Századok – 1921-1922
Történeti irodalom - Évkönyvei; Az Orsz. Magy. Szépművészeti Múzeum 1918. és 1919/20 –. Ism. –d. 265
267 TÖRTÉNETI ,IRODALOM. Lederer Sándor, az olasz festészet legkiválóbb ismerőinek egyike, a múzeum Ipolyi-gyűjteményében szereplő s a kölni Ramboux árverésen 1867-ben megszerzett Mater dolorosa fejet ábrázoló falképtöredékről kimutatja, hogy Assisiből szent Ferencz emlékművéből való, de nem Giotto munkája. Ezenkívül Bernardino Daddi Madonnáját és Spinelle Aretinonak szintén múzeumunkban levő szent Nemesius és szent János képét méltatja olaszországi analógiák egybevetésével. Az évkönyvek második kötetében Sodoma Lucretia képeiről közöl mélyreható tanulmányt, amelyben egy Budapestre, magántulajdonba került ily tárgyú képet is bemutat a cinquecento e kiváló mesterétől, akit Szépművészeti Múzeumunkban csak egy Roxanéjához készült ezüst trónrajz s a Pulszky Károly vásárlásaival oda került Krisztus ostorozását ábrázoló predella-részlet képvisel. Hoffmann Edith dr., a múzeum igazgató őre, szintén mind a két kötetben szerepel s a miniatura festészet történetébe illeszkedő formás tanulmányokat írt ezekbe. Az elsőben az Esterházy-rajzgyűjteménynyel múzeumunkba került nyolcz hártyára festett képről kimutatja, hogy 1400—1429-ben Csehországban erős olasz és részben északi franczia hatás alatt készült. A Magyar Tudományos Akadémia XVI. század elejéről való szép miniaturás imakönyvéről azt állapítja meg, hogy az az 1529-ben elhalt Colombe műhelyéből való. A magyar műtörténelem szempontjából nagy érdekű Éber László tanulmánya a pozsonyszentgyörgyi főoltárról, amelyet Pasteiner Gyula az Osztrák-Magyar Monarchiában mint XV. századbeli ticinói olasz kőfaragómunkát mutatott be. Éber felsőausztriai analógiák alapján arra következtet, hogy ennek a mészkőből faragott oltárnak művészete a középkori szárnyas oltárokéban gyökerezik s hogy 1520 körül készült valamelyik Szentgyörgyi gróf bőkezűségéből. Oltárunk mindenesetre nagyobbszabású és művésziesebb, mint ausztriai rokonsága. Pulszky Károly nálunk szomorú hírre jutott, külföldön annál inkább méltányolt vásárlásai óta idegen műtörténetírók is sűrűn látogatják a Szépművészeti Múzeumot s ennek műkincsei a külföldi szakirodalomban tulajdonképen csak azóta szerepelnek érdemük szerint. Ennek az állandó érdeklődésnek a múzeum Évkönyveiben két külföldi műtörténetíró czikkei a bizonyságai. Swarzewski György német műegyetemi tanár a múzeumnak 1961-ban vásárolt középrajnai Madonna-szobrát veszi tüzetes vizsgálat alá, amely szerinte 1400 körül Mainzban készült. A bécsi Baldass Lajos a múzeum két Altdorfer festményét határozza meg tüzetesen. A Krisztust a keresztfán ábrázoló kép mint gróf Erdődy Imréné szül. Migazzi Irma grófné letére 1907-ben került ide s a mester