Szabolcsi Ifjúság, 1983 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1983-08-01 / 8. szám

J Az ifjúság és az ifjúsági mozgalom történetének kutatása Szabolcs-Szatmár megyében Az ifjúsági mozgalom, a fiata­lok tevékenységének sajátos visszatükröződése, része a társa­dalmi folyamatoknak. A KISZ- ben dolgozó kommunisták a megalakulástól az ifjúság neve­lésének szolgálatába állították a tudományt is. Úgy gondoljuk, akkor eredményesen, ha egység­ben szemlélték az ifjúsági moz­galom történetének tanulságait és az ifjúság kutatásának aktuá­lis eredményeit. Az ifjúság és az ifjúsági moz­galom történetének kutatása Szabolcs-Szatmár megyében a hatvanas évek közepén kezdő­dött. Ez a tevékenység azonban sem tartalmilag, sem szervezeti­leg nem volt összehangolt és irá­nyított, hiányzott az igényeket és a lehetőségeket figyelembe vevő terv, valamint a szervezett bázis. A differenciáltabb ifjú­ságkutatási program megvalósí­tása az MSZMP Központi Bi­zottságának 1970. évi ifjúságpo­litikai határozata, az ifjúsági törvény, valamint a párt okta­táspolitikai határozata után kez­dődött el. Dokumentumok gyűjtése Az ifjúsági mozgalom történe­tének kutatása megyénkben ha­zánk felszabadulásának 25. év­fordulója előtt a helytörténeti munkával együtt lendült fel. En­nek a tevékenységnek egyik pro­duktuma a „Szabolcsi Ifjúság” című kötet, mely a KISZ Sza­bolcs-Szatmár megyei Bizottság kiadásában jelent meg 1970-ben. A megye ifjúsági mozgalmának 1945—1970. közti történetét fel­dolgozó tanulmánykötet segítsé­get, eligazítást nyújtott és nyújt manapság is az ifjúsági mozga­lom történetének megismerésé­hez és megértéséhez. De hasz­nos, tanulságos olvasmány azok számára is, akik e téma iránt érdeklődnek. A kiadó a tanulmánykötetet a KISZ-szervezeteken kívül az ér­deklődő honismereti, történeti szakkörökhöz, egyéni kutatók­hoz is eljuttatta, azzal a nem titkolt céllal, hogy az abban fel­lelhető adatgyűjtési, feldolgozási szempontok egy-egy község, üzem, intézmény, iskola ifjúsági mozgalmának elkészítését ered­ményezik. A célkitűzés ha csak részben is, de megvalósult. A KISZ megalakulásának husza­dik évfordulójára készülve üze­mekben, intézményekben, szö­vetkezetekben és iskolákban a fiatalok hozzákezdtek a doku­mentumok és a visszaemlékezé­sek gyűjtéséhez. Ezt követően kiadványok, pályaművek, albu­mok jelentek meg. Számos, az ifjúsági mozgalom történetével foglalkozó főiskolai szakdolgo­zat készült ekkor. Az eddig meg­jelent középiskolai évkönyvek­ben, üzemtörténeti munkákban is fellelhetők az ifjúsági mozga­lom helyi történetének rövi­­debb-hosszabb összefoglalásai. Az úttörőkről Az úttörőmozgalom 30. évfor­dulóján 1976-ban megjelent a gyermekszervezet Szabolcs-Szat­már megyei krónikája. A kiad­vány a mozgalom főbb esemé­nyeit, a nagy történeti esemé­nyekhez, sorsfordulókhoz kap­csolódó akciók, expedíciók ered­ményeit mutatja be, ezt vissza­emlékezések egészítik ki. Az út­törőmozgalom történetének he­lyi feldolgozásában kiemelkedő munkát végeznek a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Pe­dagógiai Tanszékének oktatói. Kezdeményezésükre a leendő pe­dagógusok nyolc úttörőcsapat történetét dolgozták fel. Emlí­tésre érdemes, hogy több mint 30 dolgozat foglalkozik az úttö­rőmozgalom vezetésének, irá­nyításának, a személyiség fejlő­désének pedagógiájával. Meg­említjük, hogy a dolgozatok kö­zül három az Országos Tudomá­nyos Diákköri Konferencián el­ső, illetve harmadik díjat nyert