Szabolcsi Építők, 1970 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

V. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1979. JÚLIUS Közös összefogással céljainkért írta: Márki János, a vállalat igazgatója A váratlanul megyénkre zúduló árvíz — saj­nos­­!— jelentősen éreztette hatását vállalatunk ter­melésében is. Az árvízvédelmi készültség elrende­lése óta több száz dolgozónk, valamint földmunka­gépparkunk, saját és bérelt szállítóeszközeink je­lentős része a veszélyes területre volt vezényelve. Ennek következtében a vállalat termeléskiesése az első félévben: saját Épszer termelésben 25,1 millió, míg fővállalkozói szinten 27,2 millió forint volt. Rendkívüli intézkedések Mindenki előtt ismeretes, hogy az 1970. évi me­gyei gazdaságpolitikai célok megvalósítása milyen komoly feladat elé állította a vállalatot. Az árvíz­­helyzet tovább nehezítette a problémákat. Annak érdekében, hogy az 1970. évi kormány által ki­emelt beruházásokat, más fontos létesítményeket, egész évi termelési feladatainkat teljesíteni tudjuk, és az árvíz okozta károk újjáépítéséből is vállala­tunkhoz méltóan kivegyük a részünket, szükségessé válik, hogy a második félévben rendkívüli intézke­déseket tegyünk. Mindenekelőtt biztosítani kell az ütemes és fo­lyamatos termelést. A kiesett termelés pótlására a vállalat azokon a munkahelyeken, ahol anyag áll rendelkezésre és a szükséges műszaki feltételek biztosítottak, túlmunkát rendel el. Az esetenként elrendelt és a korábbi mértéket meghaladó túl­munkán felül, július és augusztus hónapokban a vállalat egész területén egy-egy szabad szombatot teljes munkaidőben dolgoztatunk. A további hóna­pokban is — a dolgozókkal előzetes egyeztetés után — egy-egy szabad szombatot teljes munkanappá kívánunk nyilvánítani. Ebből a célból felhívjuk a vállalat minden dol­gozóját, hogy támogassa ezen elképzelésünket és tegye magáévá azt a határozatot, mely szerint a to­­vábbiakban ne legyen irányadó a negyvennégy órás munkahét. Olyan helyzetben vagyunk, amikor a megye, de az ország érdeke is azt kívánja: egy kicsit jobban feszítsük meg erőinket az árvíz súj­totta sebek mielőbbi begyógyítására. A vállalat kollektívája már eddig tanújelét adta, képes na­gyobb feladatok megoldására is. Ha eddig ez jel­lemezte dolgozóinkat, napjainkban méginkább szükség van erre. A munkaintenzitás növelése érdekében úgy kell szervezni a munkát, hogy a teljesítménybéres órák aránya éves viszonylatban növekedjen. Ezért emelni kell az egyösszegű utalványok arányát és szigorítani az elszámolást. Vagyis minden munka­helyen arra kell törekedni, hogy a ledolgozott órák mögött ténylegesen emelkedő termelés legyen, s a legjobb gazdasági eredmény elérését biztosítsa. A belső tartalékok kihasználása Másik fontos feladatunknak a termelékenység növelését tartjuk. Ezért elengedhetetlen, hogy min­den központi és munkahelyi termelésirányító maxi­málisan használja ki a belső tartalékokat, okos, át­gondolt munkaszervezést valósítson meg, továbbá szükséges a szállítóeszközök kétműszakos munká­jának megszervezése, a meglévő építőipari gépeink gyors átcsoportosítása, kapacitásuk maximális ki­használása. Nagyban növekedne a munka termelékenysége, ha például a vállalat által megrendelt építőipari gépek, szállítóeszközök a harmadik negyedév első hónapjaiban megérkeznének, amit gyorsan a ter­melésbe tudnánk állítani. Sajnos, olyan konkrét jelzéseink vannak, hogy a harmadik negyedévre visszaigazolt szállítóeszközöket (tehergépkocsi) csak a negyedik negyedévben kapjuk meg „árvíz véde­kezésére hivatkozva. Ezért kérnénk az illetékes szerveket, hogy vegyék figyelembe súlyos helyze­tünket, s a legsürgősebben elégítsék ki a koráb­ban megrendelt igényünket. A termelékenység növelésének egy másik mód­ja, a rendszeres anyagellátás. Csak akkor lehet termelékeny és gazdaságos a munkánk, ha időben és megfelelő mennyiségben anyag áll rendelkezé­sünkre. Ennek feltétele, hogy megszűnjön