Szabolcsi Ifjúság, 1983 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1983-08-01 / 8. szám
J Az ifjúság és az ifjúsági mozgalom történetének kutatása Szabolcs-Szatmár megyében Az ifjúsági mozgalom, a fiatalok tevékenységének sajátos visszatükröződése, része a társadalmi folyamatoknak. A KISZ- ben dolgozó kommunisták a megalakulástól az ifjúság nevelésének szolgálatába állították a tudományt is. Úgy gondoljuk, akkor eredményesen, ha egységben szemlélték az ifjúsági mozgalom történetének tanulságait és az ifjúság kutatásának aktuális eredményeit. Az ifjúság és az ifjúsági mozgalom történetének kutatása Szabolcs-Szatmár megyében a hatvanas évek közepén kezdődött. Ez a tevékenység azonban sem tartalmilag, sem szervezetileg nem volt összehangolt és irányított, hiányzott az igényeket és a lehetőségeket figyelembe vevő terv, valamint a szervezett bázis. A differenciáltabb ifjúságkutatási program megvalósítása az MSZMP Központi Bizottságának 1970. évi ifjúságpolitikai határozata, az ifjúsági törvény, valamint a párt oktatáspolitikai határozata után kezdődött el. Dokumentumok gyűjtése Az ifjúsági mozgalom történetének kutatása megyénkben hazánk felszabadulásának 25. évfordulója előtt a helytörténeti munkával együtt lendült fel. Ennek a tevékenységnek egyik produktuma a „Szabolcsi Ifjúság” című kötet, mely a KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bizottság kiadásában jelent meg 1970-ben. A megye ifjúsági mozgalmának 1945—1970. közti történetét feldolgozó tanulmánykötet segítséget, eligazítást nyújtott és nyújt manapság is az ifjúsági mozgalom történetének megismeréséhez és megértéséhez. De hasznos, tanulságos olvasmány azok számára is, akik e téma iránt érdeklődnek. A kiadó a tanulmánykötetet a KISZ-szervezeteken kívül az érdeklődő honismereti, történeti szakkörökhöz, egyéni kutatókhoz is eljuttatta, azzal a nem titkolt céllal, hogy az abban fellelhető adatgyűjtési, feldolgozási szempontok egy-egy község, üzem, intézmény, iskola ifjúsági mozgalmának elkészítését eredményezik. A célkitűzés ha csak részben is, de megvalósult. A KISZ megalakulásának huszadik évfordulójára készülve üzemekben, intézményekben, szövetkezetekben és iskolákban a fiatalok hozzákezdtek a dokumentumok és a visszaemlékezések gyűjtéséhez. Ezt követően kiadványok, pályaművek, albumok jelentek meg. Számos, az ifjúsági mozgalom történetével foglalkozó főiskolai szakdolgozat készült ekkor. Az eddig megjelent középiskolai évkönyvekben, üzemtörténeti munkákban is fellelhetők az ifjúsági mozgalom helyi történetének rövidebb-hosszabb összefoglalásai. Az úttörőkről Az úttörőmozgalom 30. évfordulóján 1976-ban megjelent a gyermekszervezet Szabolcs-Szatmár megyei krónikája. A kiadvány a mozgalom főbb eseményeit, a nagy történeti eseményekhez, sorsfordulókhoz kapcsolódó akciók, expedíciók eredményeit mutatja be, ezt visszaemlékezések egészítik ki. Az úttörőmozgalom történetének helyi feldolgozásában kiemelkedő munkát végeznek a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Pedagógiai Tanszékének oktatói. Kezdeményezésükre a leendő pedagógusok nyolc úttörőcsapat történetét dolgozták fel. Említésre érdemes, hogy több mint 30 dolgozat foglalkozik az úttörőmozgalom vezetésének, irányításának, a személyiség fejlődésének pedagógiájával. Megemlítjük, hogy a dolgozatok közül három az Országos Tudományos Diákköri Konferencián első, illetve harmadik díjat nyert