Szamos, 1914. június (46. évfolyam, 124-145. szám)

1914-06-26 / 143. szám

<Z$!Á I' * 2. oldal. URÁNIA MOZGÓ Június 26. péntek és 27. szombaton mindkét nap este 8 órától folytató­­d *­lagosan. Közönségünk köréből nyilvánult köz­­óhajnak engedve, három nagyhírü film­gyár remek­művel. ^ Kizárólag dráma est­e 700 méter hosszú műsor. Az olasz ,Eikó‘ filmgyár izgalmas drámája. Démoni haláltáncz 4 felvonás. A világhírű „Itala“ filmgyár remeke. LELEPLEZVE izgalmas dráma 4 felv. A Warners fi­lm comp. amerikai filmgyár nagysikerű műve. A farmer leánya amerikai TANGÓ tánczczal érdekfeszitő dráma 4 felvonásban. Egy 14 év körüli csinosabb leány a mozgóba cukor árusításra felvétetik. Foglalkozási ideje este 8—11-ig. Jelentkezni a pénztárnál lehet. IDŐJÁRÁS: Változékony idő várható, lényeges hő­változással, helyenként eső, vagy zivatarok­kal. Sürgönyprognózis: Változékony, enyhe, elvétve csapadék, zivatar. Déli hőmérséklet: 22-2 C. fehérnemű és veauhsztitó klemé SPetőfi-köz. Merez Is­tvárz mellett. tSzép es jo m.uní.cu. Pontos kiszolgálá­% kiről mondhatjuk el, hogy elérte célját. Ki­­ mondhatja, hogy mindent elvégzett, mit vé­gezni akart ? Senki. Nincs ember, akinek kielégítetlen vágyai ne volnának, mikor pedig már néha képes semmit tenni. Mindenki előtt — míg futja a göröngyös pályát — ott lebeg állandóan a cél,­úgy tetszik csak kezünket kell kinyújtanunk, hogy elérjük azt ... s rohanunk, mindig jobban rohanunk . . . hogy minél előbb ott legyünk. A nagy rohanásban azonban észrevét­lenül elnyúlik, elkopik a szervezetünk s mi­kor úgy tetszik csak pár lépés a cél, erőnk elhagy, térdünk megroggyan s lehullunk iz­­zadtan, véresen az Országút porába. Itt a vég. Lehullunk mint őszi falevél. Porainkat felkapja a viharos szél, elszórja a föld négy tája felé, csak emlékünk marad itt s a küz­delem utódainknak örökségül, kik nem to­vább folytatják mit mi elkezdettünk, hanem elölről kezdik s a cél előtt éppen úgy össze­­roskadnak mint mi. Találkozók! . . . A küzdelmekkel teljes életnek egy-egy stációi. Hányán és hányán nem találkoznak e találkozókon. Karácsony Vencel: SZAMOS (1914 június 26. 143. szám.) A beregszászi tárgyalás. Bűnügyi eljárás egy sirhant körül. A „Szamos“ kiküldött tudósítójától. — Beregszász, jún. 25. A tanúkihallgatások ma, pénteken dél­ben előreláthatólag véget érnek, a „nagy ügy közeledik a befejezéshez és minél job­ban közeledik ahhoz a ponthoz, hogy a be­regszászi törvényszék kimondja benne az ítéletet, annál jobban veszít a jelentőségéből. Maga az ügy, mint per, mint jogeset, mint bűncselekmény, elvesztette minden jelentősé­gét, ma már csak a vádlottak sorsa iránt érdeklődik a beregszászi közvélemény, még­pedig inkább szimpáthiával, mint ellen­szenvvel. A vádlottak. Három fiatal ember, akik­ről a lapok egy éven át úgy írtak részint a letartóztatástól, később az ügyészi vádirattól bátorítva, mint, akik hálót fontak egy sze­gény, vagyonos­­ ember köré, akit „kifosztot­tak és a halálba kergettek". Akiket ország­­világ előtt lehetetlenné tett ez a rettenetes vád, akik közül kettőt elszakítottak a család­jától és kilenc hónapon át tartottak vizsgá­lati fogságban, a harmadik pedig lehorgasz­­tott fővel, társaságot kerülve, járt-kelt a vi­lágban, bízva abban, hogy van igazság, amely hozzásegíti, hogy emelt fővel nézzen az em­berek szeme közzé. Nem akarunk elébe vágni az ítéletnek, nem kívánunk védőbeszédet sem tartani a vádlottak mellett, de most, hogy a bizonyí­tás a végét járja, most, amikor minden va­lamire való körülmény tisztázva van okira­tokkal, tanúvallomásokkal, most már nem­csak jogászi és­szel, hanem laikus szemmel is össze lehet foglalni a bűnügy tényál­lását. Eddig terhelő bizonyíték egyedül Ha­­í»ara Endre ellen merült fel. Ezek a terhelő bizonyítékok pedig röviden összefoglalva a következők: Mint parcellázó és ingatlanfor­galmi ügynök rávette Uray Zoltánt, aki nagy­korú, józan és gondnokság ember volt, hogy vegye meg alatt nem álló a Buzinkay fiuk ingatlanait, mert az jó vétel. Forszírozta a vételt, őrizte Uray Zoltánt, sőt amint a testvér és­ fiú halála fölött búslakodó és föl­indult nővéri és anyai fantázia véli — de, mint tényt, nem tudja — hipnotizálta is Uray Zoltánt és ópiumos cigarettákkal tartotta. Sehol sincs