Az előbbiekben ismertetett vázlatos áttekintésből is kitűnik, hogy az ifjúsági mozgalom tör­ténetét feldolgozó munkát a jövő­ben hatásosabban kell segíteni és irányítani. A kutatógárda ki­­szélesítésével párhuzamosan új feladatokat szükséges kijelölni Meg kell kezdeni, a diákifjúsági szervezetek, a MINSZ rétegszer­vezetei tevékenységének már megjelent mozgalomtörténeti ki­egészítését, feldolgozni a DISZ és a KISZ legutóbbi évtizedének (1970—1980) történetét. Tíz év, ötven tanulmány Az ifjúságkutatás megyei ered­ményei az elmúlt években ta­nulmányokban, elemző értéke­lésben, esettanulmányokban, szakdolgozatokban is nyomon követhetők. Az elmúlt tíz év alatt több mint félszáz ilyen munka látott napvilágot. Ezek egy része megjelent gyűjtemé­nyes kötetekben, folyóiratokban, elhangzott tudományos diákköri konferenciákon, jubileumi év­fordulókon. A fejlődés felgyor­sulását jól érzékelteti, hogy a könyvek, tanulmányok, konfe­renciaanyagok több mint 70%-a az utóbbi évtizedben készült, il­letve jelent meg. Megyei méretekben mely kér­dések kutatása állt előtérbe? A vizsgálatok vezető témái az egyes nagyobb ifjúsági csopor­tok szociális struktúrája; az if­júsági szervezet vezetésének és munkájának, tökéletesítésének problémái; az ifjúság, elsősor­ban a tanulóifjúság szellemi, eszmei arculata; a sport- és test­kultúra, kulturális, szabadidős tevékenység. Ezeket követik a kutatások, illetve a publikációk számait te­kintve a pályaválasztási, pálya­kezdési problémák; a politikai képzés, valamint a társadalmi aktivitás címmel jelölt kérdés­­csoportok és az ifjúságpolitika néhány általános kérdése. Szélesebb tematikát! Az egyes témacsoportokon be­lül végzett feltárásból kiderül, hogy az elmúlt évtizedben a ta­nulóifjúság kutatásában léptünk előre, a fiatal munkások egyes rétegei, helyzetének, munkahelyi közérzetének, életmódjának, tár­sadalmi értékorientációjának, politikai érdeklődésének és tár­sadalmi, közéleti aktivitásának vizsgálata még csak a kezdeti lépéseknél tart. Mindebből az következik, hogy a munkásifjú­sággal kapcsolatos kutatások te­matikáját jelentősen ki kell szé­lesítenünk és a rendelkezésre ál­ló kutatási kapacitást az eddig elhanyagolt, de az ifjúságpoliti­kai döntések megalapozása szempontjából elsőrendűen fon­tos témák átfogó és komplex jellegű vizsgálatára kell kon­centrálnunk. Megyénkben bizto­sítani kell a különböző kutató­helyeken folyó munka tartalmi koordinálását — tehát azt, hogy a részkutatások egy átfogó ku­tatási koncepcióhoz igazodjanak — és a születő részeredmények integrálását. Véleményem sze­rint hasznos volna megyénkben összegezni e kutatási területen az általánosítható eredményeket és a metodikai jellegű tapaszta­latokat. A tematikai elemzésből az is kitűnik, hogy az ifjúság és a szervezetek viszonyának, tevé­kenységformáinak és szervező­désének vizsgálata témakörben az eddigiekben csak kis hatásfo­kú, partikuláris szempontokhoz igazodó és tudományos szem­pontból alkalminak nevezhető vizsgálódások folytak, így a KISZ megfelelő testületei, szer­vei időről időre számot vetettek ugyan az e témakörbe tartozó problémákkal is, a tapasztala­tok azonban nem váltak az ifjú­sággal kapcsolatos munkákban érdekeltek közkincsévé. Hasonló a helyzet azokkal a speciálisan pedagógiai elemzésekkel, ame­lyek az iskolán belüli szerveze­tek és a fiatalok viszonyát vizs­gálták. Itt kell megemlítenem, hogy a KISZ megyei bizottsága az el­múlt években