Századok – 1908

Történeti irodalom - A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története III. IV. köt. Ism. Karácsonyi János 146

történeti irodalom. 149. kötetben a főapátsági jószágoknak, a tizedeknek, vámoknak, továbbá a hadi kötelezettségeknek, a szerzetesi szokásoknak, a jogi állapotoknak tömérdek új adat alapján írt változatos sorsa. Az irodalomtörténeti részt mind a két kötetben Zoltványi Irén, az egyház­művészeti és régészeti részt pedig a nemrég elhunyt Gyulai Rudolf írta. Bajos, sőt lehetetlen ily rövid ismertetésben ily hatal­mas művek összes kiválóságait elősorolni. Csak figyelemkeltés végett említjük fel, hogy egyes, hazánk közéletében jelentős kormányzóknak, mint Kropidlo Jánosnak, Döbrentei Tamás­nak élete ritka helyen található oly bőven, mint itt a III-ik kötetben. Nagyon értékes adatok találhatók a magyar királyi kegyuraság történetéhez (III. köt. 144—145. 11.), Mártonfalvi Imre XVI-ik századbeli történetíró életéhez (IV. köt. 55—57. 11.) s a XVII. századbeli törvénykezés és úriszékek, a praedialista nemesek, a Tizedek múltjához (IV. köt. 225—270.11.) stb. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a Rákóczi felkelés idején a szerzetesek szívvel-lélekkel óhajtották a magyarok győzelmét és épen ez sodorta őket a német érzelmű Kamer Egyed főapáttal való viszály­­kodásba.1) Zoltványinak értekezése a benedek-rendiek irodalmi működéséről oly pontos, oly higgadt, hogy ebből a magyar iro­dalom története nagyon sokat meríthet.2) Több latin költőn kívül új magyar költőket is fedezett fel Csernátonyi Miklós volt győri kanonok és Károlyi Sándor bakonybéli szerzetes sze­mélyében.3) Hogy mennyire különböző dolgok találhatók e kötetekben, mutatja a III. kötet 274. lapja. A középkori, szorosan egymás mellé épített budai házak szolgalmi jogainak szabályo­zását olvashatjuk itt. A III. kötethez 1317 darab legnagyobbrészt kiadatlan, a IV. kötethez pedig 281 darab oklevél van csatolva. A XVII. század­­beli oklevelek többször csak kivonatosan, mert az e korbeli oklevelek oly számosak, hogy csak a nagy jelentőségűek közöl­hetők egész terjedelmükben. Különösen nagy szolgálatot tettek a szerkesztők azzal, hogy közétették (III. köt. 617—624. 11.) a benedek-rendi monostorok 1508-iki látogatásáról és az akkor észlelt hibákról felvett jegyzőkönyvet. Míg e jegyzőkönyv kiadat­lan volt, a ráhivatkozók vajmi könnyen nagyon sötét korképet festettek a benedek-rendi szerzetesek akkori erkölcseiről, szoká­sairól. Azt gondolhattuk, hogy Isten tudja miféle tivornyák és erkölcstelenségek folytak a monostorokban, és félig-meddig kénytelenek valánk hinni az ilyen túlzó színekkel dolgozónak. ') IV. köt. 516. 1. 2) III. köt. 302—366. 1., IV. köt. 522—605. 11. 3) IV. köt. 294—596. 11.

Next