ha valakivel probléma van — mert azért néha ilyen is előfordul — a KISZ vezetősége leül és beszélget vele. Ennek sokszor jó gyakorlati hatása van. Például néhány fiatalnak gyengébben ment a szakmai tanulás. Elbeszélgettek velük, s arra serkentették őket, bátran kérjenek szakmai tanácsot és segítséget az idősebb szakmunkásoktól. Ezt többen is igénybe vették. A KISZ alapszervezet rendszeres politikai és szervezeti életet él. Taggyűléseket tartanak, ahol megjavítják a fiatalok sajátos és az üzem problémáját, határozatot hoznak annak megoldásáról, mely mozgósítlag hat valamennyi fiatalra. Szervezeti életük kibontakoztatásához nagy segítséget kapnak a pártszervezettől, személyesen Tomba András alapszervezeti titkártól is. Rendszeresen pártmegbízatásokat is kapnak, amelyet a fiatalok igyekeznek teljesíteni. A fiatalok aktivitására jellemző, hogy a vállalati KISZ- bizottság által szervezett rendezvényekre, szellemi vetélkedőkre, rendszeresen mozgósítják a tagokat. Bekapcsolódnak minden olyan poltikai és kulturális megmozdulásba, mely előre viszi a fiatalok nevelését, szórakozását, tanulását. Részt vesznek a KISZ-klub tevékenységében is. Arra serkentik az üzem fiataljait, hogy szabadidejüket hasznosan töltsék el a klubban. Az üzem KISZ-alapszervezete nagy gondot fordít a fiatalok politikai és szakmai nevelésére. Pééldául az elmúlt oktatási évben 36 fiatal vett részt a KISZ-bizottság által szervezett politikai tanfolyamon. Az üzem fiataljainak jó munkáját elismerve a Szabolcs megyei KISZ Bizottság is, aki oklevéllel tüntette ki őket a felszabadulási és a Lenin centenárium évfordulójának tiszteletére indított versenyben való nagyszerű helytállásukért. Dankó István KISZ-titkár pedig a KISZ Központi Bizottság dicsérő oklevelét kapta. A jövő tervei A KISZ alapszervezet terve, elképzelése a jövőre vonatkozóan is sokrétű. Első helyen szerepel továbbra is a termelésben való helytállás, a politikai és szakmai képzés. Az üzem fiataljai felajánlásuk teljesítésével akrják köszönteni és ünnepelni pártunk X. kongresszusát. A KISZ-titkár arról is szólt, hogy a legutóbbi szakmai vizsgákon egy-két tanuló gyengén szerepelt. Ezért megkérték az üzem legjobban felkészült szakembereit, segítsék ezeket a fiatalokat a szakmai tanulásban. Kazai Sándor például az elmúlt évben, de most is vállalta a gyengébb tanulók segítségét. A KISZ vezetősége továbbra is azt tervezi, hogy ez évben is valamennyi KISZ-tagot bevon a politikai oktatásba. Kezdeményezés született arra is, hogy az üzem területén lévő hulladék anyagokból különböző játék-felszerelést készítenek — társadalmi munkában — azon óvodáknak, ahol legtöbb vállalati dolgozó gyermeke van. Csak vázlatosan írtunk a lakatosüzem KISZ alapszervezetének és fiataljainak életéről, de úgy gondoljuk, néhány módszerét, példáját több alapszervezet követheti.