közvéleménykuta­tásokkal, célvizsgálatokkal, in­formatív háttéranyagok felhasz­nálásával erőfeszítéseket tett politikai döntéseinek tudomá­nyos megalapozására. DAB: ifjúságkutató csoport Az eddigi kutatások me­gyénkben jórészt egymástól el­szigetelten folytak, a kutatók kevéssé ismerték egymás mun­káját, s alig profitáltak egymás kutatási tapasztalataiból. Erősen érződött egy olyan tudományos központ hiánya, amely magára vállalta volna a kutatások koor­dinálásának, egybehangolásának feladatait, továbbá az e terüle­ten dolgozó kutatók rendszeres eszmecseréjének, képzésének és továbbképzésének megszervezé­sét. Ma már megvan ez az intéz­mény. A Debreceni Akadémiai Bizottság Politikatudományi Munkabizottságán belül ifjúság­kutató csoport alakult 1980-ban, mely három megye ifjúsággal foglalkozó kutatóinak munkáját koordinálja és segíti. A DAB ke­retei között folyó kutatásban ak­tívan részt vesz a Bessenyei Gyógy Tanárképző Főiskola Marxizmus,Leninizmus és Pe­dagógiai Tanszékei. Nagyon re­mélem, hogy a kutatásban részt vevők száma a megyében sza­porodni fog, s minden tehetsé­ges, a kutató munka iránt ér­deklődő fiatal szakember megta­lálja az utat hozzá. Bizonyos va­gyok abban, hogy az ifjúságku­tatás újabb fellendülése csak akkor fog bekövetkezni, ha a KISZ megyei bizottságának kez­deményezésével, a különböző al­kotóműhelyek bevonásával meg­alakul a fentebb említett DAB- csoporthoz tartozó Szabolcs- Szatmár megyei ifjúságkutató csoport, ifjúságmozgalom-törté­­neti alkotóműhely. Orosz Szilárd Mennyit ér az érettségi? KÁR LENNE TAGADNI, hogy az érettségi vizsga az ifjú embernek­ olyan mumus volt, mégha jól és komolyan is tanult a négy év alatt, amiről szívesen lemondott volna. Visszatekintve az érettségi vizsgák krónikájára, két végletet figyelhettünk meg. Több évvel ezelőtt valósággal az érettségi vizsga sikerén, vagy sikertelenségén múlott a négy év küzdelmes tanulásának hiva­talos elismerése, illetve a to­vábbjutás, elhelyezkedés, tanu­lás megszerzett, vagy elszalasz­tott esélye. Később változott a helyzet, az érettségi értékmérő és tudásösszegező szerepe jócs­kán csökkent, szűkült a tárgyak köre. A továbbtanulók leginkább arra az egy-két tárgyra hajtot­tak rá, ami az egyetemi, főisko­lai felvételin perdöntő lehetett. Aki viszont nem akart továbbta­nulni, amolyan kötelező aka­dálynak vélte az érettségit, amin jó minél előbb túllenni, aztán, ha megvan a papír, spongya rá... Milyen az érettségi megújított rendje, amely az idén debütált általánosan a középiskolákban? Diák, szülő, tanár és átlag ér­deklődő gyakran felteszi e kér­dést. Természetesen kinek-kinek mások a tapasztalatai, lehetnek ez ügyben is egymásnak ellent­mondó vélemények is. Amit vi­szont a megyei összesített ta­pasztalatok bizonyítanak, az nem más, mint annak a megfo­galmazása, hogy az új érettségi rend nem okozott pánikokat a diákok fejében, nem romlottak az érettségin nyújtott teljesít­mények. Igaz, hogy szélesebb mezőn kellett számot adni a tu­dásról — elméletben és gyakor­latban egyaránt — a kitartó ta­nulás, gyakorlás meghozta a kí­vánt eredményeket. MI A HELYZET A GIMNÁ­ZIUMOKBAN ? A megye gimná­ziumaiban 51 osztályban 1335 diák érettségizett, húszan „ver­ték le a lécet”, buktak. Ez az összérettségizők 1,4 százaléka, ami jobb, mint a tavalyi arány. A legtöbben matematikából, tör­ténelemből és egyes fakultatív tárgyakból kaptak elégtelen osz­tályzatot. Figyelemre méltó az is, hogy a gimnáziumok végzős diákjai közül 