Szabolcsi Építők, 1970 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
V. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1979. JÚLIUS Közös összefogással céljainkért írta: Márki János, a vállalat igazgatója A váratlanul megyénkre zúduló árvíz — sajnos!— jelentősen éreztette hatását vállalatunk termelésében is. Az árvízvédelmi készültség elrendelése óta több száz dolgozónk, valamint földmunkagépparkunk, saját és bérelt szállítóeszközeink jelentős része a veszélyes területre volt vezényelve. Ennek következtében a vállalat termeléskiesése az első félévben: saját Épszer termelésben 25,1 millió, míg fővállalkozói szinten 27,2 millió forint volt. Rendkívüli intézkedések Mindenki előtt ismeretes, hogy az 1970. évi megyei gazdaságpolitikai célok megvalósítása milyen komoly feladat elé állította a vállalatot. Az árvízhelyzet tovább nehezítette a problémákat. Annak érdekében, hogy az 1970. évi kormány által kiemelt beruházásokat, más fontos létesítményeket, egész évi termelési feladatainkat teljesíteni tudjuk, és az árvíz okozta károk újjáépítéséből is vállalatunkhoz méltóan kivegyük a részünket, szükségessé válik, hogy a második félévben rendkívüli intézkedéseket tegyünk. Mindenekelőtt biztosítani kell az ütemes és folyamatos termelést. A kiesett termelés pótlására a vállalat azokon a munkahelyeken, ahol anyag áll rendelkezésre és a szükséges műszaki feltételek biztosítottak, túlmunkát rendel el. Az esetenként elrendelt és a korábbi mértéket meghaladó túlmunkán felül, július és augusztus hónapokban a vállalat egész területén egy-egy szabad szombatot teljes munkaidőben dolgoztatunk. A további hónapokban is — a dolgozókkal előzetes egyeztetés után — egy-egy szabad szombatot teljes munkanappá kívánunk nyilvánítani. Ebből a célból felhívjuk a vállalat minden dolgozóját, hogy támogassa ezen elképzelésünket és tegye magáévá azt a határozatot, mely szerint a továbbiakban ne legyen irányadó a negyvennégy órás munkahét. Olyan helyzetben vagyunk, amikor a megye, de az ország érdeke is azt kívánja: egy kicsit jobban feszítsük meg erőinket az árvíz sújtotta sebek mielőbbi begyógyítására. A vállalat kollektívája már eddig tanújelét adta, képes nagyobb feladatok megoldására is. Ha eddig ez jellemezte dolgozóinkat, napjainkban méginkább szükség van erre. A munkaintenzitás növelése érdekében úgy kell szervezni a munkát, hogy a teljesítménybéres órák aránya éves viszonylatban növekedjen. Ezért emelni kell az egyösszegű utalványok arányát és szigorítani az elszámolást. Vagyis minden munkahelyen arra kell törekedni, hogy a ledolgozott órák mögött ténylegesen emelkedő termelés legyen, s a legjobb gazdasági eredmény elérését biztosítsa. A belső tartalékok kihasználása Másik fontos feladatunknak a termelékenység növelését tartjuk. Ezért elengedhetetlen, hogy minden központi és munkahelyi termelésirányító maximálisan használja ki a belső tartalékokat, okos, átgondolt munkaszervezést valósítson meg, továbbá szükséges a szállítóeszközök kétműszakos munkájának megszervezése, a meglévő építőipari gépeink gyors átcsoportosítása, kapacitásuk maximális kihasználása. Nagyban növekedne a munka termelékenysége, ha például a vállalat által megrendelt építőipari gépek, szállítóeszközök a harmadik negyedév első hónapjaiban megérkeznének, amit gyorsan a termelésbe tudnánk állítani. Sajnos, olyan konkrét jelzéseink vannak, hogy a harmadik negyedévre visszaigazolt szállítóeszközöket (tehergépkocsi) csak a negyedik negyedévben kapjuk meg „árvíz védekezésére hivatkozva. Ezért kérnénk az illetékes szerveket, hogy vegyék figyelembe súlyos helyzetünket, s a legsürgősebben elégítsék ki a korábban megrendelt igényünket. A termelékenység növelésének egy másik módja, a rendszeres anyagellátás. Csak akkor lehet termelékeny és gazdaságos a munkánk, ha időben és megfelelő mennyiségben anyag áll rendelkezésünkre. Ennek feltétele, hogy