Századok – 1900
Tárcza - Keresztény Magvető 263 - Ludovika Akadémia Közlönye 263
tárcza. 263 — A LUDOVIKA AKADÉMIA KÖZLÖNYE. XXVI. évf. VII—IX. Χ. XI. XII. füzet. — A tizedik és tizenegyedik füzetben érdekes tanulmány olvasható dr. Sárffy Aladár tanártól »Adatok a háború lélektanához«, czím alatt, melyben történeti tények világánál vizsgálja azokat a lelki állapotokat, érzelmeket és indulatokat, melyek a háború előtt és a harcz folyamán, olykor megmagyarázhatatlanul is, támadni szoktak, s a harczoló tömegek szellemén uralkodva, legtöbbször döntőleg hatnak a csaták, sőt egész hadjáratok sorsára. — Az augusztus-szeptemberi (7—9) füzetben Rubint Dezső főhadnagy Tutolmin kozák dandárának 1877 szept. 3-iki lovcsai csatájáról, az októberi és novemberi (10 —11) füzetekben pedig Gerenday Tivadar őrnagy Botkine orosz császári orvos levelei nyomán a Plevna falai alatt vívott harczokról az utolsó orosz-török háború történetéből közölnek czikkelyeket. — Ugyancsak az októberi (10) füzet közli Landau Gyula századosnak a budapesti katonai tudományos egyletben tartott előadását, melyben történeti alapon a nagyhatalmak gyarmatosítási törekvéseiről értekezik. — A deczemberi (12) füzetben Hoffmann Lipót őrnagy Xenophon görög történetírónak »a lovaglás művészetéről« szóló iratát ismerteti. — Megemlítjük még, hogy az augusztus-szeptemberi számhoz külön füzetűl Vághó Ignácz honvédszázadosnak »Adalékok a m. kir. honvéd Ludovika Akadémia történetéhez« czímű munkája van mellékelve. — KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXXIV. évf. 5. 6. füzet. — Az ötödik füzet egyik czikkelyében Kanyaró Ferencz azt a kérdést vitatja : Mikor lett János Zsigmond fejedelem unitáriussá ?s Blandratának egy leveléből, melyet ez 1568 jan. 27-én, két héttel a tordai országgyűlés után, Segesvárról írt a kis-lengyelországi unitárius ekklézsiákhoz. bizonyosnak látja, hogy János Zsigmond nem 1568-ban tért át, hanem már 1567 derekán az unitáriusok pártjára állott ; nem fogadható tehát történeti valóságúl az a nyilatkozat, melyet a fejedelem a csengeri hitvallás ajánló levele szerint az 1569-iki nagyváradi zsinati vita alkalmával a Blandrata eretnekségéről mondott volna. A hatodik füzetben »Dávid Ferencz családja« czím alatt ismét Kanyaró Ferencz rostálgat meg némely adatokat a híres reformátor családi életére, különösen második nejével, Baráth Katalinnal kötött házasságára s tőle való elválására vonatkozólag. Ugyanott Vass Miklós az Országos Levéltárból, Pálffy György a tarcsafalvi Bálffy család leveleiből közölnek néhány egyháztörténelmi érdekű okiratot, Kelemen Lajos pedig Kőváry Lászlónak a kis-sárosi és a pókai Sárosiak leszármazásáról szóló korábbi közleményére tesz helyreigazító megjegyzéseket. — ARMENIA. Tizenharmadik évf. 7 — 12. füzet. — Mind a hat füzeten át Szongott Kristóf folytatja Szamosujvár város