bizonyítva, hogy Hagara a vételt maga is nem tartotta kitűnő üzletnek, sőt van reá nem egy hitelt érdemlő vallo­más, amely szerint teljes joggal tarthatta an­nak, mert voltak emberek, akik direkt gratu­láltak Uray Zoltánnak a kitűnő vételhez. Ez a bűne az elsőrendű vádlottnak, aki ellen erre nézve bizonyítékok is vannak. Már­pedig ezideig ügynököt még nem zártak be azért, mert egy üzletkörébe eső sejtbe belevitt valakit, akármilyen nagy rábe­széléssel is. Az ügynök tudvalevőleg nem az a szerve a társadalomnak, amelynek az lenne a hivatása, hogy gondosan és óvatosan vi­gyázzon az emberek vagyonára. Ez rend­szerint magának a félnek a kötelessége, de —­ sajnos — a felek ennek a kötelességük­nek a legtöbb esetben nem tesznek eleget. Ifj. Bálint Sándor és id. Bálint Sándor ellen még ilyen értelemben sincs bizonyíték, ami terhelő lenne. Ifj. Bálint Sándorról bizonyítva van, hogy állandóan pénzzel tartotta a Buzinkay fiukat, az eladókat, akik éltek, lumpoltak és pezsgőztek az ő nyakán, az ő nagy kínnal szerzett pénzén, hogy ifj. Bálint Sándor a szállodából, a mulatóhelyekről váltotta ki, fehérneművel tartotta azokat az embereket, akik őt kilenc hónapi fogságba és a vádlot­tak padjára juttatták. Sehol sincs azonban bizonyíték arra, hogy ifj. Bálint Sándor eze­ket a pénzeket megkapta volna, sőt ellenke­zőleg köztudomású, hogy a bűnügy hosszú folyamata alatt ezt a kis lovagias differen­ciát nem intézték el egymással a szemközt álló felek. Pedig ifj. Bálint Sándorra nagyon ráférne ez a nem is egészen kis összegű pénz, amiért ő a felesége füléből szedte ki az ékszert, mert Bálint Sándor időközben teljesen tönkrement egész családjával egye­temben. Éppen úgy tönkrement id. Bálint Sán­dor és családja is. Egy fillérjük sem maradt a „három zsentri család tönkretevőinek“. Id. Bálint Sándor, aki úgy ül megtör­ten a vádlottak padján, mint egy nagy kérdő­jel annak az érdeklődő mondatnak a végén, hogy miért ül ott tulajdonképpen? Id. Bálint Sándorról tudniillik azt vall­ják a tanuk, — még pedig a bankigazgató tanult, — miszerint mindent elkövetett, hogy megszerezze a kölcsönt Uray Zoltánnak, de egyre vigyázott: nem engedte, hogy kön­­­nyelmü kölcsönbe belemenjen és részben ez e körülmény, részben pedig a rossz pénz­viszonyok okozták azt, hogy a kölcsön meg­szerzése nem sikerült. A kegyetlen pénzviszonyok megakadá­lyozták, hogy a kölcsön s ezzel együtt a birtokvétel lebonyolítása simán menjen, ezért pedig igazán nem Hagarát és a Bálint fiukat kell a vádlottak padjára ültetni ... Ha mindenki vádat emelne az átkos pénzviszonyok miatt, de sok sértett járna panaszkodni az ügyészségre. Ezek azok az impressziók, amelyek a mai napig Beregszászon a hallgatóság meg­győződésében élnek. A vádirat szigorúsága után azt várják, hogy ezeknek az impresszióknak súlyosbbodniok kell. A mai tárgyalásról részletes tudósítá­sunk a következő : A ma délelőtti tárgyaláson a törvény­szék több k­isvárdai bankigazgatót és ügyvé­det hallgatott ki, akik tanúvallomásaikban elmondták, hogy a vádlottak jártak Kisvár­­­­dán és látszólag komoly szándékuk volt, hogy­­ nagyobb kölcsönt szereznek Uray Zoltánnak. I íd. Bálint Sándor annyira védte Uray érde­­­­keit a bankigazgatókkal szemben, hogy való­­­­sággal útját állotta egy reális kölcsönüzlet megkötésének. Dr. Balkányi Aurél tanú ügyvédje volt Uray Zoltánnak. Tübbizben mondta neki, hogy ha nem igyekszik szabadulni Hagara Endrétől, akkor ő nem viszi tovább az ügyeit, Uray azonban azt felelte, hogy ügyvédet kap eleget, de olyan barátot, mint Hagara, nem. Barta Ödön országgyűlési képviselő ügyvédi irodájában kötötte meg Uray Zoltán Bűz­in kávékkal a szerződést. Ő is figyelmez­tette Urayt arra, hogy a vétel nehéz, de a szerződést ennek ellenére megkötötték, mert Uray nagyon bízott abban, hogy sokat fog keresni a birtokon. Az ügyész kérdésére ki­jelenti, hogy Uray Zoltánon nyoma sem volt a részegségnek, vagy mámornak, amikor a szerződést aláírta. Máté László, kihallgatása során dr. Kroó védő kérdésére elmondja, hogy a korteske­­dési differenciák miatt nem haragszik Haga­­rára, mert bár ez ellene korteskedett, de a Minden ruha itj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pál­ ruhafestő és gőzmosó gyárában = Szatmár.

Next