Az előbbiekben ismertetett vázlatos áttekintésből is kitűnik, hogy az ifjúsági mozgalom történetét feldolgozó munkát a jövőben hatásosabban kell segíteni és irányítani. A kutatógárda kiszélesítésével párhuzamosan új feladatokat szükséges kijelölni Meg kell kezdeni, a diákifjúsági szervezetek, a MINSZ rétegszervezetei tevékenységének már megjelent mozgalomtörténeti kiegészítését, feldolgozni a DISZ és a KISZ legutóbbi évtizedének (1970—1980) történetét. Tíz év, ötven tanulmány Az ifjúságkutatás megyei eredményei az elmúlt években tanulmányokban, elemző értékelésben, esettanulmányokban, szakdolgozatokban is nyomon követhetők. Az elmúlt tíz év alatt több mint félszáz ilyen munka látott napvilágot. Ezek egy része megjelent gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban, elhangzott tudományos diákköri konferenciákon, jubileumi évfordulókon. A fejlődés felgyorsulását jól érzékelteti, hogy a könyvek, tanulmányok, konferenciaanyagok több mint 70%-a az utóbbi évtizedben készült, illetve jelent meg. Megyei méretekben mely kérdések kutatása állt előtérbe? A vizsgálatok vezető témái az egyes nagyobb ifjúsági csoportok szociális struktúrája; az ifjúsági szervezet vezetésének és munkájának, tökéletesítésének problémái; az ifjúság, elsősorban a tanulóifjúság szellemi, eszmei arculata; a sport- és testkultúra, kulturális, szabadidős tevékenység. Ezeket követik a kutatások, illetve a publikációk számait tekintve a pályaválasztási, pályakezdési problémák; a politikai képzés, valamint a társadalmi aktivitás címmel jelölt kérdéscsoportok és az ifjúságpolitika néhány általános kérdése. Szélesebb tematikát! Az egyes témacsoportokon belül végzett feltárásból kiderül, hogy az elmúlt évtizedben a tanulóifjúság kutatásában léptünk előre, a fiatal munkások egyes rétegei, helyzetének, munkahelyi közérzetének, életmódjának, társadalmi értékorientációjának, politikai érdeklődésének és társadalmi, közéleti aktivitásának vizsgálata még csak a kezdeti lépéseknél tart. Mindebből az következik, hogy a munkásifjúsággal kapcsolatos kutatások tematikáját jelentősen ki kell szélesítenünk és a rendelkezésre álló kutatási kapacitást az eddig elhanyagolt, de az ifjúságpolitikai döntések megalapozása szempontjából elsőrendűen fontos témák átfogó és komplex jellegű vizsgálatára kell koncentrálnunk. Megyénkben biztosítani kell a különböző kutatóhelyeken folyó munka tartalmi koordinálását — tehát azt, hogy a részkutatások egy átfogó kutatási koncepcióhoz igazodjanak — és a születő részeredmények integrálását. Véleményem szerint hasznos volna megyénkben összegezni e kutatási területen az általánosítható eredményeket és a metodikai jellegű tapasztalatokat. A tematikai elemzésből az is kitűnik, hogy az ifjúság és a szervezetek viszonyának, tevékenységformáinak és szerveződésének vizsgálata témakörben az eddigiekben csak kis hatásfokú, partikuláris szempontokhoz igazodó és tudományos szempontból alkalminak nevezhető vizsgálódások folytak, így a KISZ megfelelő testületei, szervei időről időre számot vetettek ugyan az e témakörbe tartozó problémákkal is, a tapasztalatok azonban nem váltak az ifjúsággal kapcsolatos munkákban érdekeltek közkincsévé. Hasonló a helyzet azokkal a speciálisan pedagógiai elemzésekkel, amelyek az iskolán belüli szervezetek és a fiatalok viszonyát vizsgálták. Itt kell megemlítenem, hogy a KISZ megyei bizottsága az elmúlt években