Szabolcsi Ifjúság, 1984 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1984-06-01 / 6. szám
Konzervgyár, MEZŐGÉP, KEMÉNY• Követelmény az államfé jé szint Sokan figyelik árgus szemekkel a világgazdasági híreket, hol, milyen fellendülés, csökkenés tapasztalható, várható, becsülik minek milyen hatása lesz nálunk. A jelek arra vallanak, hogy ha egyes országokban mutatkoznak is a gazdasági élénkülés kezdeti jelei, a nemzetközi gazdasági élet pezsgésére még várnunk kell, sőt nem is várunk... Tudniillik, a kimagasló műszaki színvonalú, kiváló minőségű és elfogadható árú termékeknek jelenleg is van piacuk. A gazdasági szabályozók szigorodnak, arra ösztönzik a vállalatokat, hogy a piac igényeihez rugalmasan alkalmazkodva minél kisebb önköltséggel, minél eredményesebben, nyereségesebben tevékenykedjenek. A következőkben néhány vállalat KISZ- szervezeténél arról érdeklődtünk, hogyan tudnak a növekvő követelményeknek eleget tenni, minek tulajdonítják eddigi sikereiket? Konzervgyári rekord Pásztor Mihály, a Nyíregyházi Konzervgyár KISZ-bizottságának titkára elmondta, hogy tavaly a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart egyaránt sújtó aszály ellenére a gyár fennállása óta eddigi legjobb eredményét érte el. Nyolcvanezer tonna árut állítottak elő, 169 millió forint nyereséget produkáltak. Mivel a gyár tevékenysége erősen kötődik a zöldségek-gyümölcsök érési, betakarítási idejéhez, ezért júniustól október végéig szombatokon és vasárnapokon is több műszakban dolgoznak. Ezt megfelelő előkészítés előzi meg, melynek során a dolgozók átérzik, megértik, hogy a dömpingszerűen beérkező mezőgazdasági termékek gyors és jó minőségű feldolgozásától mi minden függ. Jönnek is, csinálják, annak ellenére, hogy többségük messziről utazik a megyeszékhelyre. A mozgósításban nagy szerepe van a KISZ-szervezetnek, ifjúsági brigádoknak. A KISZ-titkár említette, hogy a dolgozók, a fiatalok helytállásában érződik az otthonról hozott személyes érdekeltség is. Tudniillik, sok dolgozónak van kertje, s az abban termelt termékek nagy részét leadják az Áfészeknek, s tudják, hogy azok onnan a gyárba kerülnek, tehát, ha a konzervgyárban akadozik a verkli, akkor az kihat az ő otthon megtermelt jövedelmükre is. S akinek van kertje, gyümölcsöse, az talán az üzemben is jobban becsüli a természet és az ember produktumát, igyekeznek belőle jó minőségű termékeket készíteni. Természetesen nem bíznak mindent a véletlenre, hanem az embereket a minőséghez kötődő bérezéssel is ösztönzik a jobb munkára. A vállalat igyekszik javítani a dolgozók szociális körülményeit, könnyíteni a nehéz fizikai munkát. A fiatalok különböző, a termelést segítő akciók szervezésével, védnökségek vállalásával, elvégzésével támogatják a kitűzött célok megvalósulását. A jobb munkaidő-kihasználást segíti az úgynevezett időbank, amikor is a szezonidőszakban lehetőség van arra, hogy valaki időbetétet képezzen önmaga számára, amit, ha nem szorít a „cipő” kivehet. Ez annak a célnak a megvalósulásához is hozzájárul, hogy például a KISZ-gyűléseket ne munkaidőben tartsák. Ugyanis három műszakban dolgoznak, az összejöveteleket lehetetlen olyan időpontban tartani, hogy valakiknek éppen ne legyen munkaideje. Az időbank ezen is segít, tudniillik, az így kieső munkaidőt az éppen műszakban „levők” már ledolgozták. A tröszt megszűnésével a vállalatnál sok belső tartalék szabadult fel, most már a saját munkájuk révén gazdálkodhatnak, boldogulhatnak. Ez valószínűleg jó hatással lesz a sajnos elég nagy fluktuációra. A konzervgyárban három év alatt évi tízezer forinttal nőtt az egy főre jutó átlagjövedelem, de mégis, megyei szinten még mindig a közepesen fizető vállalatok közé sorolhatók. Biztató kilátások A Nyíregyházi Konzervgyár fiataljainak sikereihez természetesen a vállalati stratégia biztosít teret, lehetőséget; meglehetősen