Századok – 1902
TÁRCZA - Szláv történeti szemle - Mittheilungen der Ševčenko-Gesellschaft der Wissenschaften in Lemberg - 688
688 tárcza, melyet mutatványul a »Magyar Czímeres Emlékek« I. füzetéből közöl. — Wertner Mór újabb tanulmányt tesz közzé »Nemzetségi kutatások« czímmel, tisztázva a G átkeled. Gyurka és Péter comes (de genere Gurka), Hont-Pázmán, Káron, Katisz és Korzán nemzetségekre vonatkozó adatokat, melyeket a következő füzetben a Ludány, Miskócz, Szalók, Száty, Szidó, Turul, Vaja, Zágráb és Korpás meg Zud nemzetségekre vonatkozó kutatásokkal egészít ki. — Kubínyi Miklós az árvai várkápolna egyik legújabban felfedezett sírboltját s az ott talált koporsók feliratait ismerteti. — Mocsáry István a nagyiváni Fekete család genealógiáját közli. —• Kisebb közlések : Varjú Elemértől Pozsony város czímerlevelei 1436-ból ; Pór Antaltól I. László veszprémi püspök származása és Dénes kalocsai érsek (1350 —1355) nemzetsége; Wertner Mórtól Még egyszer Hunyady János származásáról. — A negyedik füzetben Varjú Elemér terjedelmes értekezése : A Szalók nemzetség (színes czímerképpel) olvasható, mely díszesen kiállított különlenyomatban is megjelent. — Illéssy János a kihalt, elfeledett Bellaji Bellavics család emlékét újítja fel az Országos Levéltárban őrzött oklevelek alapján. •— Kisebb közlések : Tinódi Sebestyén armalisa (kivonat az Erdélyi Múzeum e tárgyú közleményéből), továbbá Kállay Ubultól Adalékok az Aba nemzetség genealógiájához. — Az egyes füzetek tárczáit szakirodalmi közlemények, könyvismertetések, bírálatok stb. töltik be. SZLÁV TÖRTÉNETI SZEMLE, 1901. — MITTHEILUNGEN DER SEVCENKO-GESELLSCHAFT DER WISSENSCHAFTEN IN LEMBERG. X. évf. 1901. I—VI. (39—44.) szám. A 39-ik szám Konyskys Sándor kis-orosz költő és aesthetikus ( 1900. szept. 29.) emlékezetének van szentelve. Hrusevskyj Mihály írta meg a kiváló férfiú életrajzát, röviden, de jellemző vonásokkal. Közli Sevcenko Tárásznak Konyskyj hagyatékában talált néhány költeményét és ennek Sevcenko költeményeiről írt aesthetikai értekezését.— Kolossa Sándor az ukrajnai irodalomra vonatkozó történeti kutatások jelen állásáról (kezdve a legrégibb korszakkal) közöl — a társaság elfogult irodalmi felfogását tekintve — eléggé tárgyilagos tanulmányt. — Kopac Iván nyelvészeti kérdésekkel foglalkozik, míg Franko Iván Sumlanskyj püspöknek egy XVII-ik századbeli költeményét, Markovyc Elek pedig »Az asszony teremtése« czímű népies paródiát közli. A 40-ik számban Domanickyj Bazil a híres Nalyvajko-féle kozák felkelés történetét helyezi új világításba s fűz hozzá újabb