közvéleménykutatásokkal, célvizsgálatokkal, informatív háttéranyagok felhasználásával erőfeszítéseket tett politikai döntéseinek tudományos megalapozására. DAB: ifjúságkutató csoport Az eddigi kutatások megyénkben jórészt egymástól elszigetelten folytak, a kutatók kevéssé ismerték egymás munkáját, s alig profitáltak egymás kutatási tapasztalataiból. Erősen érződött egy olyan tudományos központ hiánya, amely magára vállalta volna a kutatások koordinálásának, egybehangolásának feladatait, továbbá az e területen dolgozó kutatók rendszeres eszmecseréjének, képzésének és továbbképzésének megszervezését. Ma már megvan ez az intézmény. A Debreceni Akadémiai Bizottság Politikatudományi Munkabizottságán belül ifjúságkutató csoport alakult 1980-ban, mely három megye ifjúsággal foglalkozó kutatóinak munkáját koordinálja és segíti. A DAB keretei között folyó kutatásban aktívan részt vesz a Bessenyei Gyógy Tanárképző Főiskola Marxizmus,Leninizmus és Pedagógiai Tanszékei. Nagyon remélem, hogy a kutatásban részt vevők száma a megyében szaporodni fog, s minden tehetséges, a kutató munka iránt érdeklődő fiatal szakember megtalálja az utat hozzá. Bizonyos vagyok abban, hogy az ifjúságkutatás újabb fellendülése csak akkor fog bekövetkezni, ha a KISZ megyei bizottságának kezdeményezésével, a különböző alkotóműhelyek bevonásával megalakul a fentebb említett DAB- csoporthoz tartozó Szabolcs- Szatmár megyei ifjúságkutató csoport, ifjúságmozgalom-történeti alkotóműhely. Orosz Szilárd Mennyit ér az érettségi? KÁR LENNE TAGADNI, hogy az érettségi vizsga az ifjú embernek olyan mumus volt, mégha jól és komolyan is tanult a négy év alatt, amiről szívesen lemondott volna. Visszatekintve az érettségi vizsgák krónikájára, két végletet figyelhettünk meg. Több évvel ezelőtt valósággal az érettségi vizsga sikerén, vagy sikertelenségén múlott a négy év küzdelmes tanulásának hivatalos elismerése, illetve a továbbjutás, elhelyezkedés, tanulás megszerzett, vagy elszalasztott esélye. Később változott a helyzet, az érettségi értékmérő és tudásösszegező szerepe jócskán csökkent, szűkült a tárgyak köre. A továbbtanulók leginkább arra az egy-két tárgyra hajtottak rá, ami az egyetemi, főiskolai felvételin perdöntő lehetett. Aki viszont nem akart továbbtanulni, amolyan kötelező akadálynak vélte az érettségit, amin jó minél előbb túllenni, aztán, ha megvan a papír, spongya rá... Milyen az érettségi megújított rendje, amely az idén debütált általánosan a középiskolákban? Diák, szülő, tanár és átlag érdeklődő gyakran felteszi e kérdést. Természetesen kinek-kinek mások a tapasztalatai, lehetnek ez ügyben is egymásnak ellentmondó vélemények is. Amit viszont a megyei összesített tapasztalatok bizonyítanak, az nem más, mint annak a megfogalmazása, hogy az új érettségi rend nem okozott pánikokat a diákok fejében, nem romlottak az érettségin nyújtott teljesítmények. Igaz, hogy szélesebb mezőn kellett számot adni a tudásról — elméletben és gyakorlatban egyaránt — a kitartó tanulás, gyakorlás meghozta a kívánt eredményeket. MI A HELYZET A GIMNÁZIUMOKBAN ? A megye gimnáziumaiban 51 osztályban 1335 diák érettségizett, húszan „verték le a lécet”, buktak. Ez az összérettségizők 1,4 százaléka, ami jobb, mint a tavalyi arány. A legtöbben matematikából, történelemből és egyes fakultatív tárgyakból kaptak elégtelen osztályzatot. Figyelemre méltó az is, hogy a gimnáziumok végzős diákjai közül 31-en nem