megszűnjön az eddig tapasztalt krónikus vagonhiány, s meginduljon a tömegáruk vasúti szállítása. Ennek érdekében feltétlenül szükséges olyan központi intézkedés meghozatala, amely egyensúlyba hozza a vasúti szállítást, mert e nélkül termelési feladatainkat végrehajtani nem tudjuk. Hiszen ma 100—150 kilométer távolságról szállítjuk tehergépkocsin a kavicsot, zúzott követ, ami óriási megterhelést jelent, arról nem is beszélve, hogy ezek a gépkocsik mennyire hiányoznak az építkezéseken és a vállalat egyéb területein. De ide kell sorolni néhány építőanyag hiányát is, mint például tégla, kavics, cement, ami szintén súlyosbítja helyzetünket. Úgy gondolom, ennek megoldására — hozzáteszem sürgős megoldására — is központi intézkedés szükséges. A vállalat kollektívája vállalta, hogy az árvíz sújtotta területen Győrteleken, mintegy száz új lakást épít fel. Megoldására a 2-es főépítésvezetőség keretén belül egy külön építésvezetőséget hoztunk létre. Az építkezés meggyorsítása érdekében az itt dolgozók által vállalt minden túlmunkát engedélyezünk. Az a célunk, hogy az újjáépített lakásokat október 31-re átadjuk. Elképzeléseink megvalósítására egy sor rendkívüli intézkedést tettünk — munkaerő-átcsoportosítás, operatív bizottság létrehozása és így tovább —, de ha szükséges, további lépéseket is teszünk. Túlteljesítésre törekszünk Az újjáépítési feladatok mellett bekapcsolódtunk abba a mozgalomba is, amely a nemzeti jövedelem túlteljesítését irányozza elő. A vállalat a rendelkezésére álló eszköz- és létszám figyelembevételével az eredeti 760 milliós saját termelési tervének mintegy 3—3 és fél százalékos túlteljesítését irányozza elő. A túlteljesítés mértékének megfelelő eredményképződés az eredetileg tervezett nyereséget meghaladóan jelentkezik, s ennek következtében előálló adókötelezettség a nemzeti jövedelem emelkedéséhez jelentősen hozzájárul. A vállalat vezetősége a termelési terv teljesítése és a nyereségtöbblet elérése érdekében arra kéri a vállalat összes dolgozóit, hogy a munkafegyelem megszilárdításával, a munkaidő jobb kihasználásával, a munka minőségének megjavításával munkálkodjon közre. A műszakiak a terv- és munkafegyelem megjavítása érdekében gondoskodjanak a munkahelyek anyagi, műszaki, ellátási feltételeinek biztosításáról. Kérjük, hogy a szocialista brigádok és a dolgozó kollektívák a vállalat előtt álló feladatok teljesítése, az ütemesebb termelés érdekében pártunk X. kongresszusa tiszteletére indult verseny keretében tovább szélesítsék a versenymozgalmat. Nagyon jó és fontos lenne, hogy a dolgozók saját elhatározásukból, saját munkaterületükön nagyobb mértékű többletmunka végzésére tennének vállalást, mert így a kiesett termelés pótlásán kívül jelentősen hozzájárulnának a kormány által kiemelt beruházások és más fontos létesítmények mielőbbi átadásához, melynek nyomán a létrejött, új kapacitások jelentősen gazdagítanák megyénket, országunkat, emelné nemzeti jövedelmünket. November 23-án ül össze az MSZMP X. kongresszusa A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1970. július 15—16-án kibővített ülést tartott: megtárgyalta az időszerű nemzetközi kérdéseket, a IV. ötéves terv irányelveit és a X. pártkongresszus előkészítésének feladatait. Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előadói beszéde alapján a Központi Bizottság megvitatta a X. kongresszus politikai és szervezeti előkészítésének kérdéseit. 1. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát 1970. november 23-ra hívja össze. A Központi Bizottság a kongresszusnak a következő napirendet javasolja: a) A Központi Bizottság beszámolója. b) Javaslat a szervezeti szabályzat módosítására. c) A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése. dl) A fellebbviteli bizottság jelentése. e) A párt vezető szerveinek megválasztása. 