Századok – 1905
Történeti irodalom - Lambros; Spyridon P.: Ecthesis Chronica and Chronicon Athenarum. Ism. Kropf Lajos 174
a történeti irodalom. 175 janicsárt, ki Ulászló fejét levágta, Therizes-nek, a török források pedig Kidzi- hodsá-naak nevezik. Leonclavius azt írja, hogy egy gyalogos és egy janicsár vágták el a ló iiait (equi tendines inciderunt), s hogy Chezerbegus erre leszállván lováról, levágta a király fejét. Phrantzesnél végre azt olvassuk, hogy »quidam de jannitzariis, Chamuzas vocabulo, ex Peloponnese oriundus, posteriorem pedem equi regis, vibrata securi, vulneravit.« A szultán Chamuzast e jó szolgálatáért janicsár-agának léptette elő és rövid idő múlva vezírnek nevezte ki őt. Az Ecthesis Chronica még több részletességgel beszéli el, hogy Murát szultán a janicsárt »cui nomen Chamuzae fuisse diximus«, Philadelphia szandsák-bégjének nevezte ki. Mint látjuk, krónikásunk elbeszélése szépen beleilleszkedik az elfogadott versió keretébe, sőt kiegészíti azt és csak annyiban tér el Phrantzes elbeszélésétől, hogy a ló első lábait sebezteti meg a janicsárral. Ebben a pontban azonban Phrantzesnek kell adnunk igazat, mert száguldó paripának könnyebben lehet a hátsó lábán mast elmetszeni s a vágás végzetesebb sebet okoz, mint ha az elülső lábnak volna irányozva. Különben, mint azt pl. az angoloknak a dervisek ellen néhány év előtt viselt háborújából tudjuk, ez a mozlimek szokott hadakozási fortélya, melylyel igen sok kárt okoztak az angol lovasságnak. Ez utóbbiak nyelvén a műtétet »to hamstring «-nek mondják, aminek »a sonka inait elmetszeni« az értelme. Még azt is meg kell említenem, hogy a várnai csata előzményeinek elbeszélésénél krónikásunk azt állítja, , hogy Khalil pasa segítette seregével Murát szultán átkelését Ázsiából Európába, s ő javasolta neki, hogy ne Gallipolinál (tehát a Hellespontuson) keljen át, hanem »ubi Asomati dictus locus est«, tehát a Bosporuson. E pontot illetőleg krónikánk megegyezik Jehan de Wavrin elbeszélésével] és a mai napság elfogadott verzióval. Phrantzes is azt állítja, hogy az átkelés az Asomaton nevű helynél ment végbe. A csatavesztés előzményeit azonban krónikánk meglehetősen összekuszálja. De nem lehet célom e helyen a krónika minden egyes adatát megbírálni, csupán történetíróink figyelmét akarom Lambros könyvére fölhívni, mint említettem. Az újonan felfedezett szövegben is többször érinti a krónika a magyar történelmet, de új dolgot nem igen nyújt. Röviden megemlíti az 1526-iki hadjáratot, midőn a szultán eljutott Potounia-ig (Budáig), a hatalmas és csodálatos várig. ) Olv. Századok, 1894. 883. 1.