vállalkoztak az érettségi vizsgára, részben, mert a negyedik osztályban egyből vagy több tárgyból megbuktak. Voltak azonban olyanok is, akik nem buktak, de őszinte önvizsgálattal úgy vélték, nem indulnak a küzdők sorában, megelégszenek azzal a beírással, hogy középiskolai végzettséget szerzett. Hogyan vizsgáztak a szakközepesek? Ők is jól állták az új és nagyobb követelmények diktálta versenyt, 46 osztályban 1161 „öregdiák” tett érettségi vizsgát és közülük 35-en buktak, az összlétszám 3,01 százaléka, ami szintén jobb a tavalyi aránynál. A szakközepesek zöme egy tárgyból bukott, elég sokan becsülték le — az egyébként nem könnyű — szakmai elméleti ismereteket. Akadtak akik a magyar és a történelem tárgyakkal nem tudtak megbirkózni. A vártnál jobban teljesítettek viszont a szakmai gyakorlati tárgyakból. Ebből is látszik, hogy az érettségi mellett valamely munkakör betöltésére is alapot nyújtó szakközépiskolák diákjai, többségükben, a termelésben akarnak elhelyezkedni és csak a legjobbak vállalják a továbbtanulást. MIRE KELL VIGYÁZNI a jövőre érettségizőknek? Matematikából nagyobb gondot kell fordítani a feladatgyűjteményekben lévő példák önálló megoldására, gyakorlására. Történelemből a lényeglátás, az összefüggések megragadása jelenthet nagy előnyt, míg magyarból a nyelvhelyesség mellett a nyelvi kifejező erő, szövegalkotó képesség kíván nagyobb erőbedobást. Magyar irodalomból a műelemzés, az ítéletalkotás, s a legszükségesebb versrészletek megtanulása és felidézése teheti még több pont gazdájává a diákokat. Jó lenne tudni, vajon az érettségi előtt állók gondolkodásában milyen helyet foglal el az érettségi, milyen jó értelemben vett presztízse, rangja van napjainkban annak, ha elhangzik: „érettségizett ember”. Remélhető, hogy növekszik az érettségi rangja, mert összegezőbb, alaposabb, mélyebb tudást kíván attól, aki az érett ember címére pályázik. Valójában a maguk módján a diákok is alakítói e szemléletnek, ha nem is a kivagyiság, az újfajta rangkórság szélsőségeit kívánjuk vissza, igazában mégis úgy lenne jó, ha a négy év kitartó és eredményes munkáját egy valósabb, az értékeket jobban kifejező érettségi bizonyítvány hitelesítené. ÚSSZUNK! A Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola diáksportköre még június elején meghirdette kezdők és haladók részére az úszótanfolyamot. Miski Sándor és Zakor Ernő, a szakközép két testnevelő tanára vállalta az oktatást. Június 19-én indult az első, július 11-én a második tanfolyam. Naponként két-két órát töltenek a vízben a hallgatók. Nemcsak Fehérgyarmatról, de a környező községekből Penyigétől Köleséig is járnak úszni tanuló gyerekek a fehérgyarmati strandra. Egy-egy nyáron így közel 100 fiatal tanulja meg az úszás alapjait. A KISZ-mb küldöttsége Lengyelországban Hazaérkezett Lengyelországból az a négytagú ifjúsági küldöttség, amely Hajdú Sándornak, a KISZ megyei bizottsága titkárának vezetésével a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség (ZSMP) Rzeszów megyei bizottságának meghívására járt testvérmegyénkben. A delegáció üzemlátogatásokon munkásfiatalokkal találkozott, megbeszélésen vett részt a ZSMP aktivistáival, a megyei ifjúsági vezetőkkel pedig az együttműködés lehetőségeiről tárgyalt. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Rzeszów megyei titkára szintén az együttműködés lehetőségeiről folytatott eszmecserét a KISZ megyei bizottságának delegációjával.