igényes tőkés piacokra sikerült betörniük, ott a lábukat megvetniük. S a jelenlegi, de különösen az elkövetkezendő fejlesztések révén a kilátásaik is biztatóak. Igyekeznek a vállalatnál a legmodernebb technikát, technológiát meghonosítani, melyben a számítógépnek kulcsszerepe lesz. Számukra létfontosságú a termelőkkel való jó kapcsolat, korrekt partneri viszony. Ennek előnyeire jó példa a tavalyi aszályos esztendő, amikor csaknem minden konzervgyár alapanyagellátási gondokkal küzdött a nyíregyháziak, éppen a jó partneri kapcsolatok révén mégis növelni tudták termelésüket. Hívei a a társulásos alapon létrehozott üzemeknek. így született a vajai almalésűrítményt gyártó üzem, de így fog megvalósulni a nagydobozos félkészterméket gyártó üzem is. A munkaszervezés során arra törekednek, — a korábbi rossz tapasztalatok nyomán, — jól összeszokott kollektívákat ne bontsanak meg. A kismamákat külön szalagon, egy műszakban foglalkoztatják, így kevesebben veszik igénybe a gyest három évig. Sok fiatal tanul, és sikerült jó néhány fiatal diplomást nemcsak felvenni, hanem megtartani is. Ha sürgős a munka A tőkés piacokon is sikeresen helytáll a Nyíregyházi Mezőgép Vállalat. Az elmúlt évben 44 millió forint értékű tőkés exportot produkáltak, az idén hetvenmillió forint értékűt terveznek. Szalanics István osztályvezetőhelyettes, KISZ-alapszervezeti titkár elmondta, hogy nagyon nagy erőt, figyelmet fordítanak a munka minőségének javítására, a termékek gyártási határidejének megtartására ... Mindezeket gyakran túlmunkavégzéssel tudják megvalósítani. Többször van szükség rá, hogy egyegy sürgős munka elvégzését a központban dolgozó műszakiak a gyáregységekben történő (helyi) művezetéssel segítsenek. A vállalatnál már jó néhány korszerű, számjegyvezérlésű gép működik. De előfordul, hogy az azon dolgozó nem ér rá túlórázni, ugyanakkor a tőkés export teljesítése forog kockán. Ezért a műszakiak, mérnökök az érdeklődő szakmunkások — köztük a fiatalok részére háromnapos továbbképzést tartottak, aminek révén elérték, hogy a bonyolult, számjegyvezérlésű gépekre mindig állítható hozzáértő, precíz munkára alkalmas ember. A fiatalok egyre magasabb követelményeket állítanak önmaguk elé. Ennek meg is van az eredménye. Évről évre szinte megduplázódik a tőkés export. Nap mint nap érzik a piac, főként tőkés országok növekvő igényeit, a nemzetközi gazdasági verseny értékítéletét, de az eredményeik lelkesítő hatását is. A tőkések egy-egy új gépből 3—4-et kérnek kipróbálásra, s utána nyilatkoznak: kérnek belőle, vagy sem. Tavaly három darab Super Mix takarmánykeverő-kiosztó kocsit rendeltek, s valószínűleg eleget tettek a kívánalmainknak, elvárásaiknak, mert nemsokára huszonhármat rendeltek belőle. De ezenkívül rengeteg pótkocsialvázat és részegységet készítenek tőkés exportra. Tajga-karrier Fő törekvésük a termékeik önsúlyának csökkentése, a tőkés importból származó anyagok hazaiakkal való kiváltása, az anyag- és energiatakarékosság előmozdítása. Nem felejtkeznek meg a hazai, valamint a szocialista országok igényeiről sem, új gyártmányokat igyekeznek kifejleszteni. A Tajga II típusú lakókocsi iránti megrendelések 10 szeresére nőttek, azokat döntő részt a Szovjetunióba exportálják. A gyártmányfejlesztést a fizikai dolgozók is számos ötlettel támogatják. A vállalat lehetővé teszi azt is, hogy a fiatalok külföldi szakmai utakon is gyarapíthassák ismereteiket; nemrégen egy párizsi gépkiállításon jártak, gyűjthettek hasznos információkat, tapasztalatokat, de lehetőségük van az NSZK- beli tájékozódásra is, nem is beszélve a szocialista országok gépiparával való ismerkedésről. A jövőben arra törekednek, hogy a vállalatnál a szerszámgépeket, esztergagépeket ne csak felújítsák, hanem — igény szerint — automatikus üzemelésre is alkalmassá tegyék. Erre azért is nagy szükség van, mert az üzemek