az eddig tapasztalt krónikus vagonhiány, s meginduljon a tömegáruk vasúti szállítása. Ennek érdekében fel­tétlenül szükséges olyan központi intézkedés meg­hozatala, amely egyensúlyba hozza a vasúti szállí­tást, mert e nélkül termelési feladatainkat végre­hajtani nem tudjuk. Hiszen ma 100—150 kilométer távolságról szállítjuk tehergépkocsin a kavicsot, zúzott követ, ami óriási megterhelést jelent, arról nem is beszélve, hogy ezek a gépkocsik mennyire hiányoznak az építkezéseken és a vállalat egyéb területein. De ide kell sorolni néhány építőanyag hiányát is, mint például tégla, kavics, cement, ami szintén súlyosbítja helyzetünket. Úgy gondolom, ennek megoldására — hozzáteszem sürgős megoldására — is központi intézkedés szükséges. A vállalat kollektívája vállalta, hogy az árvíz sújtotta területen Győrteleken, mintegy száz új lakást épít fel. Megoldására a 2-es főépítésvezető­ség keretén belül egy külön építésvezetőséget hoz­tunk létre. Az építkezés meggyorsítása érdekében az itt dolgozók által vállalt minden túlmunkát en­gedélyezünk. Az a célunk, hogy az újjáépített la­kásokat október 31-re átadjuk. Elképzeléseink meg­valósítására egy sor rendkívüli intézkedést tet­tünk — munkaerő-átcsoportosítás, operatív bizott­ság létrehozása és így tovább —, de ha szükséges, további lépéseket is teszünk. Túlteljesítésre törekszünk Az újjáépítési feladatok mellett bekapcsolód­tunk abba a mozgalomba is, amely a nemzeti jö­vedelem túlteljesítését irányozza elő. A vállalat a rendelkezésére álló eszköz- és létszám figyelembe­vételével az eredeti 760 milliós saját termelési ter­vének mintegy 3—3 és fél százalékos túlteljesíté­sét irányozza elő. A túlteljesítés mértékének meg­felelő eredményképződés az eredetileg tervezett nyereséget meghaladóan jelentkezik, s ennek kö­vetkeztében előálló adókötelezettség a nemzeti jö­vedelem emelkedéséhez jelentősen hozzájárul. A vállalat vezetősége a termelési terv teljesí­tése és a nyereségtöbblet elérése érdekében arra kéri a vállalat összes dolgozóit, hogy a munkafe­gyelem megszilárdításával, a munkaidő jobb ki­használásával, a munka minőségének megjavítá­sával munkálkodjon közre. A műszakiak a terv- és munkafegyelem megjavítása érdekében gondoskod­janak a munkahelyek anyagi, műszaki, ellátási fel­tételeinek biztosításáról. Kérjük, hogy a szocialista brigádok és a dol­gozó kollektívák a vállalat előtt álló feladatok tel­jesítése, az ütemesebb termelés érdekében pár­tunk X. kongresszusa tiszteletére indult verseny keretében tovább szélesítsék a versenymozgalmat. Nagyon jó és fontos lenne, hogy a dolgozók saját elhatározásukból, saját munkaterületükön nagyobb mértékű többletmunka végzésére tennének válla­lást, mert így a kiesett termelés pótlásán kívül je­lentősen hozzájárulnának a kormány által kiemelt beruházások és más fontos létesítmények mielőbbi átadásához, melynek nyomán a létrejött, új kapa­citások jelentősen gazdagítanák megyénket, orszá­gunkat, emelné nemzeti jövedelmünket. November 23-án ül össze az MSZMP X. kongresszusa A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1970. július­ 15—­16-án kibővített ülést tartott: megtárgyalta az időszerű nemzetközi kérdéseket, a IV. ötéves terv irány­elveit és a X. pártkongresszus előkészítésének feladatait. Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első tit­kárának előadói beszéde alapján a Központi Bizottság meg­vitatta a X. kongresszus politikai és szervezeti előkészítésé­nek kérdéseit. 1. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát 1970. november 23-ra hívja össze. A Központi Bizottság a kongresszusnak a következő na­pirendet javasolja: a) A Központi Bizottság beszámolója. b) Javaslat a szervezeti szabályzat módosítására. c) A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése. dl) A fellebbviteli bizottság jelentése. e) A párt vezető szerveinek megválasztása. 