Századok – 1894
Értekezések - KROPF LAJOS: Jehan de Wavrin krónikájából - II. bef. közl. 881
JEHAN DE WAVRIN KRÓNIKÁJÁBÓL (Néhány adat Hunyady János török hadjáratainak történetéhez.) MÁSODIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. Wavrin leírása után Chalcocondylus elbeszélése is egészen új színben tűnik föl. Ámbár ez utóbbi igen pongyola és a Bosporust a Hellespontussal összetéveszti, a török sereg átkelésére vonatkozó passzusa, nézetem szerint, teljesen értelmes. IV. A következő két fejezetben (a 13-i1-ikben) krónikásunk a várnai csatát írja le. Miután e csatával már számos író foglalkozott, régebben is, az újabb időben is, nincs szándékomban a részletek bírálatába ereszkednem, hanem minden kommentár nékül adom Wavrin elbeszélését főbb mozzanataiban. Minekutánna tehát a török — így kezdődik a fejezet — haderejével, mint elbeszéltük, átkelt volt (a tengeren) részint Gallipolin alól,1) részint a szoroson az Új Kastély közelében , a magyar király ellen indult, magával vivén a görög (rumilit) csapatokat is, még pedig nemcsak a keresztényeket, hanem a szaraczénokat is ; de mind e népség fegyver nélkül jött és nem sokat ért; legalább így állítják ezt azok, kik látták őket. A magyar királynak nem sikerült oly gyorsan összegyűjtenie Az átkelés elbeszélésénél azonban a krónikás leírásából csak azt értettük meg, hogy a törököknek sikerült egy csapatot Gallipolin alól átcsempészni és a szultánnal Khalil pasának, a rumili sereg vezérének, hadi tervét közölni. Lásd Századok 692. 1. és a jegyzetet u. o. Az ott közölt passzus tehát oda módosítandó, hogy egy török csapatnak csakugyan sikerült Gallipolinál Európába átkelni. A pápa 1445. január 1-jén kelt bullájában írja, hogy (Keletről érkezett hír szerint) Francisco bíboros hajóhadát látták a Hellespontuson (ad strictum Galliopolis) czirkálni és hogy sikerült (neki ?) egy nagyobb török haderő átkelését Európába fegyveres erővel megakadályozni. L. Fraknói Cesarini Julián-ját, 152. jegyzet.