többsége nem tud új gépekre milliókat áldozni. A Mezőgép vállalat KISZ-kollektívája az idén negyedszer nyerte el a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. Fiatalok a leányvállalat élén A Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat (KEMÉV) a tavalyi esztendőt — a visszafogott beruházások dacára — nyereséggel zárta. Az idei terveik a múlt évinél is merészebbek: 50 millió forint nyereséget szeretnének elérni. A KEMÉV ez évben egy pályázat elnyerése alapján kísérleti bérgazdálkodást vezet be, melynek lényege: olyan hatékonysággal, nyereségtartammal kell dolgozniuk, hogy annak révén a korábbiaknál jóval nagyobb bérfejlesztést hajthassanak végre. Németh Istvánnak, a vállalati KISZ-bizottság titkárának tájékoztatása szerint a KEMÉV sikereiben nagy része van az újonnan alakult leányvállalatoknak, melyeknek vezetői fiatalok, rugalmasak, kezdeményezők — csakúgy mint a cég egyéb posztjain dolgozók. A vállalatnál megüresedő vezető posztokba többnyire fiatalok kerülnek. A KEMÉV magatartását az állandó megújulás, a vállalkozó szellem kibontakozása, az új követelményekhez igazodás jellemzi. A kilenc KISZ-alapszervezet tevékenységének fő színtere a mindennapi, becsületes, példamutató munkavégzés. A vállalatnál eredményesen működik az FMKT-mozgalom; 67 műszaki és közgazdász fiatal munkáját szervezi, fogja össze. Sok hasznos újítás kiötlői, megvalósítói. Egyébként az elmúlt évben a vállalat dolgozói közül 22 fő adott be újítást. A KISZ-szervezet évente rendszeresen megrendezi a Ki minek mestere? vetélkedőt, amin tavaly 97 fiatal szakember versengett. E szakmai „ki mit tudót” úgy szervezik, hogy a termelőmunkát is segítse, azaz annak révén egy adott létesítményt hamarabb, jó minőségben átadhassanak. Záhonyi KISZ-fiatalok Megítélés a munka alapján Könnyű ott szólni a fiataloknak, ahol négy közül három tevékenyen részt vesz az ifjúsági szervezet munkájában. S még nagyobb a megbecsülésük, ha a legfontosabb munkahelyeken, a nagyértékű átrakó berendezések kezelésénél, a karbantartó területeken, a mozdonyok vezetőállásában javarészt fiatalok találhatók. A záhonyi vasutas KISZ- fiatalok pedig a maguk 1600-as létszámával meghatározóak az üzem munkájában éppúgy, mint a tágabb terület ifjúsági mozgalmában. — Bennünket mindenekelőtt a végzett munka alapján ítélnek meg — fogalmazott tömören Rákóczi András, az üzemi KISZ-bizottság titkára. — A differenciálásra kell törekednünk a végzett munka mértékének megfelelően és ne segítsük a nivellálódást, mert ez rontja a jól végzett munka megbecsülését, csökkenti értékét. Mindezek olyan igények, amelyeket minden munkahelyen megfogalmazhatnak. Ám ahhoz, hogy szavuk legyen a fiataloknak, tenniük is kell érte. A záhonyi átrakókörzet vasutasai pedig nem is egyszer felhívták magukra a figyelmet. Már megszokott, hogy minden év őszén vasutas ifjúmunkás napokat rendeznek. A gazdag eseménysorozat egyik kiemelkedő rendezvénye valamennyi munkahelyen a Ki minek mestere vetélkedő. Nem véletlenül, ugyanis tavaly 19 szakmában háromszáznál többen adtak számot elméleti és gyakorlati tudásukról. Mindez egyszerre segíti a szakmai és politikai ismeretek elmélyítését és a munkahelyi feladatok ezután jobb megoldását. Vannak olyan új tevékenységek az átrakókörzetben, amelyek a fiatalok nélkül talán el sem képzelhetők. Mindezt megerősítik, hogy a legfontosabb részeknél védnökséget is vállaltak, így a 380 millió forintos beruházással készült számítástechnikai bázis indításához, a pályakezdők betanításához, de még a beruházás gyorsításához is hozzájárultak a fiatalok. Nagy feladat volt, hogy az állomásokon, rakodóhelyeken is felismerjék, mennyire megkönnyíti, biztonságossá teszi munkájukat az automatizált irányítási rendszer. A vontatási főnökség mozdonyvezetői, karbantartói évekig szorongtak, amíg az üzemi épület rekonstrukciója befejeződött. A