Századok – 1908
Történeti irodalom - A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története III. IV. köt. Ism. Karácsonyi János 146
történeti irodalom. 149. kötetben a főapátsági jószágoknak, a tizedeknek, vámoknak, továbbá a hadi kötelezettségeknek, a szerzetesi szokásoknak, a jogi állapotoknak tömérdek új adat alapján írt változatos sorsa. Az irodalomtörténeti részt mind a két kötetben Zoltványi Irén, az egyházművészeti és régészeti részt pedig a nemrég elhunyt Gyulai Rudolf írta. Bajos, sőt lehetetlen ily rövid ismertetésben ily hatalmas művek összes kiválóságait elősorolni. Csak figyelemkeltés végett említjük fel, hogy egyes, hazánk közéletében jelentős kormányzóknak, mint Kropidlo Jánosnak, Döbrentei Tamásnak élete ritka helyen található oly bőven, mint itt a III-ik kötetben. Nagyon értékes adatok találhatók a magyar királyi kegyuraság történetéhez (III. köt. 144—145. 11.), Mártonfalvi Imre XVI-ik századbeli történetíró életéhez (IV. köt. 55—57. 11.) s a XVII. századbeli törvénykezés és úriszékek, a praedialista nemesek, a Tizedek múltjához (IV. köt. 225—270.11.) stb. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a Rákóczi felkelés idején a szerzetesek szívvel-lélekkel óhajtották a magyarok győzelmét és épen ez sodorta őket a német érzelmű Kamer Egyed főapáttal való viszálykodásba.1) Zoltványinak értekezése a benedek-rendiek irodalmi működéséről oly pontos, oly higgadt, hogy ebből a magyar irodalom története nagyon sokat meríthet.2) Több latin költőn kívül új magyar költőket is fedezett fel Csernátonyi Miklós volt győri kanonok és Károlyi Sándor bakonybéli szerzetes személyében.3) Hogy mennyire különböző dolgok találhatók e kötetekben, mutatja a III. kötet 274. lapja. A középkori, szorosan egymás mellé épített budai házak szolgalmi jogainak szabályozását olvashatjuk itt. A III. kötethez 1317 darab legnagyobbrészt kiadatlan, a IV. kötethez pedig 281 darab oklevél van csatolva. A XVII. századbeli oklevelek többször csak kivonatosan, mert az e korbeli oklevelek oly számosak, hogy csak a nagy jelentőségűek közölhetők egész terjedelmükben. Különösen nagy szolgálatot tettek a szerkesztők azzal, hogy közétették (III. köt. 617—624. 11.) a benedek-rendi monostorok 1508-iki látogatásáról és az akkor észlelt hibákról felvett jegyzőkönyvet. Míg e jegyzőkönyv kiadatlan volt, a ráhivatkozók vajmi könnyen nagyon sötét korképet festettek a benedek-rendi szerzetesek akkori erkölcseiről, szokásairól. Azt gondolhattuk, hogy Isten tudja miféle tivornyák és erkölcstelenségek folytak a monostorokban, és félig-meddig kénytelenek valánk hinni az ilyen túlzó színekkel dolgozónak. ') IV. köt. 516. 1. 2) III. köt. 302—366. 1., IV. köt. 522—605. 11. 3) IV. köt. 294—596. 11.