2. A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta a X. kongresszus irányelveit, valamint a párt szervezeti szabály­zatának módosítására vonatkozó tervezetet, s azokat au­gusztus elején a pártszervezetek rendelkezésére bocsátja. A Központi Bizottság úgy határozott, felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsát, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a Magyar Nők Országos Tanácsát, a Tudományos Akadémia elnökségét, hogy a kongresszusi irányelveket tárgyalják meg, és véle­ményüket juttassák el a Központi Bizottsághoz. A kongresszus irányelveit és a szervezeti szabályzat mó­dosítására vonatkozó tervezetet a Központi Bizottság meg­küldi a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­gának véleményezés céljából. A Központi Bizottság az országos közvélemények tájé­koztatása céljából a kongresszusi irányelveket augusztus má­sodik felében a sajtóban nyilvánosságra hozza. 3. A Központi Bizottság üdvözli a X. pártkongresszus tisz­teletére mind szélesebben kibontakozó szocialista munkaver­seny résztvevőit. Nagyra értékeli és támogatja a mozgalmat; meggyőződése, hogy a dolgozók öntudatos, szorgalmas, odaadó munkája közelebb visz a szocializmus építésében kitűzött céljainkhoz; a pártkongresszus tiszteletére indított munka­verseny hazánk, népünk javát szolgálja. f Újjáépítik felajánlása A győrteleki árvízkárokat újjáépítő építésvezetőség, az itt dolgozó szocialista brigádok — Ifjú Endre kőműves, Bartha Imre kőműves, Balogh György kőműves, Jakab Sándor ács, Porvázsnyik István ács, Ábrán János kubikos, Nagy József kubikos, valamint az itt dolgozó többi brigádok — a legutóbbi tanácskozásunkon úgy határoztunk, hogy az MSZMP X. kong­resszusa tiszteletére, az újjáépítés meggyorsítása érdekében az alábbi felajánlásokat tesszük: 1. Az újjáépítendő, közel egyszáz lakást a kormány ál­tal meghatározott készültségi fok szerint, 1970. október 31-re befejezzük. 2. Munkánk során a termelékenységet a bázishoz mérve 15 százalékkal túlteljesítjük. 3. Az előirányzott árakat figyelembe véve vállaljuk, hogy a befejezett építkezés nem lesz veszteséges. 4. A munkafegyelem megszilárdítása, a termelékenység növelése, az igazságos bérezés érdekében a munkahelyi bri­gádok elszámolása, 80 százalékban egyösszegű utalványo­zás alapján történik. 5. Az időbéres órák ránya az összbérhez viszonyítva 5 százalék alatt lesz. Az egész árvízkárok újjáépítési munkáit úgy végezzük, hogy az elismerést és megbecsülést szerezzen a vállalatnak. Vállalásunk sikeres teljesítése érdekében kérjük a pártbi­zottság, a gazdaságvezetés, a szakszervezet és a KISZ-bizott­­ság segítségét. Az újjáépítést végző dolgozók nevében Igaz Dezső építésvezető Három hónappal korábban Szocialista szerződés a szentendrei csőgyár építkezésének meggyorsításár­a Két évvel ezelőtt, 1968-ban kezdte meg a vállalat a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárának korszerűsítését, rekonstrukcióját. A 364 millió forintos beruházásnak az ere­deti terv szerint 1971. március 31-re kell megvalósulnia. Megértve az üzem népgazdasági jelentőségét és fontossá­gát, mely elsősorban a közművesítés és lakásépítési prog­rammal kapcsolatosak ezért vállalatunk az MSZMP X. kong­resszusa tiszteletére a kivitelezői munka gyorsabb befeje­zése érdekében felajánlást tett, illetve szocialista szerződést írt alá. A vállalat vállalja, hogy a kivitelezői munkát a terve­zettnél három hónappal korábban, vagyis 1970. december 31- re befejezi, melynek során a gyár megkezdheti a próbaüze­melést. A vállalások végrehajtása érdekében tett intézkedések megvalósítását havonként kooperációs értekezleten, megbe­szélésen értékelni fogják. Majd október és december hónap­ban az együttműködők vezetői szinten beszélik meg a munka állását, az esetleges intézkedések megtételét. Kérjük a vállalat minden szakrészlegét, a szentendrei építésvezetőségét, az ott dolgozó munkásokat, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében. 1970. december 31-re az üzemet átadhassuk.

Next