tavalyi átadáshoz nemcsak észrevételeikkel járultak hozzá, hanem 150 ezer forint értékű munkával is. A szovjet gyártmányú vágányfékek karbantartása a védnökséget vállaló fiatalok nélkül szinte elképzelhetetlen lett volna, hiszen alkatrészeket gyártottak, szerszámokat és célgépeket terveztek, állítottak munkába. Ugyanígy sokat várnak a legújabb védnökségtől, amely a rakodógépek üzemeltetését vállalta. Az áruszállításban és átrakásban az ifjúsági szocialista brigádok felajánlásaira joggal számíthatnak minden évben, összesen 80 brigád közel hétszáz taggal tevékenykedik, közülük legutóbb az üzemigazgatóság Ho Shi Minh és a pályafenntartási főnökség Petőfi Sándor ifjúsági brigádja a MÁV Kiváló brigádja címet nyerte el. Ezek a brigádok jelentkeztek elsőként, amikor tavaly nyáron oly sok átrakásra váró szovjet kocsi összegyűlt, hogy társadalmi munkában igyekeznek csökkenteni számukat. Az őszi betakarításban részt vevő 1800 embernek a fele a fiatalok sorából kerül ki. De bátran lehet nekik szólni, akkor is, ha a sportpálya létesítményeit kell karbantartani vagy éppen a KISZ-helyiségeket rendbehozni. Ahogy a munkásfiatalok a sínek mellett, a karbantartó műhelyekben mutatják meg, bármikor lehet rájuk számítani, úgy a műszakiak a maguk területén szeretnének többet adni. A fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa mellett ezért született meg az Alkotók Klubja, igen szép kezdeti eredményekkel. Olyan pályamunkákat adtak be, amelyek jelentős megtakarítást hoztak. (Gond viszont, hogy az utóbbi időben csökkent az aktivitás.) Korántsem angyalok a záhonyi fiatalok, nem is akarnak többnek látszani, csak a becsületesen végzett munka örömével tevékenykedni. Mindezt a KISZ-szervezetek olyan irányításával, hogy kivívják az idősebbek elismerését is, hiszen legtöbbjüknek apáik, rokonaik itt dolgoznak, előttük méretnek meg. L. B. Négymillió társadalmi munkával A KEMÉV kiszeseinek sikerei közül feltétlenül említést érdemel a nyíregyházi Ságvári-lakótelepen épülő 56 lakás, melynek a kivitelezése a KISZ Nyíregyházi Városi Bizottságának koordinálásával 1981-ben indult. E lakások megvalósításában a KEMÉV fiataljai az effektív építésen túl 4 millió forint értékű tervezést, műszaki ellenőrzést és egyéb feladatot végeztek a társadalmi munkában. Az ifjúsági brigádok komoly segítséget jelentenek a a vállalat kötelezettségeinek teljesítésében. De az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy az építőipari munka jellegéből, sajátosságából eredően nem könnyű az építkezéseken dolgozó KISZ-alapszervezetek munkáját összefogni. A KEMÉV kiszesei örömmel nyugtázzák: a mai lanyha beruházási kedv mellett is a vállalat kapacitása lekötött, sőt már 1986-ban teljesítendő szerződéseik is vannak. Ez nem kis részben köszönhető a KEMÉV sokoldalúságának, hiszen a vasútépítéstől kezdve a festésig nincs olyan építőipari munka, amit nem tudnak elvégezni — sőt a nemrég meghonosodott fővállalkozás révén már sok, az általuk építendő létesítményt maguk terveznek. Nem titkolják: munkaerőhiánnyal küzdenek, több ácsra, kőművesre és más szakemberre lenne szükségük. De a szakemberek vállalathoz kötődésében nem minden a pénz, sokat számít a közérzet is — erre éppen a KISZ-élet, a fiatalok szolgáltatnak bizonyítékot. Tudniillik, inkább az idősebbek mennek el a vállalattól, ők igyekeznek a lakóhelyükön elhelyezkedni, a fiatalok számára vonzó a városi munkahely, városi építkezés. A hiányzó munkáskezek pótlása érdekében több szakmában bevezetik a szakmunkásképzést. Eddig csak szigetelő szakembereket képeztek. Az ösztöndíjrendszert kiterjesztik a középiskolásokra is. Abban pedig a KEMÉV szintén egyedülálló: a felsőfokú iskolában tanuló, a vállalattal szerződést kötő fiataloknak az ösztöndíjon túl még ifjúsági takarékbetétet is nyit, s abban számukra havonta kétszáz forintot elhelyez. Cs. Gy,