Századok – 1894
Értekezések - KROPF LAJOS: Jehan de Wavrin krónikájából - II. bef. közl. 881
JEHAN DE WAVEIN KRÓNIKÁJÁBÓL. 885 várához a Fekete tenger partján, hogy a csatáról hitelesel!)lit szerezzen magának. A gálya azon hírrel tért vissza, hogy több görög emberrel találkozott az említett helyen, kik meglátogatták a csatatért ; ezek szerint több volt a török halott, mint a keresztény, és a disznókról mesélt dolgot ők is látták. A görög gálya visszatértével, Geoffroy de Thoisy és kíséretében Regnault de Confide is megérkeztek Konstantinápolyira Rhodas szigetéről.1) . Ugyanez időtájt a görög császár hírt vett, hogy a török ezután őt szándékozik megtámadni, és miután attól tartott, hogy a pontusi gályák nemsokára vissza fognak indulni hazájukba, maga elé hivatta a burgundi kapitányokat és könyörgött nekik, hogy maradjanak még egy ideig vele Konstantinápoly megvédésére. Saját alattvalói azonban nógatták a császárt, hogy a gályákra ne számítson, hanem küldjön követséget a szultánhoz és kössön vele békét. A mi meg is történt, A béke meg lett kötve , a bíboros és a burgundiak tudta és beleegyezése nélkül, mit ezek igen zokon vettek a császártól. De miután az idő már túl járt Boldogasszony fogantatásán (december 8.) és indulásra a tavasz előtt gondolni sem lehetett, a burgundiak elhatározták maguk közt, hogy a telet Pérában és Konstantinápolyban fogják eltölteni. Míg itt teleltek, mindenféle kósza hír jutott el a fővárosba, hogy a magyar király megmenekült a várnai csatából, és hazájában újabb nagy hadsereget gyűjt magyarok és lengyelekből, hogy a jövő nyáron a háborút Görögországban tovább folytassa. De mind e hírek hamisaknak bizonyultak be. Egy más versió szerint Ulászlót némely görög emberek megmentették és egy erős várban elrejtették. E hír hitelre talált a Konstantinápolyban időző magyar főurak közt,akik váltig nógatták Wavrint, hogy a tavasz beálltával gályáival járja be a Fekete tenger partján levő keresztény várakat és tudakozódjék a magyar király sorsa után. A burgundi főkapitány ]) Fraknói szerint (id. m. 85. 1.) 1445 elején a pápa egy második hajóhad kiállítását tervezte a Rhodus szigetét fenyegető babilonai szultán ellen. Nincs itt valami zavar a dátumban ? 2) Chalkokondylas szárazon megjegyzi a várnai csata elbeszélése után, hogy »Graecomm rex in foedus rediit cum Anïurate, idque nec amplius violatum est.« ') Hubernek tehát nincs min csodálkoznia, hogy Hédervári Lőrincz, a nádor, maga is elhitte >die buntesten Gerüchte über seine (Wladislaus) Rettung.« (Gesch. Oesterreichs III. 66.)