Századok – 1894
Értekezések - KROPF LAJOS: Jehan de Wavrin krónikájából - II. bef. közl. 881
882 KROPF LAJOS hadseregét, mint ezt előre számította, és nem is annyit, mint a mennyit remélt, mert háborúságban volt Frigyes német császárral, ki magánál tartotta őrizete és gondnoksága alatt a magyarok valódi királyát, és nem engedte ezt át a magyaroknak, midőn tőle követelték. így történt, hogy a magyar király (azaz Ulászló) csak október végén kelhetett át a Dunán és akkor is csak csekély haderővel, alig nyolczezernyi magyar, lengyel és oláh csapatokkal, mert a német császár ellenséges magatartása miatt mindenütt őrségeket vala kénytelen visszahagyni. A török ezalatt Drinápolynál pontosította össze haderejét. Ulászló pedig átkelt Görögországba és útközben mindenütt elfoglalván a városokat és várakat, elvégre a Fekete tenger partjához ért, egy Várna nevű gyönyörű kikötőhöz, hol hajdan egy vár és város is állott, de jelenleg régi romoknál egyebet nem talált. E hely felé vonult a török hadsereg is. Még a megérkezés napján az éj beálltával a magyarok mindenfelé nagy tüzeket láttak föllobogni a hegyeken, miket némely görög keresztények fölgyújtott gazdomboknak tartottak. De Hunyadi török tábori tüzeknek vélte és lóra kapva oly közel nyargalt a török táborhoz, hogy már a dobpörgést tisztán hallhatta. Ez észrevételét közölvén a királylyal és bíborossal, megtette a szükséges előkészületeket az ellenséggel másnap megütközni. Nemsokára ezután jelentés érkezett az előőrsöktől, hogy a török táborban semmi oly jelt nem vettek észre, melyből gyaníthatták volna, hogy az ellenség megmozdulni készülne positiójából, s azért a magyar királynak eleinte tervében volt átkelni a hegyeken és támadni. De a haditanácsban többek javaslatára az lett elhatározva, hogy miután Várna egy völgyben fekszik és az ellenség, ha támadni akar, három szűk helyen át kénytelen zsúfolni haderejét mielőtt csatarendbe kibontakozhatnék , tanácsosabb volna az ellenség támadását bevárni. Az említett három szűk helyek egyike egy a hegyekbe vágott szekérút volt, melyen át régente a várnai kikötő áruforgalma a belfölddel közlekedett. Téli szent Márton napjának éjféle után mintegy két órával jelentés érkezett a királyhoz, hogy a török tábor megindult és három oszlopban közeledik a keresztény sereg megtámadására. A lovasság képezte az első oszlopot, egy »Caraiabay« nevű szarraczén vezérlete alatt.2) A sereg derekát maga a szultán vezérelte, s ez gyalog janicsárokból, kizárólag ijjászok ) neve a krónikás szerint annyit jelent, mint »a hadak ura« (Seigneur de l'ost ou de l'armée.)