Katolikus gimnázium, Szatmárnémeti, 1872
5 nagyvezérnek, a defterdárnak (kincstartónak), Ajasz pasának palotáit, a zsidó negyedet s a vámházat kirabolták Ez időtájban visszahiván Ibrahim pasát Egyptomból, a telet hadi készületekre fordította a szultán; senki sem tudta, ki ellen történnek mindezen készületek. Velencze és Francziaország békében éltek a Portával. I. Ferencz azonban sarkalta a szultánt, foglalná el Magyarországot, hogy V. Károly császár kénytelen legyen ezen oldalra fordítani minden figyelmét, ha egyszer mint közvetlen szomszéd fenyegeti Ausztriát, tehát a Habsburgház hatalmát a török. A Portának két félelmetes szomszédja volt a magyar és a persa.lámád utódja Shah Tahmasp nem is tartotta méltónak értesíteni Szolimánt az ő trónraléptéről, miért is ez utóbbi haragra lobbanva végveszélylyel fenyegette a shaht, s hogy annál több nyomatékot adjon szavának, a Gallipoliban őrzött persa foglyokat mind legyilkoltatá. Szinteg tehát Persiát látszott czélba venni a szultán, mindazáltal Belgrád felé vette útját százezeret meghaladó sereggel és 800 ágyúval megindulva 1526. ápril 23., tehát két hónap múlva, hogy sem I. Ferenczet a fentebbi gőgös levél által arról értesítette, hogy szándékát tökéletesen fölfogva, azt, amire kéri, végre is fogja hajtani. Augustus 29 történt a mohácsi szerencsétlen ütközet, mely Magyarországot végképen megalázta. A többi eléggé ismeretes dolog előttünk. Csak annyit kell itten megemlítenünk, miként 1530. Ferdinánd két követének, Jurisich Miklós lovagnak és Lamberg grófnak nyiltan kijelentette a nagyvezír, hogy a béke addig lehetetlen, mig Ferdinánd le nem mond Magyarország koronájáról, s V. Károly oda nem hagyja Németországot s vissza nem tér a félszigetre; a kihallgatás után pedig azt is tudatta velük, hogy az ő császára ki nem adja kezéből Magyarországot, melyet csak is a franczia király biztatásaira hódított meg, kivel ő szövetséget kötött. 1532. ápril 25. megindulva Konstantinápolyból Szolimán , Nissánál találkoztak vele Ferdinánd követei, Lamberg és Nogarola grófok, ugyanott Piacon Aulai franczia küldött is bemutatta magát. Ez utóbbit igen kegyesen fogadta Szolimán s újra biztosította általa Ferenczet barátságáról. Tovább haladva Magyarországban, a kis Kőszeg erőd tartóztatta föl diadalmas útjában. Történeti adatok hiányában meg nem mondhatjuk : minő közelebbi viszonyban állott légyen a mohácsi nap e Ott Frangepán János, Ferencz királynak küldötte, a magyar főur Frangepán Kristóffal, ez ismét Zápolya Jánossal, az erdélyi vajdával; vájjon tudtak-e ezek valamit Ferencznek terveiről és lépéseiről; más részről érdekes volna tudni, vájjon Zsigmond lengyel király, Zápolya Borbálának férje, igy tehát Jánosnak sógora, ki rendes levelezésben állott a franczia királylyal, be volt-e avatva Ferencznek titkaiba; s ha mindhárman csakugyan értesülve voltak Ferencznek szándékáról, minő eredményt remélhettek a török hadjárattól. Annyit bizonyosan tudunk , hogy Zápolya Jánosnak útjában állott az ártatlan Lajos király , s a támadásnak erőszakos sürgetése Mohácsnál, mielőtt a segédcsapatok öszpontosulva lennének, s azon ingerült követelés a király irányában, mely őt mintegy előőrsi állomásra kivánta tolatni, hol a veszély legnagyobb és legbizonyosabb, azt engedik gyanittatni, hogy minden rugó mozgásba tétetett a királynak vesztére, a mi csakugyan bekövetkezett, habár nem is a csatának esélyei által, amire bizton számítottak azok, kik vakmerő tettüknek érdemlett büntetését a csatatéren elvették, s ezek közt Zápolya György, Jánosnak testvére. A mohácsi nap után történtekről pedig annyit jegyeztek föl a törökök, hogy midőn Szolimán Budát odahagyva Pestnél a Dunán átkelt, magyar főurak jöttek eléje hódolva, kiknek ő Zápolya Jánost ígérte királyul. S midőn Szolimán eltakarodása után az országból királyválasztásra került a sor, fölhasználva, a vajda a kinálkozó alkalmat, sebtében megválasztatta magát királynak. Frangepán Kristóf kancsai szemmel nézte ezen választást, s a lengyel király meghiúsítva látta önző terveit. Frangepán és Zsigmond annyiban értettek egyet, hogy Ferdinándot minden áron mellőzni kell, s a franczia követ Rincon Antal, ki utóbb 1535. a Portához küldetett ügynöknek, személyes jelenléte által szította az egyenetlenséget. Eris almája fölött, melyet a franczia király vetett be Magyarországba, a nemzeti, a német s a török három rendbeli hatalom czivódott. Ferencz elérte czélját, vérzeni és vonaghtni engedte a magyar nemzetet, s ezen vonaglást pénzzel is elősegítette, csak azért hogy eltompitsa és lekötve tartsa a Habsburgok hatalmát, mely ránézve elég veszélyesnek mutatkozott A keresztény népeknek jólléte s a kereszténységnek érdeke nem ragadta meg az ő lelkét; előtte csak magán anyagi érdek állott.