Századok – 1902

TÁRCZA - Szláv történeti szemle - Mittheilungen der Ševčenko-Gesellschaft der Wissenschaften in Lemberg - 688

688 tárcza, melyet mutatványul a »Magyar Czímeres Emlékek« I. füzetéből közöl. — Wertner Mór újabb tanulmányt tesz közzé »Nemzetségi kutatások« czímmel, tisztázva a G átkeled. Gyurka és Péter comes (de genere Gurka), Hont-Pázmán, Káron, Katisz és Korzán nemzet­ségekre vonatkozó adatokat, melyeket a következő füzetben a Ludány, Miskócz, Szalók, Száty, Szidó, Turul, Vaja, Zágráb és Korpás meg Zud nemzetségekre vonatkozó kutatásokkal egészít ki. —­ Kubínyi Miklós az árvai várkápolna egyik legújabban fel­fedezett sírboltját s az ott talált koporsók feliratait ismerteti. — Mocsáry István a nagyiváni Fekete család genealógiáját közli. —• Kisebb közlések : Varjú Elemértől Pozsony város czímerlevelei 1436-ból ; Pór Antaltól I. László veszprémi püspök származása és Dénes kalocsai érsek (1350 —1355) nemzetsége; Wertner Mór­tól Még egyszer Hunyady János származásáról. — A negyedik füzetben Varjú Elemér terjedelmes értekezése : A Szalók nemzet­ség (színes czímerképpel) olvasható, mely díszesen kiállított külön­lenyomatban is megjelent. — Illéssy János a kihalt, elfeledett Bellaji Bellavics család emlékét újítja fel az Országos Levéltárban őrzött oklevelek alapján. •— Kisebb közlések : Tinódi Sebestyén armalisa (kivonat az Erdélyi Múzeum e tárgyú közleményéből), továbbá Kállay Ubultól Adalékok az Aba nemzetség genealógiájá­hoz. — Az egyes füzetek tárczáit szakirodalmi közlemények, könyv­ismertetések, bírálatok stb. töltik be. SZLÁV TÖRTÉNETI SZEMLE, 1901. — MITTHEILUNGEN DER SEVCENKO-GESELLSCHAFT DER WISSEN­SCHAFTEN IN LEMBERG. X. évf. 1901. I—VI. (39—44.) szám. A 39-ik szám Konyskys Sándor kis-orosz költő és aesthetikus (­ 1900. szept. 29.) emlékezetének van szentelve. Hrusevskyj Mihály írta meg a kiváló férfiú életrajzát, röviden, de jellemző vonásokkal. Közli Sevcenko Tárásznak Konyskyj hagyatékában talált néhány költeményét és ennek Sevcenko költeményeiről írt aesthetikai értekezését.­­— Kolossa Sándor az ukrajnai irodalomra vonatkozó történeti kutatások jelen állásáról (kezdve a legrégibb korszakkal) közöl — a társaság elfogult irodalmi felfogását tekintve — eléggé tárgyilagos tanulmányt. — Kopac Iván nyel­vészeti kérdésekkel foglalkozik, míg Franko Iván Sumlanskyj püspöknek egy XVII-ik századbeli költeményét, Markovyc Elek pedig »Az asszony teremtése« czímű népies paródiát közli. A 40-ik számban Domanickyj Bazil a híres Nalyvajko-féle kozák felkelés történetét helyezi új világításba s fűz hozzá újabb

Next