Szabolcsi Építők, 1970 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6. szám
. mov /l Vf * Az év első öt hónapjának tapasztalata Termelés: 105,2 százalék Árbevétel: 116,9 százalék 72 lakás helyett 131 lakás Az év első öt hónapjának termelését, árbevételét vizsgálva megállapítható: a termelésben — fővállalkozói szinten — a tervezett 208 millió helyett, 298 millió termelési értéket ért el a vállalat, ami 105,2 a bázishoz viszonyítva, 111,4 százalékos teljesítésnek felel meg. A saját épszer termeléseredménye: 104,8 a bázishoz vizsonyítva 109,8 százalék. Az év első öt hónapjára tervezett árbevétel 166 millió forint a teljesítés: 194,1 millió, ami 116,9 százalékos teljesítést mutat. Az első öt hónapban kifizetett bér a tervhez viszonyítva 115,8 százalék, az átlagbér színvonal 105,4 százalék. A termelékenység terén a vállalatnak most sem sikerült előbbre lépnie. Az első negyedévben a termelékenység 89,6 százaléka volt, az első öt hónapban is csak 91,5 százalék. A főépítésvezetőségek területén a termelékenység szintje csupán a szerelőiparnál fogadható el — 102,8 százalék. A leggyengébb a 3-as főép termelékenysége, amely 77,6 százalék, az 5-ös főépé 86,1 százalék. A 3-as főépen probléma van a termeléssel is. Tervüket csak 92,4 százalékra teljesítették. Lakásátadási tervét a vállalat túlteljesítette. Az első öt hónapra tervezett lakásátadás 72 volt, míg az átadott lakások száma 131, ami jó eredménynek mondható. Ha a vállalat öt hónapos tevékenységét elemezzük megállapítható, hogy két területen továbbra is probléma van. Az egyik: a kifizetett bér nincs arányban a termeléssel, hiszen a vállalat 11 százalékkal több bért fizetett ki, mint a mögötte lévő termelés. Ez csak bizonyos mértékig magyarázható azzal, hogy a megyénkre váratlanul rázúduló árvíz sok embert kivett a termelésből, de a bérüket fizetni kellett. Sajnos, ez az aránytalanság már az első negyedévben is jelentkezett. Akkor azt mondtuk: a következő hónapokban ez a különbség már nem lesz meg, mivel kedvezőbb lesz az időjárás, jobbak lesznek a termelési lehetőségek. Sajnos, nem így történt. Azt hisszük, hogy itt nem csupán a termelésről, hanem az ezzel szorosan összefüggő termelékenység nem kellő alakulásáról is szó van. Ennek okát annál is inkább vizsgálni kellene, mivel a következő időben, pontosabban az év hátralévő szakaszában, kettőzött erővel kell küzdeni a vállalatnak. Mindenki előtt ismeretes, az a súlyos kár, amit az árvíz okozott megyénkben. Ennek helyreállításában, új lakások építésében jelentős feladat hárul a vállalatra. Három község — Gyártelek, Fülpösdaróc, Géberjén — romba dőlt lakásait kell felépíteni, ami az eddigi felmérés szerint, mintegy 200 lakás, de lehet, hogy több is. Nos, ezen lakás felépítése mellett a vállalatnak teljesíteni kell éves tervét is — ez a miniszter határozott állásfoglalása — hiszen olyan létesítmények elkészítéséről van szó, amelyek népgazdaságilag fontosak, késedelmük vagy lemaradásuk súlyos károkat jelentenének a megyének és az országnak. Tehát ha a kettőt egybevetjük, világosan kirajzolódik annak az erőfeszítésnek a szükségessége, ami a vállalatra a jövőben hárul. Ebből következik minden olyan intézkedés megtétele, amely elsősorban a termelékenység, a kapacitás növekedésére irányul. Ha eddig is szükség volt a szilárdabb munkafegyelemre, az előrelátóbb munkaszervezésre, a munka célszerűbbé tételére, a gépek maximális kihasználására, az anyagok gazdaságosabb felhasználására, a műszaki és fizikai dolgozók közös együttműködésére, akkor az év hátralévő részében erre igen nagy szükség van. A vállalat dolgozói akkor járulhatnak igazán a súlyos károk elviselhetőbbé tételéhez, a vállalati feladatok teljesítéséhez, ha önmagukat vizsgálva, maximális erőfeszítést tesznek a gondok megoldására. Ha valaha szükség volt az emberek kezdeményezésére, alkotó tehetségük kibontakozására, akkor most erre nagy szükség van. Reméljük, hogy ezt valamennyi dolgozó érzi is. V. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1970. JÚNIUS Bensőséges ünnepség színhelye volt június 17-én este az Építők KISZ Klubja. A fiatalok immár több mint két éves munkáját országos elismerés koronázta. A III. Kiváló Ifjúsági Klub pályázaton elnyerték a ” KIVÁLÓ IFJÚSÁGI KLUB’’ címet. Az értékelő bizottság a klub tartalmi munkája mellett figyelembe vette a sokirányú művészeti tevékenységet, az országos és megyei pályázatokon való résztvételt, valamint a jubileumi és centenáriumi versenyeken, vetélkedőkön való eredményes szereplést is. A KISZ Központi Bizottsága kezdeményezése nyomán született ifjúsági klubmozgalom régen hangoztatott irányelve, hogy igen hasznos ha az ifjúsági klubok működési területük kis „kultúrközpontjává” válnak, ahol tagjaik, a fiatalok művelődési igényeiket a legdifferenciáltabb módon elégíthetik ki. Ezt az utat járja Kiváló Ifjúsági Klub az Építők KISZ Klubja sente most el ezt a rangos kitűnnek elismeréseképpen nyertetést. Növelni az építőipar kapacitását Bondor József miniszter tájékoztatója az országos építőipari konferencián Bondor József miniszter elmondotta, hogy az ország építőipari kapacitásának 22—25 százalékát foglalja le a lakásépítés mégis a lakásprogram teljesítése az építőipar legfontosabb feladata. Az ország felszabadulása óta 1,1 millió új lakás épült, és így 3,5 millió ember költözött új otthonba. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkásparaszt kormány együttes ülésének határozata a lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről, most komplexen, igazságosabb teherviselés alapján rendeld ezt a nagyon fontos problémát. A határozat új alapokra helyezi a lakásépítési programot is. Természetesen az igazságosabb elosztáshoz is több lakás kell, a határozat tehát csak akkor érheti el célját, ha az építőipar is teljesíti tervét, kötelezettségeit. Tavaly az építőipar két és fél százalékkal teljesítette túl lakásépítési tervét, de ez a többlet mégsem értékelhető túlteljesítésnek, mert a városokban, ahol elsősorban lenne szükség sok lakásra, kisebb arányú az új otthonok építésének növekedési üteme. Vidéken tulajdonképpen az építkezés már minőségi cserét jelent, mert általában a régi lakások helyett építenek korszerűt, újat. A városokban viszont még a lakásszám növelése az elsődleges feladat. Új házgyárak épülnek Az ország 15 éves lakásépítési programjának valóra váltása érdekében a harmadik ötéves terv előirányzatát mintegy 18 000 lakással kell túlteljesíteni, s ehhe az idén 70 000 új lakást kell építeni. A negyedik ötéves tervben előirányzott 400 000 lakásból 180—200 ezret állami erőből kell építeni. A magánlakás-építési formában mintegy 230 000 új otthon építése az előirányzat, de kedvező anyagellátás esetén a társasházak építésével túlteljesíthető ez a terv. Különösen nagy feladat hárul az ÉVM vállalatokra. A harmadik ötéves tervben előreláthatóan átadott 107 000 helyett a negyedik ötéves terv időszakában 200 000 lakást kell felépíteniük, legalább 152 000 lakást korszerű építési móddal elsősorban házgyári elemekből kell kialakítani. Ennek megfelelően további öt új házgyár beruházását tervezik. Sokan felvetik még, hogy a házgyári házakból épített lakótelepek egyhangúak. Egyenlőre ugyan nem ez a legfontosabb probléma — hanem az, hogy a lakásigényeket minél előbb kielégítsük, — de az építészek sokféle módszerrel, a homlokzat színeinek, az épület tömegének, a lakóházak elhelyezésének helyes megválasztásával megszüntethetik az egyhangúságot. Budapest harmadik házgyára már 13-féle lakóházhoz gyárt falelemeket, s az elemsablonok felújításával a többi házgyár is lényegesen növelheti a választékot. A rendkívül gyors házgyári építésmódnál jelenleg még az a probléma, hogy sokáig tart az alapozás és elhúzódik a befejező, szakipari munka. Gyakori gond, hogy az épületek helyét rosszul választják ki, s így felesleges költséggel, a szükségesnél nagyobb alapokat kell építeni. Az alapozást és az egyéb mélyépítési munkát az előregyártás fejlesztésével kell megoldani. A panelekből összeszerelt lakások befejező munkálatait is előregyártással kell gyorsítani. A házgyári mérettűrés, tehát a pontos építkezés, az ismétlődő méretek lehetővé teszik a fokozott előregyártást. A vizsgálatok szerint e tartalékok kihasználásával további két hónappal lehetne csökkenteni a házgyári lakóházak építésének idejét. Nagy gond a tatarozás Magyarországon az is növeli a lakásgondokat, hogy sok elavult, régi otthont kell lebontani, s többek között azért is, mert napirendre került a városközpontok rekonstrukciója. Éppen ezért ügyelni kell arra, hogy ez ne túl gyorsan történjék, a megfelelő „lakásszaporulat” többlet biztosításával összehangoltan kell megszervezni a városrekonstrukciókat, a régi elavult lakások lebontását. A miniszter megemlítette: furcsa divat most az országban a toronyházak építése. Néhol a városkép miatt valóban indokolt a 20—22 emeletes épület, de semmi szükség arra, hogy valamennyi város feltűnő toronyházakat építsen. A felső emeleteken levő lakások nem célszerűek a nagy családok számára, ezért általában garzonlakások és irodák kerülnek a felső szintekre. A toronyházaknál több gondot okoz az ivóvízhálózat és a felvonó, s az építési költség is magasabb. Ezért a tervek szerint az új lakásoknak 29 százaléka ötszintes, körülbelül 50 százaléka tízszintes házakban épül és csak 5 százaléka kerül 20—22 szintes épületekbe. A beruházási és építkezési piac egyensúlya Bondor József hangsúlyozta: a lakásproblémák megoldásában legalább olyan nagy feladat a régi épületek felújítása, mint az új házak építése. Az ország 3,2 millió lakásának 20 százaléka 1900 előtt épült 150 000 lakás pedig már több mint száz éves. A fenntartási, felújítási munkákból az állami építőipar mind kisebb arányban vesz részt, hogy a korszerű, nagy, új létesítmények építését gyorsíthassa. 1966-ban tevékenységének 22, 1968-ban 14, 1969-ben 13 százaléka volt fenntartási munka Budapesten 9—10 milliárd forintra tehető az elmaradás a lakóházak fenntartásában és felújításában. Elsősorban a tanácsi építőipari válalatok és az építőipari szövetkezetek feladata a felújítás és tatarozás. Ezért fontos tennivaló a szövetkezeti és a tanácsi építőipar műszaki fejlesztésének meggyorsítása is. A felújítási feladatoknak azonban csak egy része a régi lemaradás felszámolása. Gondoskodni kell arról, hogy az új lakások tartós, jó minőségű anyagokból épüljenek, s ne maradjon el a rendszeres karbantartás sem. Nem egyszerűen a beruházási költség határozza meg, hogy a lakás olcsó, vagy drága. Jelenleg a blokkos építési módszerrel kivitelezett lakások a legolcsóbbak, de hozzá kellene számítani azt is, hogy ezek homlokzatát ötévenként újra kell tatarozni. A házgyári lakás beruházása drágább, de a korszerű, tartós homlokzathoz 30 évig hozzá se kell nyúlni. A gazdaságosságot tehát a beruházás és a fenntartás együttes összege alapján kell vizsgálni. Bondor József miniszter hangsúlyozta: az új létesítmények építésénél és a felújításnál is egyaránt az építőipar kapacitásának növelése a legfontosabb feladat, hogy létrejöjjön az építési piac keresletének és kínálatának egyenlő (Folytatás a 2. oldalon)