31-en nem vállal­koztak az érettségi vizsgára, részben, mert a negyedik osz­tályban egyből vagy több tárgyból megbuktak. Voltak azonban olyanok is, akik nem buktak, de őszinte önvizsgálattal úgy vélték, nem indulnak a küz­dők sorában, megelégszenek az­zal a beírással, hogy középisko­lai végzettséget szerzett. Hogyan vizsgáztak a szakkö­zepesek? Ők is jól állták az új és nagyobb követelmények dik­tálta versenyt, 46 osztályban 1161 „öregdiák” tett érettségi vizsgát és közülük 35-en buk­tak, az összlétszám 3,01 százalé­ka, ami szintén jobb a tavalyi aránynál. A szakközepesek zö­me egy tárgyból bukott, elég sokan becsülték le — az egyéb­ként nem könnyű — szakmai elméleti ismereteket. Akadtak akik a magyar és a történelem tárgyakkal nem tudtak megbir­kózni. A vártnál jobban teljesí­tettek viszont a szakmai gya­korlati tárgyakból. Ebből is lát­szik, hogy az érettségi mellett valamely munkakör betöltésére is alapot nyújtó szakközépisko­lák diákjai, többségükben, a ter­melésben akarnak elhelyezkedni és csak a legjobbak vállalják a továbbtanulást. MIRE KELL VIGYÁZNI a jövőre érettségizőknek? Mate­matikából nagyobb gondot kell fordítani a feladatgyűjtemé­nyekben lévő példák önálló megoldására, gyakorlására. Tör­ténelemből a lényeglátás, az összefüggések megragadása je­lenthet nagy előnyt, míg ma­gyarból a nyelvhelyesség mellett a nyelvi kifejező erő, szövegal­kotó képesség kíván nagyobb erőbedobást. Magyar irodalom­ból a műelemzés, az ítéletalko­tás, s a legszükségesebb vers­részletek megtanulása és fel­idézése teheti még több pont gazdájává a diákokat. Jó lenne tudni, vajon az érettségi előtt állók gondolko­dásában milyen helyet foglal el az érettségi, milyen jó értelem­ben vett presztízse, rangja van napjainkban annak, ha elhang­zik: „érettségizett ember”. Remélhető, hogy növekszik az érettségi rangja, mert összege­­zőbb, alaposabb, mélyebb tudást kíván attól, aki az érett ember címére pályázik. Valójában a maguk módján a diákok is ala­kítói e szemléletnek, ha nem is a kivagyiság, az újfajta rang­kórság szélsőségeit kívánjuk vissza, igazában mégis úgy len­ne jó, ha a négy év kitartó és eredményes munkáját egy való­sabb, az értékeket jobban kifeje­ző érettségi bizonyítvány hitele­sítené. ÚSSZUNK! A Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola diáksportköre még június elején meghirdette kezdők és haladók részére az úszótanfo­lyamot. Miski Sándor és Zakor Ernő, a szakközép két testnevelő ta­nára vállalta az oktatást. Június 19-én indult az első, július 11-én a második tanfolyam. Naponként két-két órát töltenek a vízben a hallgatók. Nemcsak Fehérgyarmatról, de a környező községekből Penyigétől Köleséig is járnak úszni tanuló gyerekek a fehérgyar­mati strandra. Egy-egy nyáron így közel 100 fiatal tanulja meg az úszás alapjait. A KISZ-mb küldöttsége Lengyelországban Hazaérkezett Lengyelország­ból az a négytagú ifjúsági kül­döttség, amely Hajdú Sándor­nak, a KISZ megyei bizottsága titkárának vezetésével a Len­gyel Szocialista Ifjúsági Szövet­ség (ZSMP) Rzeszów megyei bi­zottságának meghívására járt testvérmegyénkben. A delegáció üzemlátogatásokon munkásfiata­lokkal találkozott, megbeszélé­sen vett részt a ZSMP aktivis­táival, a megyei ifjúsági veze­tőkkel pedig az együttműködés lehetőségeiről tárgyalt. A Len­gyel Egyesült Munkáspárt Rzeszów megyei titkára szintén az együttműködés lehetőségeiről folytatott eszmecserét a KISZ megyei bizottságának delegáció­jával.

Next