Századok – 1905
Történeti irodalom - Márki Sándor: Kolozsvár neve. Ism. Téglás Gábor 176
176 a TÖRTÉNETI IRODALOM. 176 melyet ő Erdeiésznek (Zapolyainak) ajándékozott fizetendő »harács« föltétele mellett. Érinti továbbá az 1540—1543-iki eseményeket is, midőn a szultán ismét elment Mpotouni-ra (Budára), mert Erdeiész meghalt, kinek várait és tartományait ő átadta az özvegynek, ki férjének halála után az ő országába ment lakni. Lambros tanár, kinek jegyzetei és magyarázatai inkább a philologusnak, mint a történetírónak lesznek hasznára, itt eltéved. A krónikából azt olvassa ki t. i. hogy »Erdelész« özvegye 1543-ban Stampeligradi-ba, az ottani klastromba vonult vissza. A kiadót az vezette félre, hogy a krónika néhány sorral előbb említi Székesfehérvárt s az ottani várat, gazdag földeket és klastromot, ahova régi idők óta a magyar királyok temetkeztek. Pestet (Petsi, Petsin) is többször említi a krónika. Egy ízben a szultán sikertelenül ostromolja a várat. A szöveg ott szakad meg, ahol szó van arról, hogy a hatalmas Szulejmán az 1543-iki győzelmes magyarországi hadjárat után a franczia király követeit fogadta, kik neki fejedelmük nevében a spanyol király elleni szövetséget ajánlották. A Chronicon Athenarum két lapot foglal el. Csupán egyes apró följegyzéseket tartalmaz. KROPF LAJOS: Kolozsvár neve. Irta Márki Sándor. Budapest, 1904. Fritz Ármin kny. 8-r. 231. A szerzőt jellemző gondossággal és tárgyszeretettel vannak összegyűjtve ebben a históriai szempontból is tanulságos földrajz-történelmi dolgozatban Kolozsvár nevének ötvenegy-féle változatára vonatkozólag — tíz csoportba osztva — a levéltári bizonyítékok. Már 1173-ban felmerül a Castrum Clus, tíz esztendő múltán a Cuius név, s miután a honfoglalás a Szamosmellékével Kolozs vármegye területét is felölelte. Kolozsvár neve az első telepítő vagy birtokos nevével is összefüggésben lehet, de a szláv Klucs és KHzs helynevekhez hasonlóan gyepűt (clusa) is jelenthetett, amint hogy már a rómaiak felismerték a hely stratégiai fontosságát a gepidák idejében, és a közel Apahida kincsleletéből következtethetőleg jelentékeny állomás lehetett. Mindenesetre fontos ujjmutatás az is, hogy a honfoglalás idejében még Magyarország nyugati, tehát véghelyekül szolgáló pontjain, mint pl. Zala és Vas vármegyében s fent a Nyitrához tartozó Vlara-szorosban, továbbá keleten a Szamos-völgyén is fordul elő egy-egy Kolozs vagy Kolozsvár nevű helység.