Századok – 1903
Történeti irodalom - A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. I. II. köt. Ism. Karácsonyi János 927
•937 TÖRTÉNETI IRODALOM: országi szent-Benedek-rend történetének két kötete fekszik előttünk.1) Összeállottak a rend derék tagjai, hogy legjobb tudásukkal, szerető gonddal összegyüjtögessék a mit az idők vihara megkímélt, és édes hazai nyelvünkön előadják a mit rendjük, monostoraik múltjáról megtudhattak. Az első kötetben az Előszó nagyon természetesen és helyesen az egész nagy vállalat keletkezését és tervezetét mondja el. A bevezetésül szolgáló történeti előzményeket Szentimrei Márton és Schermann Egyed írták. Szólnak benne a keresztény vallás hazánkban való terjedésének első nyomairól, szent Márton születése helyéről s arról, hogy a legrégibb hagyomány azt csakugyan Pannonhalma közelébe helyezi ; szent Benedek szabályának és a clunyi javításoknak ismertetésével pedig módot nyújtanak belepillantanunk egy-egy benczés-monostornak X —XI. századi életébe. (1—38. 11.) Az I. fejezetet, mely a pannonhalmi apátság megalapításáról szól (39—55. 11.), Erdélyi László rendi levéltárnok s így Czinár Mór utóda, az egész vállalat szerkesztője írta. A történetbúvárok előtt ismeretlen, új dolgot e fejezet természetesen nem foglalhat magában, mert a pannonhalmi apátság alapítására vonatkozó adatok mind régen ismeretesek, sőt részben már több mint egy század óta vita tárgyai. Új és örvendetes dolog azonban, hogy a szerző a három első benézést : Anasztázt, Baclát és Aschrikot megkülönbözteti egymástól. E három személy összeforrasztása tömérdek zavarra és tintafogyasztásra adott eddig okot. B Badlának és Aschriknak különbözőségét már én is vitattam 1892-ben, de bizonyos okok és az előző történetírók véleményének nyomása alatt Radiát és Anasztázt egy személynek vettem. Azonban nemsokára Volf György már bizonyítékokat hozott fel arra, hogy Radia és Anasztáz szintén különböző személyek,és azokat most Erdélyi még inkább nyomósítja. (48. 1.) Ezzel azt hiszszük, e roppant sokáig vitatott kérdés el van döntve, mert ha már a benézések történetírója is lemond arról, hogy Aschrikot pannonhalmi apáttá tegye, oly nyilvánvaló okok harczolnak ez ellen s általában Anasztáz, Radia és Aschrik azonossága ellen, amelyek előtt mindenkinek meg kell hajolnia. Külön fejezetet (II. fej.) szentel Erdélyi a pannonhalmi alapítólevél hitelessége ügyének. (56—111. 11.) Ki vehetné rossz néven Erdélyitől, hogy ő ez alapító !) Időközben egy harmadik , a VII-ik kötet is megjelent, t. i. A zalavári apátság története, az elhunyt Füssy Tamás tollából, de ezzel ezúttal nem foglalkozunk. a) Első keresztény térítőink, 1996. 54. 1.