2. A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta a X. kongresszus irányelveit, valamint a párt szervezeti szabályzatának módosítására vonatkozó tervezetet, s azokat augusztus elején a pártszervezetek rendelkezésére bocsátja. A Központi Bizottság úgy határozott, felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a Magyar Nők Országos Tanácsát, a Tudományos Akadémia elnökségét, hogy a kongresszusi irányelveket tárgyalják meg, és véleményüket juttassák el a Központi Bizottsághoz. A kongresszus irányelveit és a szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó tervezetet a Központi Bizottság megküldi a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának véleményezés céljából. A Központi Bizottság az országos közvélemények tájékoztatása céljából a kongresszusi irányelveket augusztus második felében a sajtóban nyilvánosságra hozza. 3. A Központi Bizottság üdvözli a X. pártkongresszus tiszteletére mind szélesebben kibontakozó szocialista munkaverseny résztvevőit. Nagyra értékeli és támogatja a mozgalmat; meggyőződése, hogy a dolgozók öntudatos, szorgalmas, odaadó munkája közelebb visz a szocializmus építésében kitűzött céljainkhoz; a pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny hazánk, népünk javát szolgálja. f Újjáépítik felajánlása A győrteleki árvízkárokat újjáépítő építésvezetőség, az itt dolgozó szocialista brigádok — Ifjú Endre kőműves, Bartha Imre kőműves, Balogh György kőműves, Jakab Sándor ács, Porvázsnyik István ács, Ábrán János kubikos, Nagy József kubikos, valamint az itt dolgozó többi brigádok — a legutóbbi tanácskozásunkon úgy határoztunk, hogy az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére, az újjáépítés meggyorsítása érdekében az alábbi felajánlásokat tesszük: 1. Az újjáépítendő, közel egyszáz lakást a kormány által meghatározott készültségi fok szerint, 1970. október 31-re befejezzük. 2. Munkánk során a termelékenységet a bázishoz mérve 15 százalékkal túlteljesítjük. 3. Az előirányzott árakat figyelembe véve vállaljuk, hogy a befejezett építkezés nem lesz veszteséges. 4. A munkafegyelem megszilárdítása, a termelékenység növelése, az igazságos bérezés érdekében a munkahelyi brigádok elszámolása, 80 százalékban egyösszegű utalványozás alapján történik. 5. Az időbéres órák ránya az összbérhez viszonyítva 5 százalék alatt lesz. Az egész árvízkárok újjáépítési munkáit úgy végezzük, hogy az elismerést és megbecsülést szerezzen a vállalatnak. Vállalásunk sikeres teljesítése érdekében kérjük a pártbizottság, a gazdaságvezetés, a szakszervezet és a KISZ-bizottság segítségét. Az újjáépítést végző dolgozók nevében Igaz Dezső építésvezető Három hónappal korábban Szocialista szerződés a szentendrei csőgyár építkezésének meggyorsítására Két évvel ezelőtt, 1968-ban kezdte meg a vállalat a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárának korszerűsítését, rekonstrukcióját. A 364 millió forintos beruházásnak az eredeti terv szerint 1971. március 31-re kell megvalósulnia. Megértve az üzem népgazdasági jelentőségét és fontosságát, mely elsősorban a közművesítés és lakásépítési programmal kapcsolatosak ezért vállalatunk az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére a kivitelezői munka gyorsabb befejezése érdekében felajánlást tett, illetve szocialista szerződést írt alá. A vállalat vállalja, hogy a kivitelezői munkát a tervezettnél három hónappal korábban, vagyis 1970. december 31- re befejezi, melynek során a gyár megkezdheti a próbaüzemelést. A vállalások végrehajtása érdekében tett intézkedések megvalósítását havonként kooperációs értekezleten, megbeszélésen értékelni fogják. Majd október és december hónapban az együttműködők vezetői szinten beszélik meg a munka állását, az esetleges intézkedések megtételét. Kérjük a vállalat minden szakrészlegét, a szentendrei építésvezetőségét, az ott dolgozó munkásokat, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében. 1970. december 31